Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
Ukrajnában legkevesebb 14 ember meghalt, többtucatnyian megsebesültek, és az ország több régiójában komoly károk keletkeztek, miután az orosz hadsereg több…
A Rheinmetall német hadiipari vállalattal közösen épít lőporgyárat a román kormány a Brassó megyei Viktóriavárosban. A keretszerződést szerdán írta alá…
Valamennyi érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd. Erről a kormányfő nyilatkozott egy szerda esti tévéinterjúban. Ilie Bolojan rámutatott, hogy a…
A kedd esti incidensről maga a 20 éves elkövető szolgáltatott bizonyítékot a rendőrségnek, ugyanis saját telefonjával filmezte, amint hátulról megközelített…
Pro Urbe díjjal tüntették ki Daczó Katalin csíkszeredai újságírót, helytörténészt az augusztus 20-i Szent István-napi megemlékezésen Csíkszeredában, a Mikó-vár udvarán.
Több mint egy tucat személyt tüntettek ki péntek este Aradon, a városnapok alkalmával tartott ünnepi képviselő-testületi ülésen, amit az óvárosban, az egykori Tököli-téren szerveztek meg. 1834. augusztus 22-én kapta meg Arad a bécsi császári udvartól a Szabad királyi város címet, ami annak idején pénzügyi autonómiát jelentett, és az ipari-gazdasági fejlődéshez vezetett.
„Az újítást, még ha jó és szükséges is, sokan ellenzik. De újítás nélkül nem lehet építkezni.” Az idézet az 1831. augusztus 23-án elhunyt Kazinczy Ferenctől származik, aki nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta a reformkor előtti évtizedekben.
A második deficitcsökkentő csomag intézkedéseiről egyeztetett Nicușor Dan államfő tegnap késő délután a koalíció vezetőivel a Victoria-palotában. A koalíciós pártok…
A román külpolitikának kiszámíthatónak és koherensnek kell lennie, valamint az ország biztonságára, gazdasági érdekeire és a külföldön élő románokra kell…
Ukrajnában legkevesebb 14 ember meghalt, többtucatnyian megsebesültek, és az ország több régiójában komoly károk keletkeztek, miután az orosz hadsereg több mint 600 rakétával, illetve drónnal támadta Ukrajnát csütörtökre virradó éjjel.
Az ukrán légierő jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg 41 különböző típusú rakétával, valamint 598 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadt ukrajnai célpontokat, a fő célterület Kijev volt.
A jelentés szerint a légvédelem 26 rakétát és 563 drónt semmisített meg. A támadóeszközök 13 helyszínen célba találtak, 26 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat, számol be az MTI.
Az Európai Unió kijevi diplomáciai képviseletének épülete is megrongálódott a rakétatámadásában.
Volodimir Zelenszkij elnök megfogalmazása szerint az orosz rakéták és drónok egyértelmű választ adtak világszerte azoknak, akik hónapok óta tűzszünetet és valódi diplomáciát szorgalmaznak. „Oroszország a ballisztikát választja a tárgyalóasztal helyett” – jelentette ki az ukrán elnök.
Egy felmérés szerint a románok kevesebb mint 60 százaléka tekinti a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat bűnös szervezetnek.
Az Avangarde közvélemény-kutató adatai szerint a több mint negyedmillió zsidó haláláért felelős és háborús bűnösként kivégzett Ion Antonescu marsallt alig 35 százaléka tartja háborús bűnösnek, 29 százalékuk hősként tiszteli, a megkérdezettek 36 százaléka pedig elzárkózott a válaszadástól.
Az Avangarde önfinanszírozású felméréséből az is kiderült, hogy az alacsonyabb iskolázottságúak körében alacsonyabb a fasiszta mozgalom elutasítása, ugyanakkor nagyobb a választól elzárkózók aránya.
Az Avangarde azután készített a témáról felmérést, hogy az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet éves jelentése szerint megsokasodtak Romániában a legionárius, neonáci és antiszemita megnyilvánulások a 2024-25-ös választási időszakban.
A felmérést augusztus 19. és 28. között készítették telefonos módszerrel, 1100 18 év feletti személy bevonásával. A maximális mintavételi hiba +/- 3%.
A Rheinmetall német hadiipari vállalattal közösen épít lőporgyárat a román kormány a Brassó megyei Viktóriavárosban. A keretszerződést szerdán írta alá Németországban Radu Miruta román gazdasági miniszter.
A bukaresti gazdasági minisztérium által stratégiai beruházásnak nevezett lőporgyárnak - mint a közleményben fogalmaztak - "megvan az esélye, hogy a legkorszerűbb legyen a világon".
A gyárban Románia és a térség számára gyártanának muníciót a legnagyobb európai fegyvergyártónak számító német vállalattal közösen. A gyár építése 2026-ban kezdődne és három évig tartana. Az összesen 535 millió eurós beruházással 700 munkahely létesülne a dél-erdélyi térségben.
A németországi aláírási ceremónián a Rheinmetall cégvezetője, Armin Papperger mellett Mark Rutte NATO-főtitkár, Boris Pistorius német védelmi miniszter, Lars Klingbeil német alkancellár és Rumen Radem bolgár államfő is részt vett.
A közlemény Radu Miruta gazdasági minisztert is idézte, aki azt hangsúlyozta, hogy a szerződéskötést több hetes intenzív tárgyalás előzte meg, ahol a román félnek sikerült jobb feltételeket kiharcolni a korábban elérteknél.
Az új feltételek révén a román állam 93 millió eurót spórol, és vétójoggal rendelkezik a jelentős döntéseknél - írták. Azt is elérték, hogy a projektbe román beszállítókat is bevonjanak és a román állam hozzájárulása előre számszerűsítve legyen – tették hozzá.
Valamennyi érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd. Erről a kormányfő nyilatkozott egy szerda esti tévéinterjúban.
Ilie Bolojan rámutatott, hogy a közigazgatást, a különnyugdíjakat, az egészségügyet, az állami vállalatokat érintő intézkedéseket, illetve az adóügyi módosításokat parlamenti felelősségvállalással tervezik elfogadni.
Bolojan reményei szerint a jövő hét végéig lezárul a procedúra, feltéve, ha az ellenzéki pártok nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt. Ha megtámadják a tervezeteket az alkotmánybíróságon, meg kell várni a testület döntését, de a jelenlegi elképzelések szerint az intézkedések mindenképpen életbe lépnének október 1-től.
Arra a felvetésre, hogy információk szerint a legfelsőbb bíróságnak szándékában áll megtámadni az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó előírásokat, a kormányfő azt mondta, igyekeznek úgy kidolgozni a tervezetet, hogy az minden törvénynek és korábbi alkotmánybírósági döntésnek eleget tegyen, így szerinte nagy eséllyel átmegy a normakontrollon.
A kormány nem mondott le az állami fizetés és a nyugdíj halmozásának tilalmáról, a miniszterelnök szerint csupán elhalasztották az intézkedés elfogadását, szeptember közepére. Alaposan meg kell vizsgálni ugyanis, hogy milyen hatásai lennének az intézkedésnek például az oktatási vagy az egészségügyi ágazatban. A vidéki iskolákban például nagy hiány van fizika szakos tanárokból, sok helyen nyugdíjas pedagógusok tartják meg az órákat.
Ilie Bolojan hozzátette, hasonló a helyzet sok kisvárosi kórházban, ahol bizonyos szakágakban a munkaerőhiány miatt nyugdíjas orvosok dolgoznak.
Emellett az alkotmányossági szempontokra is oda kell figyelni, több alkotmánybírósági határozat is született már az állami fizetés és a nyugdíj halmozásával kapcsolatban - szögezte le.
A kedd esti incidensről maga a 20 éves elkövető szolgáltatott bizonyítékot a rendőrségnek, ugyanis saját telefonjával filmezte, amint hátulról megközelített egy stoplámpánál várakozó ételkihordó kerékpáros futárt, akit minden előzetes figyelmeztetés nélkül arcon ütött. Amikor a sértett megkérdezte, mi a probléma, a támadó "négernek" nevezte a bangladesi vendégmunkást, és azt mondta neki, hogy ő itt a probléma, menjen vissza a saját országába, mert Romániában "betolakodó".
A fővárosi rendőrség szerint az esetnek egy szabadidejét töltő rendőr is tanúja volt, aki a sértett segélykiáltásaira reagálva közbelépett, és elfogta a helyszínről menekülni próbáló elkövetőt.
Az ázsiai vendégmunkást származása miatt bántalmazó román fiatalembert 30 napos előzetes letartóztatásba helyezte a bukaresti második kerületi bíróság. Az ügyben rasszista és idegengyűlölő indítékkal elkövetett testi sértés miatt indult bűnvádi eljárás.
Az esetet sokan összefüggésbe hozták a szélsőséges AUR egyik parlamenti képviselőjének Facebook-bejegyzésével. Ebben Dan Tanasa arra biztatta követőit, hogy ne fogadják el az általuk megrendelt küldeményt, ha azt nem egy román futár hozza ki, "ne bátorítsák a képesítés nélküli ázsiai és afrikai vendégmunkások importját".
Az év végéig minden NATO-ország teljesíti majd a GDP-arányos 2 százalékos védelmi kiadási célt – derült ki a NATO csütörtöki adataiból.
Számos NATO-ország jelentősen növelte katonai kiadásait az elmúlt években, miután Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát, és Donald Trump amerikai elnök felszólította az európai szövetségeseket, hogy fektessenek be többet saját védelmükbe.
A szövetség csütörtöki becslései szerint tavaly a 32 NATO-tagállam közül több mint tíz nem teljesítette a 2014-ben elfogadott, GDP-arányos 2 százalékos védelmi kiadási célt.
A 2025-ös adatok azt mutatják, hogy hét szövetséges eléri a 2 százalékos szintet, és a többiek meghaladják a minimális határt.
A NATO-országok közül GDP-arányosan Lengyelország költ legtöbbet a védelemre – 4,48%-ot, ezt követi Litvánia (4%) és Lettország (3,73%).
Románia a GDP-je 2,28%-át költi védelemre 2025-ben.
A szövetséges vezetők megállapodtak abban, hogy 2035-re a GDP 5%-ának fordítják védelmi és egyéb, biztonsággal kapcsolatos beruházásokra.
Pro Urbe díjjal tüntették ki Daczó Katalin csíkszeredai újságírót, helytörténészt az augusztus 20-i Szent István-napi megemlékezésen Csíkszeredában, a Mikó-vár udvarán.
Az elismerést Korodi Attila polgármester adta át elhivatott munkájáéért, amellyel „gazdagítja Csíkszereda és a közösség kulturális örökségét, értékes helytörténeti kutatásainak köszönhetően hitelesen őrzi és dokumentálja a közösség múltját. A díjazottal Bíró István beszélgetett.
Több mint egy tucat személyt tüntettek ki péntek este Aradon, a városnapok alkalmával tartott ünnepi képviselő-testületi ülésen, amit az óvárosban, az egykori Tököli-téren szerveztek meg. 1834. augusztus 22-én kapta meg Arad a bécsi császári udvartól a Szabad királyi város címet, ami annak idején pénzügyi autonómiát jelentett, és az ipari-gazdasági fejlődéshez vezetett.
Erre emlékezik az utókor minden évben, és a ma már román vezetésű önkormányzat e dátum köré szervezi a városnapokat. A magyar érdekvédelmi szervezet, az RMDSZ javaslatára három magyar személyiséget is kitüntettek, közülük Bognár Levente korábbi aradi alpolgármester a legrangosabbat, a díszpolgári címet kapta meg. Matekovits Mihály nyugalmazott pedagógust és Doba István közgazdászt úgynevezett Kiváló-polgár oklevéllel tüntették ki. A magyar díjazottakat Pataky Lehel Zsolt szólaltatta meg az ünnepség végén.
„Az újítást, még ha jó és szükséges is, sokan ellenzik. De újítás nélkül nem lehet építkezni.” Az idézet az 1831. augusztus 23-án elhunyt Kazinczy Ferenctől származik, aki nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta a reformkor előtti évtizedekben.
Érsemjénben született 1759. október 17-én egy művelt, könyvet, zenét és képzőművészetet kedvelő, jómódú középnemesi családban. Írói hajlamai már kisgyermekként megmutatkoztak, ötéves korában írta első levelét a szüleinek. Évekkel később a nyelvújítás korának vezéralakja lett. Ennek a kornak a kezdetét az 1772-es évszámmal jelölik, a felvilágosodás magyarországi megindulásának határvonalával megegyezően. Akkoriban felismerték, hogy a szellemi élet csak akkor lendülhet fel, ha művelése anyanyelven történik, a korabeli magyar nyelv azonban nem volt elég árnyalt ahhoz, hogy a hivatalos latin vagy a mellette használatos német helyébe léphessen.
A nyelvújítás kapcsán érdemes megemlíteni Bessenyei György nevét, aki a felvilágosodás hajnalán több írásában sürgette az anyanyelven való művelődés lehetőségének megteremtését. 1778-ban, a Magyarság című cikkében például ezt írta: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Emellett az sem volt mellékes, hogy a 18. század értelmisége eltöprengett Herder jóslatán, miszerint száz év múlva el fog tűnni a magyar nyelv, s vele együtt a magyarság.
Szépírók, költők és tudós szakírók csatlakoztak a nyelvújítókhoz, megindult a magyar nyelvű hírlapirodalom, folyóiratok jelentek meg, 1830-ban pedig megalakult a Magyar Tudós Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia elődje.
A nyelvész, színikritikus, a Nyelvtudományi Kutatóközpont korábbi tudományos főmunkatársa, Dömötör Adrienne ezt írta erről a korról: „[…] kettévált a mindezidáig szorosan együvé tartozó literátori tevékenység: elkülönült a korábban szorosan együtt járó irodalmi és nyelvészeti ténykedés, szétvált a nyelvművész és a nyelvész fogalma. Ezzel párhuzamban a nyelvészet most már nemcsak a nyelv szépirodalmi és szakírói használatára lett kíváncsi, hanem a beszélő közösség nyelviségére is. Az anyanyelv pedig ekkortól a nyelvközösség nemzeti létének bizonyságául is szolgált.”
Természetesen – mint bármilyen korban –, a nyelvújítás korában is voltak ellenzők: az egyik táborba tartoztak a neológusok, azaz az újítás hívei, a másikba pedig az ortológusok, vagyis olyan személyek, akik fenntartásokkal viseltettek az újításokkal szemben. Most eszembe jutott egy személyes történet, amelyet szeretnék megosztani a hallgatókkal. 2019 márciusában az Óváros téren sétáltam Veszprémben, amikor az egyik épület falán megpillantottam egy emléktáblát, amelyen ezt írta: „A hagyomány szerint itt állt a Számmer Nyomda, ahol a magyar nyelvújítás jelentős dokumentuma, a Mondolat készült 1813-ban.” A kiadvány egy híres gúnyirat volt a nyelvújítás ellen, a nyelvész, levéltáros, Somogyi Gedeon szerkesztette és adta ki. A célpont főként Kazinczy Ferenc volt, akinek a Tövisek és Virágok című, támadó epigrammái miatt fellázadtak az ortológusok.
A Natura Stúdió maid adásában az életünkben megjelenő természetes és mesterséges színezékek témáját vesszük górcső alá Gál Emese, a BBTE oktatóka és Lovász Tamás, a BBTE kutatója segítségével.
A második deficitcsökkentő csomag intézkedéseiről egyeztetett Nicușor Dan államfő tegnap késő délután a koalíció vezetőivel a Victoria-palotában. A koalíciós pártok egy több mint három és fél órás egyeztetést követően döntöttek több olyan intézkedésről, amelyek a helyi közigazgatást érintik.
Az egyik legfontosabb változás szerint a jövőben a helyi önkormányzatok dönthetik el, hogy engedélyezik-e a szerencsejátékok működését a településükön, és ha igen, hol lehet ilyen tevékenységet folytatni. Emellett a személyi asszisztensek bérét nem veszi teljes egészében át az állam. A döntések között szerepel továbbá az is, hogy az Anghel Saligny infrastrukturális program folytatása elhalasztásra kerül az őszi költségvetés-kiigazításig. Az állami támogatások és a személyzeti keretek meghatározása ezentúl a Statisztikai Hivatal lakossági adatai alapján történik, nem pedig a legutóbbi népszámlálás szerint. A közigazgatási dolgozók teljesítményét legalább négyévente értékelik, az önkormányzatok pedig könnyebben juthatnak állami tulajdonban lévő területekhez vagy épületekhez – 25%-os előleggel és 10 éves részletfizetéssel.
A második költségcsökkentő csomagot pénteken fogadhatja el a kormány. A koalíciós egyeztetéseket követően kiszivárogtatott információk szerint a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjába végül nem kerül az a jogszabálytervezet, amely megtiltja az állami fizetés és a nyugdíj halmozását. A News.ro értesülése szerint pedig Nicușor Dan államfő azt javasolta, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát fokozatosan vezessék be.
A román külpolitikának kiszámíthatónak és koherensnek kell lennie, valamint az ország biztonságára, gazdasági érdekeire és a külföldön élő románokra kell összpontosítania – mondta Nicușor Dan államfő tegnap este a román diplomácia éves értekezlete alkalmából szervezett találkozón.
Az elnöki hivatalban megartott eseményen az elnök leszögezte: Románia külpolitikájában továbbra is az ország európai uniós, illetve NATO-tagsága, az Egyesült Államokkal ápolt stratégiai partnersége lesz a meghatározó, ugyanakkor a diplomáciának alkalmazkodnia kell ahhoz a nemzetközi helyzethez, amelyet egymásra rakódó válságok – az ukrajnai háború, a kiéleződő globális verseny, a hibrid háborúk – jellemeznek.
A kilencek jövő évi csúcstalálkozójának házigazdájaként Romániának a fekete-tengeri érdekeltségét kell érvényesítenie – nyilatkozta az államfő, aki kitért arra is, hogy Románia számára továbbra is prioritás marad a Moldovai Köztársaság, támogatja annak uniós integrációs törekvéseit, és segíti szállításügyi és energetikai kérdésekben. Ugyanakkor Románia folytatja Ukrajna támogatását, és ebben együttműködik a nemzetközi partnerekkel.
Nicușor Dan a belügyek tekintetében leszögezte: Románia reformokra szorul, és ezeket a gazdaság újraindítása fogja majd követni. Stratégiai célkitűzésként említette Románia 2026 végére kijelölt csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez, ami magával hozza a román gazdaság fellendülését is.
Ukrajnában legkevesebb 14 ember meghalt, többtucatnyian megsebesültek, és az ország több régiójában komoly károk keletkeztek, miután az orosz hadsereg több mint 600 rakétával, illetve drónnal támadta Ukrajnát csütörtökre virradó éjjel.
Az ukrán légierő jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg 41 különböző típusú rakétával, valamint 598 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadt ukrajnai célpontokat, a fő célterület Kijev volt.
A jelentés szerint a légvédelem 26 rakétát és 563 drónt semmisített meg. A támadóeszközök 13 helyszínen célba találtak, 26 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat, számol be az MTI.
Az Európai Unió kijevi diplomáciai képviseletének épülete is megrongálódott a rakétatámadásában.
Volodimir Zelenszkij elnök megfogalmazása szerint az orosz rakéták és drónok egyértelmű választ adtak világszerte azoknak, akik hónapok óta tűzszünetet és valódi diplomáciát szorgalmaznak. „Oroszország a ballisztikát választja a tárgyalóasztal helyett” – jelentette ki az ukrán elnök.
