Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
A második deficitcsökkentő csomag intézkedéseiről egyeztetett Nicușor Dan államfő tegnap késő délután a koalíció vezetőivel a Victoria-palotában. A koalíciós pártok…
A román külpolitikának kiszámíthatónak és koherensnek kell lennie, valamint az ország biztonságára, gazdasági érdekeire és a külföldön élő románokra kell…
Mától részlegesen beszüntetik a munkát több romániai táblabíróság és törvényszék alkalmazottai, így tiltakozva amiatt, hogy a kormány az eddiginél rosszabb…
A vállalkozás mérete szabná meg ezentúl a kft.-k, azaz a korlátolt felelősségű társaságok minimális törzstőkéjének összegét a pénzügyminisztérium új, közvitára…
Közzétették kedden a pótérettségi végleges eredményeit. Az óvások elbírálása után 3,5 százalékponttal 31,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya. Az…
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be…
A diplomáciának alkalmazkodnia kell a nemzetközi színtéren az elmúlt években egymásra torlódott válságok miatt kialakult helyzethez – jelentette ki kedden Nicușor Dan. Az államfő a román diplomácia éves értekezlete alkalmával a Cotroceni-palotában fogadta Románia külföldi diplomáciai és konzuli képviseleteinek, illetve kulturális intézeteinek vezetőit.
A Natura Stúdió maid adásában az életünkben megjelenő természetes és mesterséges színezékek témáját vesszük górcső alá Gál Emese, a BBTE oktatóka és Lovász Tamás, a BBTE kutatója segítségével.
A második deficitcsökkentő csomag intézkedéseiről egyeztetett Nicușor Dan államfő tegnap késő délután a koalíció vezetőivel a Victoria-palotában. A koalíciós pártok egy több mint három és fél órás egyeztetést követően döntöttek több olyan intézkedésről, amelyek a helyi közigazgatást érintik.
Az egyik legfontosabb változás szerint a jövőben a helyi önkormányzatok dönthetik el, hogy engedélyezik-e a szerencsejátékok működését a településükön, és ha igen, hol lehet ilyen tevékenységet folytatni. Emellett a személyi asszisztensek bérét nem veszi teljes egészében át az állam. A döntések között szerepel továbbá az is, hogy az Anghel Saligny infrastrukturális program folytatása elhalasztásra kerül az őszi költségvetés-kiigazításig. Az állami támogatások és a személyzeti keretek meghatározása ezentúl a Statisztikai Hivatal lakossági adatai alapján történik, nem pedig a legutóbbi népszámlálás szerint. A közigazgatási dolgozók teljesítményét legalább négyévente értékelik, az önkormányzatok pedig könnyebben juthatnak állami tulajdonban lévő területekhez vagy épületekhez – 25%-os előleggel és 10 éves részletfizetéssel.
A második költségcsökkentő csomagot pénteken fogadhatja el a kormány. A koalíciós egyeztetéseket követően kiszivárogtatott információk szerint a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjába végül nem kerül az a jogszabálytervezet, amely megtiltja az állami fizetés és a nyugdíj halmozását. A News.ro értesülése szerint pedig Nicușor Dan államfő azt javasolta, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát fokozatosan vezessék be.
A román külpolitikának kiszámíthatónak és koherensnek kell lennie, valamint az ország biztonságára, gazdasági érdekeire és a külföldön élő románokra kell összpontosítania – mondta Nicușor Dan államfő tegnap este a román diplomácia éves értekezlete alkalmából szervezett találkozón.
Az elnöki hivatalban megartott eseményen az elnök leszögezte: Románia külpolitikájában továbbra is az ország európai uniós, illetve NATO-tagsága, az Egyesült Államokkal ápolt stratégiai partnersége lesz a meghatározó, ugyanakkor a diplomáciának alkalmazkodnia kell ahhoz a nemzetközi helyzethez, amelyet egymásra rakódó válságok – az ukrajnai háború, a kiéleződő globális verseny, a hibrid háborúk – jellemeznek.
A kilencek jövő évi csúcstalálkozójának házigazdájaként Romániának a fekete-tengeri érdekeltségét kell érvényesítenie – nyilatkozta az államfő, aki kitért arra is, hogy Románia számára továbbra is prioritás marad a Moldovai Köztársaság, támogatja annak uniós integrációs törekvéseit, és segíti szállításügyi és energetikai kérdésekben. Ugyanakkor Románia folytatja Ukrajna támogatását, és ebben együttműködik a nemzetközi partnerekkel.
Nicușor Dan a belügyek tekintetében leszögezte: Románia reformokra szorul, és ezeket a gazdaság újraindítása fogja majd követni. Stratégiai célkitűzésként említette Románia 2026 végére kijelölt csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez, ami magával hozza a román gazdaság fellendülését is.
Mától részlegesen beszüntetik a munkát több romániai táblabíróság és törvényszék alkalmazottai, így tiltakozva amiatt, hogy a kormány az eddiginél rosszabb nyugdíjazási feltételeket készül életbe léptetni a bírák és ügyészek számára.
A bukaresti, galaci, gyulafehérvári, nagyváradi, konstancai, jászvásári és ploiești-i táblabíróság bíráinak, illetve a bukaresti törvényszék ügyészeinek közgyűlése tegnap döntött arról, hogy – a kényszerintézkedésekről szóló ügyek kivételével – elnapolják a tárgyalásokat mindaddig, amíg a kormány vissza nem vonja a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezetét, amelyet a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjának részeként kormányzati felelősségvállalással tervez életbe léptetni.
Az igazságszolgáltatás szakmai szervezeteként működő legfelsőbb bírói tanács (CSM) tegnap sajtóközleményben tudatta, hogy az országnak mind a 16 fellebbviteli instanciája felhívással fordult a másik két hatalmi ág - a törvényhozás és végrehajtó hatalom - felé, és követelték az igazságszolgáltatási nyugdíjreformról szóló törvénytervezet azonnali visszavonását, valamint a bírói hatalom elleni „agresszív kampány” beszüntetését, amely szerintük veszélybe sodorja a jogállamiságot. A CSM az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásként értelmezi azt a kormányzati törvénykezdeményezést, amely a jövőben megszüntetné a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét, illetve a nettó bérük szintje alá csökkentené a bírák és ügyészek nyugdíját. Ez magában hordozza az igazságszolgáltatás destabilizálásának veszélyét – áll a CSM sajtóközleményében.
A vállalkozás mérete szabná meg ezentúl a kft.-k, azaz a korlátolt felelősségű társaságok minimális törzstőkéjének összegét a pénzügyminisztérium új, közvitára bocsátott tervezete szerint.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: a 395 ezer lejnél kisebb bevételű cégek esetében a javasolt minimális alaptőke 500 lej lenne, a 395 ezer és 7 millió lej közötti bevételűeké 5000 lej, míg a 7 millió lejes bevételt meghaladó vállalkozásoké 90 ezer lej. Az újonnan alapított cégek esetében a minimális alaptőke 500 lej lesz, majd ez is emelkedni fog a vállalkozás növekedésével.
A miniszter emlékeztetett, hogy Romániában jelenleg 1 lej a minimális törzstőke a kft.-k esetében. Ez a szimbolikus összeg a kezdő vállalkozásokat volt hivatott segíteni, de negatív hatása is volt, ugyanis elősegítette a valós tevékenység nélküli, csak papíron létező, úgynevezett fantomcégek megjelenését, amelyek jelentősen megkárosítják a tisztességes cégeket és az államkasszát.
Közzétették kedden a pótérettségi végleges eredményeit. Az óvások elbírálása után 3,5 százalékponttal 31,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya.
Az idei pótérettségire 30.279-en iratkoztak fel, közülük 25.710-en jelentek meg a vizsgán, és az óvások előtti eredmények szerint 28,4 százalékuk vizsgázott sikeresen. Hatvankilenc résztvevőt csalás vagy csalási kísérlet miatt kizártak.
Az érettségi oklevél megszerzéséhez a vizsgázóknak három feltételnek kell együttesen megfelelniük: részt vettek a nyelvi és digitális készségeik felmérésén, illetve az összes írásbeli vizsgán; az írásbeli vizsgák mindegyikén legkevesebb 5-ös osztályzatot kaptak; az írásbeli vizsgák osztályzatainak átlaga legkevesebb 6-os.
A jövő évi vizsgamenetrenden még dolgozik az oktatási minisztérium, a tárca illetékesei szerint a tervezetet rövidesen közzéteszik.
Idén is kaphatnak vakációs utalványokat a tanügyi alkalmazottak - írja elő egy miniszteri rendelet. Az oktatási tárca közleménye szerint a dokumentum értelmében azok a tanügyi alkalmazottak jogosultak az üdülési utalványra, akiknek a nettó fizetése nem haladja meg a 8000 lejt. A 800 lej értékű vakációs utalványok legalább 1600 lej értékű turisztikai csomag vásárlására használhatók fel, a kártyák feltöltésétől számított egy éven belül - írja elő a szabályzat.
Elképzelhető, hogy bojkottal kezdődik az új tanév – jelentette ki tegnap este Daniel David oktatási miniszter az Antena 3 televíziónak nyilatkozva. A tárcavezető elmondta, az oktatási ágazatot érintő intézkedések azért kerültek be az első deficitcsökkentő csomagba, hogy azokat tudják gyakorlatba ültetni a szeptember 8-i tanévkezdésig.
A tanügyi szakszervezetek közben ma is megtartották a sztrájkőrséget az oktatási minisztérium épülete előtt a kormány megszorító intézkedései ellen tiltakozva. Szeptember 3–5. között a kormánypalotánál szerveznek naponta tüntetéseket, majd a tanévkezdés napján a kormánypalota és az elnöki hivatal között terveznek felvonulást.
Jean Vișan lett a Romsilva új ügyvivő vezérigazgatója - közölte Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.
Jean Vișan 48 éves és erdőmérnöki végzettséggel rendelkezik. 2001-ben diplomázott a Brassói Transilvania Egyetemen, majd 2017-ben doktori fokozatot szerzett erdőgazdálkodásból. Pályafutása során több erdőregenerációs és az erdészeti infrastruktúra korszerűsítését célzó projektet koordinált, a Romsilva helyi kirendeltségeinél és központi szervezeténél is vezető pozíciókat töltött be.
A Romsilva ügyvivő vezérigazgatójának kiválasztási eljárását augusztus 11-én indította el az igazgatótanács. A tisztségre 25-en jelentkeztek, akik közül 17-en tettek eleget a megszabott feltételeknek. A jelölteket az interjúkat követően rangsorolták.
Míg eddig Ukrajnában a hadiállapot miatt 18 év volt a felső korhatár a férfiak szabad kiutazására, az új szabályozás szerint mostantól akadálytalanul lépheti át a határt 18-tól 22 éves korig bezárólag minden férfi a hadiállapot ideje alatt is.
A kijevi kormány kedden módosította az államhatár átlépésének rendjét - közölte Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök és Ihor Klimenko belügyminiszter a Telegramon. A döntés minden, az adott korosztályba tartozó állampolgárra vonatkozik, így azokra is érvényes, akik különböző okok miatt külföldön tartózkodnak.
A változásokkal azt szeretné Kiev elérni, hogy az ukránok a lehető legszorosabb kapcsolatot tartsák fenn Ukrajnával. A belügyminiszter kifejtette: a lépés célja elsősorban az, hogy szélesebb lehetőségeket biztosítsanak a fiatal ukránoknak a tanulásra, szakmai gyakorlatra és legális külföldi munkavállalásra azért, hogy a megszerzett tapasztalatokat később Ukrajna fejlődésére használhassák fel.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában "beavatkozási kísérletekről" számolt be Grönlandon, a skandináv királyság autonóm területén - jelentette be szerdán a dán diplomácia.
A műsorszolgáltató meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról is tájékoztatott, hogy a dán kormány szerint legalább három, a Trump-adminisztrációhoz köthető amerikai állampolgár vett részt titkos befolyásoló műveletekben dán területen. Az érintett személyeket azonban az adásban nem nevezték meg. A tévét tájékoztató források szerint a befolyásolási kísérletek célja a Dániához fűződő viszony gyengítése a grönlandi társadalmon belül.
A dán közszolgálati televízió szerint nem lehetett megállapítani, hogy a szóban forgó amerikaiak saját kezdeményezésükre vagy valaki más utasítására végzik-e tevékenységüket.
A diplomáciának alkalmazkodnia kell a nemzetközi színtéren az elmúlt években egymásra torlódott válságok miatt kialakult helyzethez - jelentette ki kedden Nicușor Dan. Az államfő a román diplomácia éves értekezlete alkalmával a Cotroceni-palotában fogadta Románia külföldi diplomáciai és konzuli képviseleteinek, illetve kulturális intézeteinek vezetőit.
Beszédében Nicușor Dan rámutatott, belügyek tekintetében Románia reformokra szorul, amelyeket a gazdaság újraindításának kell követnie. Hozzátette, az Európai Unió új többéves költségvetéséről szóló egyeztetésekkel párhuzamosan Romániában szükség van egy belső eszmecserére az ország fejlődési irányvonalairól. Külpolitikai téren három fő területre kell összpontosítani, ezek a biztonság, a gazdaság és a külföldön élő románok – fogalmazott az elnök. Nicușor Dan beszélt arról is, hogy a Moldovai Köztársaság továbbra is prioritás marad Románia számára, amelynek támogatnia kell a szomszédos ország európai uniós integrációs törekvéseit, de szállításügyi és energetikai kérdésekben is meg kell adnia neki a szükséges segítséget. Románia Ukrajna támogatását is folytatja, ezen a téren is együttműködik a nemzetközi partnerekkel - szögezte le az elnök. Beszédében kitért a védelmi beruházások fontosságára is, hangsúlyozva, hogy az Európai Bizottság védelmi beszerzéseket segítő SAFE programja kiváló lehetőséget nyújt erre.
A Natura Stúdió maid adásában az életünkben megjelenő természetes és mesterséges színezékek témáját vesszük górcső alá Gál Emese, a BBTE oktatóka és Lovász Tamás, a BBTE kutatója segítségével.
