Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Legalább harmincegy ember életét vesztette, és csaknem ötvenen eltűntek Ukrajna délkeleti részén, miután az orosz erők bombatámadást intéztek egy frontvonalhoz közeli iskola ellen Zaporizzsja régióban, írja a Reuters.
Az épületet humanitárius segélyek elosztópontjaként és menedékként használták a civilek.
A helyi hatóságok közlése szerint az első csapást követően Oroszország egy újabb, úgynevezett „double-tap” támadást indított, amely a helyszínre siető mentőcsapatokat és rendőröket vette célba. Az áldozatok között két mentőmunkás és négy rendőr is van.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az iskolában a frontvonal közelsége miatt rendes tanítás már régóta nem folyt.
Közben súlyos ukrán dróntámadás érte az éjszaka az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északkeletre fekvő Jaroszlavl városában. Mihail Jevrajev regionális kormányzó közlése szerint a csapás következtében hatalmas tűz ütött ki a Szlavneft finomítóban, és az üzem két dolgozója repeszsérüléseket szenvedett. A helyi védelmi erők állítása szerint a létesítményt célzó 124 drónt semmisítették meg, miközben az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy az ország felett összesen rekordmennyiségű, 856 ellenséges drónt lőttek le az éjszaka folyamán. Kijev korábban már legalább kétszer mért csapást erre a stratégiai fontosságú üzemre, amely az orosz védelmi ipar egyik kulcsfontosságú üzemanyag-ellátója.
Oroszország vörös vonalakat tesztel
A NATO drónok, radarok és tengeri járőrrepülőgépek bevetésével erősíti meg keleti szárnyát a Fekete-tengeren, miután az elmúlt időszakban megszaporodtak a teherhajók elleni támadások. Legutóbb Románia felségvizeinek határán, illetve Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében értek támadások és süllyesztettek el kereskedelmi hajókat. Elemzők szerint Moszkva szándékosan teszteli a szövetség vörös vonalait, kihasználva a Nyugat eszkalációtól való félelmét. A NATO képviselői hangsúlyozták: a szövetség elkötelezettsége a tagállamok védelmére „acélkemény”, és a következő öt évben több mint negyvenmilliárd dollárt fektetnek be a drónellenes védelmi képességek fejlesztésébe.
Megkezdődtek az időközi választások az Egyesült Államokban. A tét nem kisebb, mint Donald Trump elnök második elnöki ciklusának első két éve feletti ítélet, írja a Reuters.
A felmérések és a független elemzők szerint a demokratáknak komoly esélyük van arra, hogy elhódítsák a képviselőházi többséget a republikánusoktól, míg a szenátus sorsa továbbra is kiszámíthatatlan.
A történelmi trendek és Trump elnök rekordalacsony népszerűségi mutatói a demokratáknak kedveznek, ráadásul a választókat mélyen frusztrálja az Iránnal vívott háború és az amiatt megugrott üzemanyagárak.
Donald Trump az utóbbi hetekben több mint két tucat kampánygyűlést tartott, ahol ellenfeleit radikálisnak és veszélyesnek nevezte, míg a demokrata vezetők szintén az elnök személyére hegyezték ki a kampányt.
A választások napján is pattanásig feszült a helyzet az Egyesült Államok és Irán között. Washington védelmi jellegű légicsapásokat hajtott végre az iráni Kesm-sziget ellen, miután az amerikai erők szerint onnan föld-levegő rakétákkal vették célba az amerikai katonai egységeket. Bár a csapások korlátozottak voltak, a diplomáciai tárgyalások megakadtak.
Teheráni források szerint messze még a megállapodás. Irán határozott válaszlépésekkel fenyegetőzik, és a globális energiaellátás szempontjából kritikus Hormuzi-szoros lezárását helyezte kilátásba, amennyiben az Egyesült Államok nem teljesíti a feltételeiket.
Katar eközben intenzív közvetítői erőfeszítéseket tesz Doha és Teherán között, hogy megakadályozza a háború újbóli fellángolását. A feszültség hatására az olajárak ismét emelkedni kezdtek a világpiacon.
Jelentősen csökkent a költségvetési hiány. A pénzügyminisztérium keddi jelentése szerint az év első kilenc hónapjában a deficit a GDP 3,81 százalékára mérséklődött a tavalyi 5,31 százékról.
Ezzel párhuzamosan az állami beruházások harminc százalékkal, csaknem 108 milliárd lejre emelkedtek, amit kétharmad részben uniós források fedeztek.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter közölte: az irány jó, de az év végi 6,2 százalékos hiánycél elérése az uniós helyreállítási alapokból várt, több mint négymilliárd eurós utalás időbeni beérkezésétől függ.
A tárcavezető szerint az 5-ös és 6-os számú fizetési kérelméből származó keretből több, előre kifizetett projektet kell fedezni.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat huszonkilencedik alkalommal megszervezett díjátadójáról, majd interjút hallhatnak Török Zsuzsával, az ELTE Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával, aki a 19. századi női életírás kapcsán tartott előadást Kolozsváron.
Lehetőség nyílik a következő hetekben az iráni atomprogrammal kapcsolatos diplomáciai megoldás kidolgozására – közölte Kaja Kallas, az Európai Unió kül-…
Ukrajnában legkevesebb 14 ember meghalt, többtucatnyian megsebesültek, és az ország több régiójában komoly károk keletkeztek, miután az orosz hadsereg több…
A Rheinmetall német hadiipari vállalattal közösen épít lőporgyárat a román kormány a Brassó megyei Viktóriavárosban. A keretszerződést szerdán írta alá…
Valamennyi érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd. Erről a kormányfő nyilatkozott egy szerda esti tévéinterjúban. Ilie Bolojan rámutatott, hogy a…
A kedd esti incidensről maga a 20 éves elkövető szolgáltatott bizonyítékot a rendőrségnek, ugyanis saját telefonjával filmezte, amint hátulról megközelített…
Pro Urbe díjjal tüntették ki Daczó Katalin csíkszeredai újságírót, helytörténészt az augusztus 20-i Szent István-napi megemlékezésen Csíkszeredában, a Mikó-vár udvarán.
Több mint egy tucat személyt tüntettek ki péntek este Aradon, a városnapok alkalmával tartott ünnepi képviselő-testületi ülésen, amit az óvárosban, az egykori Tököli-téren szerveztek meg. 1834. augusztus 22-én kapta meg Arad a bécsi császári udvartól a Szabad királyi város címet, ami annak idején pénzügyi autonómiát jelentett, és az ipari-gazdasági fejlődéshez vezetett.
„Az újítást, még ha jó és szükséges is, sokan ellenzik. De újítás nélkül nem lehet építkezni.” Az idézet az 1831. augusztus 23-án elhunyt Kazinczy Ferenctől származik, aki nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta a reformkor előtti évtizedekben.
Lehetőség nyílik a következő hetekben az iráni atomprogrammal kapcsolatos diplomáciai megoldás kidolgozására - közölte Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ma Koppenhágában, miután vezető európai hatalmak hivatalosan kezdeményezték a Teherán elleni ENSZ-szankciók újbóli életbe léptetését. Franciaország, Nagy-Britannia és Németország csütörtökön indította el azt a mechanizmust, amelynek révén az ENSZ 30 napon belül újra bevezetheti az Irán elleni szankciókat A három európai ország a kezdeményezést azzal indokolta, hogy Teherán nem tartotta be a tíz évvel ezelőtt elfogadott, nukleáris programjára vonatkozó kötelezettségvállalásait. Irán a csütörtöki bejelentést követően arra figyelmeztetett, hogy megfelelő választ ad majd a lépésre, amely szerinte veszélybe sodorhatja az iráni nukleáris válság békés megoldására irányuló, évek óta tartó diplomáciai erőfeszítéseket.
Egy kaliforniai pár pert indított az OpenAI ellen, mert úgy vélik, a cég chatbotja, a ChatGPT ösztönözte tizenéves fiukat arra, hogy öngyilkosságot kövessen el – írja a BBC.
Ez az első alkalom, hogy ilyen ügyben indul per az OpenAI ellen. A szülők által bemutatott chatnaplók szerint a chatbot ahelyett, hogy lebeszélte volna a fiút a tettről, még megerősítette „legkárosabb és leginkább önpusztító gondolatait”.
Elmondásuk szerint a fiatal előbb iskolai feladatokhoz használta a programot, néhány hónap alatt azonban a tinédzser legközelebbi bizalmasává vált, és elkezdett megnyílni szorongásáról és mentális problémáiról.
A család szerint bár a program felismerte a sürgősségi orvosi helyzetet, a beszélgetést folytatta. A legutolsó chatnaplókban a fiú arról írt, hogyan tervez véget vetni az életének. A ChatGPT állítólag így reagált: „Köszönöm, hogy őszinte voltál. Nem kell előttem szépítened – tudom, mire gondolsz, és nem fogok elfordulni tőled.” Ugyanezen a napon az édesanyja holtan találta meg fiát.
Egy katolikus iskolában a kisdiákok éppen misén vettek részt, amikor egy 23 éves fiatal több lövést adott le. Egy 8 és egy 10 éves gyerek életét vesztette, 14 további gyereket, valamint három intézményben dolgozó személyt kórházba szállítottak. Az ámokfutó a helyszínen öngyilkos lett.
Az FBI katolikusok ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekményként vizsgálja az ügyet. A támadót a 23 éves Robin Westmanként azonosították, aki korábban maga is az iskola tanulója volt, sőt, édesanyja évtizedeken át volt az intézmény megbecsült dolgozója– csupán néhány évvel ezelőtt ment nyugdíjba. Robin Robertként született, néhány éve transznemű nőként identifikálta magát, a közösségi médiában pedig több korábbi bejegyzésében is „kifejezte nemtetszését” Donald Trump intézkedéseivel, valamint az egyház szabályaival kapcsolatban. A rendőrség több, az iskolai lövöldözés előkészületeire vonatkozó feljegyzést is talált a személyes holmijai között.
Ukrajnában legkevesebb 14 ember meghalt, többtucatnyian megsebesültek, és az ország több régiójában komoly károk keletkeztek, miután az orosz hadsereg több mint 600 rakétával, illetve drónnal támadta Ukrajnát csütörtökre virradó éjjel.
Az ukrán légierő jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg 41 különböző típusú rakétával, valamint 598 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadt ukrajnai célpontokat, a fő célterület Kijev volt.
A jelentés szerint a légvédelem 26 rakétát és 563 drónt semmisített meg. A támadóeszközök 13 helyszínen célba találtak, 26 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat, számol be az MTI.
Az Európai Unió kijevi diplomáciai képviseletének épülete is megrongálódott a rakétatámadásában.
Volodimir Zelenszkij elnök megfogalmazása szerint az orosz rakéták és drónok egyértelmű választ adtak világszerte azoknak, akik hónapok óta tűzszünetet és valódi diplomáciát szorgalmaznak. „Oroszország a ballisztikát választja a tárgyalóasztal helyett” – jelentette ki az ukrán elnök.
Egy felmérés szerint a románok kevesebb mint 60 százaléka tekinti a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat bűnös szervezetnek.
Az Avangarde közvélemény-kutató adatai szerint a több mint negyedmillió zsidó haláláért felelős és háborús bűnösként kivégzett Ion Antonescu marsallt alig 35 százaléka tartja háborús bűnösnek, 29 százalékuk hősként tiszteli, a megkérdezettek 36 százaléka pedig elzárkózott a válaszadástól.
Az Avangarde önfinanszírozású felméréséből az is kiderült, hogy az alacsonyabb iskolázottságúak körében alacsonyabb a fasiszta mozgalom elutasítása, ugyanakkor nagyobb a választól elzárkózók aránya.
Az Avangarde azután készített a témáról felmérést, hogy az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet éves jelentése szerint megsokasodtak Romániában a legionárius, neonáci és antiszemita megnyilvánulások a 2024-25-ös választási időszakban.
A felmérést augusztus 19. és 28. között készítették telefonos módszerrel, 1100 18 év feletti személy bevonásával. A maximális mintavételi hiba +/- 3%.
A Rheinmetall német hadiipari vállalattal közösen épít lőporgyárat a román kormány a Brassó megyei Viktóriavárosban. A keretszerződést szerdán írta alá Németországban Radu Miruta román gazdasági miniszter.
A bukaresti gazdasági minisztérium által stratégiai beruházásnak nevezett lőporgyárnak - mint a közleményben fogalmaztak - "megvan az esélye, hogy a legkorszerűbb legyen a világon".
A gyárban Románia és a térség számára gyártanának muníciót a legnagyobb európai fegyvergyártónak számító német vállalattal közösen. A gyár építése 2026-ban kezdődne és három évig tartana. Az összesen 535 millió eurós beruházással 700 munkahely létesülne a dél-erdélyi térségben.
A németországi aláírási ceremónián a Rheinmetall cégvezetője, Armin Papperger mellett Mark Rutte NATO-főtitkár, Boris Pistorius német védelmi miniszter, Lars Klingbeil német alkancellár és Rumen Radem bolgár államfő is részt vett.
A közlemény Radu Miruta gazdasági minisztert is idézte, aki azt hangsúlyozta, hogy a szerződéskötést több hetes intenzív tárgyalás előzte meg, ahol a román félnek sikerült jobb feltételeket kiharcolni a korábban elérteknél.
Az új feltételek révén a román állam 93 millió eurót spórol, és vétójoggal rendelkezik a jelentős döntéseknél - írták. Azt is elérték, hogy a projektbe román beszállítókat is bevonjanak és a román állam hozzájárulása előre számszerűsítve legyen – tették hozzá.
Valamennyi érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd. Erről a kormányfő nyilatkozott egy szerda esti tévéinterjúban.
Ilie Bolojan rámutatott, hogy a közigazgatást, a különnyugdíjakat, az egészségügyet, az állami vállalatokat érintő intézkedéseket, illetve az adóügyi módosításokat parlamenti felelősségvállalással tervezik elfogadni.
Bolojan reményei szerint a jövő hét végéig lezárul a procedúra, feltéve, ha az ellenzéki pártok nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt. Ha megtámadják a tervezeteket az alkotmánybíróságon, meg kell várni a testület döntését, de a jelenlegi elképzelések szerint az intézkedések mindenképpen életbe lépnének október 1-től.
Arra a felvetésre, hogy információk szerint a legfelsőbb bíróságnak szándékában áll megtámadni az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó előírásokat, a kormányfő azt mondta, igyekeznek úgy kidolgozni a tervezetet, hogy az minden törvénynek és korábbi alkotmánybírósági döntésnek eleget tegyen, így szerinte nagy eséllyel átmegy a normakontrollon.
A kormány nem mondott le az állami fizetés és a nyugdíj halmozásának tilalmáról, a miniszterelnök szerint csupán elhalasztották az intézkedés elfogadását, szeptember közepére. Alaposan meg kell vizsgálni ugyanis, hogy milyen hatásai lennének az intézkedésnek például az oktatási vagy az egészségügyi ágazatban. A vidéki iskolákban például nagy hiány van fizika szakos tanárokból, sok helyen nyugdíjas pedagógusok tartják meg az órákat.
Ilie Bolojan hozzátette, hasonló a helyzet sok kisvárosi kórházban, ahol bizonyos szakágakban a munkaerőhiány miatt nyugdíjas orvosok dolgoznak.
Emellett az alkotmányossági szempontokra is oda kell figyelni, több alkotmánybírósági határozat is született már az állami fizetés és a nyugdíj halmozásával kapcsolatban - szögezte le.
A kedd esti incidensről maga a 20 éves elkövető szolgáltatott bizonyítékot a rendőrségnek, ugyanis saját telefonjával filmezte, amint hátulról megközelített egy stoplámpánál várakozó ételkihordó kerékpáros futárt, akit minden előzetes figyelmeztetés nélkül arcon ütött. Amikor a sértett megkérdezte, mi a probléma, a támadó "négernek" nevezte a bangladesi vendégmunkást, és azt mondta neki, hogy ő itt a probléma, menjen vissza a saját országába, mert Romániában "betolakodó".
A fővárosi rendőrség szerint az esetnek egy szabadidejét töltő rendőr is tanúja volt, aki a sértett segélykiáltásaira reagálva közbelépett, és elfogta a helyszínről menekülni próbáló elkövetőt.
Az ázsiai vendégmunkást származása miatt bántalmazó román fiatalembert 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte a bukaresti második kerületi bíróság. Az ügyben rasszista és idegengyűlölő indítékkal elkövetett testi sértés miatt indult bűnvádi eljárás.
Az esetet sokan összefüggésbe hozták a szélsőséges AUR egyik parlamenti képviselőjének Facebook-bejegyzésével. Ebben Dan Tanasa arra biztatta követőit, hogy ne fogadják el az általuk megrendelt küldeményt, ha azt nem egy román futár hozza ki, "ne bátorítsák a képesítés nélküli ázsiai és afrikai vendégmunkások importját".
Az év végéig minden NATO-ország teljesíti majd a GDP-arányos 2 százalékos védelmi kiadási célt – derült ki a NATO csütörtöki adataiból.
Számos NATO-ország jelentősen növelte katonai kiadásait az elmúlt években, miután Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát, és Donald Trump amerikai elnök felszólította az európai szövetségeseket, hogy fektessenek be többet saját védelmükbe.
A szövetség csütörtöki becslései szerint tavaly a 32 NATO-tagállam közül több mint tíz nem teljesítette a 2014-ben elfogadott, GDP-arányos 2 százalékos védelmi kiadási célt.
A 2025-ös adatok azt mutatják, hogy hét szövetséges eléri a 2 százalékos szintet, és a többiek meghaladják a minimális határt.
A NATO-országok közül GDP-arányosan Lengyelország költ legtöbbet a védelemre – 4,48%-ot, ezt követi Litvánia (4%) és Lettország (3,73%).
Románia a GDP-je 2,28%-át költi védelemre 2025-ben.
A szövetséges vezetők megállapodtak abban, hogy 2035-re a GDP 5%-ának fordítják védelmi és egyéb, biztonsággal kapcsolatos beruházásokra.
Pro Urbe díjjal tüntették ki Daczó Katalin csíkszeredai újságírót, helytörténészt az augusztus 20-i Szent István-napi megemlékezésen Csíkszeredában, a Mikó-vár udvarán.
Az elismerést Korodi Attila polgármester adta át elhivatott munkájáéért, amellyel „gazdagítja Csíkszereda és a közösség kulturális örökségét, értékes helytörténeti kutatásainak köszönhetően hitelesen őrzi és dokumentálja a közösség múltját. A díjazottal Bíró István beszélgetett.
Több mint egy tucat személyt tüntettek ki péntek este Aradon, a városnapok alkalmával tartott ünnepi képviselő-testületi ülésen, amit az óvárosban, az egykori Tököli-téren szerveztek meg. 1834. augusztus 22-én kapta meg Arad a bécsi császári udvartól a Szabad királyi város címet, ami annak idején pénzügyi autonómiát jelentett, és az ipari-gazdasági fejlődéshez vezetett.
Erre emlékezik az utókor minden évben, és a ma már román vezetésű önkormányzat e dátum köré szervezi a városnapokat. A magyar érdekvédelmi szervezet, az RMDSZ javaslatára három magyar személyiséget is kitüntettek, közülük Bognár Levente korábbi aradi alpolgármester a legrangosabbat, a díszpolgári címet kapta meg. Matekovits Mihály nyugalmazott pedagógust és Doba István közgazdászt úgynevezett Kiváló-polgár oklevéllel tüntették ki. A magyar díjazottakat Pataky Lehel Zsolt szólaltatta meg az ünnepség végén.
„Az újítást, még ha jó és szükséges is, sokan ellenzik. De újítás nélkül nem lehet építkezni.” Az idézet az 1831. augusztus 23-án elhunyt Kazinczy Ferenctől származik, aki nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta a reformkor előtti évtizedekben.
Érsemjénben született 1759. október 17-én egy művelt, könyvet, zenét és képzőművészetet kedvelő, jómódú középnemesi családban. Írói hajlamai már kisgyermekként megmutatkoztak, ötéves korában írta első levelét a szüleinek. Évekkel később a nyelvújítás korának vezéralakja lett. Ennek a kornak a kezdetét az 1772-es évszámmal jelölik, a felvilágosodás magyarországi megindulásának határvonalával megegyezően. Akkoriban felismerték, hogy a szellemi élet csak akkor lendülhet fel, ha művelése anyanyelven történik, a korabeli magyar nyelv azonban nem volt elég árnyalt ahhoz, hogy a hivatalos latin vagy a mellette használatos német helyébe léphessen.
A nyelvújítás kapcsán érdemes megemlíteni Bessenyei György nevét, aki a felvilágosodás hajnalán több írásában sürgette az anyanyelven való művelődés lehetőségének megteremtését. 1778-ban, a Magyarság című cikkében például ezt írta: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Emellett az sem volt mellékes, hogy a 18. század értelmisége eltöprengett Herder jóslatán, miszerint száz év múlva el fog tűnni a magyar nyelv, s vele együtt a magyarság.
Szépírók, költők és tudós szakírók csatlakoztak a nyelvújítókhoz, megindult a magyar nyelvű hírlapirodalom, folyóiratok jelentek meg, 1830-ban pedig megalakult a Magyar Tudós Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia elődje.
A nyelvész, színikritikus, a Nyelvtudományi Kutatóközpont korábbi tudományos főmunkatársa, Dömötör Adrienne ezt írta erről a korról: „[…] kettévált a mindezidáig szorosan együvé tartozó literátori tevékenység: elkülönült a korábban szorosan együtt járó irodalmi és nyelvészeti ténykedés, szétvált a nyelvművész és a nyelvész fogalma. Ezzel párhuzamban a nyelvészet most már nemcsak a nyelv szépirodalmi és szakírói használatára lett kíváncsi, hanem a beszélő közösség nyelviségére is. Az anyanyelv pedig ekkortól a nyelvközösség nemzeti létének bizonyságául is szolgált.”
Természetesen – mint bármilyen korban –, a nyelvújítás korában is voltak ellenzők: az egyik táborba tartoztak a neológusok, azaz az újítás hívei, a másikba pedig az ortológusok, vagyis olyan személyek, akik fenntartásokkal viseltettek az újításokkal szemben. Most eszembe jutott egy személyes történet, amelyet szeretnék megosztani a hallgatókkal. 2019 márciusában az Óváros téren sétáltam Veszprémben, amikor az egyik épület falán megpillantottam egy emléktáblát, amelyen ezt írta: „A hagyomány szerint itt állt a Számmer Nyomda, ahol a magyar nyelvújítás jelentős dokumentuma, a Mondolat készült 1813-ban.” A kiadvány egy híres gúnyirat volt a nyelvújítás ellen, a nyelvész, levéltáros, Somogyi Gedeon szerkesztette és adta ki. A célpont főként Kazinczy Ferenc volt, akinek a Tövisek és Virágok című, támadó epigrammái miatt fellázadtak az ortológusok.
Lehetőség nyílik a következő hetekben az iráni atomprogrammal kapcsolatos diplomáciai megoldás kidolgozására - közölte Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ma Koppenhágában, miután vezető európai hatalmak hivatalosan kezdeményezték a Teherán elleni ENSZ-szankciók újbóli életbe léptetését. Franciaország, Nagy-Britannia és Németország csütörtökön indította el azt a mechanizmust, amelynek révén az ENSZ 30 napon belül újra bevezetheti az Irán elleni szankciókat A három európai ország a kezdeményezést azzal indokolta, hogy Teherán nem tartotta be a tíz évvel ezelőtt elfogadott, nukleáris programjára vonatkozó kötelezettségvállalásait. Irán a csütörtöki bejelentést követően arra figyelmeztetett, hogy megfelelő választ ad majd a lépésre, amely szerinte veszélybe sodorhatja az iráni nukleáris válság békés megoldására irányuló, évek óta tartó diplomáciai erőfeszítéseket.
