Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3574 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Iasiba érkezett szerdán a közszolgálati rádió Gaudeamus könyvvásárának karavánja. A vasárnapig tartó eseményen több mint 30 kiadó sorakoztatja fel kínálatát és több új kötetet is bemutatnak.
Közvitára bocsátotta az Oktatásügyi minisztérium azt a tervezetet, amely szerint az egyetemek etikai bizottságai a szexuális vagy erkölcsi zaklatással kapcsolatos névtelen bejelentéseket is megvizsgálhatják.
Az életmentés a lehető legnemesebb cél – jelentette ki Raed Arafat, a Katasztrófavédelmi Főosztály vezetője a SMURD rohammentő szolgálat megalakulásának 35. évfordulója alkalmából a fővárosi Erzsébet palotában tartott ünnepségen, amelyet Margit román koronahercegnő látott vendégül.
Az év első hét hónapjában a költségvetési hiány közel 77 milliárd lej volt, ami a bruttó hazai termék 4,04 százalékát teszi ki – közölte a pénzügyminisztérium. Ez az érték megegyezik az elmúlt év hasonló időszakában mérttel.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint jövő tavasszal már látszani fognak a pénzügyi-gazdasági stabilizáció első jelei Romániában. Egy tegnap esti televíziós műsorban
Az alapélelmiszerek árrése korlátozásának október 1 utáni meghosszabbításáról, valamint a helyi közigazgatási reformról tárgyaltak a délelőtt a kormánykoalíció vezetői.
Sorin Grindeanu kérésének megfelelően az országos adóhatóság munkatársai ellenőrizni fogják, hogy a kereskedők betartják-e az alapélelmiszerek árrésének korlátozását előíró rendeletet – jelentette ki az ANAF elnöke, Adrian Nicușor Nica.
Ma este 8 órától a Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván vezényletével ad koncertet a bukaresti Palota Teremben, ahol A csodálatos mandarin című pantomimet mutatja be a Duda Éva Társulattal közreműködve, illetve Bartóknak A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját játssza. Judit és A kékszakállú párbeszédét Láng Dorottya mezzoszoprán és Cser Krisztián basszus kelti életre. Ebből az alkalomból Fischer Ivánt a fesztiválon való részvételről és a ma esti produkcióról kérdeztük.
– Köszöntöm itt Bukarestben Fischer Ivánt, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatóját. Hosszú idő után ismét fellép Bukarestben az Enescu-fesztiválon a Fesztiválzenekar. Teljes Bartók-programmal érkeztek, A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát mutatják be. Hogyan alakult ez a meghívás és milyen gondolatokkal , érzésekkel térnek vissza Bukarestbe?
– Nagyon érdekes idejönni. Az Enescu- festiválnak rendkívül jó a híre a világban, hiszen ez egyike a nagy fesztiváloknak. Régebben mindig volt egy olyan gondolat, hogy el kell játszani egy darabot Enescutól. Most ezt nem tartják már ennyire szigorúan, úgyhogy ebben az esetben egy tiszta Bartók-műsorral érkeztünk. Nekem nagyon ünnepélyes érzés ide visszatérni. Egyszer voltunk sok-sok évvel ezelőtt, illetve még régebben Yehudi Menuhin vezényelte a Budapesti Fesztiválzenekart itt a fesztiválon az 1990-es években. Úgyhogy nagyon ritkán jutunk el ide, de mindig ünnepélyes érzés visszatérni.
– Hogyan látszik a nemzetközi zenei életből ez a fesztivál, amely sokat fejlődött az évek folyamán? Bukarest nem volt a nemzetközi zenei körforgásban, és sokat próbáltak tenni a szervezők azért, hogy Bukarest is valamelyest visszakerüljön a kommunizmus után ebbe körforgásba.
– Nagyon jó a híre. Ha végiggondoljuk, több országnak nincs hasonló seregszemléje, például Magyarországnak sincs ilyen jelentős nemzetközi fesztiválja. Az Enescu-fesztivál nagyon sokat segített abban, hogy Románia felkerüljön a zenei térképre, mert ide tényleg a világ legjobb művészeit és zenekarait hívták meg folyamatosan. Tehát csak azt tudom mondani, hogy az Enescu-fesztivál az ismert és jelentős fesztiválok közé tartozik a világban.
– Beszéljünk a mai esti produkcióról. Korábban A csodálatos mandarint egy más tánctársulattal is bemutatták, most a Duda Éva Társulattal viszik színre. Hogyan alakult ez az együttműködés, először dolgoznak együtt, illetve hogyan látja ezt a produkciót?
– A csodálatos mandarin szigorúan véve nem balett, hanem Bartók megfogalmazása szerint pantomim. Most a pantomim szót úgy kell érteni talán, mint egy mozgásszínház, tehát nem szigorúan táncos produkció, de azért mégis táncosoknak kell előadniuk, nem színészeknek. Nagyon egyedi műfajról van szó, és sok különböző produkcióban vettem már részt. Először meghívtam egy francia társulatot, amelyet kifejezetten mozgásszínészek alkottak, és velük csináltunk ugyanilyen produkciót koncerttermekben a zenekarommal. Utána további két koreográfia volt Budapesten, az egyik a Bozsik Yvette Társulattal, a másik Gergye Krisztián társulatával. Mindkettő ragyogó volt. Én folyton új művészeket szeretek bevonni ebbe a folyamatba, és most a legfiatalabb közülük a Duda Éva Társulat, amellyel ez volt a legelső közös produkciónk.
– Bartók-programot hoznak Bukarestbe, ami azért is különleges, mert a két zeneszerző, tehát George Enescu és Bartók ismerték egymást. Bartók koncertezett is itt a román fővárosban, és kölcsönösen nagyra tartották egymást. Hogyan látja, van kapcsolódási pont a zenéjük között?
– Bartóknak és Enescunak nagyon sok kapcsolódási pontja van. Bartókot ugye magyar zeneszerzőként ismerjük, de az ő zenei nyelve általánosan kelet-európai. Például vannak Bartók zenéjében olyan elemek, amelyek a szlovák népzenéhez kötődnek, ugyanúgy, mint a magyar népzenéhez. Vannak például a Táncszvit című darabban kifejezetten török és arab elemek is, tehát Bartók egész folklórkutatása túlment a határokon, és egy általános nagy kelet-európai folklórkutatás volt az övé. Bartóknak nagyon fontos volt, hogy a népek barátságáról írjon zenét, ezt meg is fogalmazta a Concerto utolsó tételével kapcsolatban. Tehát Bartók kifejezetten jó, erős kapcsolatban volt a legjobb zenészekkel, intellektusokkal a környező országokban, és ez a nagyszerű kapcsolata Enescuval történelmi jelentőségű.
– A Fesztiválzenekar rendszeresen játszik Bartók-zenét, ezt egyfajta missziónak tekintik?
– Természetesen, hiszen Bartók nagyon közel áll hozzánk, muzsikusaink jól ismerik a zenei nyelvét, és sokat is játsszuk ezeket a darabokat. Bartók három színpadi művet írt, a harmadik A fából faragott királyfi a legritkábban előadott, de azt is nagyon szeretjük. Most kettőt, A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát tudtunk műsorra tűzni. Az lesz az érdekesség ezen a hangversenyen, hogy a három színpadi mű mindegyike színpadra íródott, de A kékszakállú herceg várát nem szcenikus elemekkel adjuk elő. Ez azért van, mert a tapasztalataim szerint az opera annyira szimbolikus történet, annyira lényeges a Kékszakállú és a Judit párbeszéde, hogy jobb, ha az emberek elképzelik maguknak a színpadot, és nem látják, ezért ez egy tisztán koncertszerű előadás lesz.
– A Fesztiválzenekart 42 évvel ezelőtt alapította. Egy korábbi interjújában úgy fogalmazott: az az igény hozta létre, hogy a nagyzenekarokban nem volt meg az a fajta együttzenélés, ami a kamarazenében megtörténik. A széles közönség általában mindig a nagyzenekarokra vágyik, de miért fontos a kamarazene?
– Van olyan eleme a zenekarnak, amit a közönség szeret. Először is színes, rengeteg a hangszer, amelyek változatos kifejezésszínt tudnak produkálni. Nagyobb az ereje, mint például egy vonósnégyesnek. Tehát én értem, hogy a közönség miért vonzódik inkább a nagyzenekarokhoz. Ugyanakkor van egy olyan eleme a zenélésnek, ami a kreativitás és a zenei átéltség, illetve a zenei felszabadult muzsikálás, amiben a vonósnégyesek élen járnak. Ha ránézünk egy vonósnégyesben játszó hegedűsre, az sokkal inkább beleadja a lelkét, mint egy zenekarban ülő hegedűs. Ez érdekes különbség, amiben én nem hibáztatom az embereket, tehát nem arról van szó, hogy valaki nem jól csinálja azt, amit csinál, hanem a zenekar olyan sok emberből áll, hogy a dolog természete szerint kicsit rigid szabályokat kellett létrehozni, hogy együtt tudjanak játszani. Emiatt a ritmusok merevebbek, a dinamikai szintek, a hangerő pontosabb, ezért szinte kényszerzubbonyba vannak zárva, tehát a zenélés sokkal mechanikusabb egy zenekarban, mint a kamarazenében, ahol felszabadultabb, önállóbb és kreatívabb. Ezt a felszabadult kreativitást akartam mindig is visszahozni a szimfonikus zenekar játékmódjába.
– Egy nagyon jó nagyzenekar azért közelebb kerülhet valamennyire ehhez a felszabadult kreatív zenéléshez?
– Valamennyire igen. Ez egy bonyolult és nehéz folyamat. Például vannak olyan zenekarok, amelyek nagyon nagy odaadással zenélnek, de néha egyhangúak, mert hiányzik az, hogy egy vezetőt követve pontosan árnyalják a kifejezéseket. Azért bonyolult és nehéz ez a folyamat, mert két dologra van szükség. Egyrészt felszabadultságra, tehát hogy a zenekari tag felszabadultan muzsikáljon, másrészt jól szervezett rendre is szükség van. Ennek megteremtése a karmester feladata. Csak olyan zenekarok érik el mindkét célt, ahol egyértelmű, határozott vezetés is van és felszabadult muzsikálás is.
Iasiba érkezett szerdán a közszolgálati rádió Gaudeamus könyvvásárának karavánja. A vasárnapig tartó eseményen több mint 30 kiadó sorakoztatja fel kínálatát és több új kötetet is bemutatnak.
A tanév elejére időzített eseményen jelentős tankönyv és tanszer felhozatal is van - jelentette ki a közszolgálati rádiónak Connie Chifor, az esemény koordinátora. A Gaudeamus könyvvásár vasárnapig 10 és 20 óra között látogatható.
Közvitára bocsátotta az Oktatásügyi minisztérium azt a tervezetet, amely szerint az egyetemek etikai bizottságai a szexuális vagy erkölcsi zaklatással kapcsolatos névtelen bejelentéseket is megvizsgálhatják.
A dokumentum szerint amennyiben a névtelen bejelentésben foglaltak igaznak bizonyulnak, az etikai bizottság azonnal értesíti a felsőoktatási intézmény vezetőségét a bűnügyi kivizsgáló szervek értesítése végett. Jelenleg az elfogadáshoz a bejelentéseken szerepelnie kell a feljelentő nevének, azonosítási adatainak, valamint érvekkel alátámasztott indoklásnak, amiből kiderül, hogy a bepanaszolt személy nem tartotta tiszteletben az etikai és szakmai deontológiai előírásokat.
Narancssárga fénnyel világítják meg a bukaresti Unirii tér és a parlament épülete közötti úton lévő szökőkutakat a páciens biztonságának világnapja alkalmából. A világnap idei témája biztos ellátás minden újszülöttnek és gyermeknek, különös tekintettel a kilenc év alattiakra. Az Egészségügyi Világszervezet a narancssárga színt határozta meg a páciensek biztonságának szimbólumaként.
Az életmentés a lehető legnemesebb cél - jelentette ki Raed Arafat, a Katasztrófavédelmi Főosztály vezetője a SMURD rohammentő szolgálat megalakulásának 35. évfordulója alkalmából a fővárosi Erzsébet palotában tartott ünnepségen, amelyet Margit román koronahercegnő látott vendégül.
Raed Arafat emlékeztetett, a SMURD egy őrült ötletből az életek megmentésének céljából indult. Elmondta, kezdetben együttműködésre volt szüksége minden intézménnyel. Mindenki tudta, hogy valamit változtatni kell, de lendületet kellett adjunk ennek a változásnak - mondta a Katasztrófavédelmi Főosztály vezetője. Cătălin Predoiu miniszterelnök-helyettes kiemelte a 35 éves megfeszített munka eredményeit, a SMURD e három és fél évtized alatt több mint félmillió bevetésen vett részt évente és több tízezer ember életét mentette meg.
Az év első hét hónapjában a költségvetési hiány közel 77 milliárd lej volt, ami a bruttó hazai termék 4,04 százalékát teszi ki – közölte a pénzügyminisztérium. Ez az érték megegyezik az elmúlt év hasonló időszakában mérttel.
Augusztusban, az első pénzügyi kiigazító intézkedések életbe lépését követően, az állam bevételei és kiadásai egyaránt 5 milliárd lejjel nőttek. A kiadások azonban továbbra is gyorsabban emelkednek, mint a bevételek – figyelmeztet a szaktárca. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a költségvetési hiány a következő években is magas marad: idén 8,6, jövőre pedig 8,4 százalék körül várható.
Névleges értékben 6 százalékkal nőtt a feldolgozóipar az év első hét hónapjában.
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a tartós fogyasztási cikkeknél 12,4, a mindennapi használati cikkeknél pedig 9 százalékos volt idén a növekedés. Az új belföldi és külföldi rendelések száma júliusban a feldolgozóiparban 3,2 százalékkal nőtt az előző hónaphoz és 12,6 százalékkal tavaly júliushoz képest.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint jövő tavasszal már látszani fognak a pénzügyi-gazdasági stabilizáció első jelei Romániában. Egy tegnap esti televíziós műsorban
Ilie Bolojan úgy nyilatkozott, hogy az év második felében megindulhat a gazdasági növekedés is, feltéve, hogy a kabinet a kiadások csökkentésére összpontosít, és nem kényszerül újabb adóemelésekre. A miniszterelnök hangsúlyozta: a stabilizáció együtt jár az infláció mérséklődésével, illetve az eddigi megszorító intézkedések hatásainak fokozatos enyhülésével. Szerinte a válság lezárása akkor valósulhat meg, ha az ország egészséges alapokra helyezi gazdaságát, elkerülve a múlt hibáit, például az indokolatlan adómentességeket és kivételeket.
Az alapélelmiszerek árrése korlátozásának október 1 utáni meghosszabbításáról, valamint a helyi közigazgatási reformról tárgyaltak a délelőtt a kormánykoalíció vezetői.
A szociáldemokraták szerint az alapélelmiszerek árrésének korlátozása 18 százalékról 1 százalékra csökkentette az inflációt, ezért az intézkedés fenntartása mellett érveltek. Szerintük az intézkedés kivezetésével 15 százalékos drágulás várható az alapélelmiszereknél. Az USR képviselői szerint az intézkedés korlátozott idejű kell legyen, mert az állam beavatkozása a piacgazdaságban pont a várt eredmény ellenkezőjét váltja ki. A koalíciónak megállapodásra kell jutnia a közigazgatási állások csökkentéséről is. Ilie Bolojan miniszterelnök 40 százalékos leépítést szorgalmaz, miközben a szociáldemokraták csak az állások 10 százalékának felszámolását szorgalmazzák, ami nem vezetne elbocsátásokhoz. Politika források szerint Ilie Bolojan miniszterelnök szerda délután a polgármesterekkel és a megyei tanácsok elnökeivel tárgyal a közigazgatási reformról.
Sorin Grindeanu kérésének megfelelően az országos adóhatóság munkatársai ellenőrizni fogják, hogy a kereskedők betartják-e az alapélelmiszerek árrésének korlátozását előíró rendeletet - jelentette ki az ANAF elnöke, Adrian Nicușor Nica.
A Szociáldemokrata Párt ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu korábban azt nyilatkozta, hogy a kereskedők egy része már növelte az árakat, miután felmerült az alapélelmiszerek árrésstopjának megszüntetése. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter azt mondta a koalíciós tárgyalás előtt, hogy ha az intézkedést a kormány nem hosszabbítja meg, akkor a Szociáldemokrata Párt törvénytervezetet nyújt be a meghosszabbításáról a parlamentbe.
Románia nem mondhat le a szénalapú energiatermelésről 2026 után sem – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
A tárcavezető szerint a szén továbbra is elengedhetetlen a tisztességes energiaárak, az ellátásbiztonság és a gazdasági növekedés szempontjából, amíg nem állnak rendelkezésre életképes alternatívák. Hangsúlyozta, hogy nem lehet erős gazdaságot építeni drága energiaimportokra, ezért támogatja a belföldi széntermelés folytatását. Miruță emlékeztetett arra is, hogy a Parlamentben már benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely biztosítaná a szén alapú energiatermelés fenntartását.
A román hadsereg jövőbeli felszereléseit lehetőség szerint hazai gyártással szeretnék biztosítani - mondta Ionuț Moșteanu.
A védelmi miniszter kedden a Damen Galați hajógyárban tartott sajtótájékoztatót, ahol hangsúlyozta: a következő időszakban két járőr- és több kisebb hajót, valamint búvárok számára készült vízi járműveket terveznek gyártani a Galați-i hajógyárban. A miniszter hozzátette: a modernizációhoz rendelkezésre állnak európai források a SAFE-program keretében, amelyek támogatják a hadsereg korszerűsítését és a hazai ipar megerősítését.
Ma este 8 órától a Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván vezényletével ad koncertet a bukaresti Palota Teremben, ahol A csodálatos mandarin című pantomimet mutatja be a Duda Éva Társulattal közreműködve, illetve Bartóknak A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját játssza. Judit és A kékszakállú párbeszédét Láng Dorottya mezzoszoprán és Cser Krisztián basszus kelti életre. Ebből az alkalomból Fischer Ivánt a fesztiválon való részvételről és a ma esti produkcióról kérdeztük.
– Köszöntöm itt Bukarestben Fischer Ivánt, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatóját. Hosszú idő után ismét fellép Bukarestben az Enescu-fesztiválon a Fesztiválzenekar. Teljes Bartók-programmal érkeztek, A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát mutatják be. Hogyan alakult ez a meghívás és milyen gondolatokkal , érzésekkel térnek vissza Bukarestbe?
– Nagyon érdekes idejönni. Az Enescu- festiválnak rendkívül jó a híre a világban, hiszen ez egyike a nagy fesztiváloknak. Régebben mindig volt egy olyan gondolat, hogy el kell játszani egy darabot Enescutól. Most ezt nem tartják már ennyire szigorúan, úgyhogy ebben az esetben egy tiszta Bartók-műsorral érkeztünk. Nekem nagyon ünnepélyes érzés ide visszatérni. Egyszer voltunk sok-sok évvel ezelőtt, illetve még régebben Yehudi Menuhin vezényelte a Budapesti Fesztiválzenekart itt a fesztiválon az 1990-es években. Úgyhogy nagyon ritkán jutunk el ide, de mindig ünnepélyes érzés visszatérni.
– Hogyan látszik a nemzetközi zenei életből ez a fesztivál, amely sokat fejlődött az évek folyamán? Bukarest nem volt a nemzetközi zenei körforgásban, és sokat próbáltak tenni a szervezők azért, hogy Bukarest is valamelyest visszakerüljön a kommunizmus után ebbe körforgásba.
– Nagyon jó a híre. Ha végiggondoljuk, több országnak nincs hasonló seregszemléje, például Magyarországnak sincs ilyen jelentős nemzetközi fesztiválja. Az Enescu-fesztivál nagyon sokat segített abban, hogy Románia felkerüljön a zenei térképre, mert ide tényleg a világ legjobb művészeit és zenekarait hívták meg folyamatosan. Tehát csak azt tudom mondani, hogy az Enescu-fesztivál az ismert és jelentős fesztiválok közé tartozik a világban.
– Beszéljünk a mai esti produkcióról. Korábban A csodálatos mandarint egy más tánctársulattal is bemutatták, most a Duda Éva Társulattal viszik színre. Hogyan alakult ez az együttműködés, először dolgoznak együtt, illetve hogyan látja ezt a produkciót?
– A csodálatos mandarin szigorúan véve nem balett, hanem Bartók megfogalmazása szerint pantomim. Most a pantomim szót úgy kell érteni talán, mint egy mozgásszínház, tehát nem szigorúan táncos produkció, de azért mégis táncosoknak kell előadniuk, nem színészeknek. Nagyon egyedi műfajról van szó, és sok különböző produkcióban vettem már részt. Először meghívtam egy francia társulatot, amelyet kifejezetten mozgásszínészek alkottak, és velük csináltunk ugyanilyen produkciót koncerttermekben a zenekarommal. Utána további két koreográfia volt Budapesten, az egyik a Bozsik Yvette Társulattal, a másik Gergye Krisztián társulatával. Mindkettő ragyogó volt. Én folyton új művészeket szeretek bevonni ebbe a folyamatba, és most a legfiatalabb közülük a Duda Éva Társulat, amellyel ez volt a legelső közös produkciónk.
– Bartók-programot hoznak Bukarestbe, ami azért is különleges, mert a két zeneszerző, tehát George Enescu és Bartók ismerték egymást. Bartók koncertezett is itt a román fővárosban, és kölcsönösen nagyra tartották egymást. Hogyan látja, van kapcsolódási pont a zenéjük között?
– Bartóknak és Enescunak nagyon sok kapcsolódási pontja van. Bartókot ugye magyar zeneszerzőként ismerjük, de az ő zenei nyelve általánosan kelet-európai. Például vannak Bartók zenéjében olyan elemek, amelyek a szlovák népzenéhez kötődnek, ugyanúgy, mint a magyar népzenéhez. Vannak például a Táncszvit című darabban kifejezetten török és arab elemek is, tehát Bartók egész folklórkutatása túlment a határokon, és egy általános nagy kelet-európai folklórkutatás volt az övé. Bartóknak nagyon fontos volt, hogy a népek barátságáról írjon zenét, ezt meg is fogalmazta a Concerto utolsó tételével kapcsolatban. Tehát Bartók kifejezetten jó, erős kapcsolatban volt a legjobb zenészekkel, intellektusokkal a környező országokban, és ez a nagyszerű kapcsolata Enescuval történelmi jelentőségű.
– A Fesztiválzenekar rendszeresen játszik Bartók-zenét, ezt egyfajta missziónak tekintik?
– Természetesen, hiszen Bartók nagyon közel áll hozzánk, muzsikusaink jól ismerik a zenei nyelvét, és sokat is játsszuk ezeket a darabokat. Bartók három színpadi művet írt, a harmadik A fából faragott királyfi a legritkábban előadott, de azt is nagyon szeretjük. Most kettőt, A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát tudtunk műsorra tűzni. Az lesz az érdekesség ezen a hangversenyen, hogy a három színpadi mű mindegyike színpadra íródott, de A kékszakállú herceg várát nem szcenikus elemekkel adjuk elő. Ez azért van, mert a tapasztalataim szerint az opera annyira szimbolikus történet, annyira lényeges a Kékszakállú és a Judit párbeszéde, hogy jobb, ha az emberek elképzelik maguknak a színpadot, és nem látják, ezért ez egy tisztán koncertszerű előadás lesz.
– A Fesztiválzenekart 42 évvel ezelőtt alapította. Egy korábbi interjújában úgy fogalmazott: az az igény hozta létre, hogy a nagyzenekarokban nem volt meg az a fajta együttzenélés, ami a kamarazenében megtörténik. A széles közönség általában mindig a nagyzenekarokra vágyik, de miért fontos a kamarazene?
– Van olyan eleme a zenekarnak, amit a közönség szeret. Először is színes, rengeteg a hangszer, amelyek változatos kifejezésszínt tudnak produkálni. Nagyobb az ereje, mint például egy vonósnégyesnek. Tehát én értem, hogy a közönség miért vonzódik inkább a nagyzenekarokhoz. Ugyanakkor van egy olyan eleme a zenélésnek, ami a kreativitás és a zenei átéltség, illetve a zenei felszabadult muzsikálás, amiben a vonósnégyesek élen járnak. Ha ránézünk egy vonósnégyesben játszó hegedűsre, az sokkal inkább beleadja a lelkét, mint egy zenekarban ülő hegedűs. Ez érdekes különbség, amiben én nem hibáztatom az embereket, tehát nem arról van szó, hogy valaki nem jól csinálja azt, amit csinál, hanem a zenekar olyan sok emberből áll, hogy a dolog természete szerint kicsit rigid szabályokat kellett létrehozni, hogy együtt tudjanak játszani. Emiatt a ritmusok merevebbek, a dinamikai szintek, a hangerő pontosabb, ezért szinte kényszerzubbonyba vannak zárva, tehát a zenélés sokkal mechanikusabb egy zenekarban, mint a kamarazenében, ahol felszabadultabb, önállóbb és kreatívabb. Ezt a felszabadult kreativitást akartam mindig is visszahozni a szimfonikus zenekar játékmódjába.
– Egy nagyon jó nagyzenekar azért közelebb kerülhet valamennyire ehhez a felszabadult kreatív zenéléshez?
– Valamennyire igen. Ez egy bonyolult és nehéz folyamat. Például vannak olyan zenekarok, amelyek nagyon nagy odaadással zenélnek, de néha egyhangúak, mert hiányzik az, hogy egy vezetőt követve pontosan árnyalják a kifejezéseket. Azért bonyolult és nehéz ez a folyamat, mert két dologra van szükség. Egyrészt felszabadultságra, tehát hogy a zenekari tag felszabadultan muzsikáljon, másrészt jól szervezett rendre is szükség van. Ennek megteremtése a karmester feladata. Csak olyan zenekarok érik el mindkét célt, ahol egyértelmű, határozott vezetés is van és felszabadult muzsikálás is.
