Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
29-én, szombaton a magyar fotográfia napját ünnepeljük, annak emlékére, hogy 1840-ben aznap készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen. Száznyolcvanhat éve a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén a jeles matematikus, Vállas Antal előadást tartott arról, hogy „miként lehet fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni egy ezüstözött rézlemezre, amelyet megvilágítás előtt fényérzékennyé tettek”. Ugyanakkor bemutatta az első magyarországi dagerrotípiákat, amelyek a Dunát és a magyar királyi várat ábrázolták.
Most visszatérek a bevezetőben is említett, görög elemekből alkotott fotográfia szóhoz, amelyet egyre inkább kiszorít a belőle rövidült, fénykép jelentésű, hosszú ó betűvel írandó fotó. Ezt a Nyelvművelő kéziszótár szerint – amennyire lehetséges – próbáljuk magyarítani, vagyis használjuk helyette a fényképet. Az ugyancsak gyakran emlegetett fotóst – indokolt esetben – felválthatjuk a fényképésszel, a fotóz vagy a fotografál szavakat pedig a fényképez kifejezésre cserélhetjük. Ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hogy a sűrűn használt fotóból többek között olyan szavak és szókapcsolatok születtek, mint a fotókiállítás, fotóriporter, fotóművészet és a fotómontázs, amelyeket alig lehet mellőzni manapság.
A mai részből nem maradhat ki a 20. század egyik legjelentősebb fényképésze és haditudósítója, a legnagyobb pesti vagányként emlegetett Robert Capa sem, aki nem más mint az 1913-ban, Budapesten született Friedmann Endre Ernő. A Robert Capa nevet 1936-ban vette fel, a névválasztásról azonban csak találgatások vannak. Annyi viszont bizonyos, hogy több nyelven is kiejthető, amerikai hangzású nevet keresett – legalábbis ez derült ki egy 1947-ben adott interjújából. 2006-ban jelent meg Magyarországon az eredetileg filmforgatókönyvnek készült, Kissé elmosódva című regényes önéletrajza, amely több mint száz fekete-fehér képet tartalmaz.
Megemlíteném még Kerekes István nevét, aki 1977-ben született Marosvásárhelyen, és jó néhány éve Mosonmagyaróváron él. A közismert magyar fotóművész augusztusban a harmadik világbajnoki címét vehette át a Nemzetközi Fotóművész Szövetség 37. világtalálkozóján, Rio de Janeiróban. Ez valójában egy világrekord, mivel ő érdemelte ki elsőként háromszor ezt az elismerést. A mai részt egy Robert Capa-idézettel zárom, az értelmezését pedig a hallgatókra bízom: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”
Nicușor Dan szerint a volt kormánykoalíció pártjainak nem sikerült politikai és társadalmi konszenzusra jutniuk az új közalkalmazotti bértörvényről. Emiatt közösen vállalták a helyreállítási alaphoz kapcsolódó, 770 millió eurós forrás elvesztését.
A pártok ugyanakkor vállalták, hogy az év végéig elfogadják az új bértörvényt. Nicușor Dan szerint a jogszabály technikailag már csaknem elkészült, a fennmaradó kérdés pedig elsősorban politikai döntés: hogyan osztják el az egyes szakmai csoportok között a rendelkezésre álló bérkeretet.
A PNL szerint a PSD akadályozza az új egységes bértörvény elfogadását, míg a szociáldemokraták a liberálisokat teszik felelőssé a tervezet kudarcáért.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint Romániának nem egy, az Európai Bizottság elvárásainak megfelelő, hanem kiszámítható és hosszú távon is működőképes bértörvényre van szüksége. Hozzátette, az RMDSZ alapelve, hogy az új bértörvény miatt egyetlen közalkalmazott jelenlegi jövedelme sem csökkenhet. A szövetség továbbra is támogatja a bértörvény elfogadását, de csak valódi társadalmi párbeszéd után – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Szűzanya-szobrot szenteltek fel Nagyboldogasszony napján Arad megyében, a majláthfalvi Mária mennybevétele római katolikus templom előtt a templombúcsú és a Majláthfalvi Napok keretében.
A Mária-tisztelet segített közösségként és magyarként megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút, és látták vendégül a távolba szakadt falusfeleket is. Az ünnepi eseményről Pataky Lehel Zsolt számol be.
Eladásra kínálják az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) elleni kibertámadás során ellopott adatokat. Az intézmény történetének legsúlyosabb műszaki incidenseként…
Az elnök rendkívüli sajtótájékoztatóján súlyos, egyelőre titkosított hírszerzési információkra hivatkozva azzal vádolta meg Pekinget, hogy közvetlen, koordinált nemzetbiztonsági fenyegetést jelent…
Az amerikai légierő és haditengerészet már a hatodik egymást követő éjszaka hajtott végre kiterjedt, nehézbombázókkal támogatott légicsapásokat, amelyek a feszültség…
Ukrajna több nagyvárosában utcai tiltakozásokat váltott ki, hogy Volodimir Zelenszkij elnök elmozdította posztjáról Mihajlo Fedorov védelmi minisztert. A radikális döntés…
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-ára halasztotta a kormány és a Legfelsőbb Bíróság közötti jogvita tárgyalását, amely a bírák és ügyészek felhalmozott…
Bíróság elé állítják Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselőt és volt férjét, Silvestru Șoșoacát. A Legfőbb Ügyészség vádirata szerint négyrendbeli jogellenes…
A Román Vízügyi Igazgatóság szerint a Baziașnál mért vízhozam közelít az 1985-ös országhatár-menti historikus rekordhoz, illetve a 2003-as, 1650 köbméter/másodperces…
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhetedik módosítását - jelentette be szombaton a magyar államfő. Az MTI tudósítása szerint a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
A parlament hétfőn fogadta el a módosítást. A köztársasági elnöknek jogilag három lehetősége volt: öt napon belül aláírja és ezzel kihirdeti az alaptörvény-módosítást, tiltakozásul lemond, vagy - ha úgy ítéli meg, hogy a módosításkor nem tartották be az előírt eljárási követelményeket - az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az elfogadott jogszabály szerint az alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.
A módosítás emellett bevezeti az országgyűlési képviselői mandátum 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját, az alkotmánybírók 70 éves életkori határát, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, valamint lehetővé teszi a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.
Az államfő a közösségi oldalára szombaton feltöltött videóban azt mondta, mivel az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, azaz tartalmi kontroll nem érvényesülhet, így "az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni". "Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek - jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után - eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje" - fogalmazott Sulyok Tamás.
A Tisza Párt szerint pártpolitikai kötődés nélküli köztársasági elnökre lenne szükség. Magyar Péter miniszterelnök szombat este a Facebook-oldalán írt erről, miután Sulyok Tamás államfő bejelentette, hogy aláírja az alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnök mandátuma így július 20-án 0 órától megszűnik. "A TISZA álláspontja szerint egy olyan köztársasági elnök tudná legjobban megtestesíteni a nemzet egységét, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül szolgálná a nemzetet" - fogalmazott posztjában a kormányfő.
Eladásra kínálják az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) elleni kibertámadás során ellopott adatokat.
Az intézmény történetének legsúlyosabb műszaki incidenseként jellemzi az esetet: rendszerei kedd óta nem működnek, beleértve az e-Terra kataszteri alkalmazást és az intézmény e-mail-címeit is. A hivatal szerint a rendszerek helyreállítása a hét végéig várható.
A Public Record oknyomozó portál szerint a támadó egy adatkereskedelmi oldalon közzétett hirdetésben azzal fenyegetőzött, hogy törli a biztonsági mentéseket is, és állítása szerint hozzáfért a hivatal rendszereinek forráskódját tároló szerverekhez is.
Egy izraeli kiberbiztonsági cég, a Kela szerint a támadó világszerte légitársaságoktól, bankoktól és kormányoktól származó érzékeny adatokat értékesítő kiberbűnöző.
A Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) közölte, hogy szakemberei együttműködnek a kataszteri hivatallal az incidens kezelésében. Egy forrás szerint a hatóságok elemzik a támadás mögött álló csoporttól kapott váltságdíjkövetelést.
Az elnök rendkívüli sajtótájékoztatóján súlyos, egyelőre titkosított hírszerzési információkra hivatkozva azzal vádolta meg Pekinget, hogy közvetlen, koordinált nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra. Trump konkrét bizonyítékokat ígért a következő napokra, és azonnali, radikális válaszlépéseket követel a Kongresszustól a pekingi vezetéssel szemben.
Az amerikai aggályok és a keményebb fellépés igénye Európában is visszhangra talált. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei mai közös értékelésükben arra figyelmeztettek, hogy Kína jelenleg közvetlen és rendkívül súlyos veszélyt jelent az EU gazdaságára és biztonságára.
A miniszterek szerint Peking tudatos állami túltermelési stratégiát alkalmaz, amellyel olcsó termékekkel árasztja el a piacot, és ezzel szisztematikusan fojtja meg az egész európai ipari szektort.
A brüsszeli jelentés emellett nyomatékosította, hogy Kína továbbra is az orosz hadigépezet és az ukrajnai invázió legfőbb gazdasági hátországa.
Az amerikai légierő és haditengerészet már a hatodik egymást követő éjszaka hajtott végre kiterjedt, nehézbombázókkal támogatott légicsapásokat, amelyek a feszültség kirobbanása óta most először elérték az iráni főváros, Teherán közvetlen környezetét is.
Az iráni légvédelem több körzetben működésbe lépett, de a csapások így is komoly infrastrukturális károkat okoztak a Forradalmi Gárda bázisain.
Válaszként az iráni hadsereg nagyszabású dróntámadást intézett a Bahreinben található Al-Sakhir légibázis ellen, ahol az amerikaiak katonai helikoptereket és felderítő repülőgépeket állomásoztatnak. Ugyanakkor a konfliktus során először támadást intéztek egy amerikai támaszpont ellen Szíriában – bár az esetleges károkat nem lehet független forrásból megerősíteni.
A Forradalmi Gárda közölte, hogy Irán teljes mértékben ellenőrzi a Hormuzi-szorost, és sem olajat, sem gázt nem exportálnak a vízi úton addig, amíg az amerikai támadások folytatódnak.
Teherán emellett hivatalos jegyzékben megfenyegette Washingtont, hogy amennyiben a csapások nem érnek véget, teljesen lezárja a Vörös-tengert a globális kereskedelmi hajóforgalom előtt. A fenyegetés azonnali pánikot szült a tőzsdéken, a nemzetközi olajárak órák alatt drasztikus emelkedésnek indultak.
A múlt hónapban elfogadott jogszabály értelmében két nagykorú személy, akár azonos nemű is, szerződést köthetne közjegyző előtt, ami lehetővé tenné számukra a vagyonjogi ügyek valamint a mindennapi élet ügyeinek rendezését.
Az államfő szerint azonban a jogszabály nem „csupán megkönnyítette volna az adminisztratív ügyintézést”, hanem „egy új, a házassághoz hasonló jogi intézményt” hozott volna létre. Jelezte, hogy kész aláírni egy újabb, a hozzátartozó személyek jogállásáról szóló törvényt, amennyiben az nem ásná alá a férfi és nő közötti kapcsolatként felfogott házasság alkotmányos védelmét.
Az előterjesztő kormánypártok azzal indokolták a tervezetet, hogy a lengyelországi szabályozást összhangba kell hozni az európai uniós szabályokkal és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával.
Ukrajna több nagyvárosában utcai tiltakozásokat váltott ki, hogy Volodimir Zelenszkij elnök elmozdította posztjáról Mihajlo Fedorov védelmi minisztert.
A radikális döntés hátterében egy mély belső konfliktus áll: a volt miniszter azzal vádolta meg az ukrán hadsereg főparancsnokát, hogy döntéseivel megosztja a fegyveres erőket és gyengíti a védelmi képességeket.
Zelenszkij szerint a védelmi miniszter felmentésének oka a tárca és a hadsereg vezetése közötti kommunikáció hiánya. Csütörtök este megerősítette, hogy Jevhenyij Hmarát, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízott vezetőjét javasolja a posztra.
A háborús helyzetben ez a belső törés komoly aggodalmat keltett a nyugati szövetségesek körében is.
Közben Ukrajna ismét orosz hajókat támadott, ezúttal a Fekete-tengeren. Az ukrán hadsereg drónerőinek parancsnoka, Bródi Róbert a Telegramon azt írta, hogy a célpontok között kilenc teherszállító hajó, egy olajszállító tartályhajó, egy gázszállító és egy vontatóhajó volt.
Tájékoztatása szerint a pénteki művelettel együtt összesen 159 orosz hajót ért ukrán dróntámadás az Azovi- és a Fekete-tengeren a július 6-án indított "Molocska" hadművelet keretében.
Az Alkotmánybíróság szeptember 23-ára halasztotta a kormány és a Legfelsőbb Bíróság közötti jogvita tárgyalását, amely a bírák és ügyészek felhalmozott bérhátralékának kifizetéséről szól.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök július elején fordult a testülethez, miután a bukaresti ítélőtábla első fokon a kormánynak kedvezőtlen döntést hozott: a kabinetnek 4,8 milliárd lejt kellene kifizetnie, amely a késedelmi kamatok miatt naponta további 48 millió lejjel – mintegy 9 millió euróval – nő. A kormány megtámadta a döntést, a végső szót az Alkotmánybíróság mondja ki az őszi tárgyaláson.
Bíróság elé állítják Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselőt és volt férjét, Silvestru Șoșoacát. A Legfőbb Ügyészség vádirata szerint négyrendbeli jogellenes fogvatartással vádolják őket, a férfit ezen felül fizikai bántalmazással is.
Az ügy alapján az Európai Parlament korábban megvonta Șoșoacă mentelmi jogát a román hatóságok kérésére.
A vád szerint 2021 decemberében az olasz RAI Uno stábja – köztük Lucia Goracci újságírónő – interjút készített a politikussal bukaresti ügyvédi irodájában; egy nézeteltérés után Șoșoacă bezárta a stábot az irodába, amiért az újságírók feljelentést tettek. A legionárius propagandára vonatkozó vádpontokat külön eljárásban tárgyalják.
A Román Vízügyi Igazgatóság szerint a Baziașnál mért vízhozam közelít az 1985-ös országhatár-menti historikus rekordhoz, illetve a 2003-as, 1650 köbméter/másodperces mélyponthoz.
A rendkívüli aszály miatt a Călărași–Cernavodă szakaszon korlátozták az öntözési vízfelhasználást, az Olt és az Argeș folyók víztározóiból pedig szabályozott vízleeresztést indítottak, hogy biztosítsák a cernavodai atomerőmű hűtővíz-ellátását.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet szerint a várható esőzések miatt hétfőtől emelkedhet a Duna vízszintje, a vízhozam elérheti az 1900 köbméter/másodpercet.
Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt elnöke a szakszervezeteknek biztosította, hogy a PNL az Európai Bizottsággal egyeztetett formában szavazza meg az új közalkalmazotti bértörvényt.
A pártközpontban tartott megbeszélésen a szakszervezeti szövetségek ismertették észrevételeiket és módosító javaslataikat.
Bolojan emlékeztetett: a bérreform végrehajtását Románia a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv (PNRR) keretében vállalta, elfogadása pedig feltétele az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek. A reform célja egy igazságosabb, kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb bérrendszer kialakítása, amely fokozatosan felszámolná a jelenlegi egyenlőtlenségeket.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke szerint a lakossági fogyasztás Romániában már tíz egymást követő hónapja csökken, ami a gazdasági válság egyértelmű jele. Grindeanu szavai szerint a kormánypárti támogatók „szektaként” tapsolnak Ilie Bolojan miniszterelnöknek, míg az ország gazdaságilag romokban hever. Emlékeztetett: pártja korábban éppen a romló életszínvonal miatt szavazta meg a bizalmatlansági indítványt, mivel a kabinet szerinte elfordult a román emberek érdekeitől, és ellenőrizetlenül osztja a digitális és civil szervezeti szerződéseket. Grindeanu úgy fogalmazott, hogy a PNL és az USR – a kisebbségi és RMDSZ-es kormányalakítási javaslatok rendszeres elutasításával – érdekelt a politikai válság fennmaradásában, ami súlyos károkat okoz az országnak.
Nicușor Dan: a pártoké a megoldás felelőssége
Az államfő csütörtök este, a Román Nemzeti Történeti Múzeumnál tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: egy határozott időre kinevezett technokrata kormány jobb helyzetbe hozta volna az országot. Szerinte a megoldás ott van, ahol a parlamenti szavazatok – a pártoknál. Hozzátette: a tárgyalások informális szinten folytatódnak, de a hétfő reggeli konzultációk óta nem történt olyan előrelépés, amely indokolná a hivatalos egyeztetések új fordulójának összehívását.
