Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom.
A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték. A jelenlegi tulajdonos, Bálint György nyugalmazott aradi építőmérnök, a néhai tulajdonos veje nem akarta elkótyavetyélni a családi örökséget, hanem egyfajta ipartörténeti múzeumot hozott létre a Borzák-malomban. Célja, hogy mementóként álljon a kommunizmusban ártatlanul meghurcolt volt kisiparosok tiszteletére, de ugyanakkor oktatási célokat is szolgáljon a kilátogató gyerekek számára. Pataky Lehel Zsolt kérte meg a tulajdonost, Bálint Györgyöt, hogy vezesse körbe a Borzák-malomban.
Dr. Dobos Ágoston, a magyarországi Békésszentandrási Református Egyházközség lelkipásztora volt a vendége a bukaresti Szőlőskerti Református Gyülekezetnek április 21-én, vasárnap.
Dr. Dobos Ágoston missziós tanácskozásra érkezett 10 év után második alkalommal Bukarestbe, de most először hirdetett igét vendéglelkészként a bukaresti szőlőskerti református gyülekezetben. Ott készült a most következő összeállítás.
Legalább két és fél évtizede vezeti a Gyergyói-medence legnagyobb községét Laczkó-Albert Elemér polgármester, akivel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész kiállításán találkoztam Bukarestben.
A polgármestert a köz- és magánberuházásokról kérdeztem, hiszen Gyergyóremetén repülőtér is épült, újraindul az első romániai tejporgyár, de egyre bővülő szolgáltatásokat nyújtó Egészségház is működik a majdnem 6 ezer lelket számláló nagyközségben. Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármestert hallják.
A megyei közgyűlést is beleértve húsz önkormányzatban szeretne mandátumokat szerezni Arad megyében az RMDSZ június 9-én, amikor az európai parlamenti választásokkal egy időben helyhatósági választásokat is tartanak Romániában.
Tizenhárom helyszínen polgármesterjelöltje is lesz a magyar érdekvédelmi szövetségnek, amelynek a jelöltlistáin összesen több mint kétszáz személy szerepel. A cél a jelenlegi öt polgármesteri és négy alpolgármesteri tisztség megőrzése, de emellett olyan településeken is reménykedik a jelöltje győzelmében az RMDSZ, amelyeken még nem, vagy nagyon rég volt RMDSZ-es polgármester, holott a magyar közösség nagy számban van jelen. Prioritás a szövetség számára a megye és a megyeszékhely képviselőtestületében megőrizni a mostani két-két mandátumot, illetve négy év szünet után visszaszerezni Arad egyik alpolgármesteri tisztségét – jelentette ki Péró Tamás megyei önkormányzati képviselő, megyei tanácselnökjelölt, az aradi RMDSZ ügyvezető elnöke, akit Pataky Lehel Zsolt kérdezett.
Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom.
A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték. A jelenlegi tulajdonos, Bálint György nyugalmazott aradi építőmérnök, a néhai tulajdonos veje nem akarta elkótyavetyélni a családi örökséget, hanem egyfajta ipartörténeti múzeumot hozott létre a Borzák-malomban. Célja, hogy mementóként álljon a kommunizmusban ártatlanul meghurcolt volt kisiparosok tiszteletére, de ugyanakkor oktatási célokat is szolgáljon a kilátogató gyerekek számára. Pataky Lehel Zsolt kérte meg a tulajdonost, Bálint Györgyöt, hogy vezesse körbe a Borzák-malomban.
Kedvezően véleményezte a dohányzásellenes törvény több cikkelyét a Szenátus jogi bizottsága. Ennek értelmében enyhíthetnek a dohányzásellenes törvényen. (tovább…)
Elutasította a Képviselőház a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kérését, amelyben Sebastian Ghi?ă politikus-üzletember őrizetbe vételét és letartóztatását kérik. (tovább…)
Az elmúlt 10 évben egyre több roma gyerek jár iskolába Hargita megyében. Számuk mostanra meghaladja a 4 és fél ezret, és ez a Hargita megyei iskolások csaknem 9 százalékát jelenti – derül ki a Tanfelügyelőség adataiból. (tovább…)
A városvezetés elrendelte, hogy az autótulajdonosok hetente egy napon, valamint június 30-ig havonta egy kijelölt szombaton nem használhatják járműveiket a Mexikóváros területén, ahol immár két hete az évtizedek óta a térséget érintő legsúlyosabb légszennyezettséggel küzdenek. (tovább…)
Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék ma hirdetette ki ítéletét, amelyben szabad embernek nyilvánította Vojislav Seseljt, a háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt szerb ultranacionalista politikust. (tovább…)
Jövő hétre halasztották a közszolgálati televízió új vezérigazgatójának szakbizottsági megszavazását, miután az intézmény Igazgató Tanácsa az RMDSZ képviselőjének külföldön tartózkodása miatt nem tudott dönteni az igazgató személyéről. (tovább…)
Emberiesség elleni bűncselekményekért húsz év börtönbüntetésre ítélte a bukaresti táblabíróság Ion Ficiort, a Duna-deltában felállított peripravai munkatábor egykori parancsnokát, akit több mint száz politikai fogoly haláláért tartanak felelősnek. (tovább…)
Elfogadta a Képviselőház a törvénytervezetet, amely megszünteti a gyereknevelési támogatás összegének korlátozását. A jogszabály július 1-től lép érvénybe. A jogszabály törli a 3400 lejes felső határt. (tovább…)
A román hírszerzés fejleszteni akarja a terrorizmus megelőzésére irányuló partneri kapcsolatait, hangsúlyosan a regionális együttműködést – hangoztatta Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója a szolgálat évértékelő értekezlete után. (tovább…)
A bukarestiek majdnem 40 százaléka nem ért egyet Klaus Johannis államfő vezetési stílusával. Amennyiben holnap lennének a helyhatósági választások, a fővárosi lakosok többségükben a Szociáldemokrata Pártra adnák voksukat ? derül ki a CURS közvélemény-kutató intézet felméréséből. (tovább…)
A törvény által szavatolt kisebbségi nyelvi jogok gyakorlatba ültetése mindenki számára kötelező, legyen az magyar vagy román anyanyelvű választott tisztségviselő ? jelentette ki Kovács Péter az RMDSZ ügyvezető elnöke. (tovább…)
Kedvezően véleményezte a dohányzásellenes törvény több cikkelyét a Szenátus jogi bizottsága. Ennek értelmében enyhíthetnek a dohányzásellenes törvényen.
A javaslat szerint zárt közterületnek olyan helyiség minősül, amelyet nemcsak két oldalról határol fal ? mint ahogyan az a jelenlegi jogszabályban szerepel ? hanem, amelyet teljesen körülvesznek a falak, és mennyezettel is rendelkezik.
A dohányosok egyesületekbe vagy klubokba tömörülhetnének, amelyek kialakíthatnának kimondottan dohányzásra szánt helyiségeket ? áll az új javaslatban. A kezdeményezést a továbbiakban a Felsőház vitatja meg.
Elutasította a Képviselőház a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kérését, amelyben Sebastian Ghi?ă politikus-üzletember őrizetbe vételét és letartóztatását kérik.
A DNA már korábban bűnvádi eljárást indított a képviselő ellen. A politikus-üzletembert - egyebek mellett - megvesztegetéssel, zsarolással, titkosnak minősülő információk nyilvánosságra hozatalával és jogosítvány nélküli gépkocsivezetéssel gyanúsítják. 1300 oldalas bűnvádi dossziéja öt feljelentésen és 35 tanú vallomásán alapul.
A szavazás előtt mondott ?védőbeszédében? Sebastian Ghi?ă arra hivatkozott, hogy a DNA egyetlen célja Victor Pontát terhelő vallomásokat kicsikarni tőle. Szerinte mára már általánossá vált, hogy az ügyészség a letartóztatásokat ?kínzóeszköznek? használja terhelő vallomások kikényszerítéséhez.
Az elmúlt 10 évben egyre több roma gyerek jár iskolába Hargita megyében. Számuk mostanra meghaladja a 4 és fél ezret, és ez a Hargita megyei iskolások csaknem 9 százalékát jelenti - derül ki a Tanfelügyelőség adataiból.
Ezzel szemben a 2006-2007-es tanévben csak ezer körüli volt az iskolába járó roma gyerekek száma. Kari Attila, a roma gyerekek beiskolázásáért felelős tanfelügyelő elmondta: ebben a tanévben 9 Hargita megyei roma fiatal kezdte meg felsőfokú tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron.
A balesetben 14 ember meghalt, több tucatnyit eltűntként tartanak számon - közölte a helyi rendőrség.
A baleset a nagyváros egyik zsúfolt kereskedelmi negyedében történt. Egy öt éve épülő felüljáró omlott össze, darabjai az alatta közlekedő gépkocsikra és riksákra hullottak. A helyszínen meglehetős káosz alakult ki. A mentésben a járókelők is részt vesznek, puszta kézzel próbálva elmozdítani a betontömböket és menteni a bajba jutottakat.
A hatóságok azonban hangsúlyozták, egyáltalán nem biztos, hogy az eltűntek mind a romok alatt rekedtek. Egyelőre azt sem tudni, hogy a romok alól kimentettek az eltűntként jelentettek között voltak-e.
A városvezetés elrendelte, hogy az autótulajdonosok hetente egy napon, valamint június 30-ig havonta egy kijelölt szombaton nem használhatják járműveiket a Mexikóváros területén, ahol immár két hete az évtizedek óta a térséget érintő legsúlyosabb légszennyezettséggel küzdenek.
A külvárosokkal együtt húszmillió lakost számláló metropolisz közlekedési korlátozásai alól mindeddig felmentették azokat az autósokat, akik az alacsony kibocsátást hatóságilag igazoló, hologramos matricát ragasztottak autójukra. A mexikóvárosi környezetvédelmi bizottsága azonban most közölte: a jövőben a matricával rendelkezők sem mentesülnek a rendelkezések alól. Az új korlátozások jövő keddtől június 30-ig maradnak érvényben, amikor a tapasztalatok szerint a nyári esőzések következtében jelentősen javul a térség levegőjének minősége.
Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék ma hirdetette ki ítéletét, amelyben szabad embernek nyilvánította Vojislav Seseljt, a háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt szerb ultranacionalista politikust.
Seselj ellen kilenc rendbeli háborús és emberiesség elleni bűntény miatt emelt korábban vádat a törvényszék ügyészsége. A most 61 éves Seseljt azzal vádolták, hogy felelős a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett bűncselekményekért.
Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, a politikusnak pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei - amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették - hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához. A hágai bírák azonban úgy ítélték meg, hogy a fegyveresek által elkövetett bűncselekményekért Vojislav Seselj nem vonható felelősségre, a vádhatóság ugyanis nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a politikus tudtával vagy egyetértésével, esetleg az ő parancsára történtek volna a jogsértések.
Vojislav Seselj 2003-ban önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, és majdnem 12 évet töltött annak börtönében, majd 2014-ben rossz egészségi állapotára való tekintettel ideiglenesen szabadlábra helyezték. Ennek egyik feltétele azonban az volt, hogy ha a bírói testület kéri, akkor azonnal vissza kell térnie Hágába. Ezt azonban Seselj számos alkalommal megtagadta, az ítélethirdetésre sem volt hajlandó visszautazni.
Miután 2014-ben visszatért Szerbiába, Seselj folytatta a széls?ségesen nacionalista retorikát. Az 1991-1995-ös délszláv háborúban több mint 100 ezren vesztették életüket, és milliók hagyták el otthonukat.
Jövő hétre halasztották a közszolgálati televízió új vezérigazgatójának szakbizottsági megszavazását, miután az intézmény Igazgató Tanácsa az RMDSZ képviselőjének külföldön tartózkodása miatt nem tudott dönteni az igazgató személyéről. A televízió alkalmazottai Monica Ghiurcot a szociáldemokraták pedig Doina Gradeát javasolták az igazgatói tisztségre. Mindkét jelölt ugyanannyi szavazatot kapott, a parlamenti kulturális bizottságoknak pedig egyetlen javaslatot kell a plénum elé terjeszteniük, ezért a jövő héten ismét szavaznak a jelölt személyéről.
Emberiesség elleni bűncselekményekért húsz év börtönbüntetésre ítélte a bukaresti táblabíróság Ion Ficiort, a Duna-deltában felállított peripravai munkatábor egykori parancsnokát, akit több mint száz politikai fogoly haláláért tartanak felelősnek. Az ítélet nem jogerős. Peripraván f?leg a rendszer által ellenforradalmároknak tartott elítélteket, közöttük erdélyi ötvenhatosokat tartottak fogva, például Páskándi Géza írót, Páll Lajos festőművészt, Dávid Gyula irodalomtörténészt. A vád szerint a peripravai munkatábort azzal a céllal működtették, hogy "megsemmisítsék" a fogvatartottakat, akiket a kommunista rendszer ellenségeinek tekintettek. A 88 éves Ficior a második, bíróság elé állított volt kommunista börtönparancsnok. A hírhedt Ramnicu Sarat-i börtön egykori parancsnokát, Alexandru Visinescut idén februárban jogerősen húsz év börtönbüntetésre ítélték.
Elfogadta a Képviselőház a törvénytervezetet, amely megszünteti a gyereknevelési támogatás összegének korlátozását. A jogszabály július 1-től lép érvénybe. A jogszabály törli a 3400 lejes felső határt. Ezután ismét a szülés előtti 12 havi fizetés átlaga 85 százalékának megfelelő összeget állapítanak meg a két év alatti gyerek nevelésére nyújtott támogatásként. Ennek összege azonban nem lehet kevesebb, mint a bruttó minimálbér 85 százaléka.
A román hírszerzés fejleszteni akarja a terrorizmus megelőzésére irányuló partneri kapcsolatait, hangsúlyosan a regionális együttműködést - hangoztatta Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója a szolgálat évértékelő értekezlete után. Elmondta: tavaly 336 terroristagyanús külföldit utasítottak ki Romániából, vagy nem engedtek be az országba. A SRI a bevándorlási válságot is kockázati tényezőnek tekinti, és készen áll ennek kezelésére, ha tovább romlik a közel-keleti helyzet, illetve módosul a balkáni migránsútvonal. A szolgálat állománygyűlésén jelen lévő Klaus Iohannis államfő úgy vélte: a terrorfenyegetés riasztó növekedése közepette létfontosságú, hogy az európai titkosszolgálatok együttműködjenek és összehangolják tevékenységüket.
A bukarestiek majdnem 40 százaléka nem ért egyet Klaus Johannis államfő vezetési stílusával. Amennyiben holnap lennének a helyhatósági választások, a fővárosi lakosok többségükben a Szociáldemokrata Pártra adnák voksukat ? derül ki a CURS közvélemény-kutató intézet felméréséből. A megkérdezettek 57 százaléka nem tartja magát semmilyen politikai ideológiához közel állónak, 21 százalékuk baloldalinak, 18 százalékuk jobboldalinak tartja magát, 4 százalékuk pedig nem válaszolt. A korrupció mértékével kapcsolatos kérdésre az alanyok 43 százaléka azt mondta, hogy nőtt az államelnök-választás után 41 százalék szerint változatlan maradt és csak 12 százalék érzi, hogy csökkent volna a korrupció. A megkérdezettek szavazási szándéka szerinti megoszlás a következő: a Szociáldemokrata Párt 35 százalék, a Nemzeti Liberális Párt 26 százalék, a Mentsük meg Bukaresttet Szövetség 11 százalék, a Liberális Demokrata Szövetség 10 százalék, a Népi Mozgalom Párt 5,8 százalék, az M10 párt 3,8, a Szövetség Románia Haladásáért 1,3 és a Nagy Románia Párt 1 százalék. A felmérés március 9-18 között készült 1090 személy megkérdezésével. A hibaküszöb ? 3 százalék.
A törvény által szavatolt kisebbségi nyelvi jogok gyakorlatba ültetése mindenki számára kötelező, legyen az magyar vagy román anyanyelvű választott tisztségviselő ? jelentette ki Kovács Péter az RMDSZ ügyvezető elnöke. Szerinte a magyar többségű települések polgármestereinek, alpolgármestereinek és tanácsosainak elöl kell járniuk a nyelvhasználati küszöb által szavatolt jogok alkalmazásában, ezáltal is biztatva minden magyar embert, hogy éljenek ezen jogaikkal.
Kedvezően véleményezte a dohányzásellenes törvény több cikkelyét a Szenátus jogi bizottsága. Ennek értelmében enyhíthetnek a dohányzásellenes törvényen.
A javaslat szerint zárt közterületnek olyan helyiség minősül, amelyet nemcsak két oldalról határol fal ? mint ahogyan az a jelenlegi jogszabályban szerepel ? hanem, amelyet teljesen körülvesznek a falak, és mennyezettel is rendelkezik.
A dohányosok egyesületekbe vagy klubokba tömörülhetnének, amelyek kialakíthatnának kimondottan dohányzásra szánt helyiségeket ? áll az új javaslatban. A kezdeményezést a továbbiakban a Felsőház vitatja meg.
