Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
Szankciókat jelentett be a brit kormány nyolc izraeli építőipari vállalattal szemben, amelyek a megszállt Ciszjordániában vesznek részt zsidó telepek építésében és fejlesztésében. Az intézkedések vagyonbefagyasztást és a vállalatvezetők eltiltását is magukban foglalják, írja a Reuters.
A brit kormány szerint a lépés időzítése összefügg az úgynevezett E1 településfejlesztési projekttel, amely kettévágná a megszállt Ciszjordániát, és elválasztaná Kelet-Jeruzsálemtől a palesztinok által leendő államuk központjának tekintett területeket.
A brit külügyminiszter, Ed Miliband közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány közel-keleti politikájának alapja a kétállami megoldás megőrzése. Felszólította a vállalatokat, hogy ne profitáljanak olyan beruházásokból, amelyek veszélyeztetik az izraeli-palesztin békerendezés lehetőségét.
A brit kormány emellett szankciókat vezetett be a Tzav 9 nevű aktivista csoport ellen, amely rendszeresen akadályozza a humanitárius segélyszállítmányok bejutását a Gázai övezetbe.
Két, a Dnyeper felett átívelő hidat is találat ért keddre virradó éjjel Kijevben. A város polgármestere, Vitalij Klicsko szerint az orosz légicsapások a főváros északi és déli hídját érték, emellett más infrastrukturális létesítmények is megrongálódtak. A támadások részben a metróközlekedést is érintették, több helyen víz- és áramszünetet, valamint forgalomkorlátozásokat okoztak.
A támadások előzménye, hogy Ukrajna hétfőn csapást mért egy stratégiai jelentőségű hídra, amely összeköti a Krím-félszigetet a szárazfölddel, és olajfinomítókat vett célba Oroszország területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint ez volt a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői egyszerű indítványt nyújtanak be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter ellen, elsősorban a gyógyszerhiány miatt - jelentette be hétfőn Diana Stoica.
Az USR képviselőházi frakcióvezetője felidézte: egy újságíró arról számolt be, hogy egész Bukarestben hiába keresett egy daganatos betegek kezeléséhez szükséges gyógyszert. Stoica szerint Rogobete ahelyett, hogy megoldást keresett volna a problémára, hazugsággal vádolta az újságírót.
'A daganatos betegek sokszor kerültek már abba a méltatlan helyzetbe, hogy nem jutottak hozzá a szükséges kezeléshez' - fogalmazott az USR politikusa.
A PNL képviselőházi frakcióvezetője, Gabriel Andronache szerint Rogobete előző miniszteri mandátuma kudarc volt. Felrótta neki, hogy több kórház megépítését ígérte, miközben a gyógyszerhiány továbbra is gondot okoz.
Andronache közölte, hogy az egyszerű indítvány középpontjában a gyógyszerellátás helyzete áll majd.
Egészségügyi miniszter: javítják a gyógyszerellátást
Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.
'Belátom, hogy a gyógyszerkészletekkel kapcsolatos bürokratikus megközelítésem empátiahiánynak tűnhetett. Egyáltalán nem ez volt a szándékom' - írta a miniszter a Facebook-oldalán.
Rogobete elismerte: attól még, hogy egy gyógyszerből országos szinten van készlet, az nem feltétlenül kapható az összes patikában. Szerinte a betegek aggodalma jogos, az egyenetlen elosztást pedig meg kell szüntetni.
A miniszter hétfőn a gyógyszerforgalmazók, a gyógyszertárak és az illetékes állami intézmények képviselőivel egyeztetett a Lyrica és az azonos hatóanyagú, pregabalint tartalmazó készítmények beszerezhetőségéről.
Az egyeztetés után elrendelte a készletek felmérését és szükség szerinti átcsoportosítását. Emellett miniszteri rendeletet írt alá, amely lehetővé teszi, hogy a következő időszakban több mint 77 ezer doboz pregabalintartalmú készítménnyel bővítsék a gyógyszertári készleteket.
'A betegeknek világos válaszokra és konkrét megoldásokra van szükségük. A politikai viták várhatnak' - írta bejegyzésében Rogobete.
Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
Az alkotmánybíróság igazolta az elnökválasztás második fordulójában győztes Klaus Iohannis államfő újabb elnöki mandátumát, miután a központi választási bizottság (BEC) megküldte a taláros testületnek az elnökválasztás hivatalos végeredményét.
Csaknem harminc évvel az 1989-es decemberi forradalomként emlegetett, több mint ezer emberéletet követelő véres események után a legfelsőbb bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás pénteken Ion Iliescu volt államfő és másik két vádlott büntetőperében.
Az ipari tevékenység korlátozódott, majdnem minden mutatójában októberben – derül ki a Politikai és Közigazgatási Országos Főiskola és az IRSOP közvélemény-kutató intézet által készített felmérésből.
Bemutatták az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésen alapuló jogszabályjavaslatokat csütörtökön az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója nemzetközi szakértői csoportjának képviselői – közölte csütörtökön a kezdeményezést kidolgozó RMDSZ.
A radikális iszlamista tálibokkal folytatott béketárgyalások újraindítását jelentette be Donald Trump amerikai elnök csütörtökön, a Kabulhoz közeli Bagramban lévő amerikai légi támaszponton.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa csütörtökön közölte: a görög kormány arról biztosította őt, hogy nem lesznek fogvatartási központok az Égei-tengeren azután, hogy Athén idegenrendészeti központok létrehozását jelentette be a szigeteken.
Az alkotmánybíróság igazolta az elnökválasztás második fordulójában győztes Klaus Iohannis államfő újabb elnöki mandátumát, miután a központi választási bizottság (BEC) megküldte a taláros testületnek az elnökválasztás hivatalos végeredményét.
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke átadta a mandátumigazoló határozat egy példányát Iohannisnak, egy másik példányt pedig a parlamentnek küldenek, amely előtt az újraválasztott elnök decemberben leteszi a második mandátuma kezdetének számító hivatali esküt. Az alkotmánybíróság ünnepi ülésén Klaus Iohannis rámutatott: első ötéves mandátuma tele volt kihívásokkal, de határozottan szembeszállt azokkal a visszalépésekkel, amelyek a demokráciát fenyegették. Azt ígérte, továbbra is elszánt védelmezője lesz a demokráciának, az 1989-es decemberi forradalomban véráldozattal kivívott, és azóta az alkotmány által is szentesített alapjogoknak. A BEC által közzétett végeredmény szerint Iohannis a november 24-i második fordulóban a szavazatok 66,09, míg ellenfele, Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő 33,91 százalékot szerzett. Klaus Iohannis december 21-én kezdi meg második ötéves elnöki mandátumát az állam élén.
Csaknem harminc évvel az 1989-es decemberi forradalomként emlegetett, több mint ezer emberéletet követelő véres események után a legfelsőbb bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás pénteken Ion Iliescu volt államfő és másik két vádlott büntetőperében.
A 89 éves volt elnököt és két, még életben lévő feltételezett bűntársát emberiesség elleni bűncselekményekkel, 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. A legfelsőbb bíróságon több mint ötszáz sértett jelentkezett abból az ötezerből, aki azért kapott idézést, hogy polgári jogi (kártérítési) igényt jelenthessen be a büntetőper során. Iliescunak csak az ügyvédje jelent meg az előzetes tárgyaláson. A védelem szabálytalannak tartja a bizonyítási eljárást, és annak újrakezdését kéri.(
Több mint 26 százalékkal csökkent a fizetésképtelen cégek és magánvállalkozók száma az év első tíz hónapjában 2018-hoz képest.
A Cégbíróság adatai szerint a legtöbb fizetésképtelen cég és magánvállalkozó Bukarestben, Bihar, Temes és Konstanca megyében van, a legkevesebb Szilágy, Vaslui és Botosani megyében. A tevékenységi területet tekintve a legtöbb fizetésképtelen kereskedelmi tevékenységet folytatott, gépkocsik és motorkerékpárok javításával foglalkozott, illetve az építkezésben, a feldolgozó és a vendéglátóiparban működött.
Több mint ötezer állástalannak sikerült munkát találnia, ami 0,1 százalékponttal csökkentette a munkanélküliséget.
Az országos statisztikai intézet adatai szerint a munkanélküliség aránya egy százalékponttal nagyobb a férfiak sorában, mint a nőknél és számuk eléri a 365 ezret.
Az ipari tevékenység korlátozódott, majdnem minden mutatójában októberben – derül ki a Politikai és Közigazgatási Országos Főiskola és az IRSOP közvélemény-kutató intézet által készített felmérésből.
A cégvezetők elvárásai a következő fél év tekintetében valamelyest emelkedtek a kormányváltás és a jobb új év reményében. A felmérés alapját 300 cégvezetővel készített közvetlen interjúk képezik. A mutatók szerint a termelés volumene 57 pontra csökkent, az árutartalékok pedig enyhén emelkedtek. Az új rendelések a szeptemberi 58-ról 56 pontra csökkentek, ami nem kedvez az új alkalmazottak felvételének – derül ki a felmérésből.
A nevelési szakembereknek szóló új online platformot ismertetett ma az oktatásügyi miniszter.
A honlapon sikertörténetekről, eseményekről, valamint finanszírozási lehetőségekről tájékoztatják az érdekelteket – mondta Paula Apreutesei szaktárcavezető. Hozzátette, a platform segíti a szakembereket, hogy azonosítsák az erőforrásokat és a szükségleteket, valamint ismerteti a legnagyobb eredményeket biztosító projekteket.
Bemutatták az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésen alapuló jogszabályjavaslatokat csütörtökön az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója nemzetközi szakértői csoportjának képviselői - közölte csütörtökön a kezdeményezést kidolgozó RMDSZ.
A szakértők rámutattak: a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának elvét az Európai Unió alapszerződése előírja ugyan, de konkrét jogi intézkedések és határozott, uniós szintű fellépés hiányában a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogaira nincs európai garancia. A javaslatcsomag egyebek mellett az anyanyelvi oktatás terén ír elő intézkedéseket mind az intézményrendszert, mind a speciális tankönyveket és tanterveket illetően, pénzügyi támogatást kér a kisebbségi médiának, és garanciát a kisebbségi kultúrához való hozzáférés biztosítására. A javaslatcsomag elfogadása európai szintű garanciát jelentene az anyanyelvhasználatra a közigazgatásban is: előírja például a hivatalos okiratok anyanyelven történő közlését, de az igazságszolgáltatásra, a közszolgáltatások rendszerére és a fogyasztóvédelemre is kiterjed. Uniós alapokat különítene el az anyanyelvhasználat elősegítésére a kohéziós alap kiterjesztése által. A javaslat értelmében létrehoznák a Nyelvi Sokszínűség Európai Központját. A kisebbségi jogok európai uniós kodifikációját szolgáló intézkedéscsomagot 2020 első felében fogják benyújtani az új Európai Bizottságnak, miután a bizottság a kérés leadásának elhalasztását kérte – mondta Vincze Loránt EP-képviselő, a FUEN elnöke.
Charles Michel volt belga miniszterelnök vette át ma Donald Tusktól az Európai Tanács elnökségét.
Két és fél éves mandátuma december elsején kezdődik és egyetlen alkalommal újítható meg. Charles Michel szerint Európának vezető szerepet kell játszania a világon és a fiatalok hathatósabb bevonását szorgalmazza az európai folyamatokba.
Az albániai földrengés újabb halálos áldozatait találták meg, így péntek reggelre 49-re nőtt a számuk – jelentette az AP hírügynökség a helyszínről.
Már csak egy szálloda romjai között kutattak délelőtt esetleges túlélők és holttestek után a tengerparti Durresben, három nappal a 6,4-es erősségű rengés után. Ogerta Manastirliu egészségügyi miniszter közölte, hogy a sérültek száma kétezer. Az albán miniszterelnök kérte a nemzetközi közösséget, hogy a mentés után az újjáépítésben is segítsen Albániának.
A radikális iszlamista tálibokkal folytatott béketárgyalások újraindítását jelentette be Donald Trump amerikai elnök csütörtökön, a Kabulhoz közeli Bagramban lévő amerikai légi támaszponton.
Az amerikai elnök ezt afgán hivatali kollégájával, Asraf Gánival tartott találkozóján közölte. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az afganisztáni tálibok tűzszünetet és békét akarnak. Az amerikai kormány csaknem egy éven át tárgyalt a tálibokkal a 18 éve tartó fegyveres konfliktus lezárásáról, de Trump szeptember 7-én felfüggesztette a tárgyalásokat, miután megszaporodtak a tálibok támadásai, és egy kabuli merényletükben meghalt 12 ember, köztük egy amerikai katona.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa csütörtökön közölte: a görög kormány arról biztosította őt, hogy nem lesznek fogvatartási központok az Égei-tengeren azután, hogy Athén idegenrendészeti központok létrehozását jelentette be a szigeteken.
A görög kormány a múlt héten bejelentette, hogy menekültbefogadó központokat zár be az égei-tengeri szigeteken, helyettük idegenrendészeti központokat állítanak fel a következő fél évben.
Csíkszeredában a megyeházán ülésezett a múlt héten az Európai Nagyragadozó Platform.
Az ember és nagyvad közötti konfliktusokkal kapcsolatosan tartott műhely-megbeszélésen részt vettek a Hargita megyei és az európai platform tagjai, az európai ernyőszervezetek közül az Európai Földtulajdonosok Szervezete, az Európai Vadász és Természetvédő Egyesületek Föderációja, az Európai Bizottság képviselői. Jelen voltak a hazai kutatóközpontok, civilszervezetek, vadásztársaságok, természetvédelmi hatóságok képviselői is. A szakmai tanácskozásra meghívták Costel Alexe környezetvédelmi minisztert is, ám ő nem vett részt. Biró István összeállítása.
Az alkotmánybíróság igazolta az elnökválasztás második fordulójában győztes Klaus Iohannis államfő újabb elnöki mandátumát, miután a központi választási bizottság (BEC) megküldte a taláros testületnek az elnökválasztás hivatalos végeredményét.
Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke átadta a mandátumigazoló határozat egy példányát Iohannisnak, egy másik példányt pedig a parlamentnek küldenek, amely előtt az újraválasztott elnök decemberben leteszi a második mandátuma kezdetének számító hivatali esküt. Az alkotmánybíróság ünnepi ülésén Klaus Iohannis rámutatott: első ötéves mandátuma tele volt kihívásokkal, de határozottan szembeszállt azokkal a visszalépésekkel, amelyek a demokráciát fenyegették. Azt ígérte, továbbra is elszánt védelmezője lesz a demokráciának, az 1989-es decemberi forradalomban véráldozattal kivívott, és azóta az alkotmány által is szentesített alapjogoknak. A BEC által közzétett végeredmény szerint Iohannis a november 24-i második fordulóban a szavazatok 66,09, míg ellenfele, Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő 33,91 százalékot szerzett. Klaus Iohannis december 21-én kezdi meg második ötéves elnöki mandátumát az állam élén.