Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3773 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Kína határozottan ellenzi a kínai vállalatokat érintő új amerikai korlátozásokat, és megteszi a szükséges intézkedéseket jogos érdekeinek védelmében – közölte ma Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) tegnap olyan szabályokat fogadott el, amelyek értelmében 2028 decemberétől a kínai laboratóriumok nem tesztelhetnek az amerikai piacra szánt elektronikai eszközöket, köztük okostelefonokat, kamerákat és számítógépeket.
Kuo szerint Washington túl tágan értelmezi a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állami hatalommal, és indokolatlanul lép fel a kínai vállalatokkal szemben.
Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
Már csak egy szavazáson múlik, hogy június 4-ét, a Trianon-évfordulóját hivatalos ünnepnappá nyilvánítsák Romániában. A képviselőház közigazgatási bizottsága ugyanis elfogadta tegnap – a Szociáldemokrata Párt és a Népi Mozgalom Pártja szavazataival – Titus Corlățean PSD-s politikus, volt külügyminiszter erre vonatkozó törvénytervezetét. Így már csak a plénumnak kell megszavaznia a jogszabályt ahhoz, hogy az államfő kihirdesse és hatályba lépjen.
Ötezer lejes pénzbírságot rótt ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács Csomortányi István EMNP-elnökre amiatt, hogy egy fényképfelvétel tanúsága szerint még évekkel ezelőtt náci karlendítést mutatott be. A diszkriminációs tanács ugyanakkor arra is kötelezte Csomortányit, hogy harminc napon belül tegye közzé a testület döntésének szövegét az Erdélyi Magyar Néppárt honlapján magyar és román nyelven egyaránt.
Az alkotmánybíróság épülete előtt tiltakozott ma délelőtt az Országos Szakszervezeti Tömb a társadalombiztosítás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való átruházásáról is rendelkező sürgősségi kormányrendelet miatt. A sztrájkőrséget állók a jogszabállyal kapcsolatos kifogások megvitatását, illetve a döntéshozatalt sürgetik.
A Magyar Polgári Párt belső ellenzéke és a pártból kizárt politikusok létrehozták az Erdélyi Polgári Mozgalmat. Az MPP-én belüli viták és sorozatos kizárások miatt mozgalomba tömörülők leszögezték: nem kívánnak indulni a választásokon a mozgalom színeiben és nem is akarnak párttá alakulni. Céljuk: helyreállítani a törvényességet a párton belül.
Csaknem egymilliárd ember biztonságán őrködik a NATO – közölte ma, a szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón a brit miniszterelnök. Boris Johnson a 29 tagország állam- és kormányfőinek évfordulós rendezvényére kiadott nyilatkozatában leszögezte: az a tény, hogy a szövetség tagjai ma békében és szabadságban élhetnek, mutatja a NATO alapját képező egyszerű tétel erejét: mindaddig, amíg a szövetség összetart, senki nem remélheti, hogy vereséget mérhet rá, így senki nem fog háborút kirobbantani.
Mától hatályba lép az uniós külső határok hatékonyabb védelmét is biztosító Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet, amelynek következtében körülbelül 10 ezer főre duzzasztják a Frontex létszámát. Ez egy több évig tartó folyamat lesz – nyilatkozta ma a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 2020-ban világszerte 64 országban 59 millió gyermeknek nyújt életmentő segítséget, amelyhez 4,2 milliárd dollár támogatásra lesz szüksége. Az UNICEF a világ legnagyobb gyermekeket segítő humanitárius szervezete, amely azonban még soha nem igényelt ilyen nagy összeget a vészhelyzetben lévő gyermekek számára.
Adásunkban Pataky Lehel Zsolt Juhász Béla közíróval, az Aradi személyiségek című interjúkötet-sorozat szerzőjével beszélget, majd Molnár Krisztina hangképes összeállítását hallhatják…
Elindította hétfőn az igazságügyi minisztérium az új legfőbb ügyész, továbbá a korrupcióellenes ügyészség (DNA), valamint a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) főügyészének kiválasztási eljárását. A szaktárca közleménye értelmében a procedúra január 22-éig tart.
A fogyatékkal élők „valós integrációjára”, az őket támogató intézkedések terén pedig folytonosságra és egységes megközelítésre van szükség – hangoztatta kedden Ludovic Orban miniszterelnök a fogyatékkal élők világnapja alkalmából kiadott üzenetében.
A Népi Mozgalom Párthoz (PMP) tartozó parlamenti képviselők egy csoportja törvénymódosítással az állami magánvagyonába helyezné a katonatemetőket, és a védelmi minisztériumra bízná a sírkertek gondozását – nyilatkozta tegnap Marius Pașcan Maros megyei parlamenti képviselő, a PMP ügyvezető elnöke az Agerpres hírügynökségnek.
Már csak egy szavazáson múlik, hogy június 4-ét, a Trianon-évfordulóját hivatalos ünnepnappá nyilvánítsák Romániában. A képviselőház közigazgatási bizottsága ugyanis elfogadta tegnap – a Szociáldemokrata Párt és a Népi Mozgalom Pártja szavazataival – Titus Corlățean PSD-s politikus, volt külügyminiszter erre vonatkozó törvénytervezetét. Így már csak a plénumnak kell megszavaznia a jogszabályt ahhoz, hogy az államfő kihirdesse és hatályba lépjen.
Az RMDSZ frakcióvezetője, Korodi Attila Facebook-oldalán arról írt, hogy a kezdeményezés a román–magyar ellentéteket szítja ahelyett, hogy az előterjesztők a történelmi megbékélést és a közös jövőtervezést tartanák szem előtt. A Hargita megyei politikus szerint ebben az ülésszakban valószínűleg nem kerül szavazásra plénum elé a tervezet, de amikor eljön az ideje, „nagy eséllyel” megszavazzák azt. A törvénytervezet a szenátuson hallgatólagosan átment, így került a képviselőházba, amely a döntő ház ez esetben. Az RMDSZ határozottan ellenzi a kezdeményezést, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a tervezetet leszavazza a parlament – fogalmazott Korodi Attila.
Titus Corlățean azt követően nyújtotta be törvénytervezetét, hogy a magyar Országgyűlés 2020-at, a trianoni diktátum századik évfordulóját a nemzeti összetartozás évének nyilvánította.
Ötezer lejes pénzbírságot rótt ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács Csomortányi István EMNP-elnökre amiatt, hogy egy fényképfelvétel tanúsága szerint még évekkel ezelőtt náci karlendítést mutatott be. A diszkriminációs tanács ugyanakkor arra is kötelezte Csomortányit, hogy harminc napon belül tegye közzé a testület döntésének szövegét az Erdélyi Magyar Néppárt honlapján magyar és román nyelven egyaránt.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a G4Media hírportálnak elmondta: úgy ítélték meg, hogy a náci karlendítés – függetlenül attól, hogy mennyire régen készült az ezt megörökítő fénykép – meghaladja a szólásszabadság kereteit, sérti egy kisebbségnek és a náci rezsim rémtetteit elszenvedőknek az emberi méltóságát.
Csomortányi István az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy „ez egy politikai megrendelésre született döntés, nincs mit kezdeni vele”. Hozzátette: a döntést nem fogadja el, de nincs meggyőződve arról, hogy érdemes a román bíróságokon pereskednie az igazáért. Az EMNP elnöke elmondta: az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz eljuttatott írásos álláspontjában azt közölte, hogy kétes hitelességű fotók alapján jelentették fel, amelyeket nem ő hozott nyilvánosságra, ezért a diszkrimináció alanya kérdéses.
Az alkotmánybíróság épülete előtt tiltakozott ma délelőtt az Országos Szakszervezeti Tömb a társadalombiztosítás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való átruházásáról is rendelkező sürgősségi kormányrendelet miatt. A sztrájkőrséget állók a jogszabállyal kapcsolatos kifogások megvitatását, illetve a döntéshozatalt sürgetik.
Az Országos Szakszervezeti Tömb arra kéri az alkotmánybíróságot, hogy tartsa be az intézmény működéséről szóló törvény előírásait, a Nép Ügyvédjétől, a kormánytól, a képviselőháztól és a szenátustól pedig azt követeli, hogy mielőbb küldjék el hivatalos álláspontjukat a téma kapcsán a taláros testületnek, ugyanakkor felszólítja Románia elnökét is, hogy foglaljon állást az ügyben.
A tiltakozók holnap délelőtt is sztrájkőrséget állnak az alkotmánybíróság épületének főbejárata előtt.
A Magyar Polgári Párt belső ellenzéke és a pártból kizárt politikusok létrehozták az Erdélyi Polgári Mozgalmat. Az MPP-én belüli viták és sorozatos kizárások miatt mozgalomba tömörülők leszögezték: nem kívánnak indulni a választásokon a mozgalom színeiben és nem is akarnak párttá alakulni. Céljuk: helyreállítani a törvényességet a párton belül.
Az Erdélyi Polgári Mozgalom kezdeményezői Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt parlamenti képviselők, Csáki Attila az MPP Kovászna megyei elnöke, Nagy Gábor Levente a párt sepsiszentgyörgyi elnöke, Pethő István leváltott választmányi elnök, Csomortáni Gál László az MPP leváltott Hargita megyei elnökségi tagja, Salamon Zoltán az MPP egykori ügyvezető elnöke és Rákossy Botond leváltott és a pártból is kizárt Hargita megyei elnök, akik szerint már mások is jelezték, hogy csatlakoznak a mozgalomhoz, amely nyitott minden politikai párt, civil szervezet és egyház tagsága számára.
Csaknem egymilliárd ember biztonságán őrködik a NATO – közölte ma, a szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón a brit miniszterelnök. Boris Johnson a 29 tagország állam- és kormányfőinek évfordulós rendezvényére kiadott nyilatkozatában leszögezte: az a tény, hogy a szövetség tagjai ma békében és szabadságban élhetnek, mutatja a NATO alapját képező egyszerű tétel erejét: mindaddig, amíg a szövetség összetart, senki nem remélheti, hogy vereséget mérhet rá, így senki nem fog háborút kirobbantani.
A brit miniszterelnök szerint ugyanakkor a NATO-nak nem szabad visszariadnia „az új realitások” megvitatásától, különös tekintettel az olyan újonnan megjelenő fenyegetésekre, mint a hibrid hadviselés, valamint a világűrben és a kibertérben alkalmazott, ártó célú technológiák.
Mától hatályba lép az uniós külső határok hatékonyabb védelmét is biztosító Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet, amelynek következtében körülbelül 10 ezer főre duzzasztják a Frontex létszámát. Ez egy több évig tartó folyamat lesz – nyilatkozta ma a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Bakondi György az M1 tévécsatornán elmondta: a migráció kérdésében a magyar álláspont nem változott. Budapest semmiféle kötelező kvótát nem támogat, a külső határok biztosítását és a jogellenesen Európában tartózkodók kiszállítását képviseli.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 2020-ban világszerte 64 országban 59 millió gyermeknek nyújt életmentő segítséget, amelyhez 4,2 milliárd dollár támogatásra lesz szüksége. Az UNICEF a világ legnagyobb gyermekeket segítő humanitárius szervezete, amely azonban még soha nem igényelt ilyen nagy összeget a vészhelyzetben lévő gyermekek számára.
Az UNICEF gyermekekért indított humanitárius kezdeményezésének 2020-ban a felnőtteket is beleértve mintegy 95 millió embert kell elérnie, hogy konfliktuszónákban és katasztrófa sújtotta területeken vizet, táplálékot, oktatást és egészségügyi támogatást biztosítson a rászorulóknak.
Adásunkban Pataky Lehel Zsolt Juhász Béla közíróval, az Aradi személyiségek című interjúkötet-sorozat szerzőjével beszélget, majd Molnár Krisztina hangképes összeállítását hallhatják a novemberben Marosvásárhelyen megszervezett Tanár, diák, szülő vs. Rendszer című beszélgetésről.
Elindította hétfőn az igazságügyi minisztérium az új legfőbb ügyész, továbbá a korrupcióellenes ügyészség (DNA), valamint a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) főügyészének kiválasztási eljárását. A szaktárca közleménye értelmében a procedúra január 22-éig tart.
Az említett tisztségek iránt érdeklődő ügyészek december 23-ig nyújthatják be jelentkezésüket. A törvény által előírt feltételeknek megfelelő pályázók listáját december 24-én teszik közzé a minisztérium weboldalán. A jelöltek meghallgatására január 14. és 17. között kerül sor, az eredményeket január 21-én hozzák nyilvánosságra. Az igazságügyi miniszter által a kiválasztott jelöltek kinevezését előbb a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének kell véleményeznie, ezt követően pedig a tárcavezető elküldi a javaslatokat az államfőnek – ismerteti az eljárást a szaktárca
A Nemzetközi Matematikai Unió és az UNESCO március 14-ét jelölte ki a matematika világnapjává. A dátumot nem véletlenszerűen választották, hanem az úgynevezett pí kerekített értéke, vagyis a 3,14 alapján. A nevezetes szám a kör kerületének és átmérőjének hányadosa. Először hivatalosan 2020. március 14-én ünneplik meg a világnapot, amelyet a Föld sok országával korábban is ezen a napon tartottak. Az első nemzetközi világnap mottója: a Matematika mindenütt, de ez 2020-ban szombatra esik, így március 13-án, pénteken ünneplik majd.
A fogyatékkal élők "valós integrációjára", az őket támogató intézkedések terén pedig folytonosságra és egységes megközelítésre van szükség - hangoztatta kedden Ludovic Orban miniszterelnök a fogyatékkal élők világnapja alkalmából kiadott üzenetében.
A kormányfő rámutatott, a világnap jó alkalom arra, hogy hangsúlyozzuk az "egyenlő emberek - egyenlő jogok" elvét, amellyel 27 évvel ezelőtt a nemzetközi közösség felhívta a figyelmet a fogyatékkal élők problémáinak tudatosítására. "A diszkrimináció megelőzése, ezen személyek jogainak és méltóságának tiszteletben tartása olyan célkitűzések, amelyek teljesítése felé nagy lépéseket tett Románia, de sok tennivaló van még, hogy mindenki számára biztosított legyen a normális élethez való hozzáférés" - fogalmazott.
A Népi Mozgalom Párthoz (PMP) tartozó parlamenti képviselők egy csoportja törvénymódosítással az állami magánvagyonába helyezné a katonatemetőket, és a védelmi minisztériumra bízná a sírkertek gondozását – nyilatkozta tegnap Marius Pașcan Maros megyei parlamenti képviselő, a PMP ügyvezető elnöke az Agerpres hírügynökségnek.
A kezdeményezést a PMP 18 képviselője iktatta a parlamentben. A védelmi tárca már júniusban úgy próbálta orvosolni az úz-völgyi katonatemető körül kialakult helyzetet, hogy saját gondozásába veszi a sírkertet. Gabriel Leș korábbi miniszter szerint ezt éppen a temető nemzetközi jellegének a megőrzése teszi szükségessé.
Már csak egy szavazáson múlik, hogy június 4-ét, a Trianon-évfordulóját hivatalos ünnepnappá nyilvánítsák Romániában. A képviselőház közigazgatási bizottsága ugyanis elfogadta tegnap – a Szociáldemokrata Párt és a Népi Mozgalom Pártja szavazataival – Titus Corlățean PSD-s politikus, volt külügyminiszter erre vonatkozó törvénytervezetét. Így már csak a plénumnak kell megszavaznia a jogszabályt ahhoz, hogy az államfő kihirdesse és hatályba lépjen.
Az RMDSZ frakcióvezetője, Korodi Attila Facebook-oldalán arról írt, hogy a kezdeményezés a román–magyar ellentéteket szítja ahelyett, hogy az előterjesztők a történelmi megbékélést és a közös jövőtervezést tartanák szem előtt. A Hargita megyei politikus szerint ebben az ülésszakban valószínűleg nem kerül szavazásra plénum elé a tervezet, de amikor eljön az ideje, „nagy eséllyel” megszavazzák azt. A törvénytervezet a szenátuson hallgatólagosan átment, így került a képviselőházba, amely a döntő ház ez esetben. Az RMDSZ határozottan ellenzi a kezdeményezést, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a tervezetet leszavazza a parlament – fogalmazott Korodi Attila.
Titus Corlățean azt követően nyújtotta be törvénytervezetét, hogy a magyar Országgyűlés 2020-at, a trianoni diktátum századik évfordulóját a nemzeti összetartozás évének nyilvánította.