Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3759 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Éles bírálatokat váltott ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök minapi nyilatkozata, amelyben a szövetség elnöke pontatlanul fogalmazott a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban.…
Újabb versenyzővel gyarapodhat a bukaresti főpolgármester-jelöltek száma, miután tegnap Anca Alexandrescu televíziós műsorvezető bejelentette, hogy függetlenként szeretne indulni a december…
Iktatta az RMDSZ a parlamentben azt a törvénymódosító kezdeményezést, amelynek értelmében kimozdítanák a holtpontról az egyházi ingatlanok restitúcióját. Markó Attila…
Oroszország második legnagyobb olajtermelő vállalata hétfőn közölte, hogy a nyugati szankciók nyomán külföldi érdekeltségei eladását tervezi. „A potenciális vásárlók ajánlatainak…
Külföldi turistákat szállító kisrepülőgép zuhant le kedd reggel Kenya partvidékén, Kwale megyében. A hatóságok szerint a fedélzeten tartózkodó 12 ember…
München lakói vasárnap rekordrészvétel mellett 66,4%-os igen szavazati aránnyal támogatták a 2036-os, 2040-es vagy 2044-es nyári olimpia megrendezésének pályázatát. Az…
Claudiu Năsui, az USR képviselője bejelentette, hogy törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe a polgármesterek különnyugdíjának eltörlésére. A politikus szerint miközben…
Egy év alatt félszázalékkal csökkent Románia lakossága az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint. 2025. július elsején Románia hivatalos lakossága 21…
Éles bírálatokat váltott ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök minapi nyilatkozata, amelyben a szövetség elnöke pontatlanul fogalmazott a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban. Az RMDSZ elnöke a bírák és ügyészek nyugdíját szabályozó törvénytervezet kapcsán úgy fogalmazott, hogy előzetes egyeztetésre elküldték a bírósághoz, de félreérthető volt, mert nem pontosította, hogy az alkotmánybíróságra vagy a legfelsőbb bíróságra utalt. Tegnap este Kelemen Hunor pontosította, hogy a legfelsőbb bíróságról beszélt. Ugyanakkor értetlenségét fejezte ki, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a legfelsőbb bíróság elnöke miért támadja. A CSM azt feltételezte, hogy az alkotmánybírósághoz küldték el a tervezetet, ami alaptörvénybe ütköző lenne, míg a legfelsőbb bíróság elnöke azt nehezményezte, hogy Kelemen Hunor azt a látszatot keltette, hogy a legfelsőbb bíróság egyetértett volna az alkotmánybíróságon nemrég megbukott tervezettel. A kormányzó szociáldemokraták és a liberálisok között időközben vita alakult ki, hogy a kabinet tartalmilag ugyanazért a tervezetért vállaljon felelősséget, vagy egy másik változatért, de ez vélhetően csak azt követően dől el, amikor megszületik a taláros testület indoklása, amely még nem jelent meg.
Újabb versenyzővel gyarapodhat a bukaresti főpolgármester-jelöltek száma, miután tegnap Anca Alexandrescu televíziós műsorvezető bejelentette, hogy függetlenként szeretne indulni a december 7-i megmérettetésen. Korábban a Szociáldemokrata Párt Daniel Băluțăt, Bukarest IV. kerületének polgármesterét jelölte a versenybe, míg a Nemzeti Liberális Párt Ciprian Ciucut, a VI. kerület polgármesterét szavazta meg jelöltnek. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Cătlălin Drulăt indítaná, így legalább négyen fognak megmérettetni. Anca Alexandrescu a Realitatea Plus műsorvezetője, és ő a szuverenista oldalt képviselné, de még nem világos, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség is támogatná-e jelöltségét vagy mást indít.
A hármas kategóriába visszaminősített Melissa hurrikán ma elérte Kubát, ahol emiatt több százezer lakosnak el kellett hagynia otthonát. A kubai hatóságok 735 ezer embert kiköltöztettek otthonukból. A vihar ugyan veszített kezdeti erejéből, de az általa szállított szelek sebessége így is meghaladta az óránkénti 200 kilométert az amerikai Nemzeti Hurrikánközpont (NHC) szerint, amelynek becslése szerint várhatóan továbbra is erős marad, miközben áthalad Kubán, a Bahama-szigeteken és Bermuda környékén.
Iktatta az RMDSZ a parlamentben azt a törvénymódosító kezdeményezést, amelynek értelmében kimozdítanák a holtpontról az egyházi ingatlanok restitúcióját. Markó Attila parlamenti képviselő, a módosító indítvány kezdeményezője a Bukaresti Rádiónak elmondta, hogy a tervezet szerint azt kell figyelembe vennie a restitúciós bizottságnak és a bíróságoknak, hogy kitől vettek el egy ingatlant, mi szerepel az államosítási dekrétumban vagy határozatban. Ezzel mentesítik az egyházakat attól, hogy az 1945 előtti tulajdonhelyzetet kelljen bizonyítaniuk különféle levéltári iratokkal. Markó Attila RMDSZ-es parlamenti képviselőt hallják.
Kolozsvár és Budapest után a román fővárosba is elhozta a bukaresti Liszt Intézet Kós András szobrászművész életmű-kiállítását, amely kedden, október 28-án 19 órakor nyílik meg a Román Nemzeti Parasztmúzeum Új Galériájában. A november 23-ig megtekinthető tárlatot a szobrászművész születésének 110. évfordulója alkalmából állította össze Szebeni Zsuzsanna színháztörténész, Portik Blénessy Ágota művészettörténész és Kós Katalin, a művész lánya.
Adásunkban bejátsszuk Gergely Zsuzsa, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetését Kós Katalinnal, aki édesapja hagyatékának kezelőjeként állt mikrofon elé a kolozsvári kiállítás megnyitóját követően.
Oroszország második legnagyobb olajtermelő vállalata hétfőn közölte, hogy a nyugati szankciók nyomán külföldi érdekeltségei eladását tervezi.
„A potenciális vásárlók ajánlatainak elbírálása megkezdődött" - áll a cég közleményében.
Korábban az Egyesült Államok felvette a két vezető orosz olajtársaságot, a Rosnyeftyet és a Lukoilt, valamint e cégek 34 leányvállalatát szankciós listájára. Október közepén az Egyesült Királyság is büntetőintézkedésekkel sújtotta a két vállalatot.
A Lukoil a globális olajtermelés nagyjából 2 százalékát biztosítja. A vállalat nem nevezte meg, hogy pontosan mely külföldi érdekeltségeitől kíván megválni.
Legnagyobb külföldi eszköze egy iraki olajmező, amely a világ egyik legnagyobbja, és amelyben 75 százalékos részesedéssel rendelkezik. A vállalat tulajdonában van még a Lukoil Nyeftohim Burgasz finomító Bulgáriában, amely a Balkán legnagyobb finomítója, valamint a Petrotel olajfinomító Romániában.
Külföldi turistákat szállító kisrepülőgép zuhant le kedd reggel Kenya partvidékén, Kwale megyében. A hatóságok szerint a fedélzeten tartózkodó 12 ember közül senki sem élte túl a katasztrófát, írja az MTI.
A hvg.hu szúrta ki a járatot üzemeltető Mombasa Air Safari közleményét, melyben az előzetes információkra hivatkozva az állt: az utasok közül nyolcan magyarok, ketten németek, a kapitány pedig kenyai volt.
A hatóságok tájékoztatása szerint a repülőgép néhány perccel a felszállás után a földnek csapódott, majd lángba borult, a helyszínen csak a kiégett roncsokat találtak.
A Melissa Hurrikán ereje által már elérte a legmagasabb, 5-ös kategóriát, és jelenleg 282 km/h-s széllökésekkel halad a sziget irányába, de valószínűleg még tovább fog erősödni.
Mivel a hurrikán viszonylag lassan mozog, a szakértők szerint egyes területeken hosszabb ideig kitarthat az özönvízszerű esőzés, ami emeli a földcsuszamlások és áradások kockázatát. A következő négy napban akár 100 cm eső is eshet bizonyos régiókban.
Legkevesebb hárman már meghaltak Jamaicában a világ idei legerősebb viharában.
München lakói vasárnap rekordrészvétel mellett 66,4%-os igen szavazati aránnyal támogatták a 2036-os, 2040-es vagy 2044-es nyári olimpia megrendezésének pályázatát.
Az 1,1 millió választásra jogosult lakó közül több mint negyven százalék járult az urnákhoz, közülük 305 000 támogatta a javaslatot, szemben a 154 000 ellenzővel. Az eredményhirdetés ujjongás-hullámot váltott ki abban a Sportcsarnokban, ahol a támogató szurkolók, a tisztviselők és a sportolók gyűltek egybe. Sokan közülük a bajor főváros olimpiai álmának újjászületéseként írtak le a sikert.
Claudiu Năsui, az USR képviselője bejelentette, hogy törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe a polgármesterek különnyugdíjának eltörlésére. A politikus szerint miközben a kormány emelte az adókat és nőnek az árak, a politikusok juttatásai változatlanok maradtak. Năsui rámutatott: a múlt hónapban 1,5 milliárd lejt fizettek ki különnyugdíjakra, amelyből a bírák és ügyészek részesedése mindössze 8 százalék. A képviselő szerint a jelenlegi kormányok halogatják a különnyugdíjakról szóló törvény alkalmazását, és abban bíznak, hogy az alkotmánybíróság végül kötelezi őket a juttatások kifizetésére. A tervezet célja ennek megelőzése.
Egy év alatt félszázalékkal csökkent Románia lakossága az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint.
2025. július elsején Románia hivatalos lakossága 21 millió 671 ezer fő volt. A városi lakosság lélekszáma 1 százalékkal csökkent, míg a vidéki népesség enyhén nőtt. A női lakosság 51.900 fővel, a férfiaké 55.600 fővel lett kevesebb.
A demográfiai öregedés is folytatódik: 100 gyermekre már több mint 135 idős ember jut. Az átlagéletkor 43,1 évre emelkedett, a mediánéletkor pedig elérte a 44 évet.
A fővárosi ügyészség vádemelés nélkül lezárta a nyomozást annak a fogorvosnak az ügyében, akit korábban azzal gyanúsítottak, hogy drogos állapotban, jogosítvány nélkül vezetve neki akart hajtani az orosz nagykövetség kapujának.
A vizsgálat megállapította, hogy a férfi ideiglenes vezetői engedéllyel rendelkezett, és a toxikológiai tesztek nem mutattak ki tiltott szert a szervezetében. A férfi elmondása szerint nem szándékosan közelítette meg a kaput, csupán meg akart fordulni az épület előtt – az egyébként egyirányú úton.
A csendőrség biztonsági incidensnek minősítette a manővert, de a hatóságok végül ejtették a vádakat.
Éles bírálatokat váltott ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök minapi nyilatkozata, amelyben a szövetség elnöke pontatlanul fogalmazott a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban. Az RMDSZ elnöke a bírák és ügyészek nyugdíját szabályozó törvénytervezet kapcsán úgy fogalmazott, hogy előzetes egyeztetésre elküldték a bírósághoz, de félreérthető volt, mert nem pontosította, hogy az alkotmánybíróságra vagy a legfelsőbb bíróságra utalt. Tegnap este Kelemen Hunor pontosította, hogy a legfelsőbb bíróságról beszélt. Ugyanakkor értetlenségét fejezte ki, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a legfelsőbb bíróság elnöke miért támadja. A CSM azt feltételezte, hogy az alkotmánybírósághoz küldték el a tervezetet, ami alaptörvénybe ütköző lenne, míg a legfelsőbb bíróság elnöke azt nehezményezte, hogy Kelemen Hunor azt a látszatot keltette, hogy a legfelsőbb bíróság egyetértett volna az alkotmánybíróságon nemrég megbukott tervezettel. A kormányzó szociáldemokraták és a liberálisok között időközben vita alakult ki, hogy a kabinet tartalmilag ugyanazért a tervezetért vállaljon felelősséget, vagy egy másik változatért, de ez vélhetően csak azt követően dől el, amikor megszületik a taláros testület indoklása, amely még nem jelent meg.
