Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
29-én, szombaton a magyar fotográfia napját ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1840-ben aznap készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen. Száznyolcvanhat éve a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén a jeles matematikus, Vállas Antal előadást tartott arról, hogy „miként lehet fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek”. Ugyanakkor bemutatta az első magyarországi dagerrotípiákat, amelyek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták.
Most visszatérek a bevezetőben is említett, görög elemekből alkotott fotográfia szóhoz, amelyet egyre inkább kiszorít a belőle rövidült, fénykép jelentésű, hosszú ó betűvel írandó fotó. Ezt a Nyelvművelő kéziszótár szerint – amennyire lehetséges – próbáljuk magyarítani, vagyis használjuk helyette a fényképet. Az ugyancsak gyakran emlegetett fotóst – indokolt esetben – felválthatjuk a fényképésszel, a fotóz vagy a fotografál szavakat pedig a fényképez kifejezésre cserélhetjük. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hogy a sűrűn használt fotóból többek között olyan szavak és szókapcsolatok születtek, mint a fotókiállítás, fotóriporter, fotóművészet és a fotómontázs, amelyeket alig lehet mellőzni manapság.
A mai részből nem maradhat ki a 20. század egyik legjelentősebb fényképésze és haditudósítója, a legnagyobb pesti vagányként emlegetett Robert Capa sem, aki nem más mint az 1913-ban, Budapesten született Friedmann Endre Ernő. A Robert Capa nevet 1936-ban vette fel, a névválasztásról azonban csak találgatások vannak. Annyi viszont bizonyos, hogy több nyelven is kiejthető, amerikai hangzású nevet keresett – legalábbis ez derült ki egy 1947-ben adott interjújából. 2006-ban jelent meg Magyarországon az eredetileg filmforgatókönyvnek készült, Kissé elmosódva című regényes önéletrajza, amely több mint száz fekete-fehér képet tartalmaz.
Megemlíteném még Kerekes István nevét, aki 1977-ben született Marosvásárhelyen, és jó néhány éve Mosonmagyaróváron él. A közismert magyar fotóművész augusztusban a harmadik világbajnoki címét vehette át a Nemzetközi Fotóművész Szövetség 37. világtalálkozóján, Rio de Janeiróban. Ez valójában egy világrekord, mivel ő érdemelte ki elsőként háromszor ezt az elismerést. A mai részt egy Robert Capa-idézettel zárom, az értelmezését pedig a hallgatókra bízom: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”
Nicușor Dan szerint a volt kormánykoalíció pártjainak nem sikerült politikai és társadalmi konszenzusra jutniuk az új közalkalmazotti bértörvényről. Emiatt közösen vállalták a helyreállítási alaphoz kapcsolódó, 770 millió eurós forrás elvesztését.
A pártok ugyanakkor vállalták, hogy az év végéig elfogadják az új bértörvényt. Nicușor Dan szerint a jogszabály technikailag már csaknem elkészült, a fennmaradó kérdés pedig elsősorban politikai döntés: hogyan osztják el az egyes szakmai csoportok között a rendelkezésre álló bérkeretet.
A PNL szerint a PSD akadályozza az új egységes bértörvény elfogadását, míg a szociáldemokraták a liberálisokat teszik felelőssé a tervezet kudarcáért.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Romániának nem egy, az Európai Bizottság elvárásainak megfelelő, hanem kiszámítható és hosszú távon is működőképes bértörvényre van szüksége. Hozzátette, az RMDSZ alapelve, hogy az új bértörvény miatt egyetlen közalkalmazott jelenlegi jövedelme sem csökkenhet. A szövetség továbbra is támogatja a bértörvény elfogadását, de csak valódi társadalmi párbeszéd után – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
Iránban felakasztottak egy férfit, aki a vád szerint Iszfahán tartományban Molotov-koktélt dobott a kormányzati épületre és megtámadott egy rendőrőrsöt januárban,…
Politikai vereséget szenvedett Olaszországban Giorgia Meloni miniszterelnök. Az olasz parlament alsóháza tegnap este egy vokssal elutasította a kormány választási rendszer…
Nicușor Dan államfő tegnap délutáni párizsi sajtótájékoztatóján közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki…
A napokban indul útnak Nagy-Britanniából a David Attenborough sarkkutató hajó 80 nemzetközi tudóssal a fedélzetén, hogy kiderítsék, vajon Grönland gyorsan…
A Fitch Ratings ügynökség Románia hitelminősítésével kapcsolatos döntését július 31-én teszi közzé hivatalosan – jelentette be a bukaresti pénzügyminisztérium. Az…
A Mediafax hírügynökség értesülései szerint a Romgaz állami gázvállalat benyújtotta a Versenyhivatalnak és a Közvetlen Befektetések Vizsgálati Bizottságának (CEID) a…
Az államfő elégedett az ügyészségek munkájával. Nicusor Dan párizsi sajtótájékoztatóján kiemelte a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT) a…
Nicușor Dan államelnök tegnap befejezte kétnapos párizsi látogatását, és ma részt vesz a Kijevben szervezendő Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozón. – Párizsi látogatásomat…
Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján – tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor…
Iránban felakasztottak egy férfit, aki a vád szerint Iszfahán tartományban Molotov-koktélt dobott a kormányzati épületre és megtámadott egy rendőrőrsöt januárban, az országszerte zajló kormányellenes tüntetések során - jelentette szerdán az iráni igazságügyi minisztériumhoz közel álló Mízán hírügynökség. A Mohammad Amini Dehagani nevű férfit azt követően akasztották fel, hogy az ítéletet a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta. Iránban tavaly december végén kezdődtek tüntetések a gazdasági válság miatt, és hamar a teheráni vezetés ellen tiltakozó tömegtüntetésekké váltak. Az állam vérbe fojtotta a tiltakozást, több ezer tüntetőt megöltek.
Politikai vereséget szenvedett Olaszországban Giorgia Meloni miniszterelnök. Az olasz parlament alsóháza tegnap este egy vokssal elutasította a kormány választási rendszer módosítására tett javaslatát. A Giorgia Meloni vezette kormánytöbbség a preferenciális szavazás visszavezetését kezdeményezte az olasz választási rendszerben. A 2022 októberétől kormányzó jobbközép koalíció első alkalommal maradt alul a parlamentben. A preferenciális választás során a választó nem csak egy jelöltre vagy pártra szavazhatna, hanem rangsorolhatja őket.
Nicușor Dan államfő tegnap délutáni párizsi sajtótájékoztatóján közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabálytervezetek elfogadásának határideje augusztus 31., és meggyőződését fejezte ki, hogy a pártoknak sikerül konszenzusra jutniuk. Az elnök ismét kitért az előre hozott választások lehetőségére. Elmondta: egy ilyen megmérettetés csak meghosszabbítaná a bizonytalanság időszakát, miközben nem változtatna lényegesen a jelenlegi politikai erőviszonyokon.
Az Európai Unió a 450,6 millió lakosával közeledik a történelmi demográfiai csúcsához, azonban a következő évtizedekben lakosságszáma csökkenni fog – derül ki egy közzétett jelentésből, amely egyúttal kiemeli az európai népesség elöregedéséből fakadó jelentős kihívásokat is. A francia AFP hírügynökség szerint az európaiak száma 2029-ig várhatóan enyhén növekedni fog. Ezt követően 2050-re Európa népessége várhatóan 445 millió főre csökken, majd 2100-ra 398,8 millióra – ami a 70-es évek végének szintjéhez hasonló. Ugyanakkor az európaiak soha nem éltek még ilyen sokáig: a várható élettartam 2024-ben elérte a 81,5 évet.
A napokban indul útnak Nagy-Britanniából a David Attenborough sarkkutató hajó 80 nemzetközi tudóssal a fedélzetén, hogy kiderítsék, vajon Grönland gyorsan olvadó gleccserei megzavarhatják-e az Atlanti-óceán fontos áramlatát és ezzel Európa klímáját. A bő egy hónapra tervezett expedíció azt követően kel útra, hogy júniusban egymás után dőltek meg a hőségrekordok Európa nyugati részén. A tudósok attól tartanak, hogy az olvadt édesvíz megzavarhatja az óceán európai éghajlatot szabályozó forgó áramlatait, és ez további extrém időjárással és a tengerszint emelkedésével járhat.
Az alkotmánybíróság ma szeptember 23-ára halasztotta a döntést abban az ügyben, amelyben Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke felvetette a kormány és a parlament között az uniós felfegyverkezési és védelmi SAFE-programról szóló sürgősségi rendelet elfogadása miatt kialakult alkotmányos jellegű jogi konfliktus lehetőségét. Ez már a második alkalom, amikor a talárosok halasztottak az ügyben. Grindeanu szerint a már leváltott Bolojan-kormánynak nem lett volna joga ügyvivő kabinetként elfogadni ezt a kormányrendeletet.
A Fitch Ratings ügynökség Románia hitelminősítésével kapcsolatos döntését július 31-én teszi közzé hivatalosan – jelentette be a bukaresti pénzügyminisztérium. Az intézmény képviselői részt vettek az ügynökség szakértőivel folytatott szakmai megbeszéléseken. Ezek során a pénzügyminisztérium illetékesei részletes elemzést mutattak be az idei első félév makrogazdasági mutatóinak alakulásáról, a fiskális politikáról, az idei költségvetés-végrehajtásáról, az államadósság-kezelésről, valamint az uniós források felhasználásáról. A pénzügyminisztérium közölte: Románia továbbra is elkötelezett a költségvetési konszolidáció és a makrogazdasági stabilitás mellett, és folytatja az Európai Bizottsággal szemben vállalt reformok végrehajtását. A Fitch döntése azért fontos, mert Romániát egy lépés választja el a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriától. Egy esetleges leminősítésnek drasztikus következményei lehetnek a gazdaságra.
A Mediafax hírügynökség értesülései szerint a Romgaz állami gázvállalat benyújtotta a Versenyhivatalnak és a Közvetlen Befektetések Vizsgálati Bizottságának (CEID) a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát felvásárlására vonatkozó hivatalos bejelentését. A tranzakció lezárásához mindkét intézmény jóváhagyása szükséges – nyilatkozta Răzvan Popescu, a Romgaz vezérigazgatója a hírügynökségnek. A Romgaz részvényesei a hónap elején hagyták jóvá az Azomureș felvásárlását.
A helyreállítási alapból finanszírozott nyolc kórház közül hét készült el 91 és 100 százalék közötti mértékben – jelentette ki Cseke Attila ügyvivő fejlesztési és egészségügyi miniszter. A tárcavezető a helyreállítási forrásokból épülő kórházak képviselőivel, a kivitelezőkkel és a helyi önkormányzatok vezetőivel egyeztetett. A miniszter közölte: kérte, hogy ahol a munkálatok lehetővé teszik, kezdjék meg az épületek műszaki átvételét már augusztus 31-e előtt. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi minisztérium részéről nincsenek fennakadások, a finanszírozás biztosított. Cseke Attila szerint a kivitelezőknek fel kell gyorsítaniuk a munkát annak érdekében, hogy a beruházások határidőre elkészüljenek.
Az államfő elégedett az ügyészségek munkájával. Nicusor Dan párizsi sajtótájékoztatóján kiemelte a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT) a kábítószer-kereskedelem elleni fellépésben elért eredményeit, valamint azt, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a legfőbb ügyészség a fontos ügyekre összpontosít. Az államfő szerint az ügyészségek már nem az ügyek számával próbálják igazolni a tevékenységüket, hanem a társadalom számára fontos ügyek kivizsgálására helyezik a hangsúlyt.
Nicușor Dan államelnök tegnap befejezte kétnapos párizsi látogatását, és ma részt vesz a Kijevben szervezendő Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozón. – Párizsi látogatásomat egyértelmű üzenettel zárom: Románia aktív és megbízható partner az európai biztonság megerősítésében. A tettre készek koalíciója keretében folytatott megbeszélések pedig az Ukrajnának nyújtandó támogatásra, valamint az igazságos és tartós béke eléréséhez szükséges lépésekre összpontosítottak – közölte Nicușor Dan párizsi látogatása végén.
Nicușor Dan államfő szerdán Kijevben részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa ötödik csúcstalálkozóján - tájékoztatott az államelnöki hivatal. A közlemény szerint Nicușor Dan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására megy Kijevbe. Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozót 2023-ban szervezték meg először Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kontextusában. Ez egy regionális platform, amelynek célja Ukrajna támogatása, valamint a háború összetett hatásainak és a tágabb régióra gyakorolt következményeinek közös leküzdése.
A román elnök részvétele ezen a csúcstalálkozón ismét bizonyítja Románia szolidaritását Ukrajnával, és az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának egyértelmű támogatását. A csúcstalálkozón Nicușor Dan megerősíti Románia azon elkötelezettségét, hogy továbbra is támogatást nyújtson Ukrajnának, és hozzájáruljon a Fekete-tenger régiója és Délkelet-Európa biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséhez.
Az értekezlet az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság európai integrációs folyamatának támogatása szempontjából is fontos, emellett olyan témákat is napirendre tűznek, mint a regionális összeköttetés, az energiabiztonság és az ellenállóképesség.
Iránban felakasztottak egy férfit, aki a vád szerint Iszfahán tartományban Molotov-koktélt dobott a kormányzati épületre és megtámadott egy rendőrőrsöt januárban, az országszerte zajló kormányellenes tüntetések során - jelentette szerdán az iráni igazságügyi minisztériumhoz közel álló Mízán hírügynökség. A Mohammad Amini Dehagani nevű férfit azt követően akasztották fel, hogy az ítéletet a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta. Iránban tavaly december végén kezdődtek tüntetések a gazdasági válság miatt, és hamar a teheráni vezetés ellen tiltakozó tömegtüntetésekké váltak. Az állam vérbe fojtotta a tiltakozást, több ezer tüntetőt megöltek.
