Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ. A kormányfő a közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy két év után indokolt a nyugdíjak emelése, és a kabinet szeretné megvalósítani a Florin Manole munkaügyi miniszter által javasolt nyugdíjemelést. – Az emelés valószínű, de amíg nem ismerjük a pontos adatokat, nem szeretnék ígéreteket tenni – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy Románia jelenleg a költségvetési konszolidáció időszakában van, ami azt jelenti, hogy a korábban rendkívül magas államháztartási hiányt csökkenteni kell. Fontosnak nevezte a költségvetési egyensúly helyreállítását, ugyanakkor szerinte reményt és bizalmat is kell adni a lakosságnak abban, hogy javulni fog a helyzet.
"
["post_title"]=>
string(97) "A miniszterelnök szerint indexálhatják a nyugdíjakat, de még nincs végleges döntés erről"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(87) "a-miniszterelnok-szerint-indexalhatjak-a-nyugdijakat-de-meg-nincs-vegleges-dontes-errol"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-11-04 15:17:44"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-11-04 13:17:44"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469999"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3799 (24) {
["ID"]=>
int(469995)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-11-04 15:11:59"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-11-04 13:11:59"
["post_content"]=>
string(1287) "
Magyarországon elérhetővé vált mától mintegy 60 ezer, a rendszerváltás előtt működő állambiztonsági szolgálatok által beszervezett hálózati személy neve és adata. A dokumentumok már elérhetőek a nyitottaktak.hu oldalon. A számos titkosszolgálati irattípus közül most három vált bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé: a 6-os karton, vagyis a hálózati személy nyilvántartási lapja, a B (azaz beszervezési) -napló és a H (azaz hálózati) - adattár. A szerdától megismerhető ügynökakták III/I-es, vagyis a hírszerzéssel kapcsolatos dokumentumait és adatait viszont nem hozzák nyilvánosságra. Ezzel kapcsolatosan Magyar Péter miniszterelnök elmondta, hogy a magyar nemzetbiztonságnak még most is vannak ezzel kapcsolatos érdekei, és nagyon nagy nemzetközi és egyéb problémákat tudna az ország részére okozni, ha ezek nyilvánosságra kerülnének. Magyar Péter egyébként a nyilvánosságra kerülő információk méltósággal és emberséggel történő kezelésére szólította fel az állampolgárokat a mai budapesti sajtótájékoztatóján. Rámutatott: a napvilágra kerülő információkról inkább beszélni érdemes, nem pedig ítélkezni miattuk.
A kolozsvári születésű Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a magyarországi Válasz Online-nak adott, szerdán megjelent interjújában elismerte, hogy 1957 és 1966 között "Pál" fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában. A jövőre 90 éves fotográfus maga kezdeményezte múltjának feltárását, még azelőtt, hogy nyilvánossá váltak volna a kádári titkosrendőrség hálózati személyeinek hatos kartonjai. Korniss Péter úgy fogalmazott: szégyelli egykori szerepét, ugyanakkor szeretné, ha történetét nem találgatások alapján ítélnék meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állami kitüntetést adományozott Melania Trump amerikai first ladynek a múlt héten egy frontvonalbeli városból végrehajtott humanitárius evakuálás megszervezésében játszott szerepéért - derült ki a szerdán közzétett elnöki rendeletből.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ. A kormányfő a közszolgálati televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy két év után indokolt a nyugdíjak emelése, és a kabinet szeretné megvalósítani a Florin Manole munkaügyi miniszter által javasolt nyugdíjemelést. – Az emelés valószínű, de amíg nem ismerjük a pontos adatokat, nem szeretnék ígéreteket tenni – fogalmazott a miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy Románia jelenleg a költségvetési konszolidáció időszakában van, ami azt jelenti, hogy a korábban rendkívül magas államháztartási hiányt csökkenteni kell. Fontosnak nevezte a költségvetési egyensúly helyreállítását, ugyanakkor szerinte reményt és bizalmat is kell adni a lakosságnak abban, hogy javulni fog a helyzet.
Lengyelország jövő hét elejétől elkezdi fokozatosan feloldani a COVID-19 járvány miatt bevezetett szigorításokat főként ami a gazdaságot illeti – elsőként…
Mostanáig 1051 koronavírusból meggyógyult személyt, és 6879 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván hazánkban. Az új koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálesetek száma 332-re emelkedett.
Online portált hozott létre a Botosani megyei Mezőgazdasági Igazgatóság a helyi termelők támogatása érdekében. Ennek segítségével a megye gazdái, akárcsak a hús és tej termékeket gyártók, a méhészek és haltenyésztők közvetlen kapcsolatba léphetnek a vásárlókkal még okostelefonon keresztül is termékeik értékesítése végett.
Az orosz jegybank azt közölte, hogy az adósság negyedéves összevetésben 40,8 milliárd dollárral (8,3 százalékkal) 450 milliárd dollárra, 2009 áprilisa óta legalacsonyabb szintre süllyedt március végén.
Sikeresen átment az engedélyeztetés első szakaszán az első román tervezésű lélegeztető ventillátor, amelyet néhány hét alatt készítettek el marosvásárhelyi és kolozsvári mérnökök.
Ezt ma Bruno Le Maire, gazdasági és pénzügyminiszter jelentette be. Eközben Gerald Darmanin francia költségvetési miniszter ugyancsak ma arról beszélt, hogy inkább a 9 százalék tűnik reálisabbnak, ami a második világháború óta a legnagyobb deficit lenne.
Egy héten belül második alkalommal módosította a bruttó nemzeti össztermékre vonatkozó előrejelzését a francia kormányt. Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter a korábbi 6 százalékos zsugorodás helyett, most 8 százalékos visszaesésre számít – közli az AFP és a Reuters.
Lengyelország jövő hét elejétől elkezdi fokozatosan feloldani a COVID-19 járvány miatt bevezetett szigorításokat főként ami a gazdaságot illeti – elsőként a közép-európai államok közül. Lukasz Szumowski egészségügyi miniszter a lengyel RMF FM-nek nyilatkozva elmondta, hogy április 19-től kisebb lépésekkel ugyan de megpróbálnak visszatérni a járvány előtti életvitelhez, tevékenységekhez. Szumowski véradásra kérte fel azokat a lengyel állampolgárokat, akik kigyógyultak a vírusfertőzésből, hogy a vérből nyert antitestekkel segíthessenek azokon, akik betegek. A varsói kormány szóvivője, Piotr Muller a lengyel állami rádiónak nyilatkozva azt mondta, elsőként az üzleteket nyitják meg, illetve hamarosan meghozzák azokat a döntéseket, amelyek szerint megszervezik az életet - Lengyelországban 6934 fertőzött személyt tartanak nyilván, és eddig 245-en vesztették életüket az új koronavírus miatt – adja hírül a thenews.pl, a Reuters hírügynökség és az Agerpres.
A Politico mai számában éppen azt vizsgája, hogyan boldogulnak a közép-európai államok a koronavírus járvánnyal – és arra következtetésre jut, hogy látszólag jobban, mint a nyugati államok. Lengyelország, Csehország és Magyarország nem kért az Európai Központi Bank nyújtotta kölcsönökből, mindhárom állam igyekszik a saját, hazai pénzintézeteivel, megoldani a mostani válsághelyzetet, miközben a kormányzati költségek is nőnek. Hasonló helyzetben van Románia és Bulgária is – a szegényebb testvérek az Unióból.A boldogulás titka – írja a Politico az, hogy mindezek az államok szigorú korlátozásokat vezettek be, még az első halálesetek előtt – a kérdés viszont az, meddig tudnak saját erőforrásaikra hagyatkozva boldogulni ezek az államok?
Közben a járvány epicentruma úgy tűnik Amerikába költözött – írja a The New York Times, a számokra alapozva, amelyek elég ijesztőek: 555 ezer bizonyítottan fertőzött és 22 ezer halott máig. A Wall Street Journal és a Washington Post amiatt aggódik, hogy a drákói szigorúságú intézkedések miatt az emberek elvesztik a bizalmukat a rendszerben. A járvány megöli az igazságot – írja a Washington Post, majd kifejti: egy régi mondás szerint háború idején elsőként az igazság hal meg - ebben a csatában a sajtósok a járulékos áldozatok – ma, a világban, függetlenül attól, hogy diktatórikus vagy demokratikus államberendezkedésről beszélünk a kormányok egyformán reagáltak, azaz korlátozzák az információ szabad áramlását, és csorbítják a jogokat – és ahogy már sokszor láthattuk újságírókat hurcolnak meg verbálisan, időnként fizikailag is. Sőt, Kína nyíltan ki is jelentette, hogy a valóság eltitkolásának nagy szerepe van a betegség legyőzésében – írja a Washington Post. A helyzet Európában sem jobb. Az EUObserver mai számában úgy fogalmaz, hogy ez a járvány ajándék diktátoroknak és tekintélyelvű rendszereknek.Most, krízishelyzetben is nyitva kell tartanunk a szemünket, és figyelnünk kell arra, hogy mi is történik a demokráciával, a demokratikus jogokkal. A járvány elleni küzdelem nem használható ürügyként az emberi jogok és a demokrácia elleni globális támadáshoz – írja az EUObserver. Ma háborúban vagyunk, és harcolnunk kell, de emlékeznünk kell a múltunkra, és nem tagadhatjuk meg értékeinket, és azokat, még ma is érvényes okokat, amelyek az európai álomhoz vezettek, ahhoz, hogy létezik egység és összetartás Európában.
Bill Gates szerint nem a koronavírus-járvány az utolsó, amely megtörténik velünk, de az utolsó lehet azok közül, melyekre nem készültünk fel eléggé – írja a HVG.hu a The Financial Times nyomán. A koronavírus-járvány kapcsán nemrég kiderült, Bill Gates a legkevésbé sem a levegőbe beszélt, amikor nagyjából két évvel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet: a kormányok nem veszik eléggé komolyan a járványokat, és nincsenek felkészülve arra az eshetőségre, ha egy újfajta influenzavírus kezdene el terjedni a világon. A Microsoft-alapító már ezt megelőzően, 2015-ben is arról beszélt, hogy az emberiség következő nagy problémája nem egy világháború, hanem egy járvány lesz.A jelenlegi helyzetet nézve valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy nem hallgattak rá a világ politikusai. Ezen persze most már nem lehet változtatni, a jövőt érintő szavain azonban ezek után talán érdemes lenne elgondolkodni. Már csak azért is, mert nemrég ismét igen komoly kijelentést tett a Microsoft-alapító. Gates szerint érdemes szem előtt tartani, hogy a mostanihoz hasonló járványok 20 évente előfordulhatnak. Ugyanakkor azt is hozzátette, a következőre a jelenlegi helyzet miatt valószínűleg jobban fel lesz készülve az emberiség. A The Financial Times-nak adott Skype-interjújában arról beszélt, hogy a Bill és Melinda Gates Alapítvány jelenleg 7-8, a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésén dolgozik, valamint a gyártáshoz szükséges feltételeket is igyekeznek megteremteni.
Mostanáig 1051 koronavírusból meggyógyult személyt, és 6879 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván hazánkban - közölte ma a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). Az elmúlt 24 órában 246-al nőtt az igazolt esetek száma. Az új koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálesetek száma hazánkban 332-re emelkedett. Ugyanakkor több mint 23 és fél ezer személy van intézményes karanténban, további 67 ezer otthoni elkülönítésben vagy orvosi megfigyelés alatt. Jelenleg 241 beteget ápolnak az intenzív osztályokon. Eddig országszerte 70 097 tesztet végeztek.
A diaszpórában élő románok közül eddig 709 személy biológiai mintáiban mutatták ki a kórt. A legutóbbi halálesetek Franciaországban (2) és Nagy-Britanniában (3) történtek - tájékoztat a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). A legtöbb, koronavírussal fertőzött román állampolgár Olaszországban van, 420 személy, ezt Spanyolország követi 196-os mérleggel, majd Franciaország, 24-el. A koronavírusjárvány kitörése óta 52 külföldön élő román állampolgár hunyt el.
Világszerte 1 millió 925 ezer koronavírussal fertőzött személyt tartanak nyilván a baltimore-i Johns Hopkins egyetem mai összesítésében. Ebből 458 ezret meggyógyultként jegyeznek, a halálesetek számát pedig több mint 119 ezerre becsülik. A fertőzés 185 országban van jelen.
A diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott az elvégzendő tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek.
A legtöbb COVID-19 vírussal fertőzött személy, 582 ezer, az Amerikai Egyesült Államokban van. Donald Trump amerikai elnök ma bejelentette, hogy a kormányzati munkacsoport csaknem befejezte az ország gazdasági újraindításának tervét, és néhány napon belül döntés születhet ennek idejéről és körülményeiről. Iránban 73 ezer regisztrált fertőzöttet, 4500 elhunytat és csaknem 46 ezer felépültet jegyeznek.
Spanyolországban országosan mintegy 2 millió munkavállaló tér vissza a munkába a napokban a spanyol közszolgálati televízióban elhangzott becslés szerint. A szigorú korlátozások azonban továbbra is érvényben maradnak. Ott már több mint 64 700 ezer gyógyultról számoltak be, a Hopkins egyetem 170 ezer fertőzöttet és 17 ezer halottat tart nyilván.
Az olasz kormány mától engedélyezni a könyvesboltok, bébiholmit áruló üzletek és az erdészetek megnyitását, de a járvány gócpontjának tartott Lombardia, Veneto, valamint Piemonte tartomány nem nyitotta újra a kormány által kijelölt üzleteket. Ugyanígy a déli Campania és Szardínia sem. A könyvesbolt-tulajdonosok egy része is nemet mondott az újranyitásra, hangsúlyozva, hogy nem akarnak "kísérleti nyulak" lenni. Hozzátették, hogy nehezen tudják teljesíteni az üzleteik újbóli működtetéséhez előírt napi kétszeri fertőtlenítést is. Olaszországban mára közel 160 ezer fertőzöttet, 20 ezer halottat regisztráltak, ám a gyógyultak száma közelít a 35 és fél ezerhez.
Franciaországban 137 ezer fertőzöttet és csaknem 15 ezer elhalálozást jelentettek, de meghaladta a 28 ezret a nyilván tartott gyógyultak száma.
A koronavírus-járvány lassítására bevezetett németországi korlátozások fokozatos lazítását és a vírus jelenlétének minél szélesebb körű, folyamatos megfigyelését javasolta a német nemzeti tudományos akadémia szerepét betöltő Leopoldina (Leopoldina - Nationale Akademie der Wissenschaften).Németországban 130 ezer fertőzöttet regisztráltak eddig, közülük 3 ezer elhunyt, 68 ezer meggyógyult.
Magyarországon 1512-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, 122-en meggyógyultak, az elhunytak száma is 122, 14 ezren vannak hatósági házi karanténban és csaknem 36 ezer mintavétel történt – tájékoztat a koronavirus.gov.hu mai közleménye.
Mentális egészséget támogató kezdeményezésünk bátorítást, bizalmat, reményt ad. Megszólaltatunk olyan embereket, kiknek szavaiból erő meríthető. A cél megláttatni a jelenlegi világhelyzet lehetőségeit, fenntartva a mindennapi derűt, nyugalmat és józan optimizmust.
Nagy bizonytalanságok közepette különösen fontos a jó szó. Táplál, kiemel, lelkesít. Billenjünk helyre!
Hallgassa meg Kassai Lajos lovasíjász, a kialakult világhelyzet kapcsán megfogalmazott, üzenetét!
"
["post_title"]=>
string(40) "Jó szó embert próbáló időkben (7.)"
["post_excerpt"]=>
string(200) "Hallgassa meg Kassai Lajos lovasíjász, a kialakult világhelyzet kapcsán megfogalmazott, üzenetét!
Nagy bizonytalanságok közepette különösen fontos a jó szó. Táplál, kiemel, lelkesít. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(31) "jo-szo-embert-probalo-idokben-7"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-04-15 13:21:32"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-04-15 10:21:32"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=383554"
["menu_order"]=>
int(26208)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[4]=>
object(WP_Post)#3795 (24) {
["ID"]=>
int(383531)
["post_author"]=>
string(3) "125"
["post_date"]=>
string(19) "2020-04-14 12:44:28"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-04-14 09:44:28"
["post_content"]=>
string(1082) "
Online portált hozott létre a Botosani megyei Mezőgazdasági Igazgatóság a helyi termelők támogatása érdekében. Ennek segítségével a megye gazdái, akárcsak a hús és tej termékeket gyártók, a méhészek és haltenyésztők közvetlen kapcsolatba léphetnek a vásárlókkal még okostelefonon keresztül is termékeik értékesítése végett.
Nagyszebenben a megyei tanács üzemelt be telefonvonalat, ahol a helyi termelőktől rendelni lehet és házhoz szállítják a húsvéti hagyományos termékeket. A közlemény szerint az eddig ideiglenesen működő piacon helyi termelőktől vásárlók ezentúl a megyei tanács honlapján, illetve a piac Facebook oldalán tájékozódhatnak a termelőkről és ajánlataikról. Ugyanakkor a helyi termelőknek szánt portálon virtuális piac is működik a hagyományos termékek beszerzése érdekében - közölte a Szeben megyei tanács. (Rador,Agerpres)
"
["post_title"]=>
string(36) "Online portálok piaci vásárlásra"
["post_excerpt"]=>
string(157) "Botosani megyében és Nagyszebenben is online portált hoztak létre a helyi hatóságok a helyi termelőknek a piaci zsúfoltság elkerülése érdekében."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(32) "online-portalok-piaci-vasarlasra"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-04-14 12:44:29"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-04-14 09:44:29"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=383531"
["menu_order"]=>
int(26209)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#3538 (24) {
["ID"]=>
int(383544)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2020-04-14 13:55:22"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-04-14 10:55:22"
["post_content"]=>
string(1042) "
Málta ma felszólította az Európai Uniót (EU), hogy indítson azonnali humanitárius missziót Líbiába a migráció feltartóztatására a koronavírus-járvány idején. Evarist Bartolo máltai külügyminiszter azt írta Josep Borrellnek, az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõjének, hogy legalább 100 millió euró értékű egészségügyi és élelmiszersegélyre lenne szükség a líbiai humanitárius válság elkerülése érdekében. Bartolo úgy tudja, hogy több mint 650 ezren készülnek Európába az észak-afrikai országból. A tárcavezető szerint a líbiai segéllyel lehetne a leggyorsabban enyhíteni a migránsok nehézségein. Előző nap a határőrség négy hajóra bukkant Líbia és Málta között 258 emberrel fedélzetükön. A Sea-Watch német civil szervezet attól tart, hogy a csónakok egyike 85 emberrel a fedélzetén felborult, és utasai vízbe fulladtak. Málta Olaszországgal együtt lezárta kikötőit a migránsok előtt.
Az orosz jegybank azt közölte, hogy az adósság negyedéves összevetésben 40,8 milliárd dollárral (8,3 százalékkal) 450 milliárd dollárra, 2009 áprilisa óta legalacsonyabb szintre süllyedt március végén. Oroszország külső adóssága tavaly 35,8 milliárd dollárral (7,9 százalékkal) 490,8 milliárd dollárra emelkedett.
Az orosz küladósság 2014 második negyedévében volt a legmagasabb, 732,80 milliárd dollárral, a legalacsonyabb pedig 2002 utolsó negyedévében, 151,30 milliárd dollárral.
Sikeresen átment az engedélyeztetés első szakaszán az első román tervezésű lélegeztető ventillátor, amelyet néhány hét alatt készítettek el marosvásárhelyi és kolozsvári mérnökök.
A marosvásárhelyi csapat tegnap Brassóban mutatta be az engedélyeztető katonai ügynökségnek termékét és a jóváhagyást követően hamarosan megkezdődnek az embereken végzett tesztek - közölte a projekt kezdeményezője, Răzvan Corneliu Popa. Hozzátette, ha minden teszten átmegy a termék, akkor a marosvásárhelyi cég naponta 15 ilyen lélegeztető berendezést tud gyártani.
"
["post_title"]=>
string(45) "Kezdődnek az embereken végzett kísérletek"
["post_excerpt"]=>
string(203) "Sikeresen átment az engedélyeztetés első szakaszán az első román tervezésű lélegeztető ventillátor, amelyet néhány hét alatt készítettek el marosvásárhelyi és kolozsvári mérnökök."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(41) "kezdodnek-az-embereken-vegzett-kiserletek"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-04-14 12:16:47"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-04-14 09:16:47"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=383525"
["menu_order"]=>
int(26212)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[8]=>
object(WP_Post)#3810 (24) {
["ID"]=>
int(383524)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2020-04-14 12:16:15"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-04-14 09:16:15"
["post_content"]=>
string(1114) "
Bruno Le Maire, gazdasági és pénzügyminiszter a francia gazdaság idei teljesítményével kapcsolatban ma úgy nyilatkozott, hogy a francia hazai össztermék (GDP) az eddig várt 6 százaléknál jelentősebben, 8 százalékkal eshet vissza, amit azzal indokolt, hogy a koronavírus miatt a gazdaság leállítása a tervezettnél tovább tart.
A miniszter arra a felvetésre, hogy a kormány változtat-e az idei GDP-arányos államadóssággal kapcsolatos tervén, azt mondta, hogy erre még nem tud választ adni. Egy hete a miniszter azt mondta, hogy az államadósság a GDP 112 százalékára nőhet a múlt év végi 98,1 százalékról.
Eközben Gerald Darmanin francia költségvetési miniszter ugyancsak ma arról beszélt, hogy míg egy hete a GDP-arányos államháztatái hiányt 7,6 százalékra várták, ma már inkább a 9 százalék tűnik reálisabbnak, ami a második világháború óta a legnagyobb deficit lenne.
"
["post_title"]=>
string(55) "Nyolc százalékkal csökkenhet a GDP Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(275) "Ezt ma Bruno Le Maire, gazdasági és pénzügyminiszter jelentette be. Eközben Gerald Darmanin francia költségvetési miniszter ugyancsak ma arról beszélt, hogy inkább a 9 százalék tűnik reálisabbnak, ami a második világháború óta a legnagyobb deficit lenne. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(47) "8-szazalekkal-csokkenhet-a-gdp-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-04-14 13:03:56"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-04-14 10:03:56"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=383524"
["menu_order"]=>
int(26213)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3811 (24) {
["ID"]=>
int(383522)
["post_author"]=>
string(3) "125"
["post_date"]=>
string(19) "2020-04-14 12:00:26"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-04-14 09:00:26"
["post_content"]=>
string(1146) "
Egy héten belül második alkalommal módosította a bruttó nemzeti össztermékre vonatkozó előrejelzését a francia kormányt. Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter a korábbi 6 százalékos zsugorodás helyett, most 8 százalékos visszaesésre számít - közli az AFP és a Reuters.
A tárcavezető a karantén tegnap bejelentett, május 11-ig történő meghosszabbításával magyarázta előrejelzését. A francia kormány holnap tárgyal az idei költségvetés kiegészítéséről. A francia költségvetési miniszter a France Infó rádiónak azt mondta, 9 százalékos GDP-arányos hiányra számít, ami a második világháború utáni legmagasabb érték. Hozzátette, több mint 15 százalékkal emelkedik a francia államadósság is, elérve a 115 százalékot. Mint ismeretes, a Stabilitási Paktum 3 százalékban állapítja meg a maximális költségvetési hiányt, a GDP-arányos államadósság pedig nem haladhatja meg a 60 százalékot.(Agerpres)
Több mint 84,5 százalékkal nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az év első két hónapjában, elérve a 325 millió eurót - közölte a Nemzeti Bank. Összetételében a javak terén volt nagyobb a hiány, mintegy 240 millió euró, míg a szolgáltatásoknál 123 millió euró volt a negatív különbség. Az év első két hónapjában Románia külföldi adóssága majdnem 4,8 milliárd euróval emelkedett, ennek 70,5 százaléka hosszú lejáratú tartozás.
"
["post_title"]=>
string(35) "Egyre jobban eladósodik az ország"
["post_excerpt"]=>
string(159) "Több mint 84,5 százalékkal nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya az év első két hónapjában, elérve a 325 millió eurót - közölte a Nemzeti Bank."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(33) "egyre-jobban-eladosodik-az-orszag"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2020-04-14 11:50:00"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2020-04-14 08:50:00"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(38) "http://www.bukarestiradio.ro/?p=383520"
["menu_order"]=>
int(26215)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3757 (24) {
["ID"]=>
int(383518)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2020-04-14 11:42:43"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2020-04-14 08:42:43"
["post_content"]=>
string(1457) "
Sokkal kevesebb személyt bocsátottak el Brassó megyében a cégek, mint amennyit kényszerszabadságra küldtek a szükségállapot kihirdetése után, az egyedüli ágazat, amelyet ez a jelenség nem érint a mezőgazdaság - derül ki a Brassó megyei Kereskedelmi és Iparkamara által végzett online felmérésből.
Az válaszokból kiderült, az elbocsátások és a kényszerszabadságra küldöttek közötti arány 1 a 15-höz. A legnagyobb gondot az üzleti forgalom és a bevételekkel kapcsolatos nehézségek jelentik. A válaszadók többsége szerint egy év múlva is érezhető lesz a szükségállapot negatív hatása. A cégek szerint a következő negyedévtől várható a lassú helyreállás. A válaszadók 36,5 százaléka az üzleti forgalom egynegyedének csökkenésével, egyharmaduk pedig a forgalom felére zsugorodásával számol. Az állam úgy segíthetnek a kis- és közepes vállalatokon, ha mentesítené őket a szociális hozzájárulások fizetésétől, nulla kamatú hiteleket nyújtanak és eltörölné az adókat a szükségállapot lejárta után is legalább fél évig. A brassói cégek 92 százaléka szerint térítésmentes finanszírozási programokat kellene beindítani. A felmérés április 3-9-e között készült több száz kis- és mikrovállalat képviselőinek megkérdezésével.
Lengyelország jövő hét elejétől elkezdi fokozatosan feloldani a COVID-19 járvány miatt bevezetett szigorításokat főként ami a gazdaságot illeti – elsőként a közép-európai államok közül. Lukasz Szumowski egészségügyi miniszter a lengyel RMF FM-nek nyilatkozva elmondta, hogy április 19-től kisebb lépésekkel ugyan de megpróbálnak visszatérni a járvány előtti életvitelhez, tevékenységekhez. Szumowski véradásra kérte fel azokat a lengyel állampolgárokat, akik kigyógyultak a vírusfertőzésből, hogy a vérből nyert antitestekkel segíthessenek azokon, akik betegek. A varsói kormány szóvivője, Piotr Muller a lengyel állami rádiónak nyilatkozva azt mondta, elsőként az üzleteket nyitják meg, illetve hamarosan meghozzák azokat a döntéseket, amelyek szerint megszervezik az életet - Lengyelországban 6934 fertőzött személyt tartanak nyilván, és eddig 245-en vesztették életüket az új koronavírus miatt – adja hírül a thenews.pl, a Reuters hírügynökség és az Agerpres.
A Politico mai számában éppen azt vizsgája, hogyan boldogulnak a közép-európai államok a koronavírus járvánnyal – és arra következtetésre jut, hogy látszólag jobban, mint a nyugati államok. Lengyelország, Csehország és Magyarország nem kért az Európai Központi Bank nyújtotta kölcsönökből, mindhárom állam igyekszik a saját, hazai pénzintézeteivel, megoldani a mostani válsághelyzetet, miközben a kormányzati költségek is nőnek. Hasonló helyzetben van Románia és Bulgária is – a szegényebb testvérek az Unióból.A boldogulás titka – írja a Politico az, hogy mindezek az államok szigorú korlátozásokat vezettek be, még az első halálesetek előtt – a kérdés viszont az, meddig tudnak saját erőforrásaikra hagyatkozva boldogulni ezek az államok?
Közben a járvány epicentruma úgy tűnik Amerikába költözött – írja a The New York Times, a számokra alapozva, amelyek elég ijesztőek: 555 ezer bizonyítottan fertőzött és 22 ezer halott máig. A Wall Street Journal és a Washington Post amiatt aggódik, hogy a drákói szigorúságú intézkedések miatt az emberek elvesztik a bizalmukat a rendszerben. A járvány megöli az igazságot – írja a Washington Post, majd kifejti: egy régi mondás szerint háború idején elsőként az igazság hal meg - ebben a csatában a sajtósok a járulékos áldozatok – ma, a világban, függetlenül attól, hogy diktatórikus vagy demokratikus államberendezkedésről beszélünk a kormányok egyformán reagáltak, azaz korlátozzák az információ szabad áramlását, és csorbítják a jogokat – és ahogy már sokszor láthattuk újságírókat hurcolnak meg verbálisan, időnként fizikailag is. Sőt, Kína nyíltan ki is jelentette, hogy a valóság eltitkolásának nagy szerepe van a betegség legyőzésében – írja a Washington Post. A helyzet Európában sem jobb. Az EUObserver mai számában úgy fogalmaz, hogy ez a járvány ajándék diktátoroknak és tekintélyelvű rendszereknek.Most, krízishelyzetben is nyitva kell tartanunk a szemünket, és figyelnünk kell arra, hogy mi is történik a demokráciával, a demokratikus jogokkal. A járvány elleni küzdelem nem használható ürügyként az emberi jogok és a demokrácia elleni globális támadáshoz – írja az EUObserver. Ma háborúban vagyunk, és harcolnunk kell, de emlékeznünk kell a múltunkra, és nem tagadhatjuk meg értékeinket, és azokat, még ma is érvényes okokat, amelyek az európai álomhoz vezettek, ahhoz, hogy létezik egység és összetartás Európában.
Bill Gates szerint nem a koronavírus-járvány az utolsó, amely megtörténik velünk, de az utolsó lehet azok közül, melyekre nem készültünk fel eléggé – írja a HVG.hu a The Financial Times nyomán. A koronavírus-járvány kapcsán nemrég kiderült, Bill Gates a legkevésbé sem a levegőbe beszélt, amikor nagyjából két évvel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet: a kormányok nem veszik eléggé komolyan a járványokat, és nincsenek felkészülve arra az eshetőségre, ha egy újfajta influenzavírus kezdene el terjedni a világon. A Microsoft-alapító már ezt megelőzően, 2015-ben is arról beszélt, hogy az emberiség következő nagy problémája nem egy világháború, hanem egy járvány lesz.A jelenlegi helyzetet nézve valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy nem hallgattak rá a világ politikusai. Ezen persze most már nem lehet változtatni, a jövőt érintő szavain azonban ezek után talán érdemes lenne elgondolkodni. Már csak azért is, mert nemrég ismét igen komoly kijelentést tett a Microsoft-alapító. Gates szerint érdemes szem előtt tartani, hogy a mostanihoz hasonló járványok 20 évente előfordulhatnak. Ugyanakkor azt is hozzátette, a következőre a jelenlegi helyzet miatt valószínűleg jobban fel lesz készülve az emberiség. A The Financial Times-nak adott Skype-interjújában arról beszélt, hogy a Bill és Melinda Gates Alapítvány jelenleg 7-8, a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésén dolgozik, valamint a gyártáshoz szükséges feltételeket is igyekeznek megteremteni.
