Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
A Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordult a Romsilva átszervezése miatt a Silva szakszervezeti szövetség. Szerintük az állami erdészeti igazgatóság átszervezése működésképtelenné teheti a vállalatot és veszélybe sodorhatja az állami erdővagyont.
A szakszervezeti szövetség képviselői közleményükben hangsúlyozzák: a kormány határozata 41-ről 19-re csökkenti a Romsilva erdészeti igazgatóságainak számát, és regionális szervezeti modellt vezet be, azonban a környezetvédelmi minisztérium nem mutatott be olyan szakmai elemzést vagy hatástanulmányt, amely igazolná, hogy a választott szervezeti struktúra a legmegfelelőbb. A szakszervezet úgy véli, hogy a túlméretezett regionális egységek létrehozása megszakíthatja az évtizedek alatt kialakult működési kapcsolatokat, ezért az átszervezést le kellene állítani, és a független audit következtetéseinek figyelembevételével újra kellene értékelni.
A Silva közlése szerint korábban az audit hét lehetséges modellt vizsgált 14 gazdasági, területi, irányítási és környezetvédelmi szempont alapján, és a 26 regionális igazgatóságból álló szerkezetet találta a legmegfelelőbbnek.
A szakszervezet szerint azért fordultak az ügyben a CSAT-hoz, mert a nemzetbiztonsági törvény a természeti erőforrások és az erdőállomány veszélyeztetéséhez, károsításához vagy pusztulásához vezető cselekedeteket és mulasztásokat is nemzetbiztonsági fenyegetésként határozza meg.
Frissített belső szabályzat alapján működnek a hazai közoktatási intézmények a hétfőn, szeptember 7-én kezdődő új tanévben. A változások többek között a fegyelmi szabályokat, az öltözködést és a mobiltelefonok használatát érintik.
A hiányzások igazolására továbbra is legfeljebb 40 alkalommal van lehetőség, de ez nem haladhatja meg a tanórák számának 20 százalékát. A mobiltelefonok használatát az általános iskolákban az intézmény akár a teljes tanítási napra is megtilthatja, középiskolákban viszont a jogszabály csak a tanórák idején korlátozza a használatot. Az öltözködésre vonatkozó szabály szerint a diákoknak megfelelő és tisztességes öltözéket kell viselniük. Az Országos Diáktanács arra biztatja a diákokat, hogy ha jogaik sérelmét vagy visszaélést tapasztalnak, forduljanak az iskola diáktanácsának képviselőihez, akik az ügyet az intézmény vezetőségével is megvitathatják. A szülőknek továbbra is kötelességük biztosítani, hogy gyermekük rendszeresen részt vegyen a kötelező oktatásban.
Oroszország nem a konfliktus befagyasztására törekszik, hanem a háború lezárására, valamint egy tartós béke megteremtésére mind Ukrajnában, mind Európában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet biskeki csúcstalálkozója után.
Moszkva kész konkrét és érdemi tárgyalásokra az ukrajnai háború lezárásáról, ha valaki új lendületet tud adni a jelenleg megrekedt folyamatnak – mondta Putyin, aki ugyanakkor azt is közölte, hogy az orosz hadsereg folytatja és fokozza offenzíváját Ukrajnában, és továbbra is támadja az ukrán katonai, logisztikai és energetikai célpontokat. Az orosz elnök élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt is, és az ukrán dróntámadásokat „állami terrorizmusnak” nevezte.
Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
A kormány vélhetően a jövő héten elküldi a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak véleményezésre a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezetet.
A bukaresti magyarok voltak Rostás Zoltán szociológus és Tóth Pál Péter, a Magyarország Felfedezése Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélgetésének középpontjában múlt héten a bukaresti Liszt Intézetben.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz ma van a magyar nyelv napja, majd két nap múlva, november 15-én lesz a magyar szórvány napja; a szabályzat szerint mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
Eredménytelenül zárul tegnap a Cotroceni-palotában tartott közvetítő találkozó, amelyre az államfő, Nicușor Dan hívta meg a bírák és ügyészek képviselőit, valamint a kormánykoalíció vezetőit.
A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a jegybank. A pénzintézet tavaly két alkalommal csökkentette az alapkamatot,…
A számítások alapját egy 2000 milliárd lejt meghaladó bruttó hazai terméket előrevetítő becslés képezi, amihez valós, hiteles pénzügyi konszolidációs stratégiát rendelnek, amely egyensúlyt hivatott biztosítani beruházások és közpénzügyek fenntarthatósága között – nyilatkozta Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az adóhatóság a közeljövőben egy mesterséges intelligencián alapuló virtuális asszisztenst (chatbotot) indít el, amely a felhasználók kérdéseire automatikusan válaszol.
Ha a chatbot nem tud választ adni, a beszélgetést emberi ügyintéző veszi át, vagy a kérdést hivatalos űrlapon keresztül továbbítják a jogszabályi értelmezésre illetékes osztálynak.
Az ANAF igazgatóhelyettese, Rodica Duță szerint a jövőben videós ügyintézést is lehetővé tesznek, így a polgároknak nem kell személyesen megjelenniük az irodákban. Emellett a Virtual Private Space (SPV) rendszer is fejlődik, jobb információmegjelenítéssel és bővített funkciókkal.
Az ANAF célja, hogy a digitális fejlesztésekkel hatékonyabb, modern adóigazgatást biztosítson az állampolgároknak.
A nyers adatok szerint éves összevetésben 1,6 százalékkal, naptárhatással kiigazítva 1,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék a harmadik negyedévben – közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye a naptárhatással és szezonalitással kiigazított adatok szerint. Az év első kilenc hónapjában a nyers adatok szerint 0,8 százalékos, a naptárhatással kiigazított adatok szerint pedig 1,4 százalékos volt a gazdasági növekedés hazánkban 2024 azonos időszakához viszonyítva.
A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb prognózisa a gazdaság 1 százalékos növekedésére számít, míg a Világbank 0,4 százalékos növekedést prognosztizál.
"
["post_title"]=>
string(87) "Az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye"
["post_excerpt"]=>
string(88) "Az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(48) "a-gdp-16-szazalekkal-nott-a-harmadik-negyedevben"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-11-14 11:37:01"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-11-14 09:37:01"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=456638"
["menu_order"]=>
int(1949)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3512 (24) {
["ID"]=>
int(456634)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-11-14 11:11:30"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-11-14 09:11:30"
["post_content"]=>
string(1213) "
Meghalt egy 2 éves kislány csütörtök este egy bukaresti fogászaton. A fővárosi rendőrség tájékoztatása szerint a gyermeknek leállt a szívműködése és a légzése, nem tudták újraéleszteni. Az ügyben nyomozás indult gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával.
A fogászati klinika képviselőinek közleménye szerint a kislány egy mélyaltatásos beavatkozás közben halt meg. Azt is közölték, hogy 2025. január 25-én a kislány már átesett egy mélyaltatásos kezelésen, amelyet ugyanaz az altatóorvos és fogorvos végzett, és az akkori beavatkozás után nem léptek fel komplikációk.
A fővárosi orvosi és fogorvosi kamara is vizsgálja az eset körülményeit. A fogorvosi kamara azt is közölte, hogy együttműködik a hatóságokkal az eset körülményeinek tisztázása érdekében.
A nyomozást Bukarest harmadik kerületének ügyészsége indította el, ma azonban a törvényszéki ügyészség bejelentette, hogy átveszi az ügyet.
A kormány jövő héten közvitára bocsátja a közigazgatási reform tervezetét - jelentette ki tegnap este Ilie Bolojan. A miniszterelnök megerősítette, hogy a központi közigazgatásban a jövő év elejétől hozzávetőlegesen 10 százalékkal csökkentik a béralapot. A közigazgatási intézmények a jövő év folyamán még választhatnak az elbocsátások és a bérkiadások csökkentése között, de 2027-től az álláshelyek száma nem haladhatja meg a törvényben megszabott felső határt - tette hozzá.
A kormányfő szerint a reformtervezet a költségek csökkentése mellett a decentralizációt célzó intézkedéseket is tartalmazni fog.
"
["post_title"]=>
string(97) "Ilie Bolojan: A kormány jövő héten közvitára bocsátja a közigazgatási reform tervezetét"
["post_excerpt"]=>
string(136) "A közigazgatási intézmények a jövő év folyamán még választhatnak az elbocsátások és a bérkiadások csökkentése között."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(86) "ilie-bolojan-a-kormany-jovo-heten-kozvitara-bocsatja-a-kozigazgatasi-reform-tervezetet"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-11-14 11:08:28"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-11-14 09:08:28"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=456631"
["menu_order"]=>
int(1951)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[4]=>
object(WP_Post)#3652 (24) {
["ID"]=>
int(456628)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2025-11-14 11:01:02"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-11-14 09:01:02"
["post_content"]=>
string(1204) "
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson múlik, hogy Románia teljesíti-e a november 28-i határidőig a helyreállítási terv bírói és ügyészi nyugdíjakkal kapcsolatos mérföldkövét és megkapja-e az ehhez rendelt 230 millió eurót - jelentette ki tegnap az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
Dragoș Pîslaru sajtótájékoztatóján elmondta, a kormány vélhetően a jövő héten elküldi a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak véleményezésre a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezetet. A tárcavezető leszögezte: a november 28-i határidő nem hosszabbítható meg, és a különnyugdíjak reformja nélkül nem teljesíthető a mérföldkő, amely miatt az Európai Bizottság felfüggesztette 230 millió euró kifizetését Romániának.
Pîslaru ugyanakkor érthetetlennek tartja és cáfolta azokat a kijelentéseket, amelyek szerint a mérföldkőnek nincs köze a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjához.
"
["post_title"]=>
string(69) "Dragoș Pîslaru: A november 28-i határidő nem hosszabbítható meg"
["post_excerpt"]=>
string(206) "A kormány vélhetően a jövő héten elküldi a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak véleményezésre a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezetet. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(62) "dragos-pislaru-a-november-28-i-hatarido-nem-hosszabbithato-meg"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2025-11-14 11:01:03"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2025-11-14 09:01:03"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=456628"
["menu_order"]=>
int(1952)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#3651 (24) {
["ID"]=>
int(456625)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2025-11-14 10:57:28"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2025-11-14 08:57:28"
["post_content"]=>
string(1801) "
Az energetikai és közlekedési hálózatok összekötéséről, biztonsági kérdésekről, valamint a kulturális együttműködés bővítéséről egyeztetett tegnap Bukarestben Ilie Bolojan román és Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök.
Közös sajtónyilatkozatukban a kormányfő leszögezte, hogy Románia továbbra is Moldova legszorosabb partnere és támogatója marad. A már folyamatban lévő, illetve elindítandó közös projektek közül kiemelte a Suceava - Balti közötti elektromos távvezetéket és az A8-as épülő autópályát Moldovával összekötő, a Prut határfolyón átívelő híd megépítését. Bolojan szerint Románia és Moldova fokozni akarja biztonsági együttműködését. Hozzátette: Románia határozottan támogatja, hogy Moldova mielőbb megkezdje az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
A moldovai kormányfő elmondta: a moldovaiaknak Románia a "második otthon", amely a nyelvi és kulturális közösségen, a történelmi örökségen alapul. Köszönetet mondott Romániának, amiért hozzáférést biztosított Moldovának az európai villamosenergia-piachoz. Munteanu szerint Moldova aktív szerepet játszik az észak-déli (görög-bolgár-román-moldovai-ukrán) gázfolyosó kialakításában és energiaellátása már nem függ az orosz gáztól. Hozzátette: Chisinau érdekelt a Fekete-tengeri gáztartalék kiaknázását és a zöld energiaforrások hasznosítását célzó projektekben és részt akar venni a cernavodai atomerőmű újabb blokkjának építésében – közölte Bukarestben a két hete beiktatott moldovai miniszterelnök.
A bukaresti magyarok voltak Rostás Zoltán szociológus és Tóth Pál Péter, a Magyarország Felfedezése Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélgetésének középpontjában múlt héten a bukaresti Liszt Intézetben.
Az intézet által szervezett In memoriam Miskolczy Ambrus konferencia-sorozat részeként mutatták be Rostás Zoltán frissen megjelent Bukaresti magyarok alulnézetből című könyvét, amely a Magyarország Felfedezése Alapítvány 79. kötete és a Gondolat Könyvkiadó, valamint a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány közös gondozásában jelent meg. A beszélgetést követően Hermann Endre kollégámmal kértük mikrofon elé a sorozatot kiadó Magyarország Felfedezése Alapítvány kuratóriumi elnökét Tóth Pál Pétert.
Rostás Zoltán szociológust Hermann Endrével kérdeztük a könyv megszületéséről, a bukaresti magyarokról.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz ma van a magyar nyelv napja, majd két nap múlva, november 15-én lesz a magyar szórvány napja; a szabályzat szerint mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
November 13-át 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává a magyar országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tévő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt.
Ez annak idején hatalmas előrelépésnek számított, ugyanis sokáig a német volt a hivatalos nyelv Magyarországon, és a magyar nyelvről a felsőbb körökben úgy vélekedtek, hogy alkalmatlan a tudományok művelésére, sőt a magyar kancellária szerint hivatalos használatra sem volt alkalmas. Ezzel szemben az 1844-es rendelet többek között kimondta, hogy „az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki”.
A magyar nyelv napja kapcsán számos oktatási, tudományos és kulturális intézménynél, anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezetnél ünnepeltek és ünnepelnek. Ilyenkor több helyen is hivatkoznak a jeles íróinkra, költőinkre, akik emlékezetes írásaikkal hódoltak az anyanyelvünknek. Most Babits Mihálytól ragadok ki egy megszívlelendő idézetet: „A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. Sőt, mivel a rokon értelmű szavak sohasem egyértelműek, akinek több szava van egy dologra, több gondolata is van róla. Lelked építő szekrényében kockák a szavak, oszlopok a szólamok.” Romániában egyébként 2015-től ünnepelhetjük hivatalosan a magyar nyelv napját, ami jelentős sikernek számít. A bevezetőben beharangoztam a magyar szórvány napját is, amelyet minden évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján, vagyis november 15-én tartanak. De mit is jelent a szórvány? A Petőfi Sándor Program honlapján olvasható információk szerint „minden olyan helyben – tehát nem migráció következtében – kisebbséggé vált etnikai, nemzeti vagy vallási alapon szerveződő közösség, mely az asszimiláció hatására tömbszerűségéből fokozatosan veszít.” Én 2010 nyarától 2024 szeptemberéig éltem Temesváron, a nagyvárosi szórványban, majd kilenc hónapot Zürichben tartózkodtam, ahol a diaszpóra kifejezés jelentését tapasztaltam meg a saját bőrömön, idén júniusban pedig az anyaországba költöztem. Életem első huszonöt évében Csíkszentdomokoson, illetve Marosvásárhelyen volt a lakhelyem, tehát más-más körülmények között éltem meg a magyarságomat, egy dolog azonban sehol sem változott: az anyanyelvem iránti elkötelezettség és tisztelet.
Nicuşor Dan délelőtt a Cotroceni Palotában fogadta Alexandru Munteanu moldovai kormányfőt.
A találkozót követően az államelnök kijelentette, Románia továbbra is a Moldovai Köztársaság legőszintébb és legkitartóbb támogatója minden szinten, különösen az állam modernizációja, a reformok és az európai integráció tekintetében - írta Nicuşor Dan a Facebookra.
Eredménytelenül zárul tegnap a Cotroceni-palotában tartott közvetítő találkozó, amelyre az államfő, Nicușor Dan hívta meg a bírák és ügyészek képviselőit, valamint a kormánykoalíció vezetőit.
A megbeszélés célja az volt, hogy kompromisszum szülessen a magisztrátusok nyugdíjrendszerének módosításáról, és elkerüljék, hogy az új törvényt ismét megtámadják az Alkotmánybíróságon. A tét több mint 200 millió euró, amelyet Románia elveszíthet a helyreállítási alapból, ha a reform meghiúsul.
A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a jegybank. A pénzintézet tavaly két alkalommal csökkentette az alapkamatot, júliusban 7 százalékról 6,75 százalékra, majd augusztusban 6,5 százalékra. Azt megelőzően 2023 januárjában módosult még az alapkamat.
A számítások alapját egy 2000 milliárd lejt meghaladó bruttó hazai terméket előrevetítő becslés képezi, amihez valós, hiteles pénzügyi konszolidációs stratégiát rendelnek, amely egyensúlyt hivatott biztosítani beruházások és közpénzügyek fenntarthatósága között – nyilatkozta Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Prioritást jelentenek a helyreállítási tervből lehívható 10 milliárd euró és a kohéziós alapok. A pénzügyminiszter arra is figyelmeztetett, hogy nem folytatható az a gyakorlat, amelynek megfelelően túlbecsült bevételekkel és alábecsült kiadásokkal tervezik a büdzsét, ami aztán oda vezet, hogy év vége előtt elfogy a pénz.
Az adóhatóság a közeljövőben egy mesterséges intelligencián alapuló virtuális asszisztenst (chatbotot) indít el, amely a felhasználók kérdéseire automatikusan válaszol.
Ha a chatbot nem tud választ adni, a beszélgetést emberi ügyintéző veszi át, vagy a kérdést hivatalos űrlapon keresztül továbbítják a jogszabályi értelmezésre illetékes osztálynak.
Az ANAF igazgatóhelyettese, Rodica Duță szerint a jövőben videós ügyintézést is lehetővé tesznek, így a polgároknak nem kell személyesen megjelenniük az irodákban. Emellett a Virtual Private Space (SPV) rendszer is fejlődik, jobb információmegjelenítéssel és bővített funkciókkal.
Az ANAF célja, hogy a digitális fejlesztésekkel hatékonyabb, modern adóigazgatást biztosítson az állampolgároknak.
