Oroszország nem törekszik Ukrajna kapitulációjára - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. "Ahhoz ragaszkodunk, hogy Ukrajna elismerje a terepen kialakult realitást" - mondta.
Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a konfliktus folyamán többször felajánlotta Ukrajnának a harci cselekmények leállításának és a megállapodásnak a lehetőségét, és Moszkva sohasem vonta kétségbe az ukrán nép jogát a függetlenségre és a szuverenitásra, de Ukrajnát semleges államként kiáltották ki.
Emlékeztetett rá, hogy már 2022-ben kész lett volna találkozni "a kijevi rezsim vezetőjével" (Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel), de akkor Boris Johnson akkori brit kormányfő lebeszélte erről. "Elérték, hogy újabb területek kerültek az ellenőrzésünk alá" - hangoztatta.
Mint fogalmazott, az ukrajnai tragédia azok munkálkodásának eredménye, akik nem hajlandók beletörődni a világban végbemenő globális változásokba.
"Sokszor elmondtam, hogy szerintem az orosz és az ukrán nép valójában egy nép. Ebben az értelemben egész Ukrajna a miénk" - fogalmazott.
Az orosz elnök hangsúlyozta, Ukrajnának az orosz kurszki régió elleni támadása politikai természetű volt, azzal a céllal hajtották végre, hogy Kijev nagyobb támogatást kapjon nyugati támogatóitól.
Azt mondta, hogy Kurszk megyében Ukrajna 76 ezer embert veszített. Kijelentette, hogy Oroszországnak nem célja a határ menti 10-12 kilométeres biztonsági övezet kialakítása során az ukrajnai Szumi város elfoglalása - amelytől az orosz erők a moszkvai katonai tárca szerint mintegy 20 kilométerre vannak -, de ezt a lehetőséget nem lehet kizárni. Putyin szerint azt orosz hadsereg a "különleges hadművelet" minden irányában előrenyomul. Azt mondta, van egy olyan régi szabály, hogy "ahová az orosz katona lába lép, az a miénk".
Arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának az az esetleges döntése, hogy "piszkos bombát" vessen be Oroszország ellen, a "kijevi rezsim" utolsó hibája lenne. Mint mondta, ilyen szándékra nincs bizonyíték, de megjelenhet "a beteg képzeletben".
Hangot adott álláspontjának, miszerint mind Irán, mind Oroszország esetében a fenyegetést alapvetően ugyanazok az erők jelentik, amelyek ellenzik az országok törvényes érdekeinek biztosítását.
"Támogatjuk Iránt törvényes érdekeiért, köztük a békés célú atomenergiáért folytatott küzdelmében. Mindig is ezt az álláspontot képviseltük, és elvi álláspontunk ebben az ügyben és ebben a konfliktusban nem változott" - mondta. Megismételte, hogy Oroszország mind Iránnal, mind Izraellel kapcsolatban áll.
Közlése szerint Donald Trump amerikai elnök megígérte: támogatja Oroszország követelését, hogy biztosítsák a busehri atomerőművet építő orosz alkalmazottak biztonságát. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója pénteken elmondta, hogy a létesítményben jelenleg 300 orosz állampolgár dolgozik, az összes ottani orosz alkalmazott létszáma mintegy ötszáz.
Putyin kérdésre válaszolva elismerte, hogy aggasztja a világ harmadik világháború felé sodródása.
"Nagyon nagy konfliktuspotenciál van, és ez növekszik. Ez közvetlenül érint bennünket - a konfliktus, amelyet Ukrajnában élünk át. (.) És természetesen nagyon aggaszt bennünket az, ami Irán nukleáris létesítményei körül történik" - mondta.
Putyin hangsúlyozta, hogy a közel-keleti események figyelmet igényelnek és a konfliktus megoldásának keresését, békés eszközökkel és minden irányban.
Kifejezte reményét, hogy az államfők meggyilkolásának lehetősége retorika marad. Felidézte a nemzetközi hírügynökségek vezetőivel megtartott minapi találkozón tett kijelentését arról, hogy Ali Hamenei iráni vallási és politikai vezető esetében nem is kíván erről a lehetőségről beszélni.
Az orosz államfő arról is említést tett, hogy Oroszország képes lenne enyhíteni a közel-keleti válság elmélyülése miatt az olajpiacon várható kínálati sokkot.
"Arra törekszünk, hogy a világ fejlődése kiegyensúlyozott legyen és a legtöbb ország érdekeit szolgálja" - mondta globális kérdésekről szólva.
A változásokat alapvetőnek nevezte, mivel új nagy gazdasági szereplők jelennek meg. Oroszország feladatát abban nevezte meg, hogy biztosítsa ennek a folyamatnak a civilizált jellegét. "A világ nem fejlődhet egyes csoportok, katonai és gazdasági szövetségek javára" - hangoztatta az orosz államfő.
Rámutatott, hogy Oroszország a globális Dél országai és Ázsia felé fordult, de továbbra is nyitott a Nyugattal való együttműködésre. Hangsúlyozta az oszthatatlan biztonság elvének fontosságát.
Elérték az 1300 milliárd eurót az európai gazdaságnak az orosz gázellátás csökkentése miatti veszteségei - jelentette ki Kirill Dmitrijev, az orosz elnöknek a külföldi országokkal való beruházási és gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja a TASZSZ hírügynökségnek pénteken Szentpéterváron nyilatkozva.
"Már 1,3 billió euró, ez az EU veszteségének aktuális mértéke az orosz gázellátás csökkenése miatt" - mondta Dmitrijev, aki egyben az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója is, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum margóján.
Az Európai Unió 2022 májusában indította el a REPowerEU programot, amelynek célja, hogy 2027-re megszüntesse az orosz gáztól való függőséget. Ugyanakkor az orosz LNG-beszerzések értéke az Európai Unió számára három év alatt csaknem 4,6-szorosára nőtt az árak emelkedése miatt.
2022-ig az orosz gáz az EU teljes gázimportjának 40 százalékát tette ki, 2023-ra részesedése körülbelül 15 százalékra csökkent, azonban 2024-ben ismét növekedni kezdett és elérte a közel 19 százalékot, ami elégedetlenséget váltott ki Brüsszelben.
"
["post_title"]=>
string(81) "Ismét ellentmondásos nyilatkozatokat tett Putyin az ukrán néppel kapcsolatban"
["post_excerpt"]=>
string(223) "Vlagyimir Putyin hol azt mondja, hogy Moszkva sohasem vonta kétségbe az ukrán nép jogát a függetlenségre, hol azt, hogy az orosz és az ukrán nép valójában egy, és ebben az értelemben egész Ukrajna "a miénk"."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(77) "ismet-ellentmondasos-nyilatkozatokat-tett-putyin-az-ukran-neppel-kapcsolatban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-06-21 14:07:08"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-06-21 11:07:08"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=451552"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3151 (24) {
["ID"]=>
int(451549)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2025-06-21 14:00:43"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-06-21 11:00:43"
["post_content"]=>
string(3814) "
A Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel, valamint Németország, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterével Genfben folytatott egyeztetéseit követően Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter közölte: érdemi tárgyalásokról nem lehet szó addig, amíg Izrael folytatja az országa elleni légicsapásokat.
Az uniós főképviselő hangsúlyozta: nyitva kell hagyni a tárgyalások lehetőségét Iránnal. A francia külügyminiszter szintén azt emelte ki, hogy a felek megállapodtak a tárgyalások folytatásában. Rávilágított egyben, hogy nem lehet tisztán katonai megoldása az iráni nukleáris program jelentette kihívásoknak.
Az Irán ellen június 13-án indított nagyszabású offenzíva legalább két-három évvel vetette vissza a perzsa állam atomprogramját Izrael értékelése szerint – mondta Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a Bild című német lapnak adott interjújában.
Rendkívül fontosnak nevezte a tényt, hogy „megsemmisítették” azokat az embereket, akik a nukleáris program részeként irányították és erőltették a fegyverfejlesztést. Hozzátette: Izrael nem áll le addig, amíg nem tesz meg minden lehetőt az iráni atombomba jelentette fenyegetés megszüntetésére.
Az izraeli hadsereg ma újabb légicsapásokat mért egy rakétatároló és kilövő létesítményre az Irán középső részén fekvő Iszfahánban. Iráni újabb rakétatámadásokkal válaszolt, áldozatokról ezúttal nem érkezett jelentés.
Donald Trump amerikai elnök legtöbb két hetet hagyott arra, hogy döntsön egy esetleges katonai beavatkozásról Izrael oldalán.
Európa nem fog tudni sokat segíteni Irán és Izrael háborújának ügyében - jelentette ki Donald Trump újságíróknak nyilatkozva.
"Európa nem fog tudni segíteni ebben" - mondta az amerikai elnök, miután tárgyalóasztalhoz ültek Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Irán vezető diplomatái pénteken Genfben. A megbeszélés, amelyen Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is részt, látható eredmény nélkül ért véget, bár a felek hangsúlyozták, hogy nyitottak a további tárgyalásokra.
Trump szóvá tette azt is, hogy Tulsi Gabbard, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója téved, amikor azt mondja, hogy ne lenne bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyvert épít.
Közben az amerikai külügyminisztérium már 25 ezer embernek nyújtott segítséget Izraelben, részben olyanok számára, akik a háborús helyzet miatt szeretnék elhagyni az országot – közölte Tammy Bruce külügyi szóvivő.
Elmondta, hogy a segítségnyújtás részben információ volt, de azt nem részletezte, hogy azok közül, akik felvették a kapcsolatot a külképviselettel, hány amerikai állampolgár volt, aki kifejezetten a térség elhagyásában kért segítséget.
Pénteken hazatért az Egyesült Államokba az a mintegy 1500 amerikai, akit Cipruson keresztül hajóval menekítettek ki Izraelből, miután a légtér lezárása miatt Izraelben rekedtek.
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget - mondta el az MTI-nek Tamási Zsolt volt igazgató, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum aligazgatója.
A korábban önálló oktatási intézményként megszüntetett katolikus osztályok jelenleg a Bolyai-líceumba betagozódva működnek.
Az aligazgató az újabb önállósodási próbálkozásról kifejtette: az igény jogosságát alátámasztandó korábban a Bolyai-líceum, a Maros megyei tanfelügyelőség és a marosvásárhelyi önkormányzat véleményét is kikérték, szociológiai tanulmány is készült erről, és mindenhonnan pozitív választ kaptak. Mindezzel azt próbálják jobban alátámasztani, hogy reális igény és szükség van az iskolára, és amennyiben megalakul, közösségi igényt teljesít – magyarázta.
Mint részletezte, még mielőtt Bukarestbe kerülne az iskola újraalakításának ügye, a marosvásárhelyi önkormányzat is szavazott a szükségességéről, valamint a megyei tanfelügyelőség is megadta az engedélyt, amely szükséges ahhoz, hogy a kérést be lehessen nyújtani. Ugyanakkor a Bolyai-líceum vezetősége is tudomásul vette, és hozzájárult ahhoz, hogy az egyházi ingatlanban működő katolikus osztályokat is oktató pedagógusai ezen osztályok önállósulása esetén továbbra is órákat tartsanak számukra. "Tehát ezeknek az előkészítő lépéseknek mindegyike megtörtént, hátravan a döntés" - húzta alá Tamási Zsolt.
Hangsúlyozta: az oktatási minisztériumnak meg kell vizsgálnia, hogy az egyház kérése eléggé megalapozott-e, és meghozni a döntést az iskola létrehozásáról.
Az aligazgató az MTI-nek kifejtette: a mostani folyamat teljesen független az iskola bejegyzése érdekében az elmúlt években tett próbálkozásoktól, és a Maros megyei prefektusi hivatal által indított, a katolikus iskola újraalakítását célzó önkormányzati döntések megsemmisítését kérő perek sem befolyásolják. Ezek a perek lezárultak, és ameddig tartottak, nem is lehetett másfajta megoldást kezdeményezni - mondta.
"Jelenleg az iskolával szemben folyó per nincs, mindegyik véget ért. Azt gondolom, sajnos, mert azt reméltük, hogy megnyerve ezeket a pereket visszaállítjuk a régi Rákóczit. Ettől eltekintve ez egy új fejezet, új forgatókönyv, egy teljesen új történet" - fogalmazott Tamási Zsolt.
Arra a kérdésre, hogy az újraalakuló oktatási intézmény a korábbi iskola nevét veszi-e fel vagy más nevet kap, elmondta: első lépésként meg kell alakulnia a felekezeti intézménynek, a névválasztásról azután döntenek.
Kovács Mihály Levente marosvásárhelyi alpolgármester, ügyvivő polgármester egy pénteki sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: azt remélik, hogy a minisztériumi döntés még a nyáron megszületik, és idén ősztől beindulhat az önálló oktatási intézmény.
A marosvásárhelyi iskola bejegyzési folyamatát azért kellett újraindítani, mert a román legfelsőbb bíróság 2022. május 3-án kimondott jogerős ítéletében érvénytelenítette a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. Az iskola a római katolikus egyház épületében folytatta a működését, de ehhez a Bolyai-gimnázium biztosítja számára a jogi keretet.
A 2014 óta működő iskolát 2018-ban miniszteri rendelettel kellett újra létrehozni, miután korábbi alapításában a korrupcióellenes ügyészség (DNA) törvénytelenséget látott, és vádat emelt Tamási Zsolt iskolaigazgató, valamint Stefan Somesan volt főtanfelügyelő ellen. A bűnvádi eljárást évekre rá beszüntették. Az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek.
A bosznia-hercegovinai szerb vezetésnek el kell állnia attól a népszavazási kezdeményezéstől, amely kétségbe vonná a szövetségi bíróság és ügyészség illetékességét a boszniai Szerb Köztársaság területén, mert a kezdeményezés alkotmányellenes, és a figyelmét inkább az Európai Unióval való tárgyalásokra kellene összpontosítania ? jelentette ki Vesna Pusic horvát külügyminiszter tegnap Brüsszelben. (tovább…)
Tizenkét évvel a gyógyszerszedés abbahagyása után sem mutatható ki a HIV-vírus annak a 18 éves francia lánynak a véréből, aki fertőzötten született – mutatták be orvosai az egyedülálló esetet a Nemzetközi AIDS Társaság vancouveri konferenciáján. (tovább…)
A kormánykoalíció az Adótörvénykönyv Klaus Johannis államfő általi visszaküldése utáni forgatókönyvről tárgyal ma délután. Két lehetőséget vizsgálnak meg. (tovább…)
A tavalyinál hat százalékkal rosszabb az átmenési arány a címzetes pedagógusi állások betöltésére kiírt versenyvizsgán. Az óvások benyújtása előtt a jelentkezők 73,8 százaléka írta meg az átmenő jegyet, míg tavaly ez az arány 79,8 százalék volt ? közölte az Oktatásügyi Minisztérium. (tovább…)
Ötven százalék alá esett azoknak az állampolgároknak a száma, akik úgy gondolják, hogy az ország jó irányba halad ? derül ki az Inscop közvéleménykutatás eredményeiből. (tovább…)
A városépítő polgármesterre, Salacz Gyulára emlékeztek halálának 100. évfordulóján Aradon. Az ünnepség a néhai elöljáró mellszobránál, Kocsis Rudolf művész alkotásánál kezdődött, ahol elhelyezték koszorúikat a helyi és a gyulai önkormányzat, az érdekvédelmi és a civil szervezetek képviselői. (tovább…)
Norvég és román énekes győzött tegnap Londonban, a Királyi Operaházban a Operalia énekversenyen, amelyet a fiatal tehetségek ösztönzésére indított el Plácido Domingo spanyol operaénekes. (tovább…)
Görögország megkezdte az Európai Központi Bankkal szemben ma esedékes hitelrészlet, valamint a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló törlesztési hátralék kifizetési folyamatát – közölték görög pénzügyminisztériumi tisztségviselők. (tovább…)
Az iráni atomprogramról kötött múlt heti megállapodásról is tárgyalnak az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfői tanácskozásukon Brüsszelben.(tovább…)
Sigmar Gabriel német alkancellár tegnap Teheránban felajánlotta Németország közvetítését Irán és Izrael feszült viszonyának enyhítése érdekében. (tovább…)
A bosznia-hercegovinai szerb vezetésnek el kell állnia attól a népszavazási kezdeményezéstől, amely kétségbe vonná a szövetségi bíróság és ügyészség illetékességét a boszniai Szerb Köztársaság területén, mert a kezdeményezés alkotmányellenes, és a figyelmét inkább az Európai Unióval való tárgyalásokra kellene összpontosítania ? jelentette ki Vesna Pusic horvát külügyminiszter tegnap Brüsszelben. Vesna Pusic az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli találkozóján vett részt, ahol a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzetről is tárgyaltak. A külügyminiszter a horvát sajtó képviselőinek úgy nyilatkozott: megpróbálják olyan irányba terelni a Boszniával való tárgyalásokat, hogy ne kerülhessen sor a népszavazás kiírására, mert az kétségbe vonná Bosznia-Hercegovina alkotmányát és felrúgna mindent, amit a daytoni megállapodás hozott. Federica Mogherini az EU külügyi főképviselője szerint komoly bonyodalmakat okozna a népszavazás megszervezése a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságban.
Tizenkét évvel a gyógyszerszedés abbahagyása után sem mutatható ki a HIV-vírus annak a 18 éves francia lánynak a véréből, aki fertőzötten született - mutatták be orvosai az egyedülálló esetet a Nemzetközi AIDS Társaság vancouveri konferenciáján. A gyermekkori HIV-fertőzés után ilyen hosszú vírusmentességről először értesült a világ. A tudósok szerint további kutatásokkal kell meghatározni, hogy egyes páciensek miként képesek vírusmentesek maradni a gyógyszerszedés abbahagyása után - tudósított a BBC hírportálja. A francia nő 1996-ban született, a HIV-fertőzést édesanyjától kapta még magzati korban vagy a szülés idején. Hároméves korában négyféle HIV-ellenes, úgynevezett antiretrovirális gyógyszert kezdett kapni, ám a család döntése alapján hatéves korában abbahagyta a szedésüket. Most, tizenkét évvel később olyan alacsony a vérében a vírus mennyisége, hogy ki sem lehet kimutatni.
A kormánykoalíció az Adótörvénykönyv Klaus Johannis államfő általi visszaküldése utáni forgatókönyvről tárgyal ma délután. Két lehetőséget vizsgálnak meg. Az első egy sürgősségi rendelet elfogadása a fontosabb adókedvezmények bevezetéséről, köztük az ÁFA 24-ről 19 százalékra történő csökkentése, illetve rendkívüli parlamenti ülésszak összehívása az elnök kifogásainak megvitatására és a törvény megszavazására. Mint ismeretes, Klaus Johannis államfő azért küldte vissza a parlamentnek az Adótörvénykönyv tervezetét, mert ahhoz nem adta hozzájárulását a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság, illetve az elnök szerint az abban foglalt intézkedések nem fenntarthatóak.
A tavalyinál hat százalékkal rosszabb az átmenési arány a címzetes pedagógusi állások betöltésére kiírt versenyvizsgán. Az óvások benyújtása előtt a jelentkezők 73,8 százaléka írta meg az átmenő jegyet, míg tavaly ez az arány 79,8 százalék volt ? közölte az Oktatásügyi Minisztérium. Az óvásokat a megyei tanfelügyelőségeken lehet benyújtani mától, az eredmények kifüggesztését követően, holnap 15 óráig. A címzetes tanárok elosztása július 27-28-án történik a versenyközpontokban. A végleges állás elnyerése érdekében a jelentkezőknek minimum 7-es osztályzatot kellett szerezniük az írásbelin és a gyakorlati szakellenőrzésen. A helyettesítői állás megszerzéséhez legalább ötöst kellett kapniuk a pedagógusoknak.
A hónap végéig nyújthatják be a gazdák az előzetes beleegyezést a mezőgazdaságban felhasznált gázolajra nyújtott állami támogatásra ? közölte a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség. Az állam a jövedéki adóra nyújt kedvezményt a gazdáknak a mezőgazdaságban felhasznált gázolajra. Évente maximum 410 millió literre nyújtanak támogatást ? közölte az APIA.
Ötven százalék alá esett azoknak az állampolgároknak a száma, akik úgy gondolják, hogy az ország jó irányba halad ? derül ki az Inscop közvéleménykutatás eredményeiből. A július 9-14 között az Adevarul lap megrendelésére készült felmérés szerint áprilishoz képest 4 százalékkal csökkent a derűlátók aránya, amely most csak 46,7 százalék. Az alanyok 53,6 százaléka szerint életük nehezebb lett az elmúlt három évben, míg csak a válaszadók 41 százaléka mondta azt, hogy jobban él, mint ezelőtt. Az embereket leginkább egészségügyi állapotuk romlása aggasztja, második helyen jövedelmük csökkenése áll, harmadik pedig munkahelyük elvesztésének lehetősége. Az 1075 személy megkérdezésével készült felmérés hibaküszöbe ?3 százalék.
A városépítő polgármesterre, Salacz Gyulára emlékeztek halálának 100. évfordulóján Aradon. Az ünnepség a néhai elöljáró mellszobránál, Kocsis Rudolf művész alkotásánál kezdődött, ahol elhelyezték koszorúikat a helyi és a gyulai önkormányzat, az érdekvédelmi és a civil szervezetek képviselői.
A polgármesteri tisztséget 1875-től 1901-ig betöltő Salacz ugyanis Gyulán született. Hivatali idején adták át az aradi városházát és megannyi közintézményt, hivataloktól kezdve az iskolákon át az ipari létesítményekig. A város érdekét tartotta mindennél előbbre valónak, és munkásságát őrzi Arad mai arculata. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
[audio mp3="https://www.bukarestiradio.ro/media/2015/07/ARAD-20-07-2015.mp3" ogg="https://www.bukarestiradio.ro/media/2015/07/ARAD-20-07-2015.ogg"][/audio]"
["post_title"]=>
string(21) "Megemlékezés Aradon"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(19) "megemlekezes-aradon"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2015-07-20 15:04:47"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2015-07-20 12:04:47"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(37) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=43875"
["menu_order"]=>
int(33497)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[7]=>
object(WP_Post)#3132 (24) {
["ID"]=>
int(43855)
["post_author"]=>
string(3) "125"
["post_date"]=>
string(19) "2015-07-20 15:01:23"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2015-07-20 12:01:23"
["post_content"]=>
string(833) "
Norvég és román énekes győzött tegnap Londonban, a Királyi Operaházban a Operalia énekversenyen, amelyet a fiatal tehetségek ösztönzésére indított el Plácido Domingo spanyol operaénekes. A női mezőnyből a 28 éves norvég szoprán, Lise Davidsen vitte el a pálmát. A 25 éves román tenor, Ioan Hotea pedig a férfiak közül emelkedett ki előadásával az egy héten át tartó versenyen. A világsztár tenor 1993-ban alapította a tehetségkutatót, amelyet évente más-más országban rendeznek meg. A zsűriben a világ rangos operaházai, egyebek mellett a Metropolitan Opera, milánói La Scala, a madridi Királyi Opera, a Los Angeles-i Opera, és a Bécsi Állami Opera képviselői, valamint korábbi versenyek győztesek foglalnak helyet.
Görögország megkezdte az Európai Központi Bankkal szemben ma esedékes hitelrészlet, valamint a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló törlesztési hátralék kifizetési folyamatát - közölték görög pénzügyminisztériumi tisztségviselők. A július 20-án lejáró államkötvényeiért Görögországnak 3,5 milliárd euró t?két és 700 millió euró kamatot kell törlesztenie az euróövezeti jegybanknak. A valutaalapnak két részlettel tartozik a görög állam, amely június 30-án egy nagyjából 1,6 milliárd eurós, július 13-án pedig egy 456 millió eurós fizetési kötelezettségnek nem tett eleget. Az összesen 6,25 milliárd euró átutalását az teszi lehetővé, hogy az Európai Unió tagállamai felszabadították a Görögország sürgős finanszírozási igényeinek biztosításához szükséges forrásokat pénteken.
Az iráni atomprogramról kötött múlt heti megállapodásról is tárgyalnak az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfői tanácskozásukon Brüsszelben. Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője újságíróknak elmondta, hogy a történelmi jelentőségű megállapodás "nem a bizalomra épül", de hozzátette, hogy "elvezethet hozzá". A korábbi olasz külügyminiszter szerint a megállapodás hosszabb távon új keretet teremthet a közel-keleti térség jelentős nyitott konfliktusainak rendezéséhez is. Federica Mogherini bízik abban, hogy ma az ENSZ Biztonsági Tanácsa is támogatásáról biztosítja a megállapodást, s meggyőződése szerint ezt az uniós külügyminiszterek is meg fogják tenni.
Sigmar Gabriel német alkancellár tegnap Teheránban felajánlotta Németország közvetítését Irán és Izrael feszült viszonyának enyhítése érdekében. Sigmar Gabriel az első vezető nyugati politikus, aki Teheránba látogatott azóta, hogy Irán és a hatok Bécsben megkötötték a történelminek értékelt nukleáris megállapodást. Gabriel úgy nyilatkozott, hogy látogatásának célja nem csupán a német gazdaság által remélt milliárdos üzletekről szól, legfontosabb üzenete az, hogy mindenkinek, így Iránnak is megéri a békés megegyezés, az atomfegyverről való lemondás. Német kormánytag 13 éve nem járt Iránban.
Bő fél évszázad után vasárnap éjféltől ismét nagyköveti szintre emelkedtek a diplomáciai kapcsolatok az Egyesült Államok és Kuba között. A változást megpecsételő washingtoni ünnepséget ma tartják. Kuba külügyminisztere, Bruno Rodríguez elnököl hazája zászlajának felvonásakor a szigetország nagykövetségén. Utána ellátogat az Egyesült Államok külügyminisztériumába, ahol házigazda kollégájával, John Kerryvel találkozik. Kubai külügyminiszter 1959, a kubai forradalom óta nem járt hivatalosan Washingtonban.
A bosznia-hercegovinai szerb vezetésnek el kell állnia attól a népszavazási kezdeményezéstől, amely kétségbe vonná a szövetségi bíróság és ügyészség illetékességét a boszniai Szerb Köztársaság területén, mert a kezdeményezés alkotmányellenes, és a figyelmét inkább az Európai Unióval való tárgyalásokra kellene összpontosítania ? jelentette ki Vesna Pusic horvát külügyminiszter tegnap Brüsszelben. Vesna Pusic az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli találkozóján vett részt, ahol a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzetről is tárgyaltak. A külügyminiszter a horvát sajtó képviselőinek úgy nyilatkozott: megpróbálják olyan irányba terelni a Boszniával való tárgyalásokat, hogy ne kerülhessen sor a népszavazás kiírására, mert az kétségbe vonná Bosznia-Hercegovina alkotmányát és felrúgna mindent, amit a daytoni megállapodás hozott. Federica Mogherini az EU külügyi főképviselője szerint komoly bonyodalmakat okozna a népszavazás megszervezése a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságban.