A jemeni húszi felkelők közlése szerint az Encelia és a Layla nevű tartályhajókat ballisztikus rakétákkal, manőverező robotrepülőgépekkel és drónokkal támadták meg. A csoport azt állította, hogy a hajók megsértették a Szaúd-Arábia kikötőibe tartó hajók ellen elrendelt tengeri blokádot.
A szaúdi állami SPA hírügynökség a nemzetközi jog megsértésének nevezte, ugyanakkor nem nevezte meg az elkövetőt.
A támadás tovább növelte a Vörös-tenger hajózási útvonalának biztonsági kockázatait. Hajókövetési adatok szerint több tartályhajó már útvonalat módosított, miután a húszik figyelmeztették a hajózási társaságokat, hogy kerüljék a szaúdi kikötőket. Két kínai rendkívül nagy nyersolajszállító tanker ugyanakkor csütörtökön folytatta útját a Báb el-Mandeb-szoros felé, fedélzetén összesen mintegy négymillió hordó szaúdi nyersolajjal.
Elemzők szerint a Vörös-tenger térségében kialakuló újabb feszültség tovább növelheti a globális energiapiac bizonytalanságát, miközben a Hormuzi-szoros körüli konfliktus már eddig is jelentős fennakadásokat okozott az olajszállításban.
A három legnagyobb oktatási szakszervezeti szövetség látszatlépésnek tartja a munkaügyi minisztérium csütörtökre összehívott konzultációját. Közös közleményben hangsúlyozták: korábban már részletesen ismertették álláspontjukat a témáról, és nem támogatnak olyan minimális módosításokat, amelyek nem oldják meg az általuk jelzett problémákat.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret Oktatási Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség emlékeztetett: a kormány és a munkaügyi miniszter már egyértelművé tette számukra, hogy a felajánlott intézkedéseknél többre nincs lehetőség, ezért az újabb egyeztetésen való részvétel értelmetlen lenne.
A három szakszervezeti szövetség felszólította a parlamenti képviselőket és szenátorokat, hogy utasítsák el a javaslatot, vagy terjesszenek elő egy olyan törvénytervezetet, amely az oktatásban dolgozók munkájának jelentőségéhez méltó bérezést biztosít. Példaként a munkaügyi minisztérium és a Világbank képviselői által 2024-ben kidolgozott tervezetet említették.
Meghalt a Gas Lisbon tartályhajón keletkezett tűzben megsérült három tengerész egyike - közölte az egészségügyi minisztérium.
A 46 éves férfi testfelületének mintegy 30 százalékán szenvedett másodfokú égési sérüléseket, és a tulceai megyei kórházban ápolták.
Egy másik, 27 éves tengerész testfelületének körülbelül 10 százalékán égett meg. Õt továbbra is a kórház plasztikai sebészeti osztályán kezelik.
A harmadik sérültet a kórház általános sebészeti osztályára utalták be. Neki horzsolásai és egyéb sérülései vannak, állapota stabil.
A libériai felségjelzésű Gas Lisbon tartályhajó keddre virradóra gyulladt ki a román partok közelében feltehetően orosz dróntámadás következtében. A hajó az egyiptomi Alexandriából az ukrajnai Reni kikötő felé tartott. A legénység valamennyi tagját kimenekítették.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhexport feltételeinek alkalmazásában, hogy Románia fokozatosan visszatérhessen a piacra. Facebook-bejegyezése szerint a tárcavezető másodszor egyeztetett Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal.
Az Európai Bizottság döntése értelmében idén december 31-ig Románia teljes területéről megtiltották a juhok és kecskék exportját harmadik országokba, vagyis az Európai Unión kívülre, miközben az EU-tagállamokba irányuló szállítási tilalom is érvényben maradt. A szigorú intézkedést egy Maros megyében felbukkant kiskérődzők pestise járványgóc indokolta. A román agrárminisztérium mélyen aránytalannak ítélte a döntést, amelyhez az RMDSZ politikusa szerint az vezetett, hogy az Európai Bizottság elveszítette bizalmát a romániai állategészségügyi rendszerben. Ezért az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (ANSVSA) most konkrét, hiteles és végrehajtható tervet kell kidolgoznia a juhokat és kecskéket érintő betegségek megfékezésére. A rendszernek konkrét bizonyítékokkal kell igazolnia a fertőzött és egészséges állatok elkülönítését, biztosítania kell az egyértelmű nyomon követhetőséget, és bizonyítani kell, hogy az érintett térségek mentesek a fertőző betegségek kockázatától – magyarázta Tánczos Barna.
A jemeni húszi felkelők közlése szerint az Encelia és a Layla nevű tartályhajókat ballisztikus rakétákkal, manőverező robotrepülőgépekkel és drónokkal támadták meg. A csoport azt állította, hogy a hajók megsértették a Szaúd-Arábia kikötőibe tartó hajók ellen elrendelt tengeri blokádot.
A szaúdi állami SPA hírügynökség a nemzetközi jog megsértésének nevezte, ugyanakkor nem nevezte meg az elkövetőt.
A támadás tovább növelte a Vörös-tenger hajózási útvonalának biztonsági kockázatait. Hajókövetési adatok szerint több tartályhajó már útvonalat módosított, miután a húszik figyelmeztették a hajózási társaságokat, hogy kerüljék a szaúdi kikötőket. Két kínai rendkívül nagy nyersolajszállító tanker ugyanakkor csütörtökön folytatta útját a Báb el-Mandeb-szoros felé, fedélzetén összesen mintegy négymillió hordó szaúdi nyersolajjal.
Elemzők szerint a Vörös-tenger térségében kialakuló újabb feszültség tovább növelheti a globális energiapiac bizonytalanságát, miközben a Hormuzi-szoros körüli konfliktus már eddig is jelentős fennakadásokat okozott az olajszállításban.
Ezt pénteki ülése után közölte a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT), amely elsősorban az Amerikai Egyesült Államok által kezdeményezett rijádi béketárgyalások…
Ukrajna megkapta az Egyesült Államoktól az ásványi anyagokról szóló megállapodás új munkaváltozatát – erősítette meg Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök…
A tartalékosok mozgósításával és a lakosság védelmi célú felkészítésével kapcsolatos álhírek terjedésére figyelmeztetett pénteken a védelmi minisztérium az Inforadar platformon.…
Kolozs megye díszpolgárává avatták Uray Zoltán vívót, biológust és Bogdán László atlétát, nyugalmazott egyetemi tanárt, a tízpróba romániai csúcstartóját. A…
Az ankarai főügyészség tájékoztatása szerint Kaj Joakim Medint egy 2023 januárjában történt stockholmi tüntetéssel kapcsolatban indított vizsgálat keretében vették őrizetbe…
Az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi segélyezési tevékenység teljes átalakításáról és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénék (USAID) megszüntetéséről tájékoztatta a…
Nem sikerült tárgyalásokkal elkerülni az amerikai vámintézkedéseket, mivel az utóbbi hónapok tétlenségben teltek – írta Szijjártó Péter a közösségi oldalán.…
Az üzletmenet javulására számít az idén a tavalyi masszív termeléscsökkenés után a német elektromos és digitális ágazat szakmai képviseleti szervezete,…
Műsorunk tartalmából: Mai adásunkban a heti hírösszefoglalóban foglalkozunk egy újabb kisebb Schengenhez hasonlítható botránnyal, amelynek ismét hazánk része, hiszen az…
Orosz hírügynökségi jelentések szerint, amelykről a Magyar Távirati Iroda is beszámol Vlagyimir Putyin azt javasolta, hogy Ukrajnát helyezzék egyfajta ideiglenes közigazgatás…
Ezt pénteki ülése után közölte a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT), amely elsősorban az Amerikai Egyesült Államok által kezdeményezett rijádi béketárgyalások perspektíváit elemezte.
Az ülésről kiadott közlemény megállapítja: Romániának van a leghosszabb szárazföldi és tengeri határa Ukrajnával, ilyenként közvetlenül érdekelt a háború lezárásában, Ukrajna európai integrációja folytatásában.
Románia álláspontja szerint a tűzszünetet olyan békének kell követnie, amely erős biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának és elrettenti Oroszországot bármilyen jövőbeli agressziótól. Bukarest szerint a béketárgyalásokról nem hiányozhat sem Európa, sem Ukrajna.
A CSAT felhatalmazta a védelmi minisztériumot egy új könnyű korvett beszerzésére és a román hadiflotta korszerűsítési programjának folytatására.
A CSAT ugyanakkor kiemelte, hogy Romániának sürgős lépéseket kell tennie az Egyesült Államokkal való kétoldalú együttműködése erősítésére annak érdekében, hogy megmaradjon a jelentős amerikai katonai jelenlét Románia területén.
Ukrajna megkapta az Egyesült Államoktól az ásványi anyagokról szóló megállapodás új munkaváltozatát – erősítette meg Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök kijevi sajtótájékoztatóján beszélt erről, miután hazatért az Ukrajnát támogató vezetők párizsi találkozójáról.
Elmondta, hogy az ukrán fél megállapodott néhány partnerországgal a hírszerzési adatokhoz való hozzáférés bővítéséről, a lőszerraktáraikhoz való hozzáférésről, valamint légvédelmi rendszerek gyártására vonatkozó engedélyeket is kap Ukrajna.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy az ukrán fél hivatalosan pénteken kapta meg az Egyesült Államoktól az ásványi anyagokról szóló megállapodás új munkaváltozatát. Az aláírás előtt ellenőrizni fogják, hogy ugyanarról a megállapodásról van-e szó, amelyről korábban tárgyaltak Washingtonnal.
Az Ukrajnszkaja Pravda szerint a megállapodás új változata a teljes ásványianyag-kitermelésből származó bevételt elvenné Kijevtől, kamatostól felszámolva az eddig kapott katonai segítségért.
Zelenszkij hangsúlyozta azonban, hogy a múltban kapott támogatásra nem tekint tartozásként.
A tartalékosok mozgósításával és a lakosság védelmi célú felkészítésével kapcsolatos álhírek terjedésére figyelmeztetett pénteken a védelmi minisztérium az Inforadar platformon.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben felvetett mindkét témában félretájékoztatásról, a lakosság manipulálására tett kísérletről van szó, ezek a hírek „minden alapot nélkülöznek és nincs közük a valósághoz”, idézi a szaktárca közlését az Agerpres hírügynökség.
Az egyik álhír arról szól, hogy 2025. április 3-tól kezdődően katonai kiképzésre hívnak be minden 18 és 35 év közötti román állampolgárt. A szaktárca képviselői ennek kapcsán emlékeztetnek, hogy 2007. január 1-vel megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat. A védelmi minisztérium „egy percig sem fontolgatta a kötelező sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését”, kizárólag a tartalékosok önkéntes alapon történő toborzásának lehetőségeit vizsgálja – teszik hozzá.
Kolozs megye díszpolgárává avatták Uray Zoltán vívót, biológust és Bogdán László atlétát, nyugalmazott egyetemi tanárt, a tízpróba romániai csúcstartóját.
A kolozsvári sétatéri Kaszinóban tartott ünnepségen a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke, Vákár István olvasta fel Alin Tise megyei tanácselnök levelét olvasta fel, melyben az elöljáró a két kitüntetett munkásságát méltatta, amellyel megfogalmazása szerint generációknak mutattak példát.
Vákár István elmondta: a korábban díszpolgárrá avatott Tasnádi István olimpiai ezüstérmes súlyemelő és Kallós Zoltán néprajzkutató után a megyei közgyűlés most olyan személyiségek munkásságát ismeri el, akik a sport és a tudomány terén is maradandót alkottak, a Kolozs megyei magyar közösséget szolgálták és példát mutattak a fiataloknak, hogy a szülőföldön is lehet alkotni, családot alapítani.
Az Egyesült Államok eltökélt a grönlandi jelenlét növelésében – hangoztatta J.D. Vance alelnök a Dániához tartozó autonóm terület amerikai katonai támaszpontján tett látogatásán pénteken.
Az alelnök kifejtette, hogy a sziget mostanra kevésbé biztonságos, mint 30, 40 évvel ezelőtt, mivel Dánia "nem tartotta a lépést", és nem biztosította az elégséges forrásokat a grönlandiak biztonságának megőrzésére a kínai, orosz és más befolyásszerzési kísérletektől sem.
"Ennek változnia kell” – jelentette ki az alelnök.
Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Washington várakozásai szerint a grönlandiak kimondják majd függetlenségüket Dániától, és reméli, hogy azután az amerikai partnerséget választják.
A delegáció tagja volt Usha Vance, az alelnök felesége is, aki eredetileg a grönlandi nemzeti kutyaszánversenyt megtekinteni érkezett volna a szigetre. A helyiek felháborodása miatt a látogatás programját módosították, és több napról néhány órára rövidítették.
Az ankarai főügyészség tájékoztatása szerint Kaj Joakim Medint egy 2023 januárjában történt stockholmi tüntetéssel kapcsolatban indított vizsgálat keretében vették őrizetbe Isztambulban. A terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szimpatizánsai akkor egy olyan bábut lógattak fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Recep Tayyip Erdogan török elnököt jelképezte. Medint a török elnök megsértése mellett terrorszervezeti tagsággal vádolják. A török hatóságok egyben Medin a szíriai, iraki és a délkelet-törökországi térségekből 2014 és 2017 között végzett tudósításaira is hivatkoztak.
A Dagens hírportál főszerkesztője, Andreas Gustavsson a svéd TV4 televíziónak elmondta, hogy Medin nem követett el törvénytelenséget, mindössze azért büntetik, mert riporterként a munkáját végezte.
A svéd külügyminisztérium magyarázatot kért Törökországtól, és követelte az újságíró hozzáférését a svéd konzuli szolgáltatásokhoz.
Az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi segélyezési tevékenység teljes átalakításáról és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségénék (USAID) megszüntetéséről tájékoztatta a kongresszust.
A külügyminisztérium közleménye szerint az átalakítás vezérelve az, hogy mi szolgálja legjobban és közvetlenül az Egyesült Államokat és polgárait.
"A külföldi segélyezés jól végezve támogathatja nemzeti érdekeink érvényesítését, határaink védelmét és erősítheti a partnerséget kulcsfontosságú szövetségeseinkkel. Sajnálatosan a USAID rég letért eredeti küldetésének útjáról. Ennek eredményeként a haszon túl kevés, a költség magas volt" - olvasható Marco Rubio nyilatkozatában.
A közleményből az is kiderül, hogy július 25-től az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének bizonyos funkciói közvetlenül a külügyminisztériumhoz kerülnek, miközben az adminisztráció prioritásait nem szolgáló feladatköröket megszüntetik.
Nem sikerült tárgyalásokkal elkerülni az amerikai vámintézkedéseket, mivel az utóbbi hónapok tétlenségben teltek – írta Szijjártó Péter a közösségi oldalán.
A tárcavezető szerint tavaly november óta tudható, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok új elnöke, és ő patrióta gazdaságpolitikát fog folytatni, amelynek a keretében vámemelésekre is sor kerülhet.
"A kérdés, hogy hol voltak az Európai Bizottság jól fizetett bürokratái az elmúlt hónapokban?" - fűzte hozzá.
A magyar külügyminiszter felidézte, hogy az Egyesült Államok eddig 2,5 százalékos vámmal sújtotta az európai autóimportot, míg fordítva ez tíz százalék volt. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a magyar kormány több alkalommal javasolta az autóipari vámok csökkentését, „Brüsszelben azonban olyan emberek ülnek és vesznek fel súlyos eurótízezreket havonta fizetésként, akik képtelenek átgondolni egy ilyen helyzetet, képtelenek jó stratégiai döntéseket hozni".
Az üzletmenet javulására számít az idén a tavalyi masszív termeléscsökkenés után a német elektromos és digitális ágazat szakmai képviseleti szervezete, a ZVEI elnöke.
"Elértük a hullámvölgy alját" - mondta Gunther Kegel a hétfőn nyíló Hannoveri Vásár alkalmából a német dpa hírügynökségnek adott interjúban. Az elnök szerint a várható javulás még nem lesz olyan dinamikájú, „amely örömre adna okot".
Kegel az interjúban jelezte azt is, hogy nagy reményeket fűz a német szövetségi kormány új, 500 milliárd eurós infrastrukturális különalapjához, amely az elektromos és digitális iparnak is kedvez. Megjegyezte, hogy ugyanakkor aggodalomra ad okot az amerikai vámpolitika, amely globális kereskedelmi háborúhoz vezethet, és különösen keményen érintené az elektromos és digitális ipart. "A mi iparágunk minden más iparágnál globálisabban pozícionált és hálózatba kapcsolt az ellátási láncokban" - mondta.
A hétfőn kezdődő Hannoveri Vásárra, amelyen tavaly 130 ezer látogató vett részt, az idén több mint 60 országból mintegy 4000 kiállítót várnak.
Mai adásunkban a heti hírösszefoglalóban foglalkozunk egy újabb kisebb Schengenhez hasonlítható botránnyal, amelynek ismét hazánk része, hiszen az Egyesült Államok felfüggesztette meghatározatlan időre Romániának az amerikai vízummentességi programjához való csatlakozását. Szó lesz a világot bejáró vámháborúról, amit Donald Trump amerikai elnök hirdetett meg európai és más autógyártók ellen. Szintén Amerikánál maradva az úgynevezett Atlantic-ügyről is beszámolunk, amelyben egy amerikai újságíró véletlenül részesévé vált amerikai vezetők titkos megbeszélésének, ami egy nyílt forráskódú chatcsatornán zajlott. Itthonról ismét foglalkozunk az elnökválasztással, megpróbáljuk levonni a következtetéseket az első felmérések alapján.
Szőcs Levente összeállítással jelentkezik a Grönlanddal kapcsolatos diplomáciai vita eszkalációjáról.
Orosz hírügynökségi jelentések szerint, amelykről a Magyar Távirati Iroda is beszámol Vlagyimir Putyin azt javasolta, hogy Ukrajnát helyezzék egyfajta ideiglenes közigazgatás alá, ami lehetővé tenné új választások tartását és a háború rendezéséhez szükséges kulcsfontosságú megállapodások aláírását.
Az orosz elnök elmondta, hogy hisz abban, hogy Donald Trump amerikai elnök valóban békét akar. Vlagyimir Putyin egy ideje azt hangoztatja, hogy az ukrán vezetést nem tekinti legitim tárgyalópartnernek, mert Volodimir Zelenszkij elnök a hivatali idejének tavaly májusi lejárta után is hivatalában maradt. Ám a háborús helyzet nem is teszi lehetővé, hogy választást tartsanak Ukrajnában.
Nemrég ukrán ellenzéki vezetők is elvetették, hogy amíg tart a háború, választást tartsanak. Volodimir Zelenszkij pedig arról beszélt, hogy nem álma évtizedekig elnöknek maradni, jelenleg Ukrajna biztonságára összpontosít, de ha hazája NATO-tagságához szükséges, akkor kész elhagyni az elnöki széket.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökbe vetett bizalom februárról március végére 12 százalékpontot emelkedett, jelenleg 69 százalékos.
Válaszlépésekre készül az Európai Bizottság, miután az amerikai elnök bejelentette, hogy 25 százalékos vámot vet ki április 2-tól minden olyan autóra, amelyet nem az Egyesült Államokban gyártottak.
Az acélra és az alumíniumra kivetett amerikai vámok már életbe léptek. Egyelőre azonban nem világos, hogy ezek a vámok az európai országokat külön-külön vagy az EU-t, mint tömböt fogják érinteni.
A Bizottság konzultálni fog a tagállamokkal azoknak az amerikai termékeknek a listájáról, amelyeknek a vámját felfüggesztette az Unió Donald Trump első elnöki mandátuma után.Hírek szerint most felmerült, hogy össze lehetne állítani egy második hasonló listát is. Ezek az intézkedések egy szélesebb körű megtorló vámcsomag részét képezik majd, amely várhatóan április közepén lép hatályba. A német gazdasági miniszter egy nyilatkozatban azt mondta, tárgyalásos megoldásra van szükség, hogy elkerülhető legyen a vámspirál. Az uniós kereskedelmi biztos kedden Washingtonban találkozott az amerikai kereskedelmi miniszterrel, a tárgyalások kiábrándító eredményeket hoztak, írja az euronews.hu hírportál.
Ezt pénteki ülése után közölte a legfelsőbb védelmi tanács (CSAT), amely elsősorban az Amerikai Egyesült Államok által kezdeményezett rijádi béketárgyalások perspektíváit elemezte.
Az ülésről kiadott közlemény megállapítja: Romániának van a leghosszabb szárazföldi és tengeri határa Ukrajnával, ilyenként közvetlenül érdekelt a háború lezárásában, Ukrajna európai integrációja folytatásában.
Románia álláspontja szerint a tűzszünetet olyan békének kell követnie, amely erős biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának és elrettenti Oroszországot bármilyen jövőbeli agressziótól. Bukarest szerint a béketárgyalásokról nem hiányozhat sem Európa, sem Ukrajna.
A CSAT felhatalmazta a védelmi minisztériumot egy új könnyű korvett beszerzésére és a román hadiflotta korszerűsítési programjának folytatására.
A CSAT ugyanakkor kiemelte, hogy Romániának sürgős lépéseket kell tennie az Egyesült Államokkal való kétoldalú együttműködése erősítésére annak érdekében, hogy megmaradjon a jelentős amerikai katonai jelenlét Románia területén.
