Folytatja az éhségsztrájkot a kormány épülete előtt az az öt gazda, akik így tiltakoznak az állatokért járó állami támogatás kifizetésének elmaradása miatt. (tovább…)
Continue Reading
Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Nem született megoldás a politikai válság rendezésére a Nicușor Dan államfővel a Cotroceni-palotában folytatott csaknem kétórás egyeztetésen, és miniszterelnök-jelöltekről sem esett szó - közölte a találkozó után Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök. A politikus beszámolója szerint a megbeszélés első részében a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó jogszabályokról tárgyaltak, a második részében pedig az államfő azt próbálta felmérni, történt-e változás a pártok korábbi álláspontjában. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megkötései továbbra is jelentősen leszűkítik a mozgásteret - jelentette ki Grindeanu, aki szerint a korábbiaknál némileg visszafogottabb volt a tárgyalások hangneme, de a megoldás nem körvonalazódik. Grindeanu azt is közölte, hogy több lehetséges megoldás is felmerült, és a PSD nagyrészt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javaslataival ért egyet.
A politikus ismét úgy vélekedett, hogy a politikai helyzet rendezését Ilie Bolojan leváltott miniszterelnök akadályozza, mert továbbra is hivatalban kíván maradni ügyvivő kormányfőként. Grindeanu szerint a patthelyzet feloldásának első lépése az lenne, ha Bolojan lemondana a tisztségről, és más ügyvivő kormányfő venné át a helyét. Grindeanu azt is közölte, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott egyeztetésen sem Alexandru Nazare, sem más lehetséges miniszterelnök-jelölt neve nem került szóba.
A PSD elnöke szerint az előre hozott választás továbbra is a lehetséges forgatókönyvek között szerepel, bár erre legkorábban késő ősszel kerülhetne sor. Hozzátette: ez tartós politikai és gazdasági bizonytalanságot okozna, ezért nem tartja kedvező megoldásnak, ugyanakkor a PSD erre is felkészült. Grindeanu azt is közölte: nem szabta feltételül az ügyvivő miniszterelnök lemondását a helyreállítási tervhez kapcsolódó törvények parlamenti támogatásáért, ugyanakkor úgy véli, Ilie Bolojan részéről jóhiszemű gesztus lenne, ha visszalépne, és átadná a helyét egy politikailag kevésbé exponált személynek.
" ["post_title"]=> string(59) "Nem született megoldás a politikai válság rendezésére" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(53) "nem-szuletett-megoldas-a-politikai-valsag-rendezesere" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2026-07-13 15:24:26" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2026-07-13 12:24:26" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=465495" ["menu_order"]=> int(0) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [2]=> object(WP_Post)#3358 (24) { ["ID"]=> int(465493) ["post_author"]=> string(1) "5" ["post_date"]=> string(19) "2026-07-13 13:57:57" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2026-07-13 10:57:57" ["post_content"]=> string(2093) "Az amerikai haderő légicsapások újabb sorozatát indította iráni célpontok ellen - közölte a Középső Parancsnokság.
A közlemény szerint a cél Irán képességeinek további gyengítése volt, hogy ne tudja akadályozni a kereskedelmi hajózást és veszélyeztetni a szabad áthaladást a Hormuzi-szorosban. A közlés szerint a vasárnap indított bombázás a héten a negyedik amerikai művelet, amely minden alkalommal iráni agresszióra válaszul kezdődött. Az amerikai összegzések szerint a korábbi három légicsapásban összesen több mint 300 iráni célpontot találtak el.
A CENTCOM ugyancsak vasárnap délután a közösségi médiában cáfolta azt az iráni állítást, miszerint az öbölmenti arab államok ellen indított rakéta- és dróntámadások során Kuvaitban három amerikai katona vesztette életét. Az amerikai katonai közlemény szerint a térségből nem érkezett jelentés amerikai személyzet haláláról, vagy sebesüléséről.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egységei vasárnap Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Kuvait és Omán területe ellen indítottak több rakétát és drónt, de a távolabb fekvő Jordániában is becsapódott három iráni rakéta. Az ománi incidens nyomán az ottani kormány bekérette az iráni nagykövetet, hogy kifejezze tiltakozását, különösen azt követően, hogy szombaton Irán külügyminisztere még Maszkatban tárgyalt a Hormuzi-szoros felügyeletét érintő kérdésekről, valamint az amerikai-iráni viszonyról.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap azt közölte az ománi közvetítéssel zajló egyeztetéseken, hogy szombaton az amerikai és iráni fél ismét megegyezett, amit az Iszlám Forradalmi Gárda által indított támadásokkal Teherán rögtön megszegett.
" ["post_title"]=> string(35) "Nem csitul a közel-keleti válság" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(0) "" ["ping_status"]=> string(0) "" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(32) "nem-csitul-a-kozel-keleti-valsag" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2026-07-13 13:57:57" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2026-07-13 10:57:57" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(74) "https://www.bukarestiradio.ro/2026/07/13/nem-csitul-a-kozel-keleti-valsag/" ["menu_order"]=> int(0) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [3]=> object(WP_Post)#3485 (24) { ["ID"]=> int(465492) ["post_author"]=> string(1) "5" ["post_date"]=> string(19) "2026-07-13 13:54:46" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2026-07-13 10:54:46" ["post_content"]=> string(2579) "Macron a nemzeti ünnep előestéjén Párizsban 25 állam- és kormányfőt lát vendégül, közöttük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, valamint az uniós intézmények és a NATO vezetőit. A francia elnök Ukrajna támogatásának szenteli az idei francia nemzeti ünnepet, ennek érdekében hívta össze a népes csúcstalálkozót Párizsba. Szándéka szerint ez a rendhagyó ünneplés erőteljes kiállás lesz Európa "stratégiai ébredése" mellett.
Nicușor Dan már ma, július 13-án részt vesz az Ukrajnát Támogató Koalíció (Coalition of the Willing) ülésén az Invalidusok dómjában. Ezt a 2025-ben Franciaország és az Egyesült Királyság által életre hívott, eredetileg 35 államot tömörítő formációt Tettre készek koalíciójaként is emlegetik, és a személyes találkozókat és a videókonferenciákat váltogatva működik. Mára 37 országot fog össze, hiszen hétfőn két új résztvevő, Moldova és Észak-Macedónia is csatlakozott koalícióhoz.
A koalíció vezetői elsősorban a légvédelmi együttműködést vitatják majd meg, különös tekintettel a Patriot rakéták Ukrajnában történő, az amerikai elnök által Ankarában bejelentett lehetőségére. Az ülés napirendjén szerepel egy kiegészítő rakétaelhárító rendszer létrehozásának kérdése is, amely a tervek szerint az európai szakértelemre épül, és erős szerepet szán Ukrajnának.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákat illetően egy esetleges tűzszünet esetére a francia elnöki hivatal közölte: „készen állnak” azok a tervek, amelyek egy, a frontvonaltól távol állomásozó, többnemzetiségű erő telepítéséről szólnak.
Az elnöki palota közleménye szerint Nicușor Dan beszédében az ukrán és az európai biztonság közti kapcsolatot hangsúlyozza majd, kiemelve a NATO keleti szárnyát és a Fekete-tenger térségét, valamint azt, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell tárgyalnia a béke érdekében.
" ["post_title"]=> string(96) "Nicușor Dan hivatalos látogatáson vesz részt Párizsban, Emmanuel Macron meghívására" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(0) "" ["ping_status"]=> string(0) "" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(82) "nicusor-dan-hivatalos-latogatason-vesz-reszt-parizsban-emmanuel-macron-meghivasara" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2026-07-13 13:54:46" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2026-07-13 10:54:46" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(124) "https://www.bukarestiradio.ro/2026/07/13/nicusor-dan-hivatalos-latogatason-vesz-reszt-parizsban-emmanuel-macron-meghivasara/" ["menu_order"]=> int(0) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } } ["post_count"]=> int(4) ["current_post"]=> int(-1) ["before_loop"]=> bool(false) ["in_the_loop"]=> bool(false) ["post"]=> object(WP_Post)#3356 (24) { ["ID"]=> int(465502) ["post_author"]=> string(2) "95" ["post_date"]=> string(19) "2026-07-13 16:57:40" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2026-07-13 13:57:40" ["post_content"]=> string(2334) "Lezárult az ankarai NATO-csúcs, a záródokumentumban a tagállamok megerősítették az 5. cikkely szerinti kollektív védelem elvét, és további támogatást ígértek Ukrajnának.
A tagállamok idén legalább 70 milliárd euróval segítik Ukrajnát – felszerelésre, kiképzésre és egyéb támogatásra –, és jövőre is hasonló szinten tartanák a segélyt. Új védelmiipari szerződéseket is bejelentettek, összesen több mint 50 milliárd dollár értékben, ehhez jön még 27 milliárd euró beruházás a szövetség üzemanyag-ellátási infrastruktúrájába.
A csúcson feszültségek is felszínre kerültek. Trump elnök bejelentette, hogy leállítja a kereskedelmet Spanyolországgal, amiért Madrid nem vállalta a GDP 5 százalékát elérő védelmi kiadási célt. Az amerikai elnök újra megerősítette grönlandi igényét is – amire az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált: Grönland sorsáról a grönlandiaknak és a dánoknak kell dönteniük, az EU pedig teljes szolidaritást vállal Dániával.
Rutte NATO-főtitkár mindezek ellenére a szövetség egységét hangsúlyozta, mondván: a tanácskozásokat a közelmúlt legszorosabb összetartása jellemezte, annak ellenére, hogy időnként nézeteltérések is voltak.
A szövetségesekre ugyanakkor két irányból is nyomás nehezedik: Trump a kiadásnövelést és a lojalitást kéri számon, Zelenszkij pedig a háború miatti sürgős, fokozott katonai támogatást szorgalmazza. Elemzők szerint önmagában is figyelemre méltó, hogy az európai szövetségesek egyre inkább olyan leválási és kockázatcsökkentési stratégiákat alkalmaznak Washingtonnal szemben, amelyeket eredetileg Oroszország és Kína viszonylatában dolgoztak ki.
Ady András külpolitikai újságíróval beszélgettünk.
Folytatja az éhségsztrájkot a kormány épülete előtt az az öt gazda, akik így tiltakoznak az állatokért járó állami támogatás kifizetésének elmaradása miatt. (tovább…)
Continue ReadingA műsor témái: Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az államfő alkotmányos konfliktust okozott az állam intézményei között, azáltal, hogy visszautasította…
Continue ReadingAz elmúlt tíz év legjobb búzatermését, azaz 8,41 millió tonnát takarítottak be az országban ? jelentette be Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter. (tovább…)
Continue ReadingDonald Trump amerikai elnök és Emmanuel Macron francia államfő mintegy egy órán keresztül tárgyalt ma egymással a Fehér Házban. Az iráni atomalku és a szíriai helyzet mellett megtárgyalták az acél-, és alumíniumtermékekre kivetett amerikai védővámok miatti kereskedelmi konfliktust is. (tovább…)
Continue ReadingA magyarországiaknak és erdélyi magyaroknak közös felelősségük a magyar nemzet jövőjének az alakítása ? jelentette ki Varga Mihály magyar nemzetgazdasági miniszter a Kolozsvári Magyar Napok záró rendezvényén. (tovább…)
Continue ReadingMa kellene megkezdődnie az újonnan érkezett hatosoltás kiosztásának. A két hónapja hiánycikknek számító oltóanyagból pénteken több mint 200.000 adag érkezett…
Continue ReadingA német kormány azt tervezi, hogy felkészíti az ország lakosságát egy újabb terrortámadásra vagy egyéb katasztrófára – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi kiadása. (tovább…)
Continue ReadingA határon túl élő magyar nemzeti közösségek érdekképviselete továbbra is Magyarország külpolitikájának egyik legfontosabb feladata marad, ahogyan eddig is az volt – jelentette ki tegnap az Országgyűlésben Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére jelölt miniszter kinevezése előtti meghallgatásán. Szijjártó többek között kitért a magyar-román kapcsolatra is. (tovább…)
Continue ReadingÉletének 79. évében tegnap elhunyt Marin Moraru színész. Egyike volt a legismertebb román színészeknek, karrierje folyamán 25 művészfilmben játszott. (tovább…)
Continue ReadingEgy friss közvélemény-kutatás szerint a britek túlnyomó többsége támogatja, hogy a szigetországban élő európai uniós állampolgárok az Egyesült Királyság EU-ból való várható kilépése után is Nagy-Britanniában maradhassanak. (tovább…)
Continue ReadingA terroristák kezére játszik, hogy néhány ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkerülésével alkalmaz katonai erőt – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök egy Szocsiban ma megnyílt nemzetközi biztonsági konferencia részvevőihez intézett üzenetében. (tovább…)
Continue ReadingRepülőjáratok százait törölték hétfőre virradó éjjel Japánban a Mindulle tájfun miatt, amely az előrejelzések szerint a nap folyamán felhőszakadásokat zúdít a szigetország keleti részére és Tokióra. (tovább…)
Continue Reading