Oroszország nem törekszik Ukrajna kapitulációjára - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. "Ahhoz ragaszkodunk, hogy Ukrajna elismerje a terepen kialakult realitást" - mondta.
Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a konfliktus folyamán többször felajánlotta Ukrajnának a harci cselekmények leállításának és a megállapodásnak a lehetőségét, és Moszkva sohasem vonta kétségbe az ukrán nép jogát a függetlenségre és a szuverenitásra, de Ukrajnát semleges államként kiáltották ki.
Emlékeztetett rá, hogy már 2022-ben kész lett volna találkozni "a kijevi rezsim vezetőjével" (Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel), de akkor Boris Johnson akkori brit kormányfő lebeszélte erről. "Elérték, hogy újabb területek kerültek az ellenőrzésünk alá" - hangoztatta.
Mint fogalmazott, az ukrajnai tragédia azok munkálkodásának eredménye, akik nem hajlandók beletörődni a világban végbemenő globális változásokba.
"Sokszor elmondtam, hogy szerintem az orosz és az ukrán nép valójában egy nép. Ebben az értelemben egész Ukrajna a miénk" - fogalmazott.
Az orosz elnök hangsúlyozta, Ukrajnának az orosz kurszki régió elleni támadása politikai természetű volt, azzal a céllal hajtották végre, hogy Kijev nagyobb támogatást kapjon nyugati támogatóitól.
Azt mondta, hogy Kurszk megyében Ukrajna 76 ezer embert veszített. Kijelentette, hogy Oroszországnak nem célja a határ menti 10-12 kilométeres biztonsági övezet kialakítása során az ukrajnai Szumi város elfoglalása - amelytől az orosz erők a moszkvai katonai tárca szerint mintegy 20 kilométerre vannak -, de ezt a lehetőséget nem lehet kizárni. Putyin szerint azt orosz hadsereg a "különleges hadművelet" minden irányában előrenyomul. Azt mondta, van egy olyan régi szabály, hogy "ahová az orosz katona lába lép, az a miénk".
Arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának az az esetleges döntése, hogy "piszkos bombát" vessen be Oroszország ellen, a "kijevi rezsim" utolsó hibája lenne. Mint mondta, ilyen szándékra nincs bizonyíték, de megjelenhet "a beteg képzeletben".
Hangot adott álláspontjának, miszerint mind Irán, mind Oroszország esetében a fenyegetést alapvetően ugyanazok az erők jelentik, amelyek ellenzik az országok törvényes érdekeinek biztosítását.
"Támogatjuk Iránt törvényes érdekeiért, köztük a békés célú atomenergiáért folytatott küzdelmében. Mindig is ezt az álláspontot képviseltük, és elvi álláspontunk ebben az ügyben és ebben a konfliktusban nem változott" - mondta. Megismételte, hogy Oroszország mind Iránnal, mind Izraellel kapcsolatban áll.
Közlése szerint Donald Trump amerikai elnök megígérte: támogatja Oroszország követelését, hogy biztosítsák a busehri atomerőművet építő orosz alkalmazottak biztonságát. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója pénteken elmondta, hogy a létesítményben jelenleg 300 orosz állampolgár dolgozik, az összes ottani orosz alkalmazott létszáma mintegy ötszáz.
Putyin kérdésre válaszolva elismerte, hogy aggasztja a világ harmadik világháború felé sodródása.
"Nagyon nagy konfliktuspotenciál van, és ez növekszik. Ez közvetlenül érint bennünket - a konfliktus, amelyet Ukrajnában élünk át. (.) És természetesen nagyon aggaszt bennünket az, ami Irán nukleáris létesítményei körül történik" - mondta.
Putyin hangsúlyozta, hogy a közel-keleti események figyelmet igényelnek és a konfliktus megoldásának keresését, békés eszközökkel és minden irányban.
Kifejezte reményét, hogy az államfők meggyilkolásának lehetősége retorika marad. Felidézte a nemzetközi hírügynökségek vezetőivel megtartott minapi találkozón tett kijelentését arról, hogy Ali Hamenei iráni vallási és politikai vezető esetében nem is kíván erről a lehetőségről beszélni.
Az orosz államfő arról is említést tett, hogy Oroszország képes lenne enyhíteni a közel-keleti válság elmélyülése miatt az olajpiacon várható kínálati sokkot.
"Arra törekszünk, hogy a világ fejlődése kiegyensúlyozott legyen és a legtöbb ország érdekeit szolgálja" - mondta globális kérdésekről szólva.
A változásokat alapvetőnek nevezte, mivel új nagy gazdasági szereplők jelennek meg. Oroszország feladatát abban nevezte meg, hogy biztosítsa ennek a folyamatnak a civilizált jellegét. "A világ nem fejlődhet egyes csoportok, katonai és gazdasági szövetségek javára" - hangoztatta az orosz államfő.
Rámutatott, hogy Oroszország a globális Dél országai és Ázsia felé fordult, de továbbra is nyitott a Nyugattal való együttműködésre. Hangsúlyozta az oszthatatlan biztonság elvének fontosságát.
Elérték az 1300 milliárd eurót az európai gazdaságnak az orosz gázellátás csökkentése miatti veszteségei - jelentette ki Kirill Dmitrijev, az orosz elnöknek a külföldi országokkal való beruházási és gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja a TASZSZ hírügynökségnek pénteken Szentpéterváron nyilatkozva.
"Már 1,3 billió euró, ez az EU veszteségének aktuális mértéke az orosz gázellátás csökkenése miatt" - mondta Dmitrijev, aki egyben az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója is, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum margóján.
Az Európai Unió 2022 májusában indította el a REPowerEU programot, amelynek célja, hogy 2027-re megszüntesse az orosz gáztól való függőséget. Ugyanakkor az orosz LNG-beszerzések értéke az Európai Unió számára három év alatt csaknem 4,6-szorosára nőtt az árak emelkedése miatt.
2022-ig az orosz gáz az EU teljes gázimportjának 40 százalékát tette ki, 2023-ra részesedése körülbelül 15 százalékra csökkent, azonban 2024-ben ismét növekedni kezdett és elérte a közel 19 százalékot, ami elégedetlenséget váltott ki Brüsszelben.
" ["post_title"]=> string(81) "Ismét ellentmondásos nyilatkozatokat tett Putyin az ukrán néppel kapcsolatban" ["post_excerpt"]=> string(223) "Vlagyimir Putyin hol azt mondja, hogy Moszkva sohasem vonta kétségbe az ukrán nép jogát a függetlenségre, hol azt, hogy az orosz és az ukrán nép valójában egy, és ebben az értelemben egész Ukrajna "a miénk"." ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(77) "ismet-ellentmondasos-nyilatkozatokat-tett-putyin-az-ukran-neppel-kapcsolatban" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2025-06-21 14:07:08" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2025-06-21 11:07:08" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=451552" ["menu_order"]=> int(0) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [1]=> object(WP_Post)#3177 (24) { ["ID"]=> int(451549) ["post_author"]=> string(3) "195" ["post_date"]=> string(19) "2025-06-21 14:00:43" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2025-06-21 11:00:43" ["post_content"]=> string(3814) "A Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel, valamint Németország, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterével Genfben folytatott egyeztetéseit követően Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter közölte: érdemi tárgyalásokról nem lehet szó addig, amíg Izrael folytatja az országa elleni légicsapásokat.
Az uniós főképviselő hangsúlyozta: nyitva kell hagyni a tárgyalások lehetőségét Iránnal. A francia külügyminiszter szintén azt emelte ki, hogy a felek megállapodtak a tárgyalások folytatásában. Rávilágított egyben, hogy nem lehet tisztán katonai megoldása az iráni nukleáris program jelentette kihívásoknak.
Az Irán ellen június 13-án indított nagyszabású offenzíva legalább két-három évvel vetette vissza a perzsa állam atomprogramját Izrael értékelése szerint – mondta Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a Bild című német lapnak adott interjújában.
Rendkívül fontosnak nevezte a tényt, hogy „megsemmisítették” azokat az embereket, akik a nukleáris program részeként irányították és erőltették a fegyverfejlesztést. Hozzátette: Izrael nem áll le addig, amíg nem tesz meg minden lehetőt az iráni atombomba jelentette fenyegetés megszüntetésére.
Az izraeli hadsereg ma újabb légicsapásokat mért egy rakétatároló és kilövő létesítményre az Irán középső részén fekvő Iszfahánban. Iráni újabb rakétatámadásokkal válaszolt, áldozatokról ezúttal nem érkezett jelentés.
Donald Trump amerikai elnök legtöbb két hetet hagyott arra, hogy döntsön egy esetleges katonai beavatkozásról Izrael oldalán.
Európa nem fog tudni sokat segíteni Irán és Izrael háborújának ügyében - jelentette ki Donald Trump újságíróknak nyilatkozva.
"Európa nem fog tudni segíteni ebben" - mondta az amerikai elnök, miután tárgyalóasztalhoz ültek Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Irán vezető diplomatái pénteken Genfben. A megbeszélés, amelyen Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is részt, látható eredmény nélkül ért véget, bár a felek hangsúlyozták, hogy nyitottak a további tárgyalásokra.
Trump szóvá tette azt is, hogy Tulsi Gabbard, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója téved, amikor azt mondja, hogy ne lenne bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyvert épít.
Közben az amerikai külügyminisztérium már 25 ezer embernek nyújtott segítséget Izraelben, részben olyanok számára, akik a háborús helyzet miatt szeretnék elhagyni az országot – közölte Tammy Bruce külügyi szóvivő.
Elmondta, hogy a segítségnyújtás részben információ volt, de azt nem részletezte, hogy azok közül, akik felvették a kapcsolatot a külképviselettel, hány amerikai állampolgár volt, aki kifejezetten a térség elhagyásában kért segítséget.
Pénteken hazatért az Egyesült Államokba az a mintegy 1500 amerikai, akit Cipruson keresztül hajóval menekítettek ki Izraelből, miután a légtér lezárása miatt Izraelben rekedtek.
" ["post_title"]=> string(82) "Eredménytelenül zárultak az európai vezetők és Irán közötti tárgyalások" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(71) "eredmenytelenul-zarultak-az-europai-vezetok-es-iran-kozotti-targyalasok" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2025-06-21 14:00:44" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2025-06-21 11:00:44" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=451549" ["menu_order"]=> int(0) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [2]=> object(WP_Post)#3178 (24) { ["ID"]=> int(451546) ["post_author"]=> string(3) "195" ["post_date"]=> string(19) "2025-06-21 13:55:01" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2025-06-21 10:55:01" ["post_content"]=> string(4469) "Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget - mondta el az MTI-nek Tamási Zsolt volt igazgató, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum aligazgatója.
A korábban önálló oktatási intézményként megszüntetett katolikus osztályok jelenleg a Bolyai-líceumba betagozódva működnek.
Az aligazgató az újabb önállósodási próbálkozásról kifejtette: az igény jogosságát alátámasztandó korábban a Bolyai-líceum, a Maros megyei tanfelügyelőség és a marosvásárhelyi önkormányzat véleményét is kikérték, szociológiai tanulmány is készült erről, és mindenhonnan pozitív választ kaptak. Mindezzel azt próbálják jobban alátámasztani, hogy reális igény és szükség van az iskolára, és amennyiben megalakul, közösségi igényt teljesít – magyarázta.
Mint részletezte, még mielőtt Bukarestbe kerülne az iskola újraalakításának ügye, a marosvásárhelyi önkormányzat is szavazott a szükségességéről, valamint a megyei tanfelügyelőség is megadta az engedélyt, amely szükséges ahhoz, hogy a kérést be lehessen nyújtani. Ugyanakkor a Bolyai-líceum vezetősége is tudomásul vette, és hozzájárult ahhoz, hogy az egyházi ingatlanban működő katolikus osztályokat is oktató pedagógusai ezen osztályok önállósulása esetén továbbra is órákat tartsanak számukra. "Tehát ezeknek az előkészítő lépéseknek mindegyike megtörtént, hátravan a döntés" - húzta alá Tamási Zsolt.
Hangsúlyozta: az oktatási minisztériumnak meg kell vizsgálnia, hogy az egyház kérése eléggé megalapozott-e, és meghozni a döntést az iskola létrehozásáról.
Az aligazgató az MTI-nek kifejtette: a mostani folyamat teljesen független az iskola bejegyzése érdekében az elmúlt években tett próbálkozásoktól, és a Maros megyei prefektusi hivatal által indított, a katolikus iskola újraalakítását célzó önkormányzati döntések megsemmisítését kérő perek sem befolyásolják. Ezek a perek lezárultak, és ameddig tartottak, nem is lehetett másfajta megoldást kezdeményezni - mondta.
"Jelenleg az iskolával szemben folyó per nincs, mindegyik véget ért. Azt gondolom, sajnos, mert azt reméltük, hogy megnyerve ezeket a pereket visszaállítjuk a régi Rákóczit. Ettől eltekintve ez egy új fejezet, új forgatókönyv, egy teljesen új történet" - fogalmazott Tamási Zsolt.
Arra a kérdésre, hogy az újraalakuló oktatási intézmény a korábbi iskola nevét veszi-e fel vagy más nevet kap, elmondta: első lépésként meg kell alakulnia a felekezeti intézménynek, a névválasztásról azután döntenek.
Kovács Mihály Levente marosvásárhelyi alpolgármester, ügyvivő polgármester egy pénteki sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: azt remélik, hogy a minisztériumi döntés még a nyáron megszületik, és idén ősztől beindulhat az önálló oktatási intézmény.
A marosvásárhelyi iskola bejegyzési folyamatát azért kellett újraindítani, mert a román legfelsőbb bíróság 2022. május 3-án kimondott jogerős ítéletében érvénytelenítette a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. Az iskola a római katolikus egyház épületében folytatta a működését, de ehhez a Bolyai-gimnázium biztosítja számára a jogi keretet.
A 2014 óta működő iskolát 2018-ban miniszteri rendelettel kellett újra létrehozni, miután korábbi alapításában a korrupcióellenes ügyészség (DNA) törvénytelenséget látott, és vádat emelt Tamási Zsolt iskolaigazgató, valamint Stefan Somesan volt főtanfelügyelő ellen. A bűnvádi eljárást évekre rá beszüntették. Az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek.
" ["post_title"]=> string(86) "Minisztériumi döntéssel hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(77) "miniszteriumi-dontessel-hoznak-letre-ujra-a-marosvasarhelyi-katolikus-iskolat" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2025-06-21 13:55:03" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2025-06-21 10:55:03" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=451546" ["menu_order"]=> int(0) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } [3]=> object(WP_Post)#2924 (24) { ["ID"]=> int(451479) ["post_author"]=> string(3) "234" ["post_date"]=> string(19) "2025-06-20 15:30:00" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2025-06-20 12:30:00" ["post_content"]=> string(874) "A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a váratlanul elakadt kormányalakítási tárgyalások részleteiről, a roncsautóprogram felfüggesztéséről, a parajdi katasztrófa okozta vízszennyezés gazdasági és társadalmi következményeiről, a cseh jobbközép kormány elleni bizalmi szavazásról, illetve arról, hogy miért Ukrajna a világ egyik legdigitálisabb országa.
Szőcs Levente összeállítással jelentkezik az izraeli-iráni háborúról.
Garzó Ferenc: A homályos jövendő és a jósok bizonyossága
Oroszország nem törekszik Ukrajna kapitulációjára - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. "Ahhoz ragaszkodunk, hogy Ukrajna elismerje a terepen kialakult realitást" - mondta.
Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a konfliktus folyamán többször felajánlotta Ukrajnának a harci cselekmények leállításának és a megállapodásnak a lehetőségét, és Moszkva sohasem vonta kétségbe az ukrán nép jogát a függetlenségre és a szuverenitásra, de Ukrajnát semleges államként kiáltották ki.
Emlékeztetett rá, hogy már 2022-ben kész lett volna találkozni "a kijevi rezsim vezetőjével" (Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel), de akkor Boris Johnson akkori brit kormányfő lebeszélte erről. "Elérték, hogy újabb területek kerültek az ellenőrzésünk alá" - hangoztatta.
Mint fogalmazott, az ukrajnai tragédia azok munkálkodásának eredménye, akik nem hajlandók beletörődni a világban végbemenő globális változásokba.
"Sokszor elmondtam, hogy szerintem az orosz és az ukrán nép valójában egy nép. Ebben az értelemben egész Ukrajna a miénk" - fogalmazott.
Az orosz elnök hangsúlyozta, Ukrajnának az orosz kurszki régió elleni támadása politikai természetű volt, azzal a céllal hajtották végre, hogy Kijev nagyobb támogatást kapjon nyugati támogatóitól.
Azt mondta, hogy Kurszk megyében Ukrajna 76 ezer embert veszített. Kijelentette, hogy Oroszországnak nem célja a határ menti 10-12 kilométeres biztonsági övezet kialakítása során az ukrajnai Szumi város elfoglalása - amelytől az orosz erők a moszkvai katonai tárca szerint mintegy 20 kilométerre vannak -, de ezt a lehetőséget nem lehet kizárni. Putyin szerint azt orosz hadsereg a "különleges hadművelet" minden irányában előrenyomul. Azt mondta, van egy olyan régi szabály, hogy "ahová az orosz katona lába lép, az a miénk".
Arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnának az az esetleges döntése, hogy "piszkos bombát" vessen be Oroszország ellen, a "kijevi rezsim" utolsó hibája lenne. Mint mondta, ilyen szándékra nincs bizonyíték, de megjelenhet "a beteg képzeletben".
Hangot adott álláspontjának, miszerint mind Irán, mind Oroszország esetében a fenyegetést alapvetően ugyanazok az erők jelentik, amelyek ellenzik az országok törvényes érdekeinek biztosítását.
"Támogatjuk Iránt törvényes érdekeiért, köztük a békés célú atomenergiáért folytatott küzdelmében. Mindig is ezt az álláspontot képviseltük, és elvi álláspontunk ebben az ügyben és ebben a konfliktusban nem változott" - mondta. Megismételte, hogy Oroszország mind Iránnal, mind Izraellel kapcsolatban áll.
Közlése szerint Donald Trump amerikai elnök megígérte: támogatja Oroszország követelését, hogy biztosítsák a busehri atomerőművet építő orosz alkalmazottak biztonságát. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója pénteken elmondta, hogy a létesítményben jelenleg 300 orosz állampolgár dolgozik, az összes ottani orosz alkalmazott létszáma mintegy ötszáz.
Putyin kérdésre válaszolva elismerte, hogy aggasztja a világ harmadik világháború felé sodródása.
"Nagyon nagy konfliktuspotenciál van, és ez növekszik. Ez közvetlenül érint bennünket - a konfliktus, amelyet Ukrajnában élünk át. (.) És természetesen nagyon aggaszt bennünket az, ami Irán nukleáris létesítményei körül történik" - mondta.
Putyin hangsúlyozta, hogy a közel-keleti események figyelmet igényelnek és a konfliktus megoldásának keresését, békés eszközökkel és minden irányban.
Kifejezte reményét, hogy az államfők meggyilkolásának lehetősége retorika marad. Felidézte a nemzetközi hírügynökségek vezetőivel megtartott minapi találkozón tett kijelentését arról, hogy Ali Hamenei iráni vallási és politikai vezető esetében nem is kíván erről a lehetőségről beszélni.
Az orosz államfő arról is említést tett, hogy Oroszország képes lenne enyhíteni a közel-keleti válság elmélyülése miatt az olajpiacon várható kínálati sokkot.
"Arra törekszünk, hogy a világ fejlődése kiegyensúlyozott legyen és a legtöbb ország érdekeit szolgálja" - mondta globális kérdésekről szólva.
A változásokat alapvetőnek nevezte, mivel új nagy gazdasági szereplők jelennek meg. Oroszország feladatát abban nevezte meg, hogy biztosítsa ennek a folyamatnak a civilizált jellegét. "A világ nem fejlődhet egyes csoportok, katonai és gazdasági szövetségek javára" - hangoztatta az orosz államfő.
Rámutatott, hogy Oroszország a globális Dél országai és Ázsia felé fordult, de továbbra is nyitott a Nyugattal való együttműködésre. Hangsúlyozta az oszthatatlan biztonság elvének fontosságát.
Elérték az 1300 milliárd eurót az európai gazdaságnak az orosz gázellátás csökkentése miatti veszteségei - jelentette ki Kirill Dmitrijev, az orosz elnöknek a külföldi országokkal való beruházási és gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja a TASZSZ hírügynökségnek pénteken Szentpéterváron nyilatkozva.
"Már 1,3 billió euró, ez az EU veszteségének aktuális mértéke az orosz gázellátás csökkenése miatt" - mondta Dmitrijev, aki egyben az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója is, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum margóján.
Az Európai Unió 2022 májusában indította el a REPowerEU programot, amelynek célja, hogy 2027-re megszüntesse az orosz gáztól való függőséget. Ugyanakkor az orosz LNG-beszerzések értéke az Európai Unió számára három év alatt csaknem 4,6-szorosára nőtt az árak emelkedése miatt.
2022-ig az orosz gáz az EU teljes gázimportjának 40 százalékát tette ki, 2023-ra részesedése körülbelül 15 százalékra csökkent, azonban 2024-ben ismét növekedni kezdett és elérte a közel 19 százalékot, ami elégedetlenséget váltott ki Brüsszelben.
" ["post_title"]=> string(81) "Ismét ellentmondásos nyilatkozatokat tett Putyin az ukrán néppel kapcsolatban" ["post_excerpt"]=> string(223) "Vlagyimir Putyin hol azt mondja, hogy Moszkva sohasem vonta kétségbe az ukrán nép jogát a függetlenségre, hol azt, hogy az orosz és az ukrán nép valójában egy, és ebben az értelemben egész Ukrajna "a miénk"." ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(77) "ismet-ellentmondasos-nyilatkozatokat-tett-putyin-az-ukran-neppel-kapcsolatban" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2025-06-21 14:07:08" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2025-06-21 11:07:08" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=451552" ["menu_order"]=> int(0) ["post_type"]=> string(4) "post" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" } ["comment_count"]=> int(0) ["current_comment"]=> int(-1) ["found_posts"]=> int(35293) ["max_num_pages"]=> int(8824) ["max_num_comment_pages"]=> int(0) ["is_single"]=> bool(false) ["is_preview"]=> bool(false) ["is_page"]=> bool(false) ["is_archive"]=> bool(false) ["is_date"]=> bool(false) ["is_year"]=> bool(false) ["is_month"]=> bool(false) ["is_day"]=> bool(false) ["is_time"]=> bool(false) ["is_author"]=> bool(false) ["is_category"]=> bool(false) ["is_tag"]=> bool(false) ["is_tax"]=> bool(false) ["is_search"]=> bool(false) ["is_feed"]=> bool(false) ["is_comment_feed"]=> bool(false) ["is_trackback"]=> bool(false) ["is_home"]=> bool(true) ["is_privacy_policy"]=> bool(false) ["is_404"]=> bool(false) ["is_embed"]=> bool(false) ["is_paged"]=> bool(false) ["is_admin"]=> bool(false) ["is_attachment"]=> bool(false) ["is_singular"]=> bool(false) ["is_robots"]=> bool(false) ["is_favicon"]=> bool(false) ["is_posts_page"]=> bool(false) ["is_post_type_archive"]=> bool(false) ["query_vars_hash":"WP_Query":private]=> string(32) "2a64d1dd98b53d274e814b384e6f337f" ["query_vars_changed":"WP_Query":private]=> bool(false) ["thumbnails_cached"]=> bool(false) ["allow_query_attachment_by_filename":protected]=> bool(false) ["stopwords":"WP_Query":private]=> NULL ["compat_fields":"WP_Query":private]=> array(2) { [0]=> string(15) "query_vars_hash" [1]=> string(18) "query_vars_changed" } ["compat_methods":"WP_Query":private]=> array(2) { [0]=> string(16) "init_query_flags" [1]=> string(15) "parse_tax_query" } ["query_cache_key":"WP_Query":private]=> string(84) "wp_query:b0f79f7c2e7e968cc90e8de75fd7f7d7:0.19355000 17505043820.20871600 1750504382" }Liviu Dragnea szociáldemokrata (PSD) pártelnökre hárította a kormányválság felelősségét Sorin Grindeanu miniszterelnök, és felszólította, hogy hétfőig mondjon le a PSD éléről. Tegnapi sajtóértekezletén azt ígérte: maga is lemond a kormány éléről, ha Dragnea megválik párttisztségétől. (tovább…)
Continue ReadingMától indítja újra a nyári menetrendjébe az úgynevezett Napvonatokat a Román Állami Vasúttársaság . Több mint 40 szerelvény biztosítja a kapcsolatot június 9-től szeptember 10-ig az ország különböző pontjai és a Fekete-tenger, valamint a Duna-delta között. (tovább…)
Continue ReadingAz Európai Bizottságnak (EB) nincs hatásköre oktatási és kisebbségvédelmi kérdésekben, ezek a területek az Európai Unió alapokmányainak értelmében kizárólag a tagállamok kompetenciájába tartoznak – véli a Külügyminisztérium, amely tájékoztatta Brüsszelt a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium és az orvosi egyetem helyzetéről. (tovább…)
Continue ReadingA négy-négy magyarországi és romániai határ menti megyék önkormányzati vezetői találkoztak tegnap Aradon. A megbeszélés témája a 2014?2020 közötti európai uniós források közös felhasználása és elosztása volt, hogy kinek mi jelent elsőbbséget. (tovább…)
Continue ReadingKihirdette tegnap Klaus Iohannis államfő a helyi közigazgatásról szóló 2001/215-ös, és a helyi választottak statútumáról szóló 2004/393-as törvény módosítását, amelynek…
Continue ReadingAz eredetileg tervezettnél két héttel korábban, ma megnyitják a Piscu Negru és a Bâlea vízesés közötti útszakaszt a Transzfogarasban – tájékoztat a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság. (tovább…)
Continue ReadingMa van az utolsó tanítási nap az iskolások és óvodások számára. Ezzel elkezdődik a nyári vakáció. Az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tanévrend értelmében a 2017-2018-as tanítási év szeptember 11-én, hétfőn kezdődik. (tovább…)
Continue ReadingA párt holnap tartandó kongresszusán választják meg a Nemzeti Liberális Párt új elnökét. (tovább…)
Continue ReadingA Jóváhagyta a Pénzügyminisztérium az Első Ház programra szánt maradék 500 millió lejes keret felhasználást. (tovább…)
Continue ReadingHétfőn kezdi meg hivatalosan a Brexit-tárgyalásokat az Európai Unió és Nagy-Britannia, két nappal megelőzve a brit kormány programjának hivatalos ismertetését, a királynő beszédét – jelentette be Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló és David Davis brit Brexit-miniszter. (tovább…)
Continue ReadingA 11. helyet foglalja el Románia a Közép-Kelet-Európában található országok jóléti rangsorában (Legatum Prosperity Index), világszinten pedig az 50. helyen áll – nyilatkozta Shanker Singham, a Legatum Intézet gazdaságpolitikai igazgatója. (tovább…)
Continue ReadingJó az esély arra, hogy már a jövő hónap elején elfogadják az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződést, mert már több mint 130 ország támogatja a kezdeményezést – jelentette ki tegnap este az ENSZ genfi székhelyén a szerződéstervezetet tárgyaló konferencia elnöke. Ez lehet az első megállapodás, amelynek aláírói a nukleáris fegyverek tesztelésének, előállításának és használatának teljes tilalmára vállalnak kötelezettséget. (tovább…)
Continue Reading