Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhetedik módosítását - jelentette be szombaton a magyar államfő. Az MTI tudósítása szerint a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
A parlament hétfőn fogadta el a módosítást. A köztársasági elnöknek jogilag három lehetősége volt: öt napon belül aláírja és ezzel kihirdeti az alaptörvény-módosítást, tiltakozásul lemond, vagy - ha úgy ítéli meg, hogy a módosításkor nem tartották be az előírt eljárási követelményeket - az Alkotmánybírósághoz fordul.
Az elfogadott jogszabály szerint az alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.
A módosítás emellett bevezeti az országgyűlési képviselői mandátum 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját, az alkotmánybírók 70 éves életkori határát, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, valamint lehetővé teszi a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.
Az államfő a közösségi oldalára szombaton feltöltött videóban azt mondta, mivel az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, azaz tartalmi kontroll nem érvényesülhet, így "az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni". "Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek - jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után - eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje" - fogalmazott Sulyok Tamás.
A Tisza Párt szerint pártpolitikai kötődés nélküli köztársasági elnökre lenne szükség. Magyar Péter miniszterelnök szombat este a Facebook-oldalán írt erről, miután Sulyok Tamás államfő bejelentette, hogy aláírja az alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnök mandátuma így július 20-án 0 órától megszűnik. "A TISZA álláspontja szerint egy olyan köztársasági elnök tudná legjobban megtestesíteni a nemzet egységét, aki mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés nélkül szolgálná a nemzetet" - fogalmazott posztjában a kormányfő.
Az elnök rendkívüli sajtótájékoztatóján súlyos, egyelőre titkosított hírszerzési információkra hivatkozva azzal vádolta meg Pekinget, hogy közvetlen, koordinált nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra. Trump konkrét bizonyítékokat ígért a következő napokra, és azonnali, radikális válaszlépéseket követel a Kongresszustól a pekingi vezetéssel szemben.
Az amerikai aggályok és a keményebb fellépés igénye Európában is visszhangra talált. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei mai közös értékelésükben arra figyelmeztettek, hogy Kína jelenleg közvetlen és rendkívül súlyos veszélyt jelent az EU gazdaságára és biztonságára.
A miniszterek szerint Peking tudatos állami túltermelési stratégiát alkalmaz, amellyel olcsó termékekkel árasztja el a piacot, és ezzel szisztematikusan fojtja meg az egész európai ipari szektort.
A brüsszeli jelentés emellett nyomatékosította, hogy Kína továbbra is az orosz hadigépezet és az ukrajnai invázió legfőbb gazdasági hátországa.
Az amerikai légierő és haditengerészet már a hatodik egymást követő éjszaka hajtott végre kiterjedt, nehézbombázókkal támogatott légicsapásokat, amelyek a feszültség kirobbanása óta most először elérték az iráni főváros, Teherán közvetlen környezetét is.
Az iráni légvédelem több körzetben működésbe lépett, de a csapások így is komoly infrastrukturális károkat okoztak a Forradalmi Gárda bázisain.
Válaszként az iráni hadsereg nagyszabású dróntámadást intézett a Bahreinben található Al-Sakhir légibázis ellen, ahol az amerikaiak katonai helikoptereket és felderítő repülőgépeket állomásoztatnak. Ugyanakkor a konfliktus során először támadást intéztek egy amerikai támaszpont ellen Szíriában – bár az esetleges károkat nem lehet független forrásból megerősíteni.
A Forradalmi Gárda közölte, hogy Irán teljes mértékben ellenőrzi a Hormuzi-szorost, és sem olajat, sem gázt nem exportálnak a vízi úton addig, amíg az amerikai támadások folytatódnak.
Teherán emellett hivatalos jegyzékben megfenyegette Washingtont, hogy amennyiben a csapások nem érnek véget, teljesen lezárja a Vörös-tengert a globális kereskedelmi hajóforgalom előtt. A fenyegetés azonnali pánikot szült a tőzsdéken, a nemzetközi olajárak órák alatt drasztikus emelkedésnek indultak.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai Parajdon, miután a szakemberek megtalálták erre a műszaki megoldást. Bogdan Ivan gazdasági miniszter tegnap a…
105 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely lezárta az I. világháborút, viszont Magyarország elveszítette területének…
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az…
Hollandiában kilép a kormányból a Geert Wilders vezette szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV), ami a jobboldali kormány megbuktatásához és valószínűleg új választásokhoz…
Hétfőn délután tartották Isztambulban a közvetlen orosz–ukrán béketárgyalások második fordulóját, amelyről sok mindent elárul, hogy alig tartott tovább egy óránál.…
A legfelsőbb bíróság öttagú bírói tanácsa hétfőn jogerősen felmentette Călin Popescu-Tăriceanut a vesztegetés elfogadásának vádja alól. Az öttagú bírói tanács…
Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ideiglenes elnöke, Temesvár polgármestere bejelentette, hogy megpályázza a párt elnöki tisztségét. Az…
Nicușor Dan elnök ma újabb megbeszélést tart a Nyugat-barát pártok képviselőivel, szerdán beszámol az eddigi fejleményekről. Elmondta, egy szakértői bizottság…
Az Európai Bizottság elvileg június 4-én, szerdán dönt arról, hogy javasolja-e Románia európai alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését. Tánczos Barna pénzügyminiszter…
Magyarország részt vállal a Hargita Megye Tanácsa által indított turisztikai kampányban, amelynek célja Parajd és a Sóvidék idegenforgalmának újraélesztése, de…
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai Parajdon, miután a szakemberek megtalálták erre a műszaki megoldást. Bogdan Ivan gazdasági miniszter tegnap a Digi24 hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy a patak vizét a sóbánya felett felfogják kétméteres átmérőjű vezetékekben, s ezeket a hegyoldalhoz rögzítik. A vezetékek másodpercenként 20–24 köbméter vizet képesek szállítani. A munkálatokat olyan stabil területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió. A tervek szerint az útvonal a patak régi medre mentén halad. A patak felső szakaszán kialakítanak ideiglenes víztározókat is, amelyek nagy vízhozam esetén képesek tárolni a víz egy részét.
A bányakatasztrófáért a parajdi sóvállalat és a vízügy közösen felelős - jelentette ki Kelemen Hunor ma reggel a Kossuth Rádióban. Az RMDSZ elnöke szerint a két hatóságnak együtt és a hamarabb kellett volna lépniük, hogy megelőzzék a katasztrófát. Hozzátette: a sóipari társaság felelőssége abban a tekintetben is tagadhatatlan, hogy bár profitja volt, nem fordított vissza belőle biztonsági intézkedésekre. A politikus azon a véleményen van, hogy a turizmus tekintetében mindenképp meg kell találni a továbblépés lehetőségét Parajdon, újra vonzóvá kell tenni Sóvidéket. Ugyanakkor kiemelte: foglalkozni kell a környezeti hatásokkal is, hiszen a talajvízbe be fog szivárogni a sós víz, és a Kis-Küküllő vizét szennyezni fogja. Hogy mennyi ideig, abban eltérnek a szakértői vélemények, de ez lehet akár több év is.
105 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely lezárta az I. világháborút, viszont Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát. A magyar országgyűlés tizenöt évvel ezelőtt a nemzeti emléknappal arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek.
A trianoni béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. A szerződés értelmében Magyarország lemondott Szlovákiáról Csehszlovákia javára, Horvátországról, Szlovéniáról és a Bánság egy részéről Jugoszlávia részére, a Bánság másik részéről, Erdélyről és a Partiumról Románia javára, valamint Burgenlandot átengedte Ausztriának.
Ma mutatják be a román fővárosban a Liszt Bukarestben című dokumentumfilmet. A Mirel Taloș rendezte film a Román Akadémiai Könyvtár nyomtatványgyűjteményéből származó, eddig publikálatlan metszetek és fényképek felhasználásával vizuálisan rekonstruálja Liszt Ferenc 1846–1847 decemberében és januárjában megvalósult bukaresti látogatását, amely Bukarest kultúrtörténetének egy példátlan epizódja. A Nova Kulturalia által készített dokumentumfilm nyomon követi a látogatás nyilvános és magánprogramját, valamint annak visszhangját a korabeli sajtóban és általában a román kultúrában.
A filmet szerda este 7 órától vetítik a bukaresti Magyar Kulturális Központ Gina Patrichi utca 8. szám alatt található székházában.
A 10. csíkszeredai könyvvásáron is bemutatták André Ferenc legújabb, a Százhúsz csikorgó télen át - Hangjátékok József Attilára című kötetét, amelyben a szerző klasszikus és kortárs költők – valamint egy mozdony és a ChatGPT – hangján lép párbeszédbe a 120 éve született költővel. A kötet a Gutenberg Kiadó gondozásában jelent meg, illusztrációit Hatházi Rebeka készítette. Erről beszélget mai adásunkban a két alkotóval Benedek Csilla.
André Ferenc Csiki László- és Dsida Jenő-díjas költő, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező, slammer, a marosvásárhelyi Látó folyóirat versrovatának szerkesztője, a Hervay Könyvek sorozat társszerkesztője. Csíkszeredában született 1992-ben, jelenleg Marosvásárhelyen él. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett egyetemi és doktori diplomát. 2013-tól publikál verseket, 2014-től műfordításokat a kortárs román irodalomból. Mindeddig négy önálló kötete jelent meg.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Tusknak a Karol Nawrocki ellenzéki jelölt vasárnapi elnökválasztási győzelmére reagáló beszédét a varsói kormányfői hivatal tette közzé hétfő este a közösségi médiában.
A kormányfő kijelentette: azt akarja, hogy mindenki, „beleértve a hazai és a külföldi ellenfeleket is, lássa: a kormány érzi a pillanat súlyát, készen áll az új helyzetben, de nem fog visszalépni”.
Hollandiában kilép a kormányból a Geert Wilders vezette szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV), ami a jobboldali kormány megbuktatásához és valószínűleg új választásokhoz vezethet.
A döntést maga Wilders jelentette be kedden délben arra hivatkozva, hogy koalíciós partnerei nem voltak hajlandók beleegyezni a migrációval kapcsolatos terveibe.
Előző nap a szélsőjobboldali politikus egy 10 pontos tervet mutatott be a migráció radikális csökkentésére, nyomást gyakorolva a másik három pártra, melyek végül nem engedtek.
A korábban a nyitottságban élen járó Hollandia tavaly év végén hat hónapos időtartamra újraindította az ellenőrzést az országhatárokon. Ezt az intézkedést is a muzulmánellenes, nacionalista Szabadságpárt vitte keresztül a jobboldali koalíción.
Az előző, Mark Rutte vezette kormány szintén a migrációs politikák miatti nézeteltérések miatt bukott meg Hollandiában.
Hétfőn délután tartották Isztambulban a közvetlen orosz–ukrán béketárgyalások második fordulóját, amelyről sok mindent elárul, hogy alig tartott tovább egy óránál. Oroszország kéthetes késéssel, csak az eseményen adta át Ukrajnának a háború befejezésére vonatkozó javaslatát, így érdemi tárgyalásra nem is került sor.
Az orosz sajtó által nyilvánosságra hozott dokumentum szerint Oroszország csak akkor hajlandó véget vetni a háborúnak, ha a megszállt területek mellett Kijev olyan területekről is lemond, amelyeket az orosz hadseregnek három és fél év alatt sem sikerült elfoglalni. Az orosz fél emellett azt is elvárja, hogy Ukrajna állítsa le a mozgósítást és kezdje el a hadserege leszerelését, a külföldi partnerek állítsák le a Kijevnek nyújtott katonai segítséget, Kijev mondjon le az Oroszország elleni szabotázsakciókról, törölje el a hadiállapotot, és tartson választásokat legkésőbb száz nappal a hadiállapot eltörlése után.
Az ország szuverenitását is erősen korlátoznák. Moszkva elvárja Ukrajna semlegességének kinyilvánítását, illetve bármilyen katonai szövetséghez való csatlakozás elutasítását.
"
["post_title"]=>
string(118) "Ukrajna nem utasította el hivatalosan az orosz békefeltételeket, de szerinte azok csak az időhúzást szolgálják"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(109) "ukrajna-nem-utasitotta-el-hivatalosan-az-orosz-bekefelteteleket-de-szerinte-azok-csak-az-idohuzast-szolgaljak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-06-03 13:25:15"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-06-03 10:25:15"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=450997"
["menu_order"]=>
int(3704)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[7]=>
object(WP_Post)#3501 (24) {
["ID"]=>
int(450993)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-06-03 11:48:47"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-06-03 08:48:47"
["post_content"]=>
string(830) "
A legfelsőbb bíróság öttagú bírói tanácsa hétfőn jogerősen felmentette Călin Popescu-Tăriceanut a vesztegetés elfogadásának vádja alól.
Az öttagú bírói tanács elutasította a korrupcióellenes ügyészség (DNA) fellebbezését, és helyt adott annak az ítéletnek, amelyet tavaly októberben hozott a legfelsőbb bíróság háromfős tanácsa.
A volt kormányfőt azzal vádolták, hogy 2007-ben és 2008-ban hozzájárult a Microsoft-licenceket forgalmazó osztrák vállalatnak kedvező kormányhatározatok elfogadásához, cserében pedig a cég offshore számlákon keresztül támogatta a Nemzeti Liberális Párt választási kampányát.
Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ideiglenes elnöke, Temesvár polgármestere bejelentette, hogy megpályázza a párt elnöki tisztségét.
Az USR ideiglenes vezetője kifejtette, hogy a pártra vonatkozó elképzeléseinek megfogalmazásakor abból a kérdésből indult ki: mit kell tennie az USR-nek ahhoz, hogy megnyerje a választásokat, ahogyan Nicuşor Dan tette?
Dominic Fritz tisztázta: jelöltsége jogszerű annak ellenére, hogy egyelőre még nem román állampolgár. “Ezt a jogot már tesztelték a bíróságon, amikor 2020-ban és 2024-ben megtámadták a temesvári polgármesteri jelöltségemet” – mutatott rá a németországi származású politikus. Hozzátette: az állampolgárság megszerzése csupán bürokratikus kérdés, mivel az iratokat már egy éve benyújtotta.
Az USR júniusban választ új elnököt az elnökválasztás után lemondott Elena Lasconi helyére.
Nicușor Dan elnök ma újabb megbeszélést tart a Nyugat-barát pártok képviselőivel, szerdán beszámol az eddigi fejleményekről. Elmondta, egy szakértői bizottság alakult a költségvetési deficit elemzésére, és további 15 bizottságban zajlanak az egyeztetések a jövendő kormány programjáról.
Az elnök úgy becsüli, hogy két héten belül megalakulhat az új kabinet. Azt is elmondta, hogy több párt képviselője is egyetértett abban, hogy írásban kell rögzíteni a megegyezés feltételeit. “Egy több partnerből álló koalícióban feszültségek keletkeznek különböző témákban, és bár nem tudunk mindent előre látni, sok olyan dolog van, amelyekben várhatóan eltérőek lesznek a vélemények, ezért jó, ha írásban rögzítik a megegyezést" – idézi az államfőt az Agerpres hírügynökség.
Arra a kérdésre, hogy van-e más miniszterelnök-jelöltje Ilie Bolojanon kívül, azt válaszolta, hogy a tárgyalások folynak.
A Nemzeti Liberális Párt tegnap arról döntött, hogy mindenképpen részt vesz az alakuló kormánykoalícióban, akkor is, ha más párt adja a kormányfőt.
Az Európai Bizottság elvileg június 4-én, szerdán dönt arról, hogy javasolja-e Románia európai alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését.
Tánczos Barna pénzügyminiszter az Agerpresnek elmondta, január óta folynak egyeztetések az Európai Bizottsággal, Románia megadta a kért információkat a decemberben hozott kiadáscsökkentő intézkedésekről és a költségvetéssel kapcsolatosan, hogy miként próbáljuk betartani a korábban kialkudott 7%-os hiánycélt.
A tárcavezető szerint a Bizottságban is “jelentős bizonytalanság uralkodott” a romániai választások eredményét illetően, ezért reméli, hogy a Romániában kialakult helyzet és “ez az új lehetőség a politikai válságból való kilábalásra Nicușor Dan elnök úr választási győzelmével új perspektívát kínál az Európai Bizottságnak is”. A pénzügyminiszter jelezte: néhány hetes haladékban reménykedik, ami alatt Románia előterjesztheti a jelenleg is tárgyalt és kidolgozás alatt álló intézkedési javaslatot a költségvetési hiány csökkentésére.
Magyarország részt vállal a Hargita Megye Tanácsa által indított turisztikai kampányban, amelynek célja Parajd és a Sóvidék idegenforgalmának újraélesztése, de emellett szakértői segítséget is felajánl, amennyiben a román hatóságok erre igényt tartanak – közölte Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki hétfőn Parajdra látogatott.
A politikus elmondta, magyarországi vízügyi szakemberek már jártak a helyszínen, és ha a román hatóságok igényt tartanak rá, további szakmai segítség is érkezik. „Komoly szakmai, szeizmográfus, vízügyi, földtani műszerekkel és szakértőkkel rendelkezünk” – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc hozzátéve, hogy a magyar karitatív szervezetek is mozgósítanak. Az Ökumenikus Segélyszervezet már Háromszéken van, de rövidesen Parajdra is kitelepülnek. „A környéken maradnak, amíg szükség van rájuk” – biztosította a helyieket az államtitkár.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai Parajdon, miután a szakemberek megtalálták erre a műszaki megoldást. Bogdan Ivan gazdasági miniszter tegnap a Digi24 hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy a patak vizét a sóbánya felett felfogják kétméteres átmérőjű vezetékekben, s ezeket a hegyoldalhoz rögzítik. A vezetékek másodpercenként 20–24 köbméter vizet képesek szállítani. A munkálatokat olyan stabil területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió. A tervek szerint az útvonal a patak régi medre mentén halad. A patak felső szakaszán kialakítanak ideiglenes víztározókat is, amelyek nagy vízhozam esetén képesek tárolni a víz egy részét.
A bányakatasztrófáért a parajdi sóvállalat és a vízügy közösen felelős - jelentette ki Kelemen Hunor ma reggel a Kossuth Rádióban. Az RMDSZ elnöke szerint a két hatóságnak együtt és a hamarabb kellett volna lépniük, hogy megelőzzék a katasztrófát. Hozzátette: a sóipari társaság felelőssége abban a tekintetben is tagadhatatlan, hogy bár profitja volt, nem fordított vissza belőle biztonsági intézkedésekre. A politikus azon a véleményen van, hogy a turizmus tekintetében mindenképp meg kell találni a továbblépés lehetőségét Parajdon, újra vonzóvá kell tenni Sóvidéket. Ugyanakkor kiemelte: foglalkozni kell a környezeti hatásokkal is, hiszen a talajvízbe be fog szivárogni a sós víz, és a Kis-Küküllő vizét szennyezni fogja. Hogy mennyi ideig, abban eltérnek a szakértői vélemények, de ez lehet akár több év is.
