Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
A liberális európai parlamenti képviselő, Siegfried Mureșan – akit a PNL, az USR és az RMDSZ miniszterelnök-jelöltként támogat – Facebook-oldalán válaszolt a PSD vezetőjének. Azt állítja, hogy a nemzetgazdaság jobban működik a Szociáldemokrata Párt kormányzati részvétele nélkül, visszatérésük pedig nagyobb költségvetési hiányt, a közpénzek elpazarlását, valamint az ország nemzetközi hitelességének újbóli megkérdőjeleződését jelentené.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság Szabályozási Bizottsága több mint 1 gigawatt összteljesítményű villamosenergia-termelő és -tároló létesítményre adott ki telepítési engedélyeket és üzemeltetési licenceket.
George Niculescu, a hatóság vezetője azt mondta ez mérföldkő az intézmény történetében: az elfogadott engedélyek több mint 80 százaléka energiatárolási projektekre vonatkozik. Szerinte ez egyértelmű jelzés arról, milyen irányba fejlődik a román energiarendszer. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Románia és Bulgária közötti, akkumulátoros energiatárolás terén fennálló lemaradás gyorsan behozható, ehhez azonban fel kell gyorsítani a beurházásokat. Arra szólította fel az átviteli és elosztóhálózati üzemeltetőket, hogy a már elkészült projektek számára gyorsabban adják ki a hálózati csatlakozási tanúsítványokat.
Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikus kapta az idei Nobel-békedíjat „a venezuelai nép demokratikus jogainak előmozdításáért” – jelentette be pénteken…
A perui törvényhozás egyhangúlag megszavazta Dina Boluarte elnök menesztését „erkölcsi alkalmatlanság” miatt, jelenti a Reuters. Az elnöki teendőket José Jeri,…
Washingtonban tárgyalt Oana Țoiu külügyminiszter amerikai kollégájával, Marco Rubióval. A megbeszélés középpontjában az amerikai katonák romániai jelenlétének jövője állt. A…
Az Aradi Magyar Napokon tartott nyílt napot a Máltai Szeretetszolgálat aradi szervezete. A rendezvény a segélyszervezet önkénteseinek, a „máltások” tevékenysége iránt érdeklődőknek és a karitatív intézmény nyilvántartásában szereplő rászorulóknak, magányosoknak szólt.
Az Eurostat 2024-re érvényes adatai szerint 1,19 milliárd személyes és üzleti utazást regisztráltak az Európai Unióban, ami 4,4 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Ugyanakkor az uniós polgárok által tavaly megtett összes utazás 92 százaléka az EU-n belül történt, 71 százalék pedig az országhatárokon belül.
A belföldi utazások terén az EU tagállamai közül Románia áll az első helyen, 90 százalékkal. Spanyolország következik 88, majd Franciaország, Portugália és Görögország 85 százalékkal. Ezzel ellentétben Luxemburgban mindössze 5 százalék volt a belföldi utazások aránya.
Az Eurostat adataiból másfelől az is kiderül, hogy összességében a külföldi utazásokra fordított kiadások lényegesen nagyobbak. 2024-ben az EU lakosai 257 milliárd eurót költöttek belföldi, és 360 milliárd eurót külföldi utazásokra.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a hét legfontosabb híréről, arról, hogy Krasznahorkai László író kapta az idén az irodalmi Nobel-díjat. Szó lesz még az alkotmánybíróság újabb halasztásáról a bírák és ügyészek nyugdíjazása ügyében, valamint az újabb koalíciós feszültségekről, amelyekben közvetlenül az RMDSZ is érintetté vált. Szót ejtünk Franciaország egyik legnagyobb politikai válságáról, ami a héten tovább mélyült Sébastien Lecornu miniszterelnök lemondásával.
Szőcs Levente összeállítása az Izrael és a Hamász között megszületett tűzszüneti és túszmegállapodásról
Garzó Ferenc: Vádlottak padján a kenyér, a cirkusz nem elég
Az RMDSZ nem kisebbségi szervezet, hanem nemzetstratégiai tényező – jelentette ki a magyar miniszterelnök az RMDSZ 17. ünnepi kongresszusán, amely a délelőtt kezdődött a Kolozs megyei Zsukiménesen.
Orbán Viktor szerint a szervezet bebizonyította, hogy nem a méret, hanem az elszántság adja a közösség súlyát: Bukarestben a stabilitás és a józan ész, Brüsszelben a magyar érdekek képviselője, Budapesten pedig a megbízható partner - foglalta össze a magyar miniszterelnök.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében úgy fogalmazott: „a kongresszus legfontosabb célja, hogy egy új fejezetet nyissunk, beszéljünk a jövőről, az előttünk álló feladatokról”.
A meghívott román politikusok a kölcsönös tisztelet és az együttműködés fontosságát hangsúlyozták. Sorin Grindeanu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke megköszönte az RMDSZ-kongresszuson jelen lévő Orbán Viktor és a magyar népnek, hogy az EU soros elnökeként Magyarország kiharcolta Románia felvételét a schengeni övezetbe.
A következőkben elfogadnak majd egy stratégiai dokumentumot, amely megszabja az általános politikai irányt a következő RMDSZ-kongresszusig tartó kétéves időszakban.
Összesen 168 millió lejt utalt ki a kormány 34 megye 74 előadóművészeti intézményének támogatására – jelentette be a fejlesztési minisztérium. A támogatás célja a színházak, filharmóniák és kulturális intézmények működésének biztosítása.
A kedvezményezettek között szerepel többek között a Szatmárnémeti Északi Színház és Harag György Társulata 2,5 millió lejjel, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 2,9 millióval, valamint a nagyváradi Szigligeti Színház közel 3 millió lejjel. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház 1,2 millió, a csíkszeredai Csíki Játékszín 1 millió, míg a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház 700 ezer lejes támogatásban részesül.
A kormány döntése értelmében a kolozsvári Puck Bábszínház 2 millió, a temesvári Merlin Gyermekszínház 1,6 millió, a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes 700 ezer, a Háromszék Táncszínház pedig 470 ezer lejt kap.
A nagyobb intézmények közül a kolozsvári filharmónia 9 millió, a temesvári 6,7 millió, a marosvásárhelyi 4 millió, a brassói 3,2 millió, míg a Brassói Opera 5,4 millió lejes támogatásban részesül.
A minisztérium közleménye szerint a kulturális intézmények finanszírozása a közösségek kulturális életének fenntartását és a művészeti értékek megőrzését szolgálja.
Vádemelés nélkül lezárták a nyomozást annak a Tulcea megyei román nacionalistának az ügyében, aki az elnökválasztás első fordulója után a rádióban nem reprodukálható szitkok kíséretében buzdította az ország elhagyására a szerinte ide "menekült" magyarokat. A férfi így fejezte ki örömét a közösségi médiában afölött, hogy a radikális nacionalista George Simion nagy előnnyel nyerte az első fordulót.
Az ügyészség elnézően kezelte a szélsőséges, magyarellenes gyűlöletbeszéd ügyét – írja a G4media portál, ismertetve a babadagi főügyész indoklását. Eszerint a nagy nyilvánosság előtt elhangzott xenofób, a magyar közösséget sértő kijelentések nem tekinthetők törvénysértésnek, az illető mindössze a szólásszabadságával élt.
A G4media cikke szerint azonban a megadott jogi hivatkozások – az európai emberjogi bíróság ítéletei – semmiféle kapcsolatban nem állnak a romániai esettel.
A román hatóságokat régebb óta érik bírálatok a gyűlöletbeszéddel szembeni elnéző hozzáállásuk miatt.
María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikus kapta az idei Nobel-békedíjat „a venezuelai nép demokratikus jogainak előmozdításáért” – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
A venezuelai demokratikus mozgalom vezetőjeként María Corina Machado a latin-amerikai civilek bátorsáságának egyik legkivételesebb képviselője – hangzott el az indoklásban.
A politikus tavaly megkapta az Európai Parlament Szaharov-díját is.
Machado volt a venezuelai ellenzéki összefogás elnökjelöltje a tavaly nyári választáson, de a venezuelai rezsim megakadályozta az indulását. Helyette Edmundo González Urrutia diplomata indult az ellenzék szerint végül elcsalt voksoláson. Urrutia Spanyolországba menekült, Machado asszony Venezuelában bujkál.
A bejelentéskor a Nobel-bizottság úgy fogalmazott: a díjat egy bátor és elkötelezett békebajnok kapja – egy nő, aki a demokrácia lángját tartja magasra a növekvő sötétség közepette.
Idén a szokásosnál fokozottabb figyelem irányult a Nobel-békedíjra, miután az amerikai elnök több alkalommal is lényegében magának követelte.
A perui törvényhozás egyhangúlag megszavazta Dina Boluarte elnök menesztését „erkölcsi alkalmatlanság” miatt, jelenti a Reuters.
Az elnöki teendőket José Jeri, a kongresszus elnöke vette át, aki Peru hetedik elnöke 2016 óta. Az új elnök első beszédében a bűnbandákat nevezte Peru fő ellenségének, és háborút kell hirdetnünk a bűnözés ellen.
Boluarte 2022-ben került hatalomra Pedro Castillo bukása után. Kormányát az emberi jogi szervezetek is bírálták a tüntetések erőszakos leverése miatt. Mandáumát a növekvő bűnözés mellett korrupciós vádak terhelték.
Boluarte támogatottsága 2–4% között mozgott. Leváltását sokan ünnepelték az utcán, zászlókkal és zenével.
Előzetes letartóztatásban marad az a 17 éves bukaresti fiú, aki fenyegető e-maileket küldött több száz iskolának és kórháznak – döntött a legfelsőbb bíróság. A fiatal szeptember végén került vizsgálati fogságba, miután a hatóságok kiderítették: körülbelül ezer intézménynek küldött üzenetet, amelyekben fegyveres támadásokat helyezett kilátásba.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség terrorcselekménnyel való fenyegetés miatt gyanúsítja a fiatalt, akit egy 14 éves lány is segített. A nyomozás szerint a fiú már korábban is a hatóságok látókörébe került: az FBI több száz bombafenyegetést és online zsarolást rótt a terhére. Az Egyesült Államok kérte a kiadatását, amit a román bíróság idén májusban elutasított, azzal indokolva a döntést, hogy a fiút akár életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélhetnék az USA-ban, miközben itthon az általa végrehajtott cselekmények sokkal enyhébb büntetést vonnak maguk után.
Indokoltak és szükségesek voltak az elmúlt napokban kiadott időjárási riasztások – közölte a környezetvédelmi minisztérium. A tárca szerint a Barbara nevű ciklon október 5. és 8. között rekordmennyiségű csapadékot hozott Románia déli és délkeleti térségeibe.
Bukarestben 130–140 liter eső hullott négyzetméterenként, Giurgiuban pedig 193 litert mértek, ami több mint kétszerese az ilyenkor szokásos mennyiségnek. A meteorológiai szolgálat előrejelzései 70–90 kilométeres széllökéseket is jeleztek, ezért a riasztások célja a lakosság és az infrastruktúra védelme volt.
A minisztérium hangsúlyozta: a tudományos adatok megkérdőjelezése veszélyezteti a riasztási rendszer hatékonyságát, és emberéleteket sodorhat veszélybe. A közlemény szerint az elmúlt napok szélsőséges időjárása is azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak és intenzívebbek a heves esőzések.”
Az elmúlt napok viharos időjárása súlyos károkat okozott Románia déli és keleti megyéiben. A katasztrófavédelem közlése szerint kedd estétől csütörtök reggelig 22 megyében és Bukarestben, összesen 110 településen kellett beavatkozni.
A viharokban 71 autó rongálódott meg, és Konstanca megyében kilenc embert elővigyázatosságból evakuáltak otthonukból.
A hatóságok közölték: a lezárt kikötőket újra megnyitották, és az áramszolgáltatás is helyreállt minden településen. A katasztrófavédelem továbbra is készültségben marad, hiszen a meteorológusok újabb heves esőzések lehetőségére figyelmeztetnek.”
Washingtonban tárgyalt Oana Țoiu külügyminiszter amerikai kollégájával, Marco Rubióval. A megbeszélés középpontjában az amerikai katonák romániai jelenlétének jövője állt. A miniszter hangsúlyozta: Bukarest kulcsfontosságúnak tartja a NATO-erők részeként állomásozó amerikai csapatokat, és kész beruházásokat vállalni jelenlétük állandósítása érdekében.
A felek áttekintették a Mihail Kogălniceanu bázis fejlesztési terveit, valamint a Fekete-tenger biztonsági helyzetét is. Țoiu emlékeztetett: Románia az ENSZ-ben és nemzetközi fórumokon is napirenden tartja a térség biztonságát, különös tekintettel az orosz dróntámadásokra.
A külügyminiszter hozzátette: jövő év elején várható Donald Trump amerikai elnök és Nicușor Dan államfő találkozója, amelyen a transzatlanti partnerség, a biztonsági kérdések és a gazdasági kapcsolatok is terítékre kerülhetnek.”
Az izraeli csapatok a délelőtti órákban elkezdtek kivonulni Gáza egyes részeiből, a palesztinok pedig elkezdtek visszatérni a kétévi háború idején lebombázott lakónegyedekbe, jelenti a Reuters.
Benjámin Netanjahu kabinetje mára virradóra hagyta jóvá a tűzszüneti megállapodást, néhány órával azután, hogy Donald Trump amerikai elnök és a Hamász főtárgyalója, Khalil al-Hayya bejelentette, hogy a gázai háborúnak vége.
A megállapodás értelmében a Hamász elengedi az izraeli túszokat, cserébe Izrael 1900 palesztin foglyot bocsát szabadon. A tűzszünet ideje alatt humanitárius segélyek juthatnak be a Gázai övezetbe, ahol a két éve tartó harcok súlyos humanitárius válságot okoztak.
A nemzetközi közösség üdvözölte a lépést, amely reményt adhat a feszültség enyhítésére és a civil lakosság helyzetének javítására. A legnehezebb kérdések azonban – Gáza jövőbeli irányítása és a Hamász lefegyverzése – nyitva maradtak.
Az Aradi Magyar Napokon tartott nyílt napot a Máltai Szeretetszolgálat aradi szervezete. A rendezvény a segélyszervezet önkénteseinek, a „máltások” tevékenysége iránt érdeklődőknek és a karitatív intézmény nyilvántartásában szereplő rászorulóknak, magányosoknak szólt.
Minden betérő kapott a zsíros kenyér, palacsinta, kávé vagy üdítő mellé egy-egy jó szót, egymást rég nem látó ismerősök is találkozhattak, leülhettek beszélgetni. Ez volt az első nyílt nap a néhai elnök, a tavaly októberben elhunyt Farkas Viktória halála óta. A helyi szervezet új vezetője, Pozsár Ibolya folytatni kívánja az elődje által elindított hagyományos közösségi rendezvényeket. A tisztséget több mint 30 évig betöltő Farkas Viktória örökségéről, a Máltai Szeretetszolgálat aradi tevékenységéről és céljairól Pataky Lehel Zsolt kérdezte az új elnököt, Pozsár Ibolyát.
Az Eurostat 2024-re érvényes adatai szerint 1,19 milliárd személyes és üzleti utazást regisztráltak az Európai Unióban, ami 4,4 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Ugyanakkor az uniós polgárok által tavaly megtett összes utazás 92 százaléka az EU-n belül történt, 71 százalék pedig az országhatárokon belül.
A belföldi utazások terén az EU tagállamai közül Románia áll az első helyen, 90 százalékkal. Spanyolország következik 88, majd Franciaország, Portugália és Görögország 85 százalékkal. Ezzel ellentétben Luxemburgban mindössze 5 százalék volt a belföldi utazások aránya.
Az Eurostat adataiból másfelől az is kiderül, hogy összességében a külföldi utazásokra fordított kiadások lényegesen nagyobbak. 2024-ben az EU lakosai 257 milliárd eurót költöttek belföldi, és 360 milliárd eurót külföldi utazásokra.
