Adásunk vendége a jazz, az elektronikus és a neoklasszikus zene területén folytatott innovatív munkásságáról ismert Barabás Lőrinc trombitaművész és zeneszerző, aki a budapesti és a nemzetközi improvizatív zenei élet egyik meghatározó szereplője. Zenél szólóban, kvartettben és a Random Szerda élén, de írt már darabot szimfonikus zenekarra is. Körülbelül két évtizedet felölelő, termékeny pályafutása során hangulatokat örökít meg, amelyeket tizenkét albumon tett közkinccsé. Bejárta a világot szólóban és kvartettjével is. Ez utóbbival fellépett az idei Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztiválon is, ahol Benedek Csilla mikrofonhoz kérte.
Barabás Lőrinc az évek során olyan elismert előadókkal lépett színpadra, mint a Thievery Corporation, a Bonobo és Jean-Michel Jarre, és együttműködött Erik Truffazzal, Nicola Contéval, Takuya Kurodával, Niklas Paschburggal és Valerie June-nal. Számtalan rangos nemzetközi eseményen fellépett, többek között a Montreux Jazz Festivalon (Svájc), az iTunes Festivalon (Egyesült Királyság), a North Sea Jazz Festivalon (Hollandia), a Noosa Jazz Festivalon (Ausztrália), a Hong Kong Jazz Festivalon, a Ficamazonia Filmfesztiválon (Kolumbia), az Expo 2020 Dubain, a New York-i Town Hallban, valamint az Expo 2025 Oszakán (Japán).
Szólóprodukciójában a trombitát elektronikával, looperekkel és billentyűs hangszerekkel ötvözve egyszemélyes zenekarként teremt filmszerű zenei világot, műfajok és korszakok széles skáláját megjelenítve. Szerinte a melankolikus, filmzenei hangulatú tételek a felgyorsult világban való lelassulás és befelé fordulás igényét fejezik ki.
A neves trombitművész végtaghiánnyal született, de fél kézzel is képes teljes életet élni. Vallja, hogy az lenne a legjobb, ha a fogyatékkal élőket sem pozitív, sem negatív értelemben nem ítélnék meg, így a társadalomba való beilleszkedésük is természetes volna. Kamaszként még utcazenélt, majd elvégzete a Zeneművészeti Főiskolát, huszonévesen megalapította a Barabás Lőrinc Eklektricet (ezzel a zenekarral vált ismertté), később a Random Szerdát (havonta jelentkező improvizatív koncertsorozat, amelyben a fellépő zenészek felállása folyamatosan változik) és a Barabás Lőrinc Quartettet (jelenlegi tagjai: Premecz Mátyás - billentyűs hangszerek, Ajtai Péter – nagybőgő és Klausz Ádám -dob).
A Linz közeli Kronstorfban tervezett, ötven hektáros – vagyis mintegy hetven futballpálya méretű – komplexum ellen már tüntetést is szerveztek a tartományi kormány épülete előtt. A tiltakozók elsősorban a mesterséges intelligencia terjedésével járó hatalmas energia- és vízigény miatt aggódnak.
Helyi sajtóértesülések szerint a beruházás első fázisa évente 1310 gigawattóra áramot fogyaszthat, ami csaknem háromszázhetvenötezer háztartás éves szükségletét fedezné.
Bár a Google nem közölte a projekt pontos költségét, jelentős befektetésről beszélnek, amely száz közvetlen munkahelyet teremt. Az építkezés idén áprilisban kezdődött, és a tervek szerint az adatközpont kétezer huszonhétben kezdi meg részleges működését.
Volodimir Zelenszkij múlt pénteken jelentette be a Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét, melynek célja megfogalmazása szerint a logisztika fejlesztése, a határokon átnyúló gazdasági együttműködés, valamint a közösségek támogatása.
A C8 megalakulásáról szóló bejelentésben szerepelt, hogy Magyarország is tagja a formációnak. Magyar Péter miniszterelnök azonban elfogadhatatlannak nevezte az X-en, hogy Magyarországot a beleegyezése nélkül a Kárpáti Integráció tagjának nyilvánították.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter meglepettségének adott hangot a magyar kormányfő Ukrajnával szembeni „szükségtelenül konfrontatív kijelentései" miatt.
Bár a magyar kormányváltás óta Budapest közeledett Ukrajnához, a Külügyminisztérium megerősítette: Magyarország nem írta alá a fórum nyilatkozatát, és nem tagja az új tömörülésnek.
Kedves hallgatóink, karbantartási munkálatok miatt szerdán, szeptember 23-án szünetel a Bukaresti Rádió adása a nagyszebeni adótorony körzetében, a középhullámú 1593-kHz-es frekvencián. Szeptember 24-én ugyancsak karbantartás miatt nem lesz fogható műsorunk a nemeszsuki adótorony körzetében, a 909 kHz-es frekvencián.
Adásunk vendége a jazz, az elektronikus és a neoklasszikus zene területén folytatott innovatív munkásságáról ismert Barabás Lőrinc trombitaművész és zeneszerző, aki a budapesti és a nemzetközi improvizatív zenei élet egyik meghatározó szereplője. Zenél szólóban, kvartettben és a Random Szerda élén, de írt már darabot szimfonikus zenekarra is. Körülbelül két évtizedet felölelő, termékeny pályafutása során hangulatokat örökít meg, amelyeket tizenkét albumon tett közkinccsé. Bejárta a világot szólóban és kvartettjével is. Ez utóbbival fellépett az idei Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztiválon is, ahol Benedek Csilla mikrofonhoz kérte.
Barabás Lőrinc az évek során olyan elismert előadókkal lépett színpadra, mint a Thievery Corporation, a Bonobo és Jean-Michel Jarre, és együttműködött Erik Truffazzal, Nicola Contéval, Takuya Kurodával, Niklas Paschburggal és Valerie June-nal. Számtalan rangos nemzetközi eseményen fellépett, többek között a Montreux Jazz Festivalon (Svájc), az iTunes Festivalon (Egyesült Királyság), a North Sea Jazz Festivalon (Hollandia), a Noosa Jazz Festivalon (Ausztrália), a Hong Kong Jazz Festivalon, a Ficamazonia Filmfesztiválon (Kolumbia), az Expo 2020 Dubain, a New York-i Town Hallban, valamint az Expo 2025 Oszakán (Japán).
Szólóprodukciójában a trombitát elektronikával, looperekkel és billentyűs hangszerekkel ötvözve egyszemélyes zenekarként teremt filmszerű zenei világot, műfajok és korszakok széles skáláját megjelenítve. Szerinte a melankolikus, filmzenei hangulatú tételek a felgyorsult világban való lelassulás és befelé fordulás igényét fejezik ki.
A neves trombitművész végtaghiánnyal született, de fél kézzel is képes teljes életet élni. Vallja, hogy az lenne a legjobb, ha a fogyatékkal élőket sem pozitív, sem negatív értelemben nem ítélnék meg, így a társadalomba való beilleszkedésük is természetes volna. Kamaszként még utcazenélt, majd elvégzete a Zeneművészeti Főiskolát, huszonévesen megalapította a Barabás Lőrinc Eklektricet (ezzel a zenekarral vált ismertté), később a Random Szerdát (havonta jelentkező improvizatív koncertsorozat, amelyben a fellépő zenészek felállása folyamatosan változik) és a Barabás Lőrinc Quartettet (jelenlegi tagjai: Premecz Mátyás - billentyűs hangszerek, Ajtai Péter – nagybőgő és Klausz Ádám -dob).
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségimédia-platformot, hogy távolítson el 90, fekete mentőautós…
Szeptember 4-től az Air China által üzemeltetett járat elindításával közvetlen repülőjárattal lehet utazni Peking és Bukarest között. Románia pekingi nagykövetsége…
Brassóban megnyitották a WizzAir légitársaság tizedik romániai bázisát. A légitársaság 2023 óta működtet járatokat a Brassó–Vidombáki Nemzetközi Repülőtérről. A légitársaság…
A haditengerészet búvárai felrobbantottak kedden délután két sodródó drónt a Fekete-tengeren, a Konstancától körülbelül 90 tengeri mérföldre található Neptun Deep…
Átadták a forgalomnak kedden az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakaszát. A 12,24 kilométeres sztrádaszakasz építési munkálatait a román…
Oroszország tükörképszerűen fog reagálni a kereskedelmi hajóinak elfogására irányuló bármilyen nyugati kísérletre, és ezt bármely vízterületen meg fogja tenni –…
Egy amerikai fellebbviteli bíróság engedélyezte több ezer per folytatását a közösségimédia-óriások ellen amiatt, hogy termékeiket szándékosan tették függőséget okozóvá a…
Jövő héten is problémás maradhat az európai villamosenergia-rendszer helyzete az aszály és a magas hőmérséklet miatt. Az Európai Bizottság szerint azonban rövid távon nincs veszélyben az áramellátás. Az európai energiapiac és a tagállamok közötti együttműködés ugyanakkor lehetővé teszi, hogy oda irányítsák az áramot, ahol arra szükség van.
Napközben a jelentős napenergia-termelés is csökkenti a rendszerre nehezedő nyomást. Az európai szakértők figyelemmel követik azt is, hogy a ma esti napfogyatkozás milyen hatással lesz a naperőművek termelésére.
Az Európai Bizottság ismét felhívta a figyelmet arra, hogy nagyobb energiatároló kapacitásra van szükség, elsősorban az esti fogyasztás fedezésére.
A lakbérek, a gázolaj és benzin drágult a legnagyobb mértékben Romániában júliusban az egy évvel korábbihoz képest, míg a burgonya, a friss gyümölcsök és a kukoricaliszt ára csökkent a leginkább - derül ki az Országos Statisztikai Intézet szerdán közzétett elemzéséből. Az éves infláció júliusban 8,2 százalékra mérséklődött. A szolgáltatások díja 13,67 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer jellegű termékek ára 7,93 százalékkal, az élelmiszereké 5,03 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszerek közül a kávé drágult a legnagyobb mértékben (19,47 százalékkal), ezt a tojás (13,9 százalékkal), a borjúhús (+11,67 százalékkal) és a tehéntej (11,28 százalékkal) követte. A pálinka és más szeszes italok ára 8,87 százalékkal, a cukortermékek, a cukrásztermékek és a méz ára 8,81 százalékkal nőtt 2025 júliusához viszonyítva. Jelentősen drágult továbbá a kenyér (7,93 százalékkal), a friss hal (7,54 százalékkal), a húskonzervek (6,77), az étolaj (6,57), baromfihús (6,24), disznóhús (3,4) is. A sör ára 7,88 százalékkal, a boré 6,66 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ugyanakkor a burgonya ára 13,68 százalékkal, a friss gyümölcsöké 13,82 százalékkal, a kukoricaliszté 4,92 százalékkal, a búzaliszté 4,3 százalékkal csökkent. A cukor 0,25 százalékkal, a vaj 0,53 százalékkal lett olcsóbb.
A nem élelmiszer jellegű termékek közül a gázolaj ára 30,7 százalékkal, a benziné 23,15 százalékkal emelkedett. A villamosenergia drágulása enyhült az árplafon kivezetését követő időszakhoz (megközelítőleg egy év) képest, a júliusi drágulás 3,39 százalékos. A hőenergia ára 10,7 százalékkal, a könyvek, újságok és folyóiratok ára 10,82 százalékkal, a mosószereké 9,92 százalékkal, a dohánytermékeké pedig 8,51 százalékkal nőtt. A higiéniai és kozmetikai termékek ára egy év alatt 6,8 százalékkal, a gyógyszereké 4,3 százalékkal, a földgázé 0,97 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatások kategóriájából a lakbérek emelkedtek a legnagyobb mértékben, 42,48 százalékkal. Az ivóvíz-, csatorna- és köztisztasági szolgáltatások díja 15,99 százalékkal, az autójavításé 13,85 százalékkal, a kozmetikai szolgáltatásoké 14,1 százalékkal nőtt. Jelentősen drágultak továbbá a cipő- és ruhakészítési, illetve -javítási szolgáltatások (14,36 százalékkal), az egészségügyi ellátás (12,48 százalékkal), a városi tömegközlekedés (7,47 százalékkal), a közúti személyszállítás (12,21 százalékkal). Éves összevetésben a légi közlekedési díjak 2,3 százalékkal, de az idei év júniusához képest 18,73 százalékkal drágultak. A postai szolgáltatások díjai - amelyek az előző hónapokban mérséklődtek - 2025 júliusához viszonyítva 9,18 százalékkal nőttek az idei hetedik hónapban.
Májushoz képest júniusban 50 lejjel (0,9 százalékkal) 5734 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában - közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9564 lej volt, 81 lejjel nagyobb, mint az előző hónapban. A legnagyobb - 9 és 14 százalék közötti - nettó bérnövekedést a távközlésben, a gyógyszeripari termékek és gyógyszerkészítmények gyártásában, a kiadói tevékenységek ágazatában, a számítógépek, valamint elektronikai és optikai cikkek gyártásában regisztrálták. Ezzel szemben a legnagyobb - 11,5 és 13 százalék közötti - nettó bércsökkenést az érckitermelésben, a kőolaj- és gázkitermelésben jegyezték.
A közszférában csökkent a nettó átlagfizetés júniusban az előző hónaphoz képest: az oktatásban 1,9, az egészségügyben és szociális ellátásban 0,3 százalékkal, ugyanakkor 0,8 százalékkal nőtt a közigazgatásban. 2025 júniusához viszonyítva a nettó átlagbér 3,5 százalékkal nőtt idén júniusban.
A reálkereseti index 2026 júniusában 93,7 százalék volt 2025 júniusához és 100,8 százalék 2026 májusához viszonyítva.
Több mint 2 százalékka csökkent júliusban az éves infláció
A júniusi 10,42 százalékról júliusban 8,16 százalékra csökkent az éves infláció Romániában - közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. Az intézmény adatai szerint a szolgáltatások díja 13,67 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,93 százalékkal, az élelmiszerek pedig 5,03 százalékkal drágultak egy év alatt. A fogyasztói árindex idén júliusban - júniushoz viszonyítva - 100,58 százalék volt. Az év elejétől számított infláció 4,4 százalékot tett ki, az éves inflációs ráta pedig 2025 hetedik hónapjához képest 8,2 százalék volt idén júliusban.
A harmonizált fogyasztói árindex 2026 júliusában az előző hónaphoz képest 100,42 százalék volt. Az éves inflációs ráta 2026 júliusában 2025 hetedik hónapjához viszonyítva, a harmonizált fogyasztói árindex alapján számolva 8,2 százalékot tett ki. Az elmúlt 12 hónap átlagos árnövekedése a harmonizált fogyasztói árindex alapján 8,8 százalék volt.
A Román Nemzeti Bank legutóbbi jelentésében a korábbi 3,9 százalékról 5,5 százalékra módosította a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségimédia-platformot, hogy távolítson el 90, fekete mentőautós témával kapcsolatos videós anyagot az online felületről.
A CNA közleménye szerint az audiovizuális törvény előírja, hogy “az audiovizuális médiaszolgáltatóknak biztosítaniuk kell a közönség objektív tájékoztatását az események és tények helyes bemutatásán keresztül, és elő kell segíteniük az önálló véleményalkotást”.
A döntés előzménye az, hogy szombat éjjel botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá helyi lakosok a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira, akik egy beteget próbáltak ellátni Récekeresztúr községben. A támadást a közösségi oldalakon terjedő álhírek válthatták ki. A TikTokon ugyanis elterjedt egy videó a gyerekeket rabló “fekete mentőautóról”.
Szeptember 4-től az Air China által üzemeltetett járat elindításával közvetlen repülőjárattal lehet utazni Peking és Bukarest között. Románia pekingi nagykövetsége közleményben hangsúlyozta, a Peking-Bukarest-Zágráb járat heti három alkalommal, hétfőn, szerdán és pénteken fog közlekedni, gyors és hatékony összeköttetést biztosítva a három ország között.
A Tarom légitársaság 1974-ben indított először járatot a Bukarest-Peking útvonalon, létrehozva a légi összeköttetést a két ország között.
Brassóban megnyitották a WizzAir légitársaság tizedik romániai bázisát. A légitársaság 2023 óta működtet járatokat a Brassó–Vidombáki Nemzetközi Repülőtérről.
A légitársaság képviselői bejelentették, hogy december 17-étől Kisinyovba, Karlsruheba, Barcelonába és Madriba indítanak járatokat. Októbertől pedig növelik a nürnbergi járatok számát. Radó András, a légitársaság kommunikációs igazgatója közölte, hogy összesen 15 úti célra szállítanak majd utasokat a Cenk alatti városba.
A haditengerészet búvárai felrobbantottak kedden délután két sodródó drónt a Fekete-tengeren, a Konstancától körülbelül 90 tengeri mérföldre található Neptun Deep kitermelési platform közelében. A védelmi minisztérium közleménye szerint a pilóta nélküli légi jármű jelenlétét a környéken munkálatokat végző polgári hajó személyzete jelezte.
A búvárok irányított robbantással hatástalanították a két orosz gyártmányú, Gerbera típusú pilóta nélküli légijárművet, amelyeken valószínűleg robbanótöltet volt, valamint egy drónszárnyat is találtak. Ez utóbbit a fedélzetre emelték - tájékoztatott a szaktárca. A haditengerészet parancsnoksága felvette a kapcsolatot az ügyben az ukrán féllel, amely megerősítette, hogy a drónok nem az ukrán erőkhöz tartoznak - közölte még a védelmi minisztérium
Átadták a forgalomnak kedden az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakaszát. A 12,24 kilométeres sztrádaszakasz építési munkálatait a román UMB Spedition cég végezte. A beruházást a 2021-2027-es Közlekedési Programból finanszírozták.
Az új szakasz forgalomba helyezésével gyakorlatilag 144 kilométeren lehet már közlekedni az A3-as észak-erdélyi autópályán, országos szinten pedig a gyorsforgalmi úthálózat hossza 1418 kilométerről 1430 kilométerre bővül – nyilatkozta a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezérigazgatója. Cristian Pistol szerint az idei évben legalább 200 kilométer új gyorsforgalmi út megnyitása várható.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet közlése szerint szerda délutántól csütörtök reggel 9 óráig nagy mennyiségű víz árad le a patakokon, lejtőkön és vízfolyásokon. Villámárvizek alakulhatnak ki és a vízállás meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet egyes Hunyad, Gorj, Szeben, Vâlcea, Argeș, Dâmbovița és Prahova megyei folyóvizeken - állítják a hidrológusok.
Oroszország tükörképszerűen fog reagálni a kereskedelmi hajóinak elfogására irányuló bármilyen nyugati kísérletre, és ezt bármely vízterületen meg fogja tenni - jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor megtekintette az orosz Csendes-óceáni Flotta hadgyakorlatának zárószakaszát.
Putyin szerint a nyugati országok hatóságai a nemzetközi jog megsértésével megpróbálják korlátozni az orosz hajók közlekedését, és kifogásolta, hogy eljutottak az orosz tulajdon elárusításig is. Ezt kalózkodásnak és rablásnak nevezte.
Az orosz elnök megjegyezte, miközben Oroszország nem jelent fenyegetést Japánra, és nincs vele szemben semmiféle követelése, Tokió doktrinális dokumentumaiban Moszkvát most először a fő fenyegetések között sorolta fel. Megismételte, hogy Oroszország kész az együttműködésre az Északi-sarkvidéken, és egyebek között az északi-tengeri útvonalon is, a nemzetközi jog keretein belül.
Az orosz Távol-Kelet tengeri határainak, szigeteinek és partjainak védelmét gyakorló flottamanőverek augusztus 4-én kezdődtek. Ez a Csendes-óceáni Flotta idei legfontosabb harci kiképzési eseménye. A gyakorlaton mintegy 60 hajó, tengeralattjáró és támogató hajó, mintegy 30 repülőgép, helikopter és drón, valamint több mint 13 ezer katona vesz részt. A gyakorlat a Japán-tenger, az Ohotszki-tenger és a Csendes-óceán északnyugati vizein zajlik.
Baka András lett a rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik köztársasági elnöke. A budapesti parlament kedden 140 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében választotta köztársasági elnökké a kormánypárti Tisza-frakció jelöltjét, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét.
Baka András esküt tett és beszédet mondott. Ebben a magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének. Kiemelte: az előző időszakban szembeállították egymással a különböző társadalmi csoportokat, és azt akarták elhitetni velük, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség. Az ország azonban nem tud úgy közös jövőt építeni, hogy közben polgárai egymásban ellenséget látnak – idézi az új államfőt az MTI. Hangsúlyozta, egyszerre feladat az igazságtétel és önmérséklet. A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, ugyanakkor az új Magyarországot nem lehet a bosszúra építheteni. Meghatározónak nevezte, hogy a köztársaság elnöke az alkotmányos rend, az Európai Unió és a magyar nemzet történetének kialakult alapértékeit kövesse és erősítse. Baka András beszélt arról is, hogy az elmúlt években Magyarország számos szövetségesével megromlott a viszony, a szerepvállalás ennek helyreállításában nemzeti érdek. Jelezte azt is, hogy Magyarország köztársasági elnökeként felelősséget érez a határon túli magyarokért, kulturális, nyelvi és közösségi jogaiknak védelme a magyar állam tartós érdeke.
A megválasztott államfőt augusztus 19-én, a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon iktatják be.
MTI
Baka András 1952-ben született Budapesten. 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd 1989-ig a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemén vendégprofesszorként tanított, többször meghívták előadónak Franciaországba és Németországba. 1990-1991-ben pártonkívüliként a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője volt. 1991 és 2008 között a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. 2008-2009 között a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája volt. 2009-ben az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökének választotta, de 2012. január 1-jén, a Fidesz hatalomátvétele után megszűnt elnöki megbízatása az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult. Az EJEB nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka András ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult.
Egy amerikai fellebbviteli bíróság engedélyezte több ezer per folytatását a közösségimédia-óriások ellen amiatt, hogy termékeiket szándékosan tették függőséget okozóvá a fiatal felhasználók számára, írja a Reuters.
A San Franciscó-i székhelyű 9. körzeti fellebbviteli bíróság elutasította a Meta és a TikTok fellebbezését, amellyel meg akarták akadályozni, hogy több mint 3000, szövetségi bíróságon indított pert kelljen végigvinniük, mondván, a vállalatok túl korán fellebbeztek.
A cégek azzal érveltek, hogy a függőséget okozó jelleg miatti mulasztási perekre is vonatkozik az 1996-os kommunikációs etikai törvény (Communications Decency Act) 230. szakasza, amely általában mentesíti az online vállalatokat a felhasználóik által közzétett tartalmakért való felelősség alól. A bíróság szerint azonban a 230. szakasz csak védekezési eszköz, nem ad teljes mentességet a perindítás alól.
Jövő héten is problémás maradhat az európai villamosenergia-rendszer helyzete az aszály és a magas hőmérséklet miatt. Az Európai Bizottság szerint azonban rövid távon nincs veszélyben az áramellátás. Az európai energiapiac és a tagállamok közötti együttműködés ugyanakkor lehetővé teszi, hogy oda irányítsák az áramot, ahol arra szükség van.
Napközben a jelentős napenergia-termelés is csökkenti a rendszerre nehezedő nyomást. Az európai szakértők figyelemmel követik azt is, hogy a ma esti napfogyatkozás milyen hatással lesz a naperőművek termelésére.
Az Európai Bizottság ismét felhívta a figyelmet arra, hogy nagyobb energiatároló kapacitásra van szükség, elsősorban az esti fogyasztás fedezésére.
