Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján.
A nemzeti lobogót, miután Baka András köztársasági elnök engedélyt adott rá, a Himnusz hangjára vonták fel, majd a Szózat kíséretében eresztették félárbócra – számol be az MTI.
A nemzeti gyásznapon Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad.
A megemlékezés a Batthyány-örökmécsesnél koszorúzással folytatódik, a Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál pedig megemlékezéssel zárul az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szervezett rendezvénysorozat kedden Budapesten.
Délután négy órakor Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Gyulai vár mellett, az 1848-49-es honvédtiszti emlékhelynél mond beszédet.
Aradon a Megbékélés Parkban, a Szabadság-szobornál 18:00 órától kezdődik a megemlékezés.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt –, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
A szaúdi légierő által támogatott kormánycsapatok villámhadműveletben foglalták vissza a Bab el-Mandeb tengerszoros partvidékét és Mocha kikötővárosát az Irán által támogatott húszi lázadóktól, írja a Reuters.
Válaszul a húszik rakéta- és dróntámadásokat indítottak szaúd-arábiai repülőterek és olajfinomítók ellen.
A kiújult polgárháborús harcok miatt a térségben már több mint 184 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, miközben Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán védelmi paktumot kötött a katonai erők gyors telepítéséről a királyság védelmében.
Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy amerikai B-1-es nehézbombázókat vontak ki egy nagy-britanniai légibázisról egy Iránhoz köthető közvetlen terrorfenyegetés miatt, írja a Reuters. A repülőgépek átcsoportosítását azután rendelték el, hogy múlt héten öt férfit tartóztattak le a bázis közelében terrorcselekmények előkészítésének gyanújával.
Bár Marco Rubio külügyminiszter szerint a lépés csupán a katonai erőforrások folyamatos újratervezésének része, brit kormányzati források és a NATO katonai parancsnoksága is akutnak és valósnak nevezte az amerikai védelmi infrastruktúrát fenyegető iráni veszélyt.
Szigorú karantént rendeltek el Szibériában egy irkutszki pestiskutató intézet 28 éves munkatársának rejtélyes halála után, írja a Reuters. Bár a közösségi médiában elterjedt hírek szerint a laboratóriumi dolgozó egy fertőzött kémcső leejtése miatt betegedhetett meg, az orosz egészségügyi hatóságok szerint nem találtak balesetre utaló nyomot, a nő hivatalosan ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban hunyt el.
Az elhunyttal érintkező mintegy kétszáz embert elkülönítették, a WHO szerint a lakosságot fenyegető általános kockázat egyelőre alacsony, Donald Trump amerikai elnök pedig azonnali segítséget ajánlott Moszkvának a helyzet kezelésére.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján.
A nemzeti lobogót, miután Baka András köztársasági elnök engedélyt adott rá, a Himnusz hangjára vonták fel, majd a Szózat kíséretében eresztették félárbócra – számol be az MTI.
A nemzeti gyásznapon Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad.
A megemlékezés a Batthyány-örökmécsesnél koszorúzással folytatódik, a Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál pedig megemlékezéssel zárul az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szervezett rendezvénysorozat kedden Budapesten.
Délután négy órakor Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Gyulai vár mellett, az 1848-49-es honvédtiszti emlékhelynél mond beszédet.
Aradon a Megbékélés Parkban, a Szabadság-szobornál 18:00 órától kezdődik a megemlékezés.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt –, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
Az árbevétel utáni minimumadó eltörlését és az energiaköltségek csökkentését kérték a miniszterelnöktől az autóipar képviselői azon a találkozón, amelyen a…
Rodica Stănoiu volt igazságügyi miniszter holttestét hétfőn exhumálták, és az igazságügyi orvostani intézetbe szállították boncolásra, miután az ügyészek gyanús haláleset ügyében eljárást indítottak.
Megszavazta a szenátus a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter elleni egyszerű indítványt. A határozatnak nincs azonnali gyakorlati következménye, viszont a politikai…
Az orosz főügyészség “nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Deutsche Welle német nemzetközi műsorszolgáltatót. A minősítést még augusztusban kezdeményezte az orosz parlament,…
Nicușor Dan elnök Helsinkiben tárgyal a finn miniszterelnökkel, Petteri Orpóval, valamint találkozik a finn védelmi és űripari vállalatok képviselőivel és…
35 szülészeti és gyermekgyógyászati kórház fordult segítségért a „Mentsük meg a gyermekeket” elnevezésű szervezethez. A civil szervezet tájékoztatása szerint az…
Mai egyházi műsorunkban Málnási Demeter gyimesközéploki római katolikus plébános elmélkedését hallják. A kántori szolgálatot Kajtár Arnold kántor-akolitus végzi.
Harmadik egymást követő napon vonultak az utcára az emberek a „tiszta és igazságos” igazságszolgáltatásért. A bukaresti kormánypalota előtt több ezren…
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz úgy vélte, a PSD az AUR segítségével el akarja terelni a figyelmet az igazságszolgáltatási rendszer problémáiról.
Fritz leszögezte, hogy Diana Buzoianu hivatalában marad, és továbbra is élvezi az USR és Ilie Bolojan miniszterelnök támogatását a reformok folytatásához.
A Szociáldemokrata Párt elnöke válaszában egyszerre próbálta elhatárolni a PSD-t az igazságszolgáltatási botránytól, miközben kritikát fogalmazott meg a koalíciós társ felé.
Sorin Grindeanu kijelentette: a PSD távol tartotta magát az ügytől, politikusai nem mondtak véleményt, ugyanakkor meglepi az, hogy az USR egyes vezetői, akik ellen büntetőeljárás van folyamatban, az igazságügyi törvények módosítását emlegetik.
„Mi legalább hallgatunk. Nem mondunk véleményt, mert nem ez a feladatunk. Véleményem szerint az ágazat szakemberei az illetékesek ebben” - szögezte le a PSD elnöke, hozzátéve, hogy bármely törvényen lehet jobbítani.
Az árbevétel utáni minimumadó eltörlését és az energiaköltségek csökkentését kérték a miniszterelnöktől az autóipar képviselői azon a találkozón, amelyen a kormány közleménye szerint ismertették Ilie Bolojannal az ágazatot érintő gazdasági és társadalmi problémákat.
A kormányfő jelezte készségét arra, hogy bizonyos feltételek mellett fontolóra vegye ennek az adónak a csökkentését, de hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem alkalmazható kizárólag az autóiparra, hanem az összes gazdasági ágazatra kell vonatkoznia.
Az áramárak mérséklését a hazai termelés növelésével tartja lehetségesnek. Bolojan közölte azt is, hogy a roncsautóprogram folytatódik, de kisebb kerettel.
Rodica Stănoiu volt igazságügyi miniszter holttestét hétfőn exhumálták, és az igazságügyi orvostani intézetbe szállították boncolásra, miután az ügyészek gyanús haláleset ügyében eljárást indítottak.
Az Ilfov megyei ügyészség azután indított vizsgálatot, miután a sajtóban kérdések merültek fel az elhalálozás körülményeivel kapcsolatban. Ezek szerint a 86 éves Stănoiut halála előtt kórházban kezelték, ahonnan fiatalabb élettársa felelősségére engedték haza. A beszámolók szerint az idős nő fején és szemei körül ütésnyomok látszódtak, hozzátartozói pedig azzal gyanúsították élettársát, hogy megpróbálta megszerezni a volt miniszter vagyonát.
Az ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés és számítógépes rendszerhez való jogtalan hozzáférés gyanújával indított eljárást.
Megszavazta a szenátus a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter elleni egyszerű indítványt. A határozatnak nincs azonnali gyakorlati következménye, viszont a politikai hatásai jelentősek lehetnek. Az Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) indítványát ugyanis a kormányzó Szociáldemokrata Párt is megszavazta, képviselői pedig felszólalásaikban az ellenzékkel versengve szidták a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusát.
Az RMDSZ elnöke szerint a szociáldemokraták egyértelműen megszegték a koalíció létrehozásáról szóló megállapodást. Eszerint egyik kormánypárt sem támogathat kormánytagok elleni ellenzéki indítványokat – emlékeztetett Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy a megállapodást a PSD megszegte, amit szerdán meg fognak vitatni a koalícióban.
A Digi24-nek nyilatkozó magyar politikus szerint az igazán súlyos az, hogy a koalíció működésképtelennek tűnik: a kormányzati munka ugyan nem állt le, de hónapok óta nem születnek meg fontos politikai döntések, ami hosszabb távon nem tartható.
Szintén hétfő kora este vitatta meg a parlament együttes ülésén az ellenzék „Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt” című bizalmatlansági indítványát. Ilie Bolojan miniszterelnök felszólalásában hangsúlyozta: az ország felelős politizálásra és a helyes út folytatására van szüksége. Felidézte, hogy hat hónapja nehéz helyzetben vette át a kormányt, de a megszorítások eredményeként csökkent a költségvetési hiány, nőttek az állami bevételek, és visszatért a befektetői bizalom.
Bolojan kijelentette: jövőre nem lesz adóemelés, a hangsúly az adóbeszedés hatékonyságán és az uniós források felhasználásán lesz. Az ellenzéket azzal vádolta, hogy nem kínál alternatívát, csak feszültséget kelt. Zárásként leszögezte: Románia nem engedhet meg magának gazdasági vagy politikai válságot, ezért az indítvány elutasítása az egyetlen ésszerű döntés.
Az indítvány 139 támogató és két ellenszavazatot kapott az elfogadáshoz szükséges 233 helyett.
Görögországban és Bulgáriában a lakosság csaknem 19 százaléka nem tudja megfelelően fűteni otthonát télen - derül ki az Eurostat felméréséből.
Az uniós átlagnál is rosszabb a helyzet a Nyugat-Balkánon: Albániában és Észak-Macedóniában a lakosság közel egyharmada él fűtetlen lakásokban. Az Eurostat szerint az Európai Unióban több mint 41 millió ember nem engedheti meg magának a megfelelő fűtést. Abszolút számokban Törökországban a legmagasabb az energiaszegénységben élők száma: közel 13 millió ember nem tudja megfelelően felfűteni otthonát, annak ellenére, hogy az országban az egyik legalacsonyabbak az energiaárak Európában. Az Európai Bizottság szerint az energiaszegénység fő okai az alacsony jövedelem, a magas rezsiköltségek és az épületek rossz energiahatékonysága. A helyzetet tovább rontotta a COVID-járvány, az energiaárak emelkedése és az ukrajnai háború. Bár az elmúlt évben enyhe javulás tapasztalható, szakértők szerint az energiaszegénység továbbra is az egyik legsúlyosabb szociális kihívás Európában.
Az orosz főügyészség “nemkívánatos szervezetnek” minősítette a Deutsche Welle német nemzetközi műsorszolgáltatót. A minősítést még augusztusban kezdeményezte az orosz parlament, az Állami Duma – írja a DW honlapja alapján az Euronews hírügynökség.
A német közszolgálati csatorna mellett már több független médium, nem kormányzati szervezet és alapítvány is megkapta már a “nemkívánatos” címkét, köztük a Szabad Európa Rádió, a Bellingcat, a Correctiv, vagy a Riporterek Határok Nélkül. Az Euronews szintén ki van tiltva Oroszországból, a Roszkomnadzor médiaszabályozó 2022 márciusában blokkolta online szolgáltatásait is. A jelenlegi orosz törvények szerint a “nemkívánatos szervezet” besorolás azt jelenti, hogy az ilyen szervezetekkel való bármilyen együttműködés bűncselekménynek minősül, amely súlyos pénzbírsággal vagy akár börtönbüntetéssel is sújtható. Illegálisnak számít az ilyen szervezetek tartalmainak megosztása is, beleértve a közösségi médiát is.
Nicușor Dan elnök Helsinkiben tárgyal a finn miniszterelnökkel, Petteri Orpóval, valamint találkozik a finn védelmi és űripari vállalatok képviselőivel és a helyi román közösséggel.
Az államfő részt vesz a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő uniós országok csúcstalálkozóján is, ahol a térség biztonsági helyzetéről és az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán kialakult kihívásokról egyeztetnek. Helsinki után Londonba utazik az államelnök, majd a hét végén Brüsszelbe, ahol az Európai Tanács ülésén Ukrajna támogatása, Európa védelmi képességeinek erősítése, valamint a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési keret lesz napirenden. Brüsszelben uniós–nyugat-balkáni csúcstalálkozót is tartanak.
35 szülészeti és gyermekgyógyászati kórház fordult segítségért a „Mentsük meg a gyermekeket” elnevezésű szervezethez.
A civil szervezet tájékoztatása szerint az érintett kórházaknak korszerű orvosi berendezésekre van szükségük, a többi között újraélesztő- és intenzív ellátó asztalokra, inkubátorokra, pulzoximéterekre, fototerápiás lámpákra és légzéstámogató ventilátorokra. Becslések szerint a berendezések beszerzésének összköltsége meghaladja a hárommillió eurót, amelynek egy részét a vállalatok nyereségadójának 20 százalékos átirányításával lehetne fedezni. Románia az egyik legmagasabb csecsemőhalandósági rátával rendelkezik az Európai Unióban, a vidéki kórházakban a legsúlyosabb a helyzet, ahol hiányzik a szükséges felszerelés, nehézkes az orvosi ellátáshoz való hozzáférés, kevés a szakember, és alacsony az újszülöttek gondozásával kapcsolatos lakossági tájékozottság – részletezi a közlemény.
Délután két órakor ült össze a parlament két háza, hogy az ellenzék által benyújtott Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című bizalmatlansági indítványt megvitassa és szavazásra bocsássa.
A bizalmatlansági indítványt a Béke – Románia az első- elnevezésű parlamenti frakció kezdeményezte és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is támogatja. A kezdeményezés sikeréhez 233 támogató szavazatra lenne szükség, a bizalmatlansági indítványt 118 honatya írta alá. A délután folyamán a Szenátusban a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványról is szavaznak. Az AUR előterjesztését várhatóan a Szociáldemokrata Párt szenátorainak egy része is támogatni fogja. De mivel egyszerű indítványról van szó, az esetleges siker ellenére sem jelenti a miniszter automatikus menesztését.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (CEDO) Cristi Danileț bíró javára döntött a Danileț kontra román állam ügyben és megállapította, hogy a román hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményének 10. cikkét, amely garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát, ideértve a véleményalkotás jogát, valamint az információk és eszmék korlátlan fogadásának és továbbításának jogát.
A strasbourgi székhelyű bíróság által hétfőn bejelentett határozat jogerős. A döntést tíz szavazattal hét ellenében hozta meg az Emberi Jogok Európai Bírósága 17 bíróból álló Nagykamrája. A határozat egy rendkívül kényes pillanatban érkezik a román igazságszolgáltatás számára: a Recorder-dokumentumfilmközzététele után után, amely a hazai jogrendszer visszásságaira hívta fel a figyelemet és súlyosan megrázta a közvéleményt, tüntetéseket idézett elő. Közel 900 bíró és ügyész, köztük Cristi Danileț írta alá azt a közös szolidaritási felhívást, amely közösséget vállal azokkal a kollégáikkal, akik tanúvallomást tettek az Elfogott igazságszolgáltatás című dokumentumfilmben. Mindeközben a Fellebbviteli Bíróság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék vezetése olyan közleményeket fogalmazott meg, amelyek szerint a film megjelentetésének célja azigazságszolgáltatás hiteltelenítése és destabilizálása. A határozat fontos abban a kontextusban, hogy az Igazságügyi Felügyelet több tucat fegyelmi eljárást indított véleménynyilvánítási vétség miatt olyan bírók és ügyészek ellen, akik az idők során jelezték az igazságszolgáltatás problémáit, köztük Bogdan Pîrlog ügyész esetében, aki ellen jelenleg több mint 20 fegyelmi vizsgálat folyik.
Mai egyházi műsorunkban Málnási Demeter gyimesközéploki római katolikus plébános elmélkedését hallják. A kántori szolgálatot Kajtár Arnold kántor-akolitus végzi.
Harmadik egymást követő napon vonultak az utcára az emberek a „tiszta és igazságos” igazságszolgáltatásért. A bukaresti kormánypalota előtt több ezren tüntettek, de az ország más városaiban is utcára vonultak az emberek: Kolozsváron, Jászvásáron, Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban, Ploieştiben, Suceavában, Galacban, Nagyváradon, Konstancában, Piteștiben.
A Recorder dokumentumfilmje súlyos problémákat tárt fel az igazságszolgáltatási rendszerben. Az elmúlt években számos korrupciós nyomozást lezártak vagy eltussoltak. A film állításait több száz bíró is megerősítette egy nyílt levélben.
A tiltakozók a magas szintű korrupciós ügyek mesterséges elévülésében érintett tisztségviselők, köztük mindenekelőtt a legfelsőbb bíróság elnökének távozását követelték.
Képernyőmentés
Ma délig több mint 17 ezren írták alá a Declic közösség online petícióját, amelyben Cătălin Predoiu azonnali menesztését követelik. A belügyminisztert azzal vádolják, hogy a fő felelőse az igazságszolgáltatási rendszer „katasztrofális” állapotának.
A petíció szövege szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa a rendszerváltás utáni Románia leghosszabb ideig hivatalban lévő igazságügyi minisztere volt, aki hallgatólagosan támogatta az igazságszolgáltatási rendszert és a politikai osztályt átszövő korrupt érdekhálózatot.
Emellett a belügyminiszteri mandátuma alatt a rendőrség cinkosa volt az elmúlt hónapokban elkövetett több mint 50 nőgyilkosságban – idézi a Declic petícióját az Agerpres hírügynökség.
Kelemen Hunor szerint hatalmi harc folyik az igazságszolgáltatásban
Az RMDSZ elnöke a Recorder dokumentumfilmje nyomán kirobbant botrányra reagálva a Maszol portálnak nyilatkozva leszögezte: az elmúlt években titkos protokollumok borították fel az egyensúlyt, most pedig az inga a másik irányba lendült ki.
A politikus felidézte, hogy a magyar közösséget érintő ügyeket gyakran lesöpörték, sőt bírói indoklásokban sértő megjegyzések megjelentek.
Kelemen szerint törvénymódosításra van szükség, különösen az elévülési idők manipulálása miatt, ugyanakkor a politikának nem szabad rátelepednie az igazságszolgáltatásra. Úgy véli, mindkét oldalon vannak „jó és rossz fiúk”, valahol a középutat kellene megtalálni. Nem szabad visszatérni a múlt hibáihoz, hanem gyors, megbízható és törvényes ítélkezést kell biztosítani, amely visszaadja az emberek bizalmát a rendszerben – mondta az RMDSZ elnöke.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz úgy vélte, a PSD az AUR segítségével el akarja terelni a figyelmet az igazságszolgáltatási rendszer problémáiról.
Fritz leszögezte, hogy Diana Buzoianu hivatalában marad, és továbbra is élvezi az USR és Ilie Bolojan miniszterelnök támogatását a reformok folytatásához.
A Szociáldemokrata Párt elnöke válaszában egyszerre próbálta elhatárolni a PSD-t az igazságszolgáltatási botránytól, miközben kritikát fogalmazott meg a koalíciós társ felé.
Sorin Grindeanu kijelentette: a PSD távol tartotta magát az ügytől, politikusai nem mondtak véleményt, ugyanakkor meglepi az, hogy az USR egyes vezetői, akik ellen büntetőeljárás van folyamatban, az igazságügyi törvények módosítását emlegetik.
„Mi legalább hallgatunk. Nem mondunk véleményt, mert nem ez a feladatunk. Véleményem szerint az ágazat szakemberei az illetékesek ebben” - szögezte le a PSD elnöke, hozzátéve, hogy bármely törvényen lehet jobbítani.
