Nicuşor Dan holnap újabb egyeztetéseket tart a politikai pártokkal a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy ezúttal sikerül többséget találni egy stabil kormány létrehozásához, és elmondta, hogy a parlamenti szünet idején nem tartotta célszerűnek újabb jelölt megnevezését.
Nicuşor Dan korábbi álláspontja szerint olyan jelöltet kíván megnevezni, aki mögött tényleges parlamenti többség áll, hogy elkerülhető legyen egy újabb sikertelen kormányalakítás.
A parlamenti pártok vezetőségei hétfőn ülnek össze, hogy kidolgozzák stratégiájukat az új kormány megalakítása érdekében.
A Szociáldemokrata Párt Országos Politikai Tanácsa Sinaján gyűlt össze, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség vezetőségei is várhatóan ma döntenek a kérdésről, míg a Románok Egységéért Párt közleményben kérte előrehozott választások megszervezését a jelenlegi politikai zsákutcából való kilábalás érdekében. Ugyanakkor tárgyalnak az új parlamenti ülésszak prioritásairól amelyek között szerepel a közigazgatás és az állami vállalatok átszervezése, a választási reform és az egységes közalkalmazotti bértörvény.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter szerint a parlamentnek mielőbb döntenie kell arról, hogy hatályban marad, hatályon kívül helyezik vagy elhalasztják annak a 2023-ban elfogadott törvényi rendelkezésnek az alkalmazását, amely lehetővé teszi bizonyos középiskolák számára, hogy a helyek legfeljebb felére külön felvételi vizsgát szervezzenek. A miniszter azt is közölte, hogy a jogszabály módosításáig az oktatási minisztérium a jelenleg hatályos rendelkezés alapján előkészíti és közzéteszi a felvételi módszertanát és ütemtervet.
Ma lezárul az Országos Helyreállítási és Reziliencia Terv, egy uniós különalapból finanszírozott, beruházásokat és reformokat támogató mechanizmus, amelyet Európa koronavírusjárvány utáni újjáépítésének támogatására hoztak létre.
A terv keretében Románia számára biztosított, több mint 20 milliárd eurós keretből az ország ténylegesen mintegy 13 milliárd eurót tudott lehívni. A fennmaradó összeg attól függ, hogy az Európai Bizottság hogyan értékeli a bukaresti hatóságok által az utolsó pillanatban végrehajtott reformokat.
Románia a sereghajtók között van az uniós helyreállítási alap célkitűzéseinek teljesítésében – derül ki az Európai Bizottság adataiból. A támogatások és hitelek lehívásának arányát tekintve Dánia áll az élen, száz százalékos teljesítménnyel, Ausztria 92, Csehország pedig 89 százalékkal követi. Románia a 27 tagállam közül a 21. helyen áll, mintegy 64 százalékos lehívási aránnyal.
Nicuşor Dan holnap újabb egyeztetéseket tart a politikai pártokkal a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy ezúttal sikerül többséget találni egy stabil kormány létrehozásához, és elmondta, hogy a parlamenti szünet idején nem tartotta célszerűnek újabb jelölt megnevezését.
Nicuşor Dan korábbi álláspontja szerint olyan jelöltet kíván megnevezni, aki mögött tényleges parlamenti többség áll, hogy elkerülhető legyen egy újabb sikertelen kormányalakítás.
Az októberben tartott előrehozott hollandiai választásokon mandátumot szerző pártok közül a 66-os Demokraták pártja (D66), a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), valamint…
Az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás miatt két francia ellenzéki párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés…
Minden eddiginél nagyobb összeget fordított közberuházásokra a kormány tavaly – közölte tegnap Ilie Bolojan kormányfő. A miniszterelnök szerint tavaly a…
Hazánkban 2,6 százalékkal kevesebb személygépkocsit gyártottak tavaly mint egy évvel korábban – közölte a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM). Tavaly 545…
Mai műsorunkban a heti hírösszefoglalóban beszámolunk a helyi adók jelentős emelkedéséről, az alkotmánybíróságnak a speciális nyugdíjakkal kapcsolatos időhúzásáról, a hazai…
Az Egyesült Államok tulajdonként akarja megszerezni Grönlandot és nem csupán szerződés formájában akar jogokkal rendelkezni Donald Trump amerikai elnök szerint.…
Az igazságügyi minisztérium elindította a legfőbb ügyész, valamint a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség…
Az energiaügyi minisztérium tervei szerint tavasztól automatikusan levonnák az 50 lejes támogatást a sérülékeny fogyasztók áramszámlájából. Erről Bogdan Ivan energiaügyi…
Az októberben tartott előrehozott hollandiai választásokon mandátumot szerző pártok közül a 66-os Demokraták pártja (D66), a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), valamint a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) arról döntött, hogy kisebbségi támogatással alakítanak kormányt több mint két hónappal az előrehozott választások után - tájékoztatott az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál. A beszámoló szerint a három párt annak ellenére döntött kisebbségi kormány létrehozásáról, hogy sem a képviselőházban, sem pedig a szenátusban nem rendelkezne többséggel. Mindhárom párt vezetője fontosnak tartotta a kabinet gyors megalakítását, különösen tekintettel a "globális geopolitikai feszültségekre".
Az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás miatt két francia ellenzéki párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés bizalmatlansági indítványt nyújtott be pénteken Sébastien Lecornu kormánya ellen annak ellenére, hogy a megállapodás megkötésére a francia kormány illetékes minisztere nemmel szavazott az Európai Unió Tanácsában. A miniszterelnök bírálta a "cinikus pártpozíciókat". Az indítványokról a jövő hét közepén szavaz a francia nemzetgyűlés.
Minden eddiginél nagyobb összeget fordított közberuházásokra a kormány tavaly - közölte tegnap Ilie Bolojan kormányfő. A miniszterelnök szerint tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 7,2 százalékának megfelelő 137,5 milliárd lejt költöttek közberuházásokra. Ez nemcsak az elmúlt öt év viszonylatában, hanem Románia 1989 utáni történetében is a legjelentősebb összegnek számít - tette hozzá. A kormányfő azt is közölte, hogy a fejlesztésekre fordított teljes összegből 56 százalék uniós forrásokból származott.
Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala. Az adatokat szolgáltató tagállamok közül a legjelentősebb növekedés Cipruson (8,5 százalék), Portugáliában (6,5) és Dániában (6,2) volt. Csökkenést csak Romániában (4,6 százalék), Szlovákiában (2,8), Ausztriában (2,2) és Luxemburgban (0,1) jegyeztek. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint hazánkban tavaly novemberben az előző év novemberéhez viszonyítva a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene.
Hazánkban 2,6 százalékkal kevesebb személygépkocsit gyártottak tavaly mint egy évvel korábban - közölte a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM). Tavaly 545 510 személygépkocsi készült. Ez 14 592 darabbal marad el az egy évvel korábbi termeléstől. A hazai autóipar minden idők legjobb eredményét érte el 2024-ben, amikor több mint 560 ezer gépkocsit gyártottak.
Előzetes letartóztatásban marad a következő 30 napban Horațiu Potra, a fia, Dorian Potra és az unokaöccse, Alexandru Potra - döntötte el tegnap a bukaresti ítélőtábla. A döntés nem jogerős. Potráékat november 20-án helyezték vizsgálati fogságba, miután korábban az Egyesült Arab Emírségekben őrizetbe vették, majd Romániába hozták. Horațiu Potrát és társait ugyanabban az ügyben állította bíróság elé a legfőbb ügyészség, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelölt ellen is vádat emeltek az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlet miatt.
Mai műsorunkban a heti hírösszefoglalóban beszámolunk a helyi adók jelentős emelkedéséről, az alkotmánybíróságnak a speciális nyugdíjakkal kapcsolatos időhúzásáról, a hazai autópálya-építési tervekről, a Mercosur-egyezményről és az általa okozott gazdatüntetésekről, az Egyesült Államoknak az ENSZ-szel kapcsolatos legújabb döntéseiről, illetve az amerikai idegenrendészet túlkapásairól.
Venezuelában az Egyesült Államok vette át az irányítást, miután az amerikai hadsereg letartóztatta, kiemelte és Amerikába szállította Nicolás Maduro elnököt és feleségét. Összefoglaljuk, hogy a művelet milyen kételyeket vet fel.
Garzó Ferenc: A “ragadozók” tudásellenes intelligenciája
Az Egyesült Államok tulajdonként akarja megszerezni Grönlandot és nem csupán szerződés formájában akar jogokkal rendelkezni Donald Trump amerikai elnök szerint. Trump a New York Times-nak adott interjúban kifejtette, hogy a tulajdonosi jogviszony olyan lehetőségeket ad, amelyeket egy bérleti szerződés, vagy egyezmény nem keletkeztet. Az elnököt arról kérdezték, hogy Grönland megszerzése fontosabb-e számára, mint a 76 éves katonai szövetség, a NATO fenntartása. Trump nem válaszolt közvetlenül a kérdésre, de elismerte, hogy kormányának esetleg választania kell a két lehetőség közül. Kifejtette álláspontját, miszerint a transzatlanti szövetség gyakorlatilag haszontalan az Egyesült Államok központi szerepe nélkül. Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy nem érzi magát korlátozva a nemzetközi jog által, és csak a saját lelkiismerete korlátozza.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök közzétett ma egy levelet, amelyet Donald Trump amerikai elnök írt neki, és amelyben az elnök Magyarország miniszterelnökét méltatja. A december 10-ik keltezésű levélben Trump kijelenti, hogy Orbán merész vezetése példaként szolgál az egész világ számára. Az amerikai elnök kifejtette: alig várja, hogy tovább mélyítsék az együttműködést a védelem, az energia és az illegális bevándorlás terén, majd megköszönte, hogy Orbán meghívta Magyarországra és jelezte: stábja fel fogja venni a kapcsolatot az időbeosztásával kapcsolatban. Trump háláját fejezte ki a magyar miniszterelnöknek barátságáért és támogatásáért, és sok szerencsét kívánt neki a magyarországi választási kampányhoz.
Kijev környékét támadta elsősorban Oroszország mára virradóra – idézte az MTI az ukrán légierő tájékoztatását. Az orosz hadsereg 278 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen. A támadásnak halálos áldozatai és sebesültjei is vannak, illetve komoly károk keletkeztek. Az előzetes adatok szerint a légvédelem a 36 különböző típusú rakétából 18-at, a 242 drónból pedig 226-ot megsemmisített, azonban 19 helyszínen 18 rakéta és drón célba talált. Az Ukrajna fővárosa elleni nagyszabású légitámadás következtében négy ember meghalt, 25-en pedig megsebesültek, köztük öt katasztrófavédelmi alkalmazott és három orvos.
Az igazságügyi minisztérium elindította a legfőbb ügyész, valamint a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) vezető ügyészének kiválasztási eljárását. Az ütemterv szerint február 9-ig lehet benyújtani a pályázatokat és a szükséges dokumentumokat, a formai feltételeknek megfelelő jelentkezők listáját pedig február 16-án teszik közzé. A kiválasztás következő szakaszában, február 23. és 26. között a jelöltek meghallgatáson vesznek részt. A kiválasztás eredményeit március 2-án hozzák nyilvánosságra. A kiválasztási eljárások elindítását az indokolja, hogy március 31-én megüresedik a legfőbb ügyészség és a DNA vezetői posztja, míg a DIICOT főügyészének mandátuma április 14-én jár le.
Az energiaügyi minisztérium tervei szerint tavasztól automatikusan levonnák az 50 lejes támogatást a sérülékeny fogyasztók áramszámlájából. Erről Bogdan Ivan energiaügyi miniszter beszélt tegnap. Elmondta, hogy a minisztérium az áramszolgáltatókkal és -elosztókkal együtt egy új mechanizmuson dolgozik, amelynek révén a sérülékeny fogyasztóknak járó havi 50 lejes támogatást automatikusan levonnák a számlából, megszüntetve a jelenlegi, adminisztrációval és utánajárással járó rendszert. A miniszter elmondta, hogy a mostani támogatási forma március 31-ig érvényes, ezután válhatna működőképessé az új megoldás. Ivan szerint az intézkedés mintegy 2,1 millió háztartásra, összesen körülbelül 3,5 millió emberre terjedhetne ki.
Az októberben tartott előrehozott hollandiai választásokon mandátumot szerző pártok közül a 66-os Demokraták pártja (D66), a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), valamint a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) arról döntött, hogy kisebbségi támogatással alakítanak kormányt több mint két hónappal az előrehozott választások után - tájékoztatott az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál. A beszámoló szerint a három párt annak ellenére döntött kisebbségi kormány létrehozásáról, hogy sem a képviselőházban, sem pedig a szenátusban nem rendelkezne többséggel. Mindhárom párt vezetője fontosnak tartotta a kabinet gyors megalakítását, különösen tekintettel a "globális geopolitikai feszültségekre".
