Lengyelország jövő hét elejétől elkezdi fokozatosan feloldani a COVID-19 járvány miatt bevezetett szigorításokat főként ami a gazdaságot illeti – elsőként a közép-európai államok közül. Lukasz Szumowski egészségügyi miniszter a lengyel RMF FM-nek nyilatkozva elmondta, hogy április 19-től kisebb lépésekkel ugyan de megpróbálnak visszatérni a járvány előtti életvitelhez, tevékenységekhez. Szumowski  véradásra kérte fel azokat a lengyel állampolgárokat, akik kigyógyultak a vírusfertőzésből, hogy a vérből nyert antitestekkel segíthessenek azokon, akik betegek. A varsói kormány szóvivője, Piotr Muller a lengyel állami rádiónak nyilatkozva azt mondta, elsőként az üzleteket nyitják meg,  illetve hamarosan meghozzák azokat a döntéseket, amelyek szerint megszervezik az életet  – Lengyelországban 6934 fertőzött személyt tartanak nyilván, és eddig 245-en vesztették életüket az új koronavírus miatt – adja hírül a thenews.pl, a Reuters hírügynökség és az Agerpres.

A Politico mai számában éppen azt vizsgája, hogyan boldogulnak a közép-európai államok a koronavírus járvánnyal – és arra következtetésre jut, hogy látszólag jobban, mint a nyugati államok. Lengyelország, Csehország és Magyarország nem kért az Európai Központi Bank nyújtotta kölcsönökből, mindhárom állam igyekszik a saját, hazai pénzintézeteivel, megoldani a mostani válsághelyzetet, miközben a kormányzati költségek is nőnek. Hasonló helyzetben van Románia és Bulgária is – a szegényebb testvérek az Unióból.A boldogulás titka – írja a Politico az, hogy mindezek az államok szigorú korlátozásokat vezettek be, még az első halálesetek előtt – a kérdés viszont az, meddig tudnak saját erőforrásaikra hagyatkozva boldogulni ezek az államok?

Közben a járvány epicentruma úgy tűnik Amerikába költözött – írja a The New York Times, a számokra alapozva, amelyek elég ijesztőek: 555 ezer bizonyítottan fertőzött és 22 ezer halott máig.  A Wall Street Journal és a Washington Post amiatt aggódik, hogy a drákói szigorúságú intézkedések miatt az emberek elvesztik a bizalmukat a rendszerben. A járvány megöli az igazságot – írja a Washington Post, majd kifejti: egy régi mondás szerint háború idején elsőként az igazság hal meg –  ebben a csatában a sajtósok a járulékos áldozatok – ma, a világban, függetlenül attól, hogy diktatórikus vagy demokratikus  államberendezkedésről beszélünk a kormányok egyformán reagáltak, azaz korlátozzák az információ szabad áramlását, és csorbítják a jogokat – és ahogy már sokszor láthattuk újságírókat hurcolnak meg verbálisan, időnként fizikailag is. Sőt, Kína nyíltan ki is jelentette, hogy a valóság eltitkolásának nagy szerepe van a betegség legyőzésében – írja a Washington Post. A helyzet Európában sem jobb. Az EUObserver mai számában úgy fogalmaz, hogy ez a járvány ajándék diktátoroknak és tekintélyelvű rendszereknek.Most, krízishelyzetben is nyitva kell tartanunk a szemünket, és figyelnünk kell arra, hogy mi  is történik a demokráciával, a demokratikus jogokkal. A járvány elleni küzdelem nem használható ürügyként az emberi jogok és a demokrácia elleni globális támadáshoz – írja az EUObserver. Ma háborúban vagyunk, és harcolnunk kell, de emlékeznünk kell a múltunkra, és nem tagadhatjuk meg értékeinket, és azokat, még ma is érvényes okokat, amelyek az európai álomhoz vezettek, ahhoz, hogy létezik egység és összetartás Európában.

Bill Gates szerint nem a koronavírus-járvány az utolsó, amely megtörténik velünk, de az utolsó lehet azok közül, melyekre nem készültünk fel eléggé – írja a HVG.hu a The Financial Times nyomán. A koronavírus-járvány kapcsán nemrég kiderült, Bill Gates a legkevésbé sem a levegőbe beszélt, amikor nagyjából két évvel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet: a kormányok nem veszik eléggé komolyan a járványokat, és nincsenek felkészülve arra az eshetőségre, ha egy újfajta influenzavírus kezdene el terjedni a világon. A Microsoft-alapító már ezt megelőzően, 2015-ben is arról beszélt, hogy az emberiség következő nagy problémája nem egy világháború, hanem egy járvány lesz.A jelenlegi helyzetet nézve valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy nem hallgattak rá a világ politikusai. Ezen persze most már nem lehet változtatni, a jövőt érintő szavain azonban ezek után talán érdemes lenne elgondolkodni. Már csak azért is, mert nemrég ismét igen komoly kijelentést tett a Microsoft-alapító. Gates szerint érdemes szem előtt tartani, hogy a mostanihoz hasonló járványok 20 évente előfordulhatnak. Ugyanakkor azt is hozzátette, a következőre a jelenlegi helyzet miatt valószínűleg jobban fel lesz készülve az emberiség. A The Financial Times-nak adott Skype-interjújában arról beszélt, hogy a Bill és Melinda Gates Alapítvány jelenleg 7-8, a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésén dolgozik, valamint a gyártáshoz szükséges feltételeket is igyekeznek megteremteni.