Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3761 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Kína kész Spanyolországgal együttműködve nagyobb befolyással bíró, átfogó stratégiai partnerség kiépítésére – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök ma Pekingben…
Korrupció miatt felmentették tisztségéből Herman Haluscsenko ukrán igazságügyi minisztert. Erről a kormány rendkívüli ülésén döntöttek – közölte Julia Szviridenko ukrán…
Egy sajtótájékoztató keretében ma délben bemutatta Nicușor Dan államfő a nemzetbiztonsági stratégiát, amely nagyobb szereppel ruházza fel a belföldi hírszerzést…
Ma délután 4 órától Nicușor Dan államfő a Cotroceni-palotában folytat megbeszélést a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási…
Sikerült kompromisszumra jutnia a kormánykoalíciónak a helyi közigazgatás reformjáról – nyilatkozta Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke…
A kormány nem számol áfaemeléssel a 2026-os állami költségvetés összeállításakor – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a…
Éles küzdelem zajlik a bukaresti főpolgármeseteri tisztség elnyeréséért. A legfrissebb felmérés szerint a december 7-i előrehozott főpolgármester-választáson négy jelölt is…
Magyarország addig kapott mentességet az Amerikaiak Oroszországot sújtó szankciói alól, amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke – ezt Orbán Viktor magyar kormányfő jelentette ki tegnap az ATV hírtelevíziónak adott interjúban. A kormányfő arra a felvetésre, hogy a szankciók alóli mentesség időtartama ügyében összevissza beszéd van, azt mondta, az elnök meghallgatta, és közölte: értem, megadom a mentességet. Ez azt jelenti, hogy "amíg ő az elnök ott és én vagyok a miniszterelnök, ez addig van. Amikor a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni" - fogalmazott Orbán Viktor.
Kína kész Spanyolországgal együttműködve nagyobb befolyással bíró, átfogó stratégiai partnerség kiépítésére - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök ma Pekingben VI. Fülöp spanyol királlyal tartott találkozóján. A kínai elnök hangsúlyozta, Peking kész több minőségi spanyol terméket importálni, valamint együttműködni az olyan feltörekvő ágazatokban, mint az új energia, a digitális gazdaság és a mesterséges intelligencia. VI. Fülöp trónra lépése óta először látogat Kínába, és személyében 18 év után először tett spanyol király állami látogatást az ázsiai országban.
Korrupció miatt felmentették tisztségéből Herman Haluscsenko ukrán igazságügyi minisztert. Erről a kormány rendkívüli ülésén döntöttek – közölte Julia Szviridenko ukrán kormányfő. Az Euronews tudósítása szerint az ukrán korrupcióellenes hivatal és a korrupcióellenes ügyészség előtte bejelentette, hogy nyomozást indított az Energoatom vállalatcsoportnál. A korrupcióellenes hivatal öt letartóztatásról és hét gyanúsítottról számolt be. A csoport állítólag körülbelül 100 millió dollár kenőpénzt mosott tisztára.
Egy sajtótájékoztató keretében ma délben bemutatta Nicușor Dan államfő a nemzetbiztonsági stratégiát, amely nagyobb szereppel ruházza fel a belföldi hírszerzést abban, hogy a korrupciós bűncselekmények esetében adatokat és bizonyítékokat gyűjtsön. Az elnök hangsúlyozta, hogy a hírszerzés csak az információk gyűjtésében vehet részt, az ügyészek által végzett eljárásban viszont nem. Az elnök szerint azért van szükség erre, mert a társadalomban igen elterjedt a korrupció. Az elnök közvitára bocsátotta a tervezetet, amit a Legfelsőbb Védelmi Tanács várhatóan november 24-én fog elfogadni.
Ma délután 4 órától Nicușor Dan államfő a Cotroceni-palotában folytat megbeszélést a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) képviselőivel a bírák és ügyészek nyugdíjáról, amit a kormány csökkenteni akar, illetve növelni akarja a magisztrátusok szolgálati idejét és nyugdíjkorhatárát. Az egyeztetésre azt követően kerül sor, hogy korábban az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a kormány által a parlamentben felelősségvállalással elfogadott törvényt, de a talárosok a tervezet ellen csak formai kifogást emeltek. Mint kiderült, a bírák és az ügyészek továbbra sem hajlandók elfogadni a kormány által kezdeményezett változtatásokat. Claudiu Sandu, a CSM elnöke tegnap kijelentette, hogy nem az utolsó nettó bérük 70 százalékát, hanem az utolsó bruttó fizetésük 65 százalékát szeretnék megkapni nyugdíjként és a 10 éves átmenet helyett 15-20 éves türelmi időszakot kérnek.
Sikerült kompromisszumra jutnia a kormánykoalíciónak a helyi közigazgatás reformjáról – nyilatkozta Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke tegnap este. A politikus elmondta, hogy az egyezség szerint egységesen csökkentik az önkormányzati álláshelyek maximális számát, de az átmeneti időszaknak tekintett 2026-os évben a polgármesterek és megyei tanácselnökök még eldönthetik: alkalmazottak elbocsátásával, vagy a személyi kiadások lefaragásával igazodnak a korlátokhoz. Hozzátette, hogy 2027-től ez a választási lehetőség megszűnik. Fritz elmondta, hogy a temesvári polgármesteri hivatalban csökkenteni fogják az álláskeretet. Közlése szerint a leépítések elkezdődtek, a múlt héten elbocsátottak már 40 alkalmazottat.
A kormánykoalíció szigorítani akarja a büntetéseket azokkal szemben, akik nem fizetik ki a bírságokat és a helyi adókat. Cseke Attila fejlesztési miniszter a Digi24 hírtelevíziónak elmondta, hogy azok a személyek, akik nem fizetik ki a helyi adójukat vagy a különböző bírságokat, nem adhatják el a lakásukat vagy autójukat anélkül, hogy teljesítenék ezt a kötelezettségüket. Emellett a bírságok kifizetésének elmulasztása miatt a jogosítványukat is felfüggeszthetik. A miniszter szerint a kormány hamarosan kidolgozza az erről szóló törvénytervezetet.
A kormány nem számol áfaemeléssel a 2026-os állami költségvetés összeállításakor - jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a jövő évi büdzsé kidolgozása nem lesz könnyű feladat. Közlése szerint tisztában van azzal, hogy a költségvetésnek az uniós helyreállítási források lehető legjobb felhasználására kell összpontosítania. A pénzügyminiszter bizakodóan nyilatkozott arról, hogy Románia teljesíteni fogja az idei hiánycélt.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) ma délelőtt tüntetést szervezett a kormány épülete előtt, ahonnan a parlamentig vonultak. A tüntetők megálltak több minisztérium épülete előtt is. A szakszervezeti szövetség felszólította a kormányt, hogy sürgősen intézkedjen a vásárlóerő csökkenésének megállításáról és a munkavállalók életkörülményeinek javításáról. A tiltakozás fő követelései között szerepelt az inflációt serkentő kormányzati politikák megszüntetése, valamint a minimálbér emelése.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció hazánkban - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS). A nem élelmiszer jellegű termékek 10,9 százalékkal, a szolgáltatások 10,5 százalékkal, az élelmiszerek pedig 7,5 százalékkal drágultak egy év alatt. Az év elejétől számítva 9 százalékos volt az infláció. Mugur Isărescu, a jegybank kormányzója korábban kijelentette, hogy az infláció az év végéig valószínűleg 9 százalék fölött marad. A jegybank prognózisa szerint a fogyasztói árindex jövő év végén várhatóan 3 százalék lesz.
Szeptemberben 5443 lej volt a nettó átlagbér hazánkban, ami 4,1 százalékkal volt nagyobb a tavalyi kilencedik hónaphoz mérten – közölte ma az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér értéke elérte a 9078 lejt. A legnagyobb nettó átlagbért, 12 433 lejt a kőolaj- és gázkitermelés ágazatban jegyezték, de az információtechnológia ágazatában is a bérek megközelítették ezt a szintet. A legkisebb nettó bért, 3383 lejt a vendéglátóiparban jegyezték.
Éles küzdelem zajlik a bukaresti főpolgármeseteri tisztség elnyeréséért. A legfrissebb felmérés szerint a december 7-i előrehozott főpolgármester-választáson négy jelölt is jó esélyekkel indul. Az Avangarde ma közzé tett felmérése szerint Daniel Băluță, a Szociáldemokrata Párt jelöltje áll az élen 24 százalékos támogatottsággal. Második a liberális Ciprian Ciucu 21 százalékkal, harmadik az USR-és Cătălin Drulă 20 százalékkal, míg a függetlenként induló és az AUR által támogatott Anca Alexandrescu televíziós műsorvezető támogatottsága 17 százalék.
Magyarország addig kapott mentességet az Amerikaiak Oroszországot sújtó szankciói alól, amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke – ezt Orbán Viktor magyar kormányfő jelentette ki tegnap az ATV hírtelevíziónak adott interjúban. A kormányfő arra a felvetésre, hogy a szankciók alóli mentesség időtartama ügyében összevissza beszéd van, azt mondta, az elnök meghallgatta, és közölte: értem, megadom a mentességet. Ez azt jelenti, hogy "amíg ő az elnök ott és én vagyok a miniszterelnök, ez addig van. Amikor a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni" - fogalmazott Orbán Viktor.
