Klaus Johannis államfő Washingtonban átvette az Atlanti Tanácstól a kimagasló pályafutása, Románia példamutató vezetése, valamint transzatlanti és európai vezetői szerepe elismeréseként kapott díját.
Közép- és Kelet-Európában Románia számos területen példát mutat - a NATO keleti szárnyának védelmétől a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság megerősítéséig - mondta Klaus Johannis a díj átvételekor. Az államfő hangsúlyozta, hogy a kitüntetést „Románia elmúlt 20 évben tanúsított vezető szerepének elismeréseként, a NATO méltó tagjaként, valamint az Egyesült Államok partnereként és barátjaként” fogadja el. Klaus Johannis az első európai államfő, akit az Atlanti Tanács alapítása óta eltelt 24 év alatt kitüntettek a Kiváló Nemzetközi Vezető díjjal - közölte az elnöki hivatal. Az amerikai Atlanti Tanács úgy döntött, hogy a díjat Románia elnökének ítéli oda „karrierje, valamint transzatlanti és európai vezetőként betöltött szerepe elismeréseként” - közölte ugyanez a forrás.
A romániai hosszú távú munkanélküliséget magyarázó tényezők közé tartozik a szakképzettségek hiánya és a be nem jelentett munka jelentős aránya, amely a becslések szerint közel 1,5 millió embert érint - derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett országelemzéséből.
Az EB szerdán részletes országelemzést tett közzé a foglalkoztatás, a készségek és a társadalmi befogadás területén Romániáról és több európai országról, részletezve a társadalmi konvergencia keretrendszer eredményeit - olvasható az uniós végrehajtó testület közleményében. A testület szerint a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átállás támogatása érdekében kezelni kell a készségfejlesztéssel kapcsolatos kihívásokat, mivel 2023-ban a 16-74 évesek kevesebb mint egyharmada rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel. 2021 óta ez a szakadék tovább nőtt - számol be az Agerpres.
Minden évben május 9-én ünnepeljük az Európa-napot, mely az európai békét és egységet állítja reflektorfénybe. Ez a nap a történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulója.
E nyilatkozatában Robert Schuman francia külügyminiszter új politikai együttműködést vázolt fel Európa számára annak érdekében, hogy a kontinens országai között soha többé ne robbanjon ki háború. A javaslat szerint egységes hatóságnak rendelik alá a francia és nyugat-német szén és acéltermelést, ez vált később az Európai Unióvá, ezért tekintik Robert Schuman 1950-ben megfogalmazott nyilatkozatát az Európai Unió kialakulásához vezető út kezdetének.
A román állampolgárok majdnem fele gondolja úgy, hogy Románia csatlakozása az Európai Unióhoz inkább előnyökkel járt az ország számára. Az ilyen véleményen lévők aránya nagyobb, mint 10 évvel ezelőtt.
Ugyanakkor a megkérdezettek 21,9 százaléka szerint sem előnyökkel, sem hátrányokkal nem járt az uniós csatlakozás, míg 27,7 százaléka véli azt, hogy hátránnyal járt az uniós csatlakozás, ami magasabb arány, mint 10 évvel ezelőtt - derül ki az INSCOP közvéleménykutató intézetnek a news.ro portál megrendelésére készített felméréséből. A megkérdezettek 42 százaléka szerint a június 9-én megválasztandó Romániát képviselő európai parlamenti képviselők azért kellene harcoljanak, hogy a román állampolgároknak ugyanolyan jogaik legyenek, mint a többi európai polgárnak. Egy másik prioritás a schengeni térséghez történő teljes csatlakozás, beleértve a szárazföldi határokat is.
Klaus Johannis államfő Washingtonban átvette az Atlanti Tanácstól a kimagasló pályafutása, Románia példamutató vezetése, valamint transzatlanti és európai vezetői szerepe elismeréseként kapott díját.
Közép- és Kelet-Európában Románia számos területen példát mutat - a NATO keleti szárnyának védelmétől a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság megerősítéséig - mondta Klaus Johannis a díj átvételekor. Az államfő hangsúlyozta, hogy a kitüntetést „Románia elmúlt 20 évben tanúsított vezető szerepének elismeréseként, a NATO méltó tagjaként, valamint az Egyesült Államok partnereként és barátjaként” fogadja el. Klaus Johannis az első európai államfő, akit az Atlanti Tanács alapítása óta eltelt 24 év alatt kitüntettek a Kiváló Nemzetközi Vezető díjjal - közölte az elnöki hivatal. Az amerikai Atlanti Tanács úgy döntött, hogy a díjat Románia elnökének ítéli oda „karrierje, valamint transzatlanti és európai vezetőként betöltött szerepe elismeréseként” - közölte ugyanez a forrás.
A Román Rádiótársaság nagytermében szervezik május 12-én, vasárnap este 6 órakor a 20. Magyar Zene Fesztivál nyitóhangversenyét. A hangversenyen fellép…
Dr. Dobos Ágoston, a magyarországi Békésszentandrási Református Egyházközség lelkipásztora volt a vendége a bukaresti Szőlőskerti Református Gyülekezetnek április 21-én, vasárnap.
Legalább két és fél évtizede vezeti a Gyergyói-medence legnagyobb községét Laczkó-Albert Elemér polgármester, akivel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész kiállításán találkoztam Bukarestben.
A megyei közgyűlést is beleértve húsz önkormányzatban szeretne mandátumokat szerezni Arad megyében az RMDSZ június 9-én, amikor az európai parlamenti választásokkal egy időben helyhatósági választásokat is tartanak Romániában.
Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatónője arról beszél Borbély Tamásnak, hogy Temesvár egyetlen magyar tannyelvű iskolája hogyan…
„Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon” – idézem Jókai Mórt, aki közel százhúsz éve, 1904. május 5-én, Budapesten hunyt el. Ma főként rá emlékezünk.
A stabilizálódás jeleit mutatja a talaj a Slănicon beszakadt úttest környékén - közölte Emil Drăgănescu, Prahova megye prefektusa. A helyet továbbra is megfigyelés alatt tartják. A Prahova megyei Slănic városának egyik utcájában április 25-én több mint 60 négyzetméteres felületen szakadt be az úttest, az így keletkezett gödör körülbelül 2 méter mély. Az incidens miatt múlt héten több mint 40 személy kényszerült otthona elhagyására.
A hétvégén hét embert mentettek meg a hegyimentők, kettőt közülük kórházba szállítottak. A bajbajutott emberek megmentéséhez a Bihar, a Neamţ, a Dâmboviţa és a Bákó megyei, illetve barcarozsnyói hegyimentő-alakulatok sürgős beavatkozására volt szükség.
A Román Rádiótársaság nagytermében szervezik május 12-én, vasárnap este 6 órakor a 20. Magyar Zene Fesztivál nyitóhangversenyét. A hangversenyen fellép Ana Silvestru zongoraművész, a Liszt Intézet bukaresti központja által szervezett népszerű versenyfesztivál első nyertese, valamint meghívottai. Ez utóbbiak között van Matvej Demin, az első fuvolista, aki megnyerte a moszkvai Csajkovszkij Nemzetközi Verseny I. díját, valamint Giulio Biddau zongoraművész, illetve Matthias Kessler és Luca Staffelbach ütőhangszeres.
Bartók Béla zeneszerző műveinek jazz-feldolgozásait mutatja be Sepsiszentgyörgyön a Sárik Péter Trió. Az együttes X2 Bartók című új albumát a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet szervezésében mutatják be vasárnap este 7 órától. A Sárik Péter Trió 2018-ban jelentette meg az első Bartók-feldolgozásokat tartalmazó lemezét, amelyet a budapesti Zeneakadémia nagytermében mutattak be. Azóta a világ 15 országában játszották a programot.
Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom.
A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték. A jelenlegi tulajdonos, Bálint György nyugalmazott aradi építőmérnök, a néhai tulajdonos veje nem akarta elkótyavetyélni a családi örökséget, hanem egyfajta ipartörténeti múzeumot hozott létre a Borzák-malomban. Célja, hogy mementóként álljon a kommunizmusban ártatlanul meghurcolt volt kisiparosok tiszteletére, de ugyanakkor oktatási célokat is szolgáljon a kilátogató gyerekek számára. Pataky Lehel Zsolt kérte meg a tulajdonost, Bálint Györgyöt, hogy vezesse körbe a Borzák-malomban.
Dr. Dobos Ágoston, a magyarországi Békésszentandrási Református Egyházközség lelkipásztora volt a vendége a bukaresti Szőlőskerti Református Gyülekezetnek április 21-én, vasárnap.
Dr. Dobos Ágoston missziós tanácskozásra érkezett 10 év után második alkalommal Bukarestbe, de most először hirdetett igét vendéglelkészként a bukaresti szőlőskerti református gyülekezetben. Ott készült a most következő összeállítás.
Legalább két és fél évtizede vezeti a Gyergyói-medence legnagyobb községét Laczkó-Albert Elemér polgármester, akivel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész kiállításán találkoztam Bukarestben.
A polgármestert a köz- és magánberuházásokról kérdeztem, hiszen Gyergyóremetén repülőtér is épült, újraindul az első romániai tejporgyár, de egyre bővülő szolgáltatásokat nyújtó Egészségház is működik a majdnem 6 ezer lelket számláló nagyközségben. Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármestert hallják.
A megyei közgyűlést is beleértve húsz önkormányzatban szeretne mandátumokat szerezni Arad megyében az RMDSZ június 9-én, amikor az európai parlamenti választásokkal egy időben helyhatósági választásokat is tartanak Romániában.
Tizenhárom helyszínen polgármesterjelöltje is lesz a magyar érdekvédelmi szövetségnek, amelynek a jelöltlistáin összesen több mint kétszáz személy szerepel. A cél a jelenlegi öt polgármesteri és négy alpolgármesteri tisztség megőrzése, de emellett olyan településeken is reménykedik a jelöltje győzelmében az RMDSZ, amelyeken még nem, vagy nagyon rég volt RMDSZ-es polgármester, holott a magyar közösség nagy számban van jelen. Prioritás a szövetség számára a megye és a megyeszékhely képviselőtestületében megőrizni a mostani két-két mandátumot, illetve négy év szünet után visszaszerezni Arad egyik alpolgármesteri tisztségét – jelentette ki Péró Tamás megyei önkormányzati képviselő, megyei tanácselnökjelölt, az aradi RMDSZ ügyvezető elnöke, akit Pataky Lehel Zsolt kérdezett.
Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatónője arról beszél Borbély Tamásnak, hogy Temesvár egyetlen magyar tannyelvű iskolája hogyan vonzza a gyerekeket, mit tesz annak érdekében, hogy a nagy többségben vegyes családban felnövő bánsági gyermekeket és szüleit is megszólítsa, hogyan tartja a kapcsolatot a román szülőkkel, illetve miként biztosítja naponta a diákok mintegy egyharmadának a beutaztatását.
„Mindenfelé keressük a magyar nemzetet; kinn Ázsiában, fenn a Jeges-tengernél, hátul az őshistóriában, magasan a fényes rangúaknál, csak ott nem keressük, ahol van: körülöttünk és a mai napon” – idézem Jókai Mórt, aki közel százhúsz éve, 1904. május 5-én, Budapesten hunyt el. Ma főként rá emlékezünk.
A nemesi értelmiségi családba született regényírót Jókay Móric néven anyakönyvezték; a családnevet y-nal írták. Mikszáth Kálmán Jókai Mór élete és kora című könyvéből kiderül, hogy írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, ami miatt az író bosszankodott, sőt válaszként ezt írta a levélborítékra: „Tóth Lőr úrnak”, később viszont Petőfi unszolására a Jókay Mór nevet kezdte használni az irodalmi életben. 1848. március 15. után az y-t i-re cserélte a nevében, ugyanis nem akart élni a nemesi származás előnyeivel, így a legnépszerűbb regényei már a közismert, i betűre végződő családnévvel, illetve a Mór keresztnévvel jelentek meg.
A magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, Fried István Jókai Mórról másképpen című írása szerint „a közhiedelemmel ellentétben, Jókainak nem feltétlenül »képzelete« irányította műveinek cselekményét, hanem gondos forrástanulmányokat végzett, s ebbe beleszámítandó, hogy rendszeres újságolvasó volt, fontosnak tudta a napi érdekességek gyűjtését, a szerkezetében változó irodalmi élet és az újságoktól (is) irányított közvélemény érdekeinek egyeztetési kísérletét”. Az írófejedelemnek is nevezett Jókai azt vallotta, hogy „pusztán fantáziával lehet írni szép meséket, fantázia nélkül lehet írni remek korrajzokat, de a regényírásnál egyesülni kell mind a kettőnek. A regényírónak érezni is kell, tudni is kell, ébren is kell látni, álmodni is kell tudni”.
Az idézet után egy éles témaváltás következik, ugyanis nem maradhat ki a mai részből az információ, hogy 3-án zárul az 58. magyar nyelv hete, amely csupa kisbetűkkel írandó. Az Anyanyelvápolók Szövetségének egyik legnagyobb múltú rendezvénye idén április 24-én kezdődött, a mottóját pedig a kárpátaljai Kossuth-díjas költőtől, Vári-Fábián Lászlótól, pontosabban az Illyés Gyula fejfája előtt című versből kölcsönözték. Így hangzik: „Csak őrizz meg bennünket, édes, / édes anyanyelv!”
A központi rendezvények helyszínéül egyebek között Beregszászt, Munkácsot és Nagydobronyt választották a szervezők, az ünnepi megnyitót pedig a Nagydobronyi Líceumban tartották. Az 58. magyar nyelv hete fővédnöke dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. A záróünnepség helyszíne a Petőfi Irodalmi Múzeum lesz, ahol az Anyanyelvünkért Emlékérmet is átadják.
Mai adásunk május elsejei egyórás különkiadás, amelyben előbb röviden beszámolunk a munka ünnepének hátteréről, majd az első erdélyi turnéját frissen megélő budapesti Napfonat énekegyüttessel ismerkedünk.
Napfonat (Réka Valkai Photography / SRR)
A Napfonat énekegyüttes életerős női, ütős hangszerekkel kiteljesedő a cappella együttesként indult, ám - tagjainak változatos zenei és kulturális hátteréből eredően - nyitott a kísérletezésre úgy zeneileg, mint műfajilag. Az öt – nem csak a Napfonat együttesben hallható – énekesnő célja a szabadon alkotás.
Mottójuk: "Egység, kör, több szólam, ritmus, összhang, figyelem, mélység, lágy és sokszínű nőiesség...".
Kiemelve a zene szépségét és az énekhang felszabadító erejét, dalaikban sajátos hangzásban szólaltatják meg magyar és más nemzetek népdalait, verseket dolgoznak fel, ám saját szövegeik is vannak.
A Napfonat tagjai évek óta tartanak hangfelszabadító, gátlásoldó, játékos, zenés-énekes műhelymunkákat, valamint egy sorozatot 4 elem workshop néven – mai adásunkban erről a kezdeményezésükről is mesélnek.
A stabilizálódás jeleit mutatja a talaj a Slănicon beszakadt úttest környékén - közölte Emil Drăgănescu, Prahova megye prefektusa. A helyet továbbra is megfigyelés alatt tartják. A Prahova megyei Slănic városának egyik utcájában április 25-én több mint 60 négyzetméteres felületen szakadt be az úttest, az így keletkezett gödör körülbelül 2 méter mély. Az incidens miatt múlt héten több mint 40 személy kényszerült otthona elhagyására.
