Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
Ma délután szavaz a francia nemzetgyűlés Francois Bayrou kormányának sorsáról, miután a miniszterelnök bizalmi szavazást kért kabinetje ellen. Elemzők várakozása…
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bejelentette, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány parlamenti felelősségvállalással elfogadott négy törvényét, miután az ezek…
A tanárok tüntetésével kezdődött ma az új iskolai tanév, hiszen a pedagógusok a bukaresti Victoria téren szerveztek nagyszabású tiltakozó megmozdulást,…
Az orvosi kamara jelentést készít a Brassóban megszervezett orvosi konferenciáról, és elküldi az ügyészségnek – jelentette be az egészségügyi miniszter.…
Böcskei László nagyváradi megyéspüspököt választották a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé Kolozsváron. A Romkat.ro római katolikus hírportál beszámolója szerint Böcskei…
A legígéretesebb fiatal, feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díjat nyerte el a 82. Velencei Filmfesztiválon Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjének…
Szeptember 24-én tárgyalja az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezettel kapcsolatban.
A romániaiak 70 százaléka olyan iskolát szeretne, amely művelt, tájékozott embereket nevel, ugyanakkor a legnagyobb akadályoknak a következetes országos vízió hiányát (48%) és a krónikus alulfinanszírozást (48%) tartják – derül ki az MKOR Vissza az iskolába 2025 kutatásából.
Több mint 8600 rendőr teljesít szolgálatot az iskolák környékén a hétfői tanévkezdéskor. A Román Rendőrség közleménye szerint országos tervet dolgoztak ki az iskolai erőszak elleni fellépésre, amelynek célja az iskolák biztonságával kapcsolatos hatáskörökkel rendelkező szervek tevékenységének összehangolása.
Ma délután szavaz a francia nemzetgyűlés Francois Bayrou kormányának sorsáról, miután a miniszterelnök bizalmi szavazást kért kabinetje ellen. Elemzők várakozása szerint a kabinet várhatóan megbukik, hiszen a kormányt támogató erők kisebbségben vannak. A december óta hivatalban lévő Bayrou a múlt hétfőn jelentette be, hogy bizalmi szavazást kezdeményez egy 44 milliárd euró megtakarítási csomag miatt. A végszavazást este hét órára várják hazai idő szerint. Emmanuel Macron francia elnök korábban bejelentette, hogy ki akarja tölteni a 2027-ig szóló elnöki mandátumát, ezért arra számítanak, hogy a kormány bukása esetén Macron gyorsan kinevez egy új miniszterelnököt.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bejelentette, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány parlamenti felelősségvállalással elfogadott négy törvényét, miután az ezek ellen benyújtott bizalmatlansági indítványokat a parlament elutasította. Az ellenzéki párt ismét bírálta a kormányt, amiért megkerülve a parlamenti vitát és megszegve az alkotmányt, felelősségvállalással fogadtatott el olyan törvénytervezeteket, amelyek nyugdíjasokat, anyákat, diákokat és romániai vállalkozókat sújtanak.
A tanárok tüntetésével kezdődött ma az új iskolai tanév, hiszen a pedagógusok a bukaresti Victoria téren szerveztek nagyszabású tiltakozó megmozdulást, amelyen mintegy 10 ezren vettek részt. A tüntetők magasba tartott molinóin egyebek mellett az volt olvasható: “Nagyobb pizzaszeletet érdemel az oktatás!”, “Ma levágjátok az oktatás költségvetését, holnap pedig kolduló nemzet leszünk!”, illetve “Méltányos béreket és méltó oktatást”. A tanárok a kormány lemondását követelték. A tüntetők a kormány épületétől a Cotroceni-palotához vonultak, ahol fél 2-kor Nicușor Dan államfő fogadta az oktatási szakszervezetek vezetőit. A tüntetések ellenére számos iskolában fogadták a diákokat. Volt, ahol elmaradt a tanévnyitó, miután a szakszervezetek arra szólították fel tagjaikat, ne tartsák meg ezeket az ünnepségeket.
Az orvosi kamara jelentést készít a Brassóban megszervezett orvosi konferenciáról, és elküldi az ügyészségnek - jelentette be az egészségügyi miniszter. Alexandru Rogobete A COVID-19 és a bio-digitális konvergencia című szombati szakmai értekezletet bírálta, amelyen az ország különböző részeiből érkezett orvosok is részt vettek. A miniszter szerint a konferencia minden tudományos alapot nélkülözött, és félretájékoztatott. Közölte, hogy az orvosi kamara az egészségügyi minisztériummal közösen elemzi a konferencián elhangzottakat és jelentést készítenek, amelyet továbbítanak az ügyészségnek. Annak a lehetőségét is megvizsgálják, hogy törvénymódosítással vegyék elejét a hasonló tudománytalan orvosi konferenciák szervezésének. A miniszter szerint teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy egyes orvosok tudományosan nem igazolt információkat terjesszenek. Azt állították például – mondta a miniszter –, hogy az oltás összefüggésben áll a mobiltelefonok 5G-hálózatával, és hogy a 5G és az oltások kombinációjával manipulálható az emberi DNS. Az orvosi kamara képviselői szintén elítélték a konferenciát.
Böcskei László nagyváradi megyéspüspököt választották a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia elnökévé Kolozsváron. A Romkat.ro római katolikus hírportál beszámolója szerint Böcskei László elmondta: megválasztása annyiban meglepő, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően ez alkalommal nem bukaresti, hanem más megyés püspököt választottak az elnöki tisztségbe. Hangsúlyozta: a tisztséget új feladatként éli meg, és számít a többi egyházi elöljáró segítségére, támogatására, hogy megfelelő válaszokat tudjanak találni az egyházmegyékben és a romániai katolikus egyházban felmerülő problémákra.
A legígéretesebb fiatal, feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díjat nyerte el a 82. Velencei Filmfesztiválon Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjének szereplője, Luna Wedler svájci színésznő. Az alkotás öt különdíjat is nyert. Enyedi Ildikó új filmjét a központi versenyprogramban mutatták be. Az Arany Oroszlánt az amerikai függetlenfilmes Jim Jarmush Father Mother Sister Brother című filmje nyerte el. Az Alexander Payne vezette zsűri nagydíját Kaouther Ben Hania The Voice of Hind Rajab című tunéziai–francia filmje vitte el, és szintén Ezüst Oroszlánt kapott Benny Safdie az amerikai The Smashing Machine rendezőjeként.
Harmadik hetébe lépett a George Enescu klasszikus zenei fesztivál, amely szeptember 21-ig naponta koncertekkel várja Bukarestben és az ország mintegy 20 városában a közönséget. A hétvégén egyebek mellett a Brémeni Német Kamarafilharmónia előadásában Mozart Varázsfuvoláját láthatta a közönség, de a George Enescu Filharmónia bemutatta Kurtág Györgynek a Fin du partie című egyfelvonásos operáját. A múlt héten két koncertet is adott a zürichi Tonhalle Zenekar Paavo Järvi vezényletével. A hétvége üdítő színfoltja volt a a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar két koncertje is, amelyen többek között Renaud Capuçon francia hegedűművésszel léptek fel Manfred Honeck karmester vezetésével. Kiemelkedett még a kínálatból a Rotterdami Filharmónia Lahav Shani vezényletével, akárcsak a Bázeli Kamarazenekar koncertje, amelyen Sol Gabetta csellóművész volt a szólista. De a barokk zenére szakosodott Academia Bizantina együttes fellépése is elnyerte a közönség tetszését, ők a budapesti Purcell Kórussal adták elő Francesco Bartolomeo Conti Il trionfo della fama című serenátáját. Ezen a héten a programból kiemelkedik A Felvilágosodás Kora Zenekarának koncertje, amely csütörtökön délután 5-kor lesz az Atheneumban, valamint pénteken fél 5-től ugyanott a szintén világhírű Academy of Saint Martin in the Fields lép fel.
A szenátus és a képviselőház együttes ülésén elutasította tegnap este maratoni hétórás ülésen az ellenzék által a kormány ellen beterjesztett négy bizalmatlansági indítványt. Az Ilie Bolojan vezette kabinet így hivatalában marad. A Románok Egyesülésért Szövetség, a Fiatal Emberek Pártja és az SOS Románia által beterjesztett indítványok még annyi szavazatot sem kaptak, amennyi támogató aláírást összegyűjtöttek. Az ellenzéki pártok eredetileg bojkottálni akarták az ülést, de végül visszatértek az ülésterembe és szavaztak. Az első, az egészségügy reformjával kapcsolatos indítvány 108 támogató voksot kapott, a második, az állami vállalatok reformjával kapcsolatos indítványt 121 honatya támogatta. A harmadik és a negyedik is csak 120 és 119 voksot kapott, ami messze nem volt elegendő a kormánybuktatáshoz, amihez 233 szavazatra lett volna szükség. A kormánykoalíciós pártok politikusainak többsége jelen volt az ülésteremben, de nem szavazott. A vita során Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette, mélyreható reformok nélkül Románia nem léphet ismét a fejlődés útjára. Emlékeztetett, hogy a kormány három irányt követ: az ország pénzügyeinek rendbetételét, a jó kormányzás biztosítását és a polgárok iránti tiszteletet.
– Ma nem egyszerű adóintézkedésekről beszélünk, hanem Románia jövőjéről, arról, hogy országunkat erkölcsi, gazdasági és társadalmi szempontból újra talpra kell állítani. Az általunk javasolt reformok nagyobb átláthatóságot, nagyobb rendet és több méltányosságot biztosítanak minden román állampolgár számára – mondta a miniszterelnök, aki arról biztosította a közvéleményt, hogy ha idén a kormány meghozza a helyes döntéseket, akkor Románia jövő év közepére ismét növekedési pályára állhat. Közlése szerint a kormány szándéka, hogy 2026 végére 6 százalék körülire csökkentse a GDP-arányos költségvetési hiányt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a vita során beszédében kijelentette: a kormánynak folytatnia kell a munkát, hiszen ez a helyes út, nem az AUR által kínált káosz, cirkusz és gyűlölet. Az RMDSZ elnöke kitért a parajdi sóbányával kapcsolatos katasztrófára is, nehezményezve, hogy közel négy hónap telt el, és máig nem történt felelősségre vonás, ami rombolja az államba vetett bizalmat. De Kelemen Hunor szerint tudnia kell mindenkinek, hogy az AUR által kínált út zsákutca - mondta az RMDSZ elnöke.
Szeptember 24-én tárgyalja az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezettel kapcsolatban.
A jogszabályjavaslatért hétfőn vállalt felelősséget a kormány a parlamentben. A Legfelsőbb Bíróság szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezet szembemegy 37 korábbi alkotmánybírósági határozattal, ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. A dokumentumot az ellenzék nem támadta meg bizalmatlansági indítvánnyal, ugyanakkor a másik négy törvényjavaslat miatt, amelyekért a kormány szintén felelősséget vállalt a parlamentben, az AUR bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Ezeket holnap vitatják meg és bocsátják szavazásra.
A romániaiak 70 százaléka olyan iskolát szeretne, amely művelt, tájékozott embereket nevel, ugyanakkor a legnagyobb akadályoknak a következetes országos vízió hiányát (48%) és a krónikus alulfinanszírozást (48%) tartják – derül ki az MKOR Vissza az iskolába 2025 kutatásából.
A felmérés adatsora szerint a szülők 44%-a fizet különórákért, átlagosan 100 lejes óradíjat, a rendszer hiányosságainak pótlására. A legtöbben matekórákra járatják a gyerekeiket. Az átlagos iskolakezdési költség 450 lej, ám ez jelentős eltéréseket takar: a magániskolákban tanuló gyerekek szülei átlagosan 660 lejt költenek, több mint 50%-kal többet, mint az állami iskolákba járóké. A felmérés 500 iskolás- és óvodáskorú gyermek szüleinek a bevonásával készült, online lekérdezéssel, augusztus 29-e és szeptember 2-a között, a hibahatár 4,4 százalék.
Több mint 8600 rendőr teljesít szolgálatot az iskolák környékén a hétfői tanévkezdéskor. A Román Rendőrség közleménye szerint országos tervet dolgoztak ki az iskolai erőszak elleni fellépésre, amelynek célja az iskolák biztonságával kapcsolatos hatáskörökkel rendelkező szervek tevékenységének összehangolása.
Ennek megfelelően a következő tanévben a járőrözési útvonalak érintik az iskolákat és a rendőrök fokozzák a közúti ellenőrzéseket a tanintézetek közelében a diákok érkezésekor és távozásakor. A tanévkezdés előtti hetekben ellenőrizték az iskolák környékén elhelyezett közúti jelzéseket és az iskolabuszok műszaki állapotát is. A rendőrség közölte azt is, az előző tanévben lebonyolított A hallgatás is erőszak. A megszólalásod a megoldás című kampány sikeréből kiindulva a következő tanévben Nevezzük nevén az iskolai erőszakot! címmel indítanak kampányt az iskolákban.
Ma délután szavaz a francia nemzetgyűlés Francois Bayrou kormányának sorsáról, miután a miniszterelnök bizalmi szavazást kért kabinetje ellen. Elemzők várakozása szerint a kabinet várhatóan megbukik, hiszen a kormányt támogató erők kisebbségben vannak. A december óta hivatalban lévő Bayrou a múlt hétfőn jelentette be, hogy bizalmi szavazást kezdeményez egy 44 milliárd euró megtakarítási csomag miatt. A végszavazást este hét órára várják hazai idő szerint. Emmanuel Macron francia elnök korábban bejelentette, hogy ki akarja tölteni a 2027-ig szóló elnöki mandátumát, ezért arra számítanak, hogy a kormány bukása esetén Macron gyorsan kinevez egy új miniszterelnököt.
