A nagysikerű ír írónő nyíltan támogatja a Palestine Action nevű kezdeményezést, amelyet a londoni parlament tavaly terrorszervezetté nyilvánított, és bejelentette, hogy a bevételeit részben a szervezetnek ajánlja fel.
A BBC szerint Rooney brit kiadója közölte: a hatályos jogszabályok miatt nem tudják átutalni az írónőnek az értékesítésért járó bevételeket. Mivel ez elfogadhatatlan helyzet egy kiadó számára, úgy döntöttek, megszüntetik műveinek nagy-britanniai forgalmazását, miközben más országokban továbbra is kiadják könyveit.
A 35 éves Rooney a kortárs angol nyelvű rodalom egyik legsikeresebb szerzője. Normális emberek című regénye világsiker lett, több mint negyven nyelvre fordították le, és nagy sikerű televiziós sorozat is készült belóle.
Adománygyűjtést hirdetett az eredeti Fábián Gábor-szobor újraállítására az Arad-belvárosi Református Egyházközség. A néhai jogászt, írót és műfordítót „templomépítő főgondnokaként” tiszteli a gyülekezet, de az egész aradi magyarság megőrizte emlékét, hiszen országgyűlési képviselőként és az 1848-as forradalomban vállalt szerepével közmegbecsülést vívott ki magának.
Fábián Gábor mellszobrát, Philipp István alkotását 1912-ben állították fel Aradon, de az első világháborút követő impériumváltás ezt is száműzetésre ítélte, mint megannyi más magyar vonatkozású emlékművet. 1934 szeptemberében a szobrot eltávolították, egy ideig a városházán őrizték, majd a múzeum raktárába vitték. Az 1989-es rendszerváltás után az aradi magyarság új Fábián Gábor-szobrot állíttatott a református templom előtt, végül a Kultúrpalota 2023-as restaurálásakor kiadták a már eltűntnek hitt eredeti szobrot. Ezt a templom udvarán szeretnék felállítani november 15-én, a Magyar Szórvány Napján, amikor a felújított templomot is újraszentelik. Az Arad-belvárosi Református Egyházközség lelkipásztorával, Vékony Zsolttal beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.
„Nehéz, küzdelmes időben folyik ez a munka. Honvédeink az orosz mezőkön véreznek a szebb magyar jövőért. Megújul ősi kegytemplomunk is, hogy újabb évszázadokon át munkálja, védje a magyar gondolatot és a sorsot a keleti vidéken.
Álljon, hogy menedéke, istápolója legyen, mint eddig is, a székely nemzetnek.” – olvasható abban az 1941. november 24-én kelt levélben, amely a csíksomlyói kegytemplom jelenlegi restaurálása során került elő. A felújításról, a 85 évvel ezelőtti múlt üzenetéről, valamint a közelmúltban a kegytemplom új toronygombjaiban elhelyezett időkapszulákról Albert Leánder ferences szerzetessel, csíksomlyói házfőnökkel csíkszeredai tudósítónk, Bíró István beszélgetett.
Mi a közös a haza bölcseként emlegetett Deák Ferencben, a legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi Istvánban, illetve a nemzet csalogányaként becézett Blaha Lujzában? Mindhármuk nevéhez egy állandósult díszítő jelző, úgynevezett epitheton ornans (epiteton ornansz) kötődik, amellyel többek között a keresztrejtvényekben is találkozhatunk.
A görög-latin eredetű kifejezés az antik eposzok meghatározó stíluseszköze volt, többnyire a bemutatott személy vagy jelenség legfontosabbnak ítélt tulajdonságát emelte ki, és sok esetben kiegészítette vagy helyettesítette a nevet. Például ilyen volt Homérosznál a bajnok Akhilleusz, majd ezek mintájára született meg egyebek között a Vörösmarty-féle fejedelmi Zalán.
Hogy miért épp ez a téma került terítékre? Elsősorban azért, mert két nap múlva lesz a haza bölcseként emlegetett Deák Ferenc születésének 223. évfordulója. Az 1848. április 7-én megalakult első felelős magyar kormány igazságügyi miniszterének a nevéhez Kossuth Lajos kapcsolta először a közismert díszítő jelzőt.
A mai részt a legnagyobb magyarral, Széchenyi István gróffal folytatom, akit ugyancsak Kossuth Lajos ruházott fel ezzel a jelzővel, annak ellenére, hogy állandóan vitáztak a politikai kérdésekben.
Most egy elég éles váltás következik, mivel a neves államférfiak után a magyar színjátszás nagy alakjával, anemzet csalogányakéntismert Blaha Lujzával folytatom, aki Reindl Ludovika néven színészcsaládba született 1850. szeptember 8-án a szlovákiai Rimaszombatban. 1866-ban összeházasodott a cseh származású Jan Blaha karmesterrel, akinek vezetéknevét a férje négy évvel későbbi halála után is megtartotta.
Természetesen még számos olyan magyar személyiség van, akinek a nevéhez állandó jelző fűződik. Ilyen például azanyák megmentőjeként emlegetett Semmelweis Ignác, valamint az egri remete, azaz Gárdonyi Géza.
Nem hagyhatom ki azokat, akikre egyáltalán nem néztek jó szemmel a kortársak, sőt az utókor is rossz szájízzel emlékezik rájuk. Ilyen az ecsedi boszorkány jelzővel illetett Báthori Anna, valamint a brescai hiénának és véreskezű hóhérnak is nevezett Haynau osztrák császári tábornok.
A nagysikerű ír írónő nyíltan támogatja a Palestine Action nevű kezdeményezést, amelyet a londoni parlament tavaly terrorszervezetté nyilvánított, és bejelentette, hogy a bevételeit részben a szervezetnek ajánlja fel.
A BBC szerint Rooney brit kiadója közölte: a hatályos jogszabályok miatt nem tudják átutalni az írónőnek az értékesítésért járó bevételeket. Mivel ez elfogadhatatlan helyzet egy kiadó számára, úgy döntöttek, megszüntetik műveinek nagy-britanniai forgalmazását, miközben más országokban továbbra is kiadják könyveit.
A 35 éves Rooney a kortárs angol nyelvű rodalom egyik legsikeresebb szerzője. Normális emberek című regénye világsiker lett, több mint negyven nyelvre fordították le, és nagy sikerű televiziós sorozat is készült belóle.
