Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3754 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Bejelentette lemondását Evo Morales bolíviai elnök helyi idő szerint vasárnap este, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel. Pár órával később bejelentette lemondását a bolíviai kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is. Lemondását megelőzően Evo Moarales még a választások megismétlését jelentette be. Az Amerikai Államok Szervezete azonban súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt.
Mintegy 15 százalékpontnyi előnnyel nyerte a tisztségben lévő, második mandátumára pályázó Klaus Johannis államfő az elnökválasztás tegnapi első fordulóját. A második helyen Viorica Dăncilă szociáldemokrata exkormányfő végzett. Kettejük részvételével rendezik meg tehát az elnökválasztás második fordulóját november 24-én. Az eredményeket a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatójával, Horváth István szociológussal elemeztük.
Aggodalmát fejezte ki Mugur Israescu, a Nemzeti Bank kormányzója az államháztartási hiány miatt, ugyanakkor jelezte, nincs oka megijedni, mert a helyzet ellenőrizhető, de kiigazító intézkedésekre van szükség anélkül, hogy a gazdaságot sokkolják.
A Nemzeti Bank csökkentette az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését, így 2019-ben 3,8 százalékos, 2020-ban 3,1 százalékos fogyasztói árindexre számít.
Felszámolná a megyei mezőgazdasági igazgatóságokat az új tárcavezető. Adrian Oros szerint ezek fenntartása indokolatlan, mivel a mezőgazdasági tevékenység teljes mértékben magán jellegű.
November 14-én hallgatják meg az új francia, magyar és román biztosjelöltet az Európai Parlamentben, amennyiben a jogi szakbizottság két nappal korábban nem állapít meg esetükben összeférhetetlenségeket – közölte a képviselőtestület szóvivője.
Az autoriter rendszerek nem maradnak fenn örök időkre, de a szabadság megmaradására sincs garancia soha – hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken Berlinben a német fővárost évtizedekig kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából elmondott beszédében.
A bosznia-hercegovinai külügyminisztérium bekérette Franciaország szarajevói nagykövetét Emmanuel Macron francia elnöknek a héten adott interjúja miatt, amelyben egyebek közt időzített bombának nevezte a balkáni országot – közölte a bosznia-hercegovinai N1 televíziós társaság.
Bejelentette lemondását Evo Morales bolíviai elnök helyi idő szerint vasárnap este, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel. Pár órával később bejelentette lemondását a bolíviai kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is. Lemondását megelőzően Evo Moarales még a választások megismétlését jelentette be. Az Amerikai Államok Szervezete azonban súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt.
Morales vasárnap este a Twitteren majd azt közölte, hogy „törvénytelen” elfogatóparancsot adtak ki ellene, a házát pedig „erőszakos csoportok” támadták meg. Luis Fernando Camacho, az ellenzék egyik vezetője is arról írt a Twitteren, hogy Morales ellen elfogatóparancsot adtak ki, és a katonaság és a rendőrség is keresi a volt elnököt. A bolíviai rendőrség hivatalosan cáfolta Morales állítását, és közölték: nincs érvényben elfogatóparancs a volt elnök ellen.
A mexikói külügyminiszter, Marcelo Ebrard tudatta, hogy 20 bolíviai tisztségviselő és képviselő kereste fel a mexikói nagykövet La Paz-i rezidenciáját, és Mexikó kész menedéket adni Moralesnek, ha kéri. A mexikói külügyminiszter megengedhetetlennek nevezte, hogy Bolíviában puccsot hajtsanak végre.
Mintegy 15 százalékpontnyi előnnyel nyerte a tisztségben lévő, második mandátumára pályázó Klaus Johannis államfő az elnökválasztás tegnapi első fordulóját. A második helyen Viorica Dăncilă szociáldemokrata exkormányfő végzett. Kettejük részvételével rendezik meg tehát az elnökválasztás második fordulóját november 24-én. Az eredményeket a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatójával, Horváth István szociológussal elemeztük.
A központi választási bizottság honlapján közzétett részeredmények szerint a hazai voksok 99 százalékának és a külföldön leadott voksok kétharmadának feldolgozása után Johannis az érvényes szavazatok 37,6 százalékával győzött, míg Dăncilă a voksok 22,7 százalékát szerezte meg.
A harmadik helyen Dan Barna, a Mentsétek meg
Romániát Szövetség (USR) elnöke végzett, a részeredmények szerint 14,7
százalékkal.
A negyedik helyen a két kisebb balliberális párt által támogatott Mircea Diaconu színművész végzett 9, az ötödiken Teodor Paleologu, a (Traian Băsescu volt államfő által alapított) Népi Mozgalom Pártjának (PMP) elnökjelöltje 5,7 százalékkal.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a szavazatszámlálás hétfő reggeli állása szerint az érvényes voksok 3,95 százalékát kapta. Eredményét – mint ahogy a többi elnökjelöltét is – kis mértékben még befolyásolhatja a külföldön leadott voksok összesítése.
A külföldi választókörökben, ahol péntektől vasárnapig, három napon keresztül lehetett voksolni, 675 ezer szavazatot adtak le, csaknem kétszer annyit, mint a 2014-es elnökválasztás második fordulójában, ami az eddigi csúcsot jelentette.
A belföldi részvétel elmaradt a korábbi elnökválasztások első fordulójában mért, 50 százalékot mindig meghaladó értékektől: a hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 217 ezer választópolgár 47,66 százaléka járult vasárnap az urnákhoz. Különösen gyenge volt a részvétel a többségében magyarok által lakott régiókban.
Aggodalmát fejezte ki Mugur Israescu, a Nemzeti Bank kormányzója az államháztartási hiány miatt, ugyanakkor jelezte, nincs oka megijedni, mert a helyzet ellenőrizhető, de kiigazító intézkedésekre van szükség anélkül, hogy a gazdaságot sokkolják.
Isarescu az Európai Bizottság előrejelzését kommentálta, amely szerint Románia államháztartási hiánya 2021-ben elérheti a GDP 6,1 százalékát. A kormányzó szerint kizárt dolog, hogy Románia odáig jusson, mint mondta, ez a szám a jelenlegi költségvetési adatokon és a meghirdetett intézkedéseken alapszik. Isarescu veszélyesnek tartja, hogy ennyire elszabaduljon az államháztartás deficitje, mert a nemzetközi pénzpiacok minden bizonnyal megbüntetnék az országot, amely nem vehetne fel olcsón hitelt. Az EB csütörtökön figyelmeztette Romániát, hogy az államháztartási hiány az idén GDP-arányosan 3,6 százalékra nőhet a tavalyi 3 százalék után, 2020-ban elérheti a 4,4 százalékot, 2021-ben pedig a 6,1 százalékot a tervezett jelentős bér- és nyugdíjemelések miatt.
A Nemzeti Bank csökkentette az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését, így 2019-ben 3,8 százalékos, 2020-ban 3,1 százalékos fogyasztói árindexre számít.
A jegybank korábban az idei évre 4,2 százalékos fogyasztói árnövekedést valószínűsített, 2020-ra pedig 3,4 százalékos inflációval számolt. Ez azt jelenti, hogy az idén az éves infláció várhatóan kilép a jegybank által 2013 óta változatlanul kitűzött, 1,5-3,5 százalékos inflációs célsávból, ami elsősorban az első fél éves kedvezőtlen sokkhatásokkal magyarázható.
Megerősítette Románia BBB mínusz besorolását stabil kilátással a Fitch Ratings hitelminősítő.
A döntést az alacsony államadósság, az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék és a humán erőforrás fejlődése indokolja, ez utóbbi magasabb lévén, mint a BBB besorolású államokban. Ugyanakkor a Fitch fokozott közpénzügyi gyengeségre mutat rá rövid és közép távon, a költségvetési hiány felépítése pedig egyre merevebb, az adóbeszedés hatékonyságának növelésére tett erőfeszítések pedig nem voltak sikeresek – mutat rá a hitelminősítő közleményében.
Felszámolná a megyei mezőgazdasági igazgatóságokat az új tárcavezető. Adrian Oros szerint ezek fenntartása indokolatlan, mivel a mezőgazdasági tevékenység teljes mértékben magán jellegű.
A mezőgazdasági kamaráknak magán intézményeknek kell lenniük, amelyek a gazdák érdekeit képviseljék és ahova nem tudsz rokonság alapján bejutni. Az ott dolgozó mérnök vagy tanácsot ad, ha nem, akkor elbocsátod. Ez a megoldás – mondta Adrian Oros mezőgazdasági miniszter.
A Richter-skálán mért 3,2 fokozatú földrengés történt tegnap este Vrancea szeizmikus övezetben.
A Földfizikai intézet adatai szerint a kéregmozgás 23,38 órakor következett be, epicentruma 131 km mélységben volt. Az idei legerősebb földrengés május 18-án történt és erőssége 4,7 fok volt a Richter-skálán.
Ünnepel az Ozosep hagyományos termékeket felvonultató gasztro-kulturális esemény, amelyet öt évvel ezelőtt szerveztek meg először Bukarestben.
A székely termékek vására ma és holnap látogatható az Arthur Verona utcában lévő Carturesti könyvesbolt mögötti udvaron, ahol a hagyományos termékeken kívül gulyással és kürtős kaláccsal is várja az érdeklődőket a szervevő Romániai Magyar Közgazdász Társaság – Bukaresti fiókja és a Hargita megyei Fejlesztési Ügynökség.
November 14-én hallgatják meg az új francia, magyar és román biztosjelöltet az Európai Parlamentben, amennyiben a jogi szakbizottság két nappal korábban nem állapít meg esetükben összeférhetetlenségeket - közölte a képviselőtestület szóvivője.
A jogi szakbizottság kedden délelőtt ül össze, hogy megvizsgálja a három új megnevezett, a francia Thierry Breton, a magyar Várhelyi Olivér és a román Adina Valean pénzügyi érdekeltségeit, illetve esetleges összeférhetetlenségeit.
Az autoriter rendszerek nem maradnak fenn örök időkre, de a szabadság megmaradására sincs garancia soha - hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken Berlinben a német fővárost évtizedekig kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulója alkalmából elmondott beszédében.
Ugyanebből az alkalomból Washingtonban Truman-Reagan Szabadság Érdeméremmel tüntették ki Joachim Gauck volt német államfőt a Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány gálaestjén. Marion Smith, az emlékalapítvány igazgatója beszédében emlékeztetett arra, hogy a berlini fal csaknem három évtizeden keresztül a megosztott Európa jelképe volt: elválasztotta a kommunista önkényuralom alatt élőket és a szabad nemzeteket egymástól.
A bosznia-hercegovinai külügyminisztérium bekérette Franciaország szarajevói nagykövetét Emmanuel Macron francia elnöknek a héten adott interjúja miatt, amelyben egyebek közt időzített bombának nevezte a balkáni országot - közölte a bosznia-hercegovinai N1 televíziós társaság.
A francia elnök interjúját Angela Merkel német kancellár és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is bírálta, akik visszautasították Macron ama kijelentését, miszerint a NATO "agyhalott" lenne. Moszkva ezzel szemben üdvözölte a francia elnök "őszinte szavait".
Bejelentette lemondását Evo Morales bolíviai elnök helyi idő szerint vasárnap este, miután a rendőrség és a hadsereg vezetője is távozásra szólította fel. Pár órával később bejelentette lemondását a bolíviai kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is. Lemondását megelőzően Evo Moarales még a választások megismétlését jelentette be. Az Amerikai Államok Szervezete azonban súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt.
Morales vasárnap este a Twitteren majd azt közölte, hogy „törvénytelen” elfogatóparancsot adtak ki ellene, a házát pedig „erőszakos csoportok” támadták meg. Luis Fernando Camacho, az ellenzék egyik vezetője is arról írt a Twitteren, hogy Morales ellen elfogatóparancsot adtak ki, és a katonaság és a rendőrség is keresi a volt elnököt. A bolíviai rendőrség hivatalosan cáfolta Morales állítását, és közölték: nincs érvényben elfogatóparancs a volt elnök ellen.
A mexikói külügyminiszter, Marcelo Ebrard tudatta, hogy 20 bolíviai tisztségviselő és képviselő kereste fel a mexikói nagykövet La Paz-i rezidenciáját, és Mexikó kész menedéket adni Moralesnek, ha kéri. A mexikói külügyminiszter megengedhetetlennek nevezte, hogy Bolíviában puccsot hajtsanak végre.
