Fényűző körülmények között, mégis visszahúzódva él Moszkvában és az Egyesült Arab Emírségekben Bassár el-Aszad családja a volt szíriai diktátor egy évvel ezelőtti bukását követően – idézi a 24.hu a The Guardian cikkét, amely családi barátok, orosz és szíriai források beszámolóira, valamint kiszivárgott adatokra épül. A volt szíriai diktátor eszerint szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, miután 2024 decemberében elmenekült Damaszkuszból.
A brit lap egy, a családhoz közel álló forrásra hivatkozva azt írta, hogy Aszad oroszul tanul, és „felfrissíti szemészeti tudását”. A lap szerint ez nem anyagi kérdés: a volt elnök a szíriai polgárháború előtt is rendszeresen praktizált Damaszkuszban, most pedig a moszkvai elit lehet a célközönsége.
Három, a gyanú szerint kábítószert szállító hajóra mért légicsapást hétfőn a Csendes-óceánon, Venezuela partjainak közelében az amerikai hadsereg.
A közlés szerint az első légicsapásban három, a másodikban kettő, a harmadik légicsapásban pedig ugyancsak három férfi halt meg. A légierő egy videofelvételt is közzétett, amelyen látszik, hogy mind a három hajót rakétatámadás éri.
Mióta Donald Trump elnök szeptemberben katonai műveletet indított a régióból származó kábítószer-csempészet ellen, az amerikai hadsereg több mint 20 hajót támadott meg Venezuela közelében. Mintegy 90 ember vesztette életét. Az amerikai kormány szerint drogkereskedőkkel végeztek, de bizonyítékokat nem közöltek.
Trump elnök azt is bejelentette, hogy a tengeri akciók után hamarosan a venezuelai szárazföldön is csapást akarnak mérni a kábítószer-kereskedelemre.
Az Iszlám Állam terrorszervezet által ihletett terrortámadás volt a sydney-i tömeggyilkosság, melynek során két merénylő 15 zsidó vallású embert lőtt agyon egy hanukaünnepség alkalmából – közölte Krissy Barrett ausztrál szövetségi rendőrkapitány.
Az ausztrál politikusok és rendőrségi vezetők által tartott keddi sajtóértekezleten első ízben beszéltek hivatalosan is arról az első bizonyítékok alapján, hogy milyen ideológiai megfontolások vezethették a merénylőket.
Az ausztrál hatóságok közlése szerint a két elkövető egy 50 éves apa és 24 éves fia volt. Az apát a helyszínen agyonlőtték, míg fia megsebesült, és kórházban ápolják.
Krissy Barrett rendőrfőnök hangsúlyozta, hogy nem egy vallás iránt elkötelezett, hanem egy terrorszervezethez kötődő emberek követték el a Bondi Beach-i öldöklést.
Ma ünnepli 75. születésnapját Bocskay Vince szovátai szobrászművész, akivel Szuszámi Zsuzsa beszélgetett. Adásunk folytatásában László Tibor interjúját hallhatják Nógrádi Gergellyel, a budai Frankel Zsinagóga főkántorával.
Fényűző körülmények között, mégis visszahúzódva él Moszkvában és az Egyesült Arab Emírségekben Bassár el-Aszad családja a volt szíriai diktátor egy évvel ezelőtti bukását követően – idézi a 24.hu a The Guardian cikkét, amely családi barátok, orosz és szíriai források beszámolóira, valamint kiszivárgott adatokra épül. A volt szíriai diktátor eszerint szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, miután 2024 decemberében elmenekült Damaszkuszból.
A brit lap egy, a családhoz közel álló forrásra hivatkozva azt írta, hogy Aszad oroszul tanul, és „felfrissíti szemészeti tudását”. A lap szerint ez nem anyagi kérdés: a volt elnök a szíriai polgárháború előtt is rendszeresen praktizált Damaszkuszban, most pedig a moszkvai elit lehet a célközönsége.
Legkevesebb 74-en sérültek meg a tegnap este a rendbontásokba torkolló katalóniai tüntetéseken – közölte mára virradóra az El País című spanyol napilap.
A skót miniszterelnök szerint jövőre újabb függetlenségi népszavazást kell tartani Skóciában. Nicola Sturgeon, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője tegnap bejelentette: még az idén kezdeményezi a brit kormánynál az újabb függetlenségi referendum kiírásához szükséges döntéshozatali jogkör átruházását, vagyis London beleegyezését a népszavazás megtartásába.
A brit Brexit-ügyi miniszter szerint ha szombatig nincs elfogadott megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, Boris Johnson miniszterelnök eleget tesz a kilépés halasztásának kezdeményezését előíró törvénynek.
Az élelmiszerárak csökkenését várja a Versenytanács attól az
internetes alkalmazástól, amelyet ma helyeztek üzembe. Ez lehetővé teszi a
polgároknak, hogy számítógépen vagy akár telefonon összehasonlítsák, hogy a
bevásárló listájukra felírt termékek mennyibe kerülnek a különböző üzletekben.
Az applikáció több mint 30.000 élelmiszeripari termékre és 1.700 boltra terjed
ki, de tervezik a bővítését.
A kormány szerdán elkezdi kiutalni az idei mezőgazdasági
támogatások előlegét. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint november
1-jéig a gazdák 80 százaléka megkapja a pénzét.
Elbírálta a székelyföldi gazdaságfejlesztő program pályázatait
a Pro Economica Alapítvány. Kozma Mónika ügyvezető közlése szerint mintegy 20
milliárd forinthoz juthat 4929 székelyföldi gazdálkodó a magyar kormány által
finanszírozott pályázatok révén.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke továbbra is több biztosjelöltre vár javaslatot attól a három országtól, amelynek még nincs kijelölt uniós biztosa. Mina Andreeva EB-szóvivő közölte: lehet, hogy megváltozott Romániában a politikai helyzet, de az Európai Bizottság megválasztott elnökének a kérése továbbra is ugyanaz: több nevesítés hasznos lenne ahhoz, hogy közelebb jusson a döntéshez.
Helyreállt a rend a barcelonai El Prat repülőtéren, ahol éjszakába
nyúló nagyszabású tüntetéssel válaszoltak a katalán függetlenségi vezetőket
börtönnel sújtó ítéletre. A légikikötő
üzemeltetéséért felelős vállalat közölte: összesen 108 járatot kellett törölni
az 1066-ból, sok utas egész éjszakára a repülőtéren ragadt.
Elképzelhető, hogy még ezen a héten megállapodásra lehet
jutni Nagy-Britanniával uniós tagsága megszűnésének (Brexit) részleteit rögzítő
dokumentumról – jelentette ki Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi
főtárgyalója Luxembourgban, az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó
tanácsülésére érkezve kedden.
Két török minisztérium és három tárcavezető ellen vezetett be szankciókat hétfőn Washington, válaszul Törökország északkelet-szíriai offenzívájára. Az Egyesült Államokban fellelhető vagyonukat befagyasztják, és letiltják a dollárban folytatott nemzetközi tranzakcióikat – közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
2020 márciusában új rektort választanak a BBTE élére.
Daniel David egyetemi tanár, a BBTE kutatásért, versenyképességért-kiválóságért, valamint a tudományos kiadványokért felelős rektorhelyettese az első, aki bejelentette, hogy megpályázza a tisztséget.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem jelenlegi rektora Ion-Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke.
Legkevesebb 74-en sérültek meg a tegnap este a rendbontásokba torkolló katalóniai tüntetéseken - közölte mára virradóra az El País című spanyol napilap.
Tegnap este a tiltakozók barikádokat próbáltak emelni Barcelona központjában, kukákat gyújtottak fel, kirakatokat zúztak be. Éjszaka tűzoltóautók pásztázták a barcelonai utcákat, oltva az égő kukákat, folyamatos rendőrautók és rohamkocsik szirénázása hallatszott a városban. A tömeg eredetileg az Ómnium Cultural és a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) politikai civil szervezetek felhívására békés, gyertyás felvonulásra gyűlt össze. Később ugyanide hívta támogatóit a Katalán Védelmi Bizottságok (CDR) elnevezésű radikális csoport is.
Összetűzések voltak a tüntetők és a rendőrök között más katalán nagyvárosokban is.
A skót miniszterelnök szerint jövőre újabb függetlenségi népszavazást kell tartani Skóciában. Nicola Sturgeon, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője tegnap bejelentette: még az idén kezdeményezi a brit kormánynál az újabb függetlenségi referendum kiírásához szükséges döntéshozatali jogkör átruházását, vagyis London beleegyezését a népszavazás megtartásába.
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy referendumot, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel. A konzervatív párti brit kormány már korábban többször is visszautasította az újabb skóciai függetlenségi népszavazás engedélyezésének lehetőségét.
Nicola Sturgeon fenntarthatatlannak nevezte London elutasító álláspontját, mondván: a brit kormánynak nincs joga megakadályozni az újabb népszavazást.
A brit Brexit-ügyi miniszter szerint ha szombatig nincs elfogadott megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, Boris Johnson miniszterelnök eleget tesz a kilépés halasztásának kezdeményezését előíró törvénynek.
Stephen Barclay ma a londoni alsóház Brexit-ügyi bizottságának meghallgatásán vett részt. Hilary Benn volt a kezdeményezõje annak szeptemberben elfogadott törvénynek, amely szerint ha október 19-ig a brit parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal.
A szíriai kormányhadsereg és az észak-szíriai kurd erők együtt harcolnak a törökbarát szíriai lázadók ellen az ország Törökországgal határos északi részén, ahova a török hadsereg a Béke Forrása nevű hadművelete keretében betört, hogy a kurd milíciákat kiszorítsa.
Ma heves összecsapások voltak a felek között Aín-Issza várostól északra az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat beszámolója szerint. Damaszkusz és a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erõk lázadószervezet vasárnap állapodott meg abban, hogy a kormányhadsereg bevonul a kurdok kezén lévő terület bizonyos részeibe, segítendő a török hadsereg és a vele szövetséges milíciák feltartóztatását.
A török erők elfoglaltak már egy 120 kilométer hosszú sávot a határ mentén, Recep Tayyip Erdogan török elnök közlése szerint több mint ezer négyzetkilométert.
Alekszandr Lavrentyjev, az orosz elnök szíriai különmegbízottja újságíróknak nyilatkozva kedden Abu Dzabiban azt hangoztatta, hogy Oroszország nem hagyja valódi összeütközés kialakulását Szíria és Törökország között, mert abban - mint mondta - senki sem érdekelt. Ezért Oroszország csapatokat telepített Északkelet-Szíriába az elõrenyomuló szíriai kormányerők, illetve a török hadsereg és szövetségesei közé, hogy kitöltse az amerikai kontingens távozása miatt keletkezett ûrt és elejét vegye Ankara és Damaszkusz fegyveres összecsapásának. (MTI)
Az élelmiszerárak csökkenését várja a Versenytanács attól az
internetes alkalmazástól, amelyet ma helyeztek üzembe. Ez lehetővé teszi a
polgároknak, hogy számítógépen vagy akár telefonon összehasonlítsák, hogy a
bevásárló listájukra felírt termékek mennyibe kerülnek a különböző üzletekben.
Az applikáció több mint 30.000 élelmiszeripari termékre és 1.700 boltra terjed
ki, de tervezik a bővítését.
A Versenytanács elnöke, Bogdan Chiriţoiu elmondta: az
emberek oda fognak menni, ahol olcsóbban vásárolhatnak, ezáltal arra
kényszerítik az üzleteket, hogy csökkentsék az áraikat.
A portálon folyamatosan aktualizálják az árakat, illetve felkérik
a vásárlókat, hogy ha pontatlanságokat észlelnek, jelezzék a Versenytanácsnak
vagy a Fogyasztóvédelmi Hivatalnak. Az illetékesek hangsúlyozzák: az üzletek
bírságra számíthatnak, ha a bejelentett áraik nem felelnek meg a valóságnak.
A kormány szerdán elkezdi kiutalni az idei mezőgazdasági
támogatások előlegét. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint november
1-jéig a gazdák 80 százaléka megkapja a pénzét.
A tárcavezető közölte: felkészültek 400 ezer kérés
teljesítésére. Az előleget attól függetlenül utalják, hogy a gazdák
területalapú vagy állattartási támogatást igényeltek.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA)
szerint a területalapú támogatások esetében az előleg a végösszeg 75, a
vidékfejlesztési támogatásoknál 85 százalékát teszi ki.
A május 15-i határidőig több mint 846 ezer igénylést nyújtottak
be, összesen 9,7 millió hektárra. Az előző évhez képest a kérelmek száma
valamelyest csökkent, ám a területek nagysága csaknem 300 ezer hektárral nőtt.
Elbírálta a székelyföldi gazdaságfejlesztő program pályázatait
a Pro Economica Alapítvány. Kozma Mónika ügyvezető közlése szerint mintegy 20
milliárd forinthoz juthat 4929 székelyföldi gazdálkodó a magyar kormány által
finanszírozott pályázatok révén.
A pályázók az alapítvány honlapján a saját fiókjukba belépve
értesülhetnek arról, hogy megítélték-e számukra a magyar állam által biztosított
támogatást – tette hozzá.
Az elutasított pályázók öt napig fellebbezhetnek a döntés
ellen. A fellebbezések elbírálása után következik a szerződések aláírása, és
még idén elkezdődik a támogatási összegek lehívása a magyar Külgazdasági és
Külügyminisztériumtól (KKM).
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke továbbra is több biztosjelöltre vár javaslatot attól a három országtól, amelynek még nincs kijelölt uniós biztosa. Mina Andreeva EB-szóvivő közölte: lehet, hogy megváltozott Romániában a politikai helyzet, de az Európai Bizottság megválasztott elnökének a kérése továbbra is ugyanaz: több nevesítés hasznos lenne ahhoz, hogy közelebb jusson a döntéshez.
Mina Andreeva hozzátette, hogy a jelölések késése miatt nem
tud új információkkal szolgálni az új uniós Bizottság beiktatásának
ütemtervéről. Azt is elmondta, hogy Ursula von der Leyen tárgyal a bukaresti
ügyvivő kormánnyal, de az államelnökkel is a romániai biztosjelöltről. A
jelenlegi ütemterv szerint az Európai Parlamentnek bő egy hét múlva, október
23-án kellene megszavaznia az új Európai Bizottság összetételét. Az érintett
három országtól függ, hogy az EP tudja-e tartani magát ehhez a programhoz vagy
nem.
Helyreállt a rend a barcelonai El Prat repülőtéren, ahol éjszakába
nyúló nagyszabású tüntetéssel válaszoltak a katalán függetlenségi vezetőket
börtönnel sújtó ítéletre. A légikikötő
üzemeltetéséért felelős vállalat közölte: összesen 108 járatot kellett törölni
az 1066-ból, sok utas egész éjszakára a repülőtéren ragadt.
A madridi legfelsőbb bíróság hétfőn kilenc katalán
függetlenségi vezetőt ítélt 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre zendülés miatt.
Köztük van Carles Puigdemont volt katalán elnök, aki ellen ismét nemzetközi
elfogatóparancsot adtak ki. A hatóságok abban bíznak, hogy Belgium ezúttal
kiadja a két éve önkéntes száműzetésben ott élő függetlenségi politikust. A
leváltott elnök és egykori kormányának szintén külföldre menekült négy tagjának
kiadatását korábban Belgiumban és Németországban is elutasították.
Elképzelhető, hogy még ezen a héten megállapodásra lehet
jutni Nagy-Britanniával uniós tagsága megszűnésének (Brexit) részleteit rögzítő
dokumentumról - jelentette ki Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi
főtárgyalója Luxembourgban, az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó
tanácsülésére érkezve kedden.
Barnier a Brexittel foglalkozó uniós találkozót megelőzően
újságíróknak hangsúlyozta, elképzelhető a megállapodás annak ellenére, hogy
annak elérése egyre nehezebbé válik. Elmondta, intenzív tárgyalások folytak
London és Brüsszel között a hétvégén, amelyeket hétfőn újabbak követtek.
Kijelentette, Londonnak ideje a jóhiszemű szándékokat jogi szöveggé alakítania.
A megállapodásnak azonban mindkét fél számára megfelelőnek kell lennie, úgy az
Egyesült Királyságnak, mint az Európai Uniónak - tette hozzá az EB Brexit-ügyi
főtárgyalója.
Két török minisztérium és három tárcavezető ellen vezetett be szankciókat hétfőn Washington, válaszul Törökország északkelet-szíriai offenzívájára. Az Egyesült Államokban fellelhető vagyonukat befagyasztják, és letiltják a dollárban folytatott nemzetközi tranzakcióikat – közölte az amerikai pénzügyminisztérium.
Donald Trump amerikai elnök röviddel a közlemény megjelenése előtt harangozta be a Twitteren, hogy hamarosan aláírja a rendeletet a szankciók bevezetéséről. Megismételte, hogy teljes mértékben "kész gyorsan tönkretenni" a török gazdaságot, ha a török vezetők "folytatják veszélyes és destruktív útjukat".
Törökország a múlt héten indított offenzívával létre akar
hozni egy 30 kilométer széles biztonsági övezetet Szíriában, ahova
„visszatelepítheti” az országban az évek során felgyűlt mintegy 3,5 millió
szíriai menekültet. Ugyanakkor Washington és a többi NATO-tagállam kifogásolja,
hogy a török hadsereg a Nyugat kurd szövetségeseit támadja, akik kulcsszerepet
játszottak az Iszlám Állam terrorszervezet legyőzésében. A harcok miatt fennáll
a veszély, hogy az elfogott dzsihadisták megszöknek az északkelet-szíriai internálótáborokból.
2020 márciusában új rektort választanak a BBTE élére.
Daniel David egyetemi tanár, a BBTE kutatásért, versenyképességért-kiválóságért, valamint a tudományos kiadványokért felelős rektorhelyettese az első, aki bejelentette, hogy megpályázza a tisztséget.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem jelenlegi rektora Ion-Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke.
