A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
Európának előbb-utóbb vissza kell adnia azt, amit a kontinensen befagyasztott orosz javakból ellop - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök évértékelőjén elmondta, a javak elkobzása aláaknázza az euróövezetbe vetett bizalmat és ehhez csak néhány lépésre van szükség.
Vlagyimir Putyin azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország a politikai döntésektől független bíróságon védi meg jogait, amennyiben elkobozzák Európában befagyasztott javait - közli a TASZSZ hírügynökség. Lát hajlandóságot Kijev részéről, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországról – mondta az orosz államfő. A Kreml azonban arra nem lát hajlandóságot Ukrajna részéről, hogy békésen rendezze a helyzetet - mondta évértékelőjében Vlagyimir Putyin az Interfax hírügynökség szerint. Az elnök hozzátette, Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszûnnek.
Az egészségügyi rendszert érintő, csütörtökön elfogadott kormányhatározatok révén hatékonyabban szervezhető meg a rendelés a járóbeteg-szakellátásban - közölte az egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.
Alexandru Rogobete szerint az elfogadott jogszabályokkal lehetővé tették, hogy ahol van rá igény, illetve kapacitás, meg lehet hosszabbítani este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők programját. Emellett egyértelműbb szabályokat, jól meghatározott felelősségi köröket vezetnek be az állami kórházak működésében, az egészségügyi intézmények tevékenységét a realitásokhoz igazítják - közölte Facebook-oldalán a miniszter. Hozzátette, a kormányülésen tisztázták azt a törvényi keretet is, amely alapján a vallási felekezetek egészségügyi intézményeket, köztük kórházakat vagy palliatív ellátó központokat hozhatnak létre.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Az Európai Bizottság várja az Egyesült
Királyság biztosjelöltjét – közölte a brüsszeli testület illetékes szóvivője.
Eric Mamer arról számolt be, hogy szoros kapcsolatban vannak a londoni kormánnyal,
mivel fontos lenne, hogy a szigetország mihamarabb kiválassza a delegáltját.
Nem állapított meg összeférhetetlenséget az új román, magyar és francia biztosjelölt esetében az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága, így folytatódhat a jóváhagyási folyamat a képviselő-testületben.
Klaus Johannis nem hajlandó kiállni az
elnökválasztásokon megszokott jelöltvitára szociáldemokrata kihívójával. Erről
tegnap este beszélt az államfő a Nemzeti Liberális Párt székháza előtt, majd a
kampánystáb később hivatalosan is megerősítette a döntést.
Viorica Dăncilă a Facebookon szembesítette Klaus
Johannist, hogy 2014-ben még arroganciának tartotta a jelöltvita elutasítását. A
Szociáldemokrata Párt jelöltje megosztotta az államfő öt évvel korábban írt
Facebook-bejegyzését, amelyben szemrehányásokat tett Victor Pontának, és felszólította,
hogy ne keressen kifogásokat, hanem vegye a bátorságot, és álljon ki egy
korrekt véleményütköztetésre.
A legújabb hivatalos részeredmény szerint az
államfőválasztások első fordulójában Klaus Johannis a szavazatok 37,49
százalékát, Viorica Dăncilă a 22,69 százalékát, míg Dan Barna a voksok 14,73
százalékát kapta meg.
Őrizetbe vettek kedden a németországi
Offenbachban három férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a magát Iszlám
Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet híveiként terrorcselekményre készültek.
A rendezvény 16-ik kiadásának megnyitójaként
Alexander Nanau Emmy-díjas román rendező Colectív című filmjét vetítik a Trafó
Kortárs Művészetek Házában. A Verzió Nemzetközi Filmfesztiválon vasárnapig 46
ország 75 dokumentumfilmjét láthatja a magyar közönség.
Klaus Johannis államfő és Viorica Dăncilă volt kormányfő jutott be az elnökválasztás második, november 24-i fordulójába a tegnapi első forduló után. A Központi Választási Iroda által ma közzétett hivatalos részeredmények szerint Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt jelöltje a voksok 36,91 százalékát, Viorica Dăncilă szociáldemokata jelölt pedig a 23,45 százalékát kapta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje abszolút számokban 353 573 szavazatot kapott Romániában, ebből 18 636 szavazatot a Kárpátokon túli megyékben. Külföldön 3 333-an adták rá voksukat – derül ki a Központi Választási Iroda hivatalos részeredményeiből. Erdélyben Kelemen Hunor Hargita megyében érte el a legjobb eredményt: a szavazatok 77,73 százalékát szerezte meg. Kovászna megyében 61,39, Maros és Szatmár megyében 26,29, illetve 26,23, továbbá Bihar megyében 15,39 százalékos eredményt ért el.
Romániában szeptemberben is negatív volt a természetes szaporulat. Az Országos Statisztikai hivatal adatai szerint a lakosság 1339 személlyel csökkent tavaly…
Romániában az 55-64 éves lakosság kevesebb mint felének volt munkahelye – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal adataiból. A legmagasabb foglalkoztatási arányt, több mint 70 százalék, Svédországban, Németországban és Dániában jegyezték, a legalacsonyabbat pedig Romániában, Máltában, Lengyelországban, Horvátországban, Görögországban és Luxemburgban.
Az Európai Bizottság várja az Egyesült
Királyság biztosjelöltjét – közölte a brüsszeli testület illetékes szóvivője.
Eric Mamer arról számolt be, hogy szoros kapcsolatban vannak a londoni kormánnyal,
mivel fontos lenne, hogy a szigetország mihamarabb kiválassza a delegáltját.
Rámutatott emellett, hogy a Brexit újabb
halasztásának egyik feltétele volt, hogy az ne veszélyeztesse az EU-intézmények
működését.
Az Ursula von der Leyen vezette új Európai
Bizottság november elején lépett volna hivatalba, de ezt el kellett halasztani
az első francia, magyar és román jelölt elutasítása miatt. A jelenlegi cél
december elseje, ugyanakkor vannak, akik szerint ez sem tartható, különösen az
után, hogy a megválasztott elnök felkérte a kiválásra készülő Egyesült
Királyság kormányfőjét, hogy nevezze meg ő is a jelöltjét. A brit kormány
szóvivője elismerte: Londonnak jogi kötelessége biztost jelölni a Brexit
halasztása miatt, még ha korábban ez ellen is foglalt is állást.
Nem állapított meg összeférhetetlenséget az új román, magyar és francia biztosjelölt esetében az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága, így folytatódhat a jóváhagyási folyamat a képviselő-testületben.
A következő lépés a francia Thierry Breton, a magyar Várhelyi Olivér és a román Adina Valean meghallgatása lesz csütörtökön a nekik szánt tárcákkal foglalkozó EP-bizottságokban, itt bizonyítaniuk kell a rátermettségüket és szakmai felkészültségüket.
Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete november 21-én áttekinti az értékeléseket és ajánlásokat, majd hivatalosan is lezárja a meghallgatásokat.
Az első magyar és román választottat, Trócsányi Lászlót és Rovana Plumbot a jogi bizottság, a francia Sylvie Goulard-t pedig az ipari és a belső piaci bizottság utasította el.
Klaus Johannis nem hajlandó kiállni az
elnökválasztásokon megszokott jelöltvitára szociáldemokrata kihívójával. Erről
tegnap este beszélt az államfő a Nemzeti Liberális Párt székháza előtt, majd a
kampánystáb később hivatalosan is megerősítette a döntést.
A liberálisok kampányfőnöke, Dan Motreanu azt
mondta: arra a következtetésre jutottak, hogy jelöltjüknek inkább az
állampolgárokkal való közvetlen találkozásokra kell összepontosítania a
kampányát a november 24-ei második fordulóig.
Klaus Johannis újságíróknak nyilatkozva
ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a szociáldemokraták mindenféle manőverekre
készülnek, ezért „fokozottan óvatosaknak kell lennünk”, azonban többszöri
kérdésre sem árulta el, hogy inszinuációja pontosan milyen manővereket fed.
Viorica Dăncilă a Facebookon szembesítette Klaus
Johannist, hogy 2014-ben még arroganciának tartotta a jelöltvita elutasítását. A
Szociáldemokrata Párt jelöltje megosztotta az államfő öt évvel korábban írt
Facebook-bejegyzését, amelyben szemrehányásokat tett Victor Pontának, és felszólította,
hogy ne keressen kifogásokat, hanem vegye a bátorságot, és álljon ki egy
korrekt véleményütköztetésre.
Miután megnyerte az elnökválasztást a „jól végzett munka” szlogenjével, a beiktatási ünnepségen Klaus Johannis hangsúlyozta, hogy a jól végzett munka egyenes beszédet is feltételez. „Kötelességünk rendszeresen kiállni, hogy becsületesen és felelősségteljesen beszámoljunk a megtett lépésekről, hol tartunk éppen, mennyit valósítottunk meg abból, amit ígértünk, és mi következik” – fogalmazott Johannis hozzátéve, hogy elnökként ő így fog majd eljárni.
A legújabb hivatalos részeredmény szerint az
államfőválasztások első fordulójában Klaus Johannis a szavazatok 37,49
százalékát, Viorica Dăncilă a 22,69 százalékát, míg Dan Barna a voksok 14,73
százalékát kapta meg.
Kelemen Hunor a voksok 3,95 százalékát, Mircea
Diaconu 8,96%-ot, Theodor Palelologu 5,7%-ot szerzett.
Összesen 9.163.044 állampolgár járult az
urnákhoz vasárnap, azaz a választói névjegyzékben szereplők 50,11%-a. Az
érvényes szavazatok száma 9.021.070, ami a leadott voksok 98,45%-át teszi ki.
139.901 szavazatot (1,53%) érvénytelennek nyilvánítottak.
Őrizetbe vettek kedden a németországi
Offenbachban három férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a magát Iszlám
Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet híveiként terrorcselekményre készültek.
A Hessischer Rundfunk tartományi közszolgálati
médiatársaság beszámolója szerint egy 24 éves macedón származású német
állampolgárt, és egy 21 éves, valamint egy 22 éves török állampolgárt vettek
őrizetbe.
A hatóságok gyanúja szerint szélsőséges
iszlamista meggyőződésükből indíttatva robbantásos merényletet és lőfegyveres
támadást akartak végrehajtani a Rajna-Majna-vidéken, azzal a céllal, hogy a
lehető legtöbb ember életét kioltsák.
Őrizetbe vételük során lefoglaltak egy sor
bizonyítékot, köztük pokolgép előállítására alkalmas anyagokat és
szerkezeteket.
A rendezvény 16-ik kiadásának megnyitójaként
Alexander Nanau Emmy-díjas román rendező Colectív című filmjét vetítik a Trafó
Kortárs Művészetek Házában. A Verzió Nemzetközi Filmfesztiválon vasárnapig 46
ország 75 dokumentumfilmjét láthatja a magyar közönség.
A 16. Verzió Budapest mellett Pécsen,
Szegeden, Kecskeméten és idén először Szombathelyen és Debrecenben mutat be
válogatást az elmúlt évek legjobb dokumentumfilmjeiből november 21. és 24.
között.
A rendszerváltozás 30. évfordulója áll a 13.
Bukaresti Magyar Filmhét középpontjában, amely a román fővárosban zajlik
vasárnapig.
A szervező Balassi Intézet bukaresti
központjának igazgatója, Kósa András László szerint olyan dokumentumfilmeket
tűztek műsorra a legnagyobb érdeklődésre számot tartó esti idősávban, amelyek
aktuális témákkal foglalkoznak, műfajilag ugyan dokumentumfilmek, de lényegében
egész estét betöltő nagyjátékfilmként is működnek.
Az igazgató szerint ennek egyrészt az
évfordulós megemlékezés az oka, másrészt a román mozikban újabban évente 12
magyar filmet mutatnak be, ami – kellemesen ugyan, de – szűkíti a szervezők
mozgásterét, hiszen nem akarnak olyan filmet vetíteni a seregszemlén, amelynek
megvolt már a premierje a romániai filmszínházakban.
Klaus Johannis államfő és Viorica Dăncilă volt kormányfő jutott be az elnökválasztás második, november 24-i fordulójába a tegnapi első forduló után. A Központi Választási Iroda által ma közzétett hivatalos részeredmények szerint Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt jelöltje a voksok 36,91 százalékát, Viorica Dăncilă szociáldemokata jelölt pedig a 23,45 százalékát kapta.
Harmadik Dan Barna, az USR PLUS jelöltje 14,19, negyedik Mircea Diaconu 9,17 százalékkal, majd Theodor Paleologu, a Népi Mozgalom Pártjának jelöltje következik - 5,69, Kelemen Hunor – 4,13, Ramona Bruynseels - 2,7 és Alexandru Cumpănaşu - 1,4 százalékkal. A többi jelölt nem érte el az 1 százalékot.
Legközelebb este 8 órakor mondanak eredményeket, ha addig megszületik a végeredmény, akkor korábban adnak ki tájékoztatást.
705 külföldi szavazókörzetben összesítették eddig a voksokat. Ezek szerint Klaus Johannis, a PNL jelöltje a szavazatok 53,83 százalékát, Dan Barna, az USR-PLUS jelöltje a voksok 26,42 százalékát át szerezte meg. A harmadik helyen Theodor Paleologu áll 6,33 százalékkal, Viorica Dăncilă pedig az ötödik - Mircea Diaconu után - 2,88 szaázalékkal.
Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje abszolút számokban 353 573 szavazatot kapott Romániában, ebből 18 636 szavazatot a Kárpátokon túli megyékben. Külföldön 3 333-an adták rá voksukat – derül ki a Központi Választási Iroda hivatalos részeredményeiből. Erdélyben Kelemen Hunor Hargita megyében érte el a legjobb eredményt: a szavazatok 77,73 százalékát szerezte meg. Kovászna megyében 61,39, Maros és Szatmár megyében 26,29, illetve 26,23, továbbá Bihar megyében 15,39 százalékos eredményt ért el.
Az RMDSZ jelöltjének támogatottsága a tegnapi elnökválasztási fordulóban arányaiban (3,47%) és szavazatszámokban (329 727) is magasabb volt, mint öt éve, 2014-ben, a 10 évvel ezelőtti elnökválasztásokhoz képest pedig arányaiban nagyobb volt (3,83%), de szavazatszámban kisebb (372 764).
Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnök-jelöltje tegnap, a választások lejárta után köszönetet mondott mindazoknak, akik rá szavaztak, és kijelentette: büszke az eredményre, amely egy erős közösség eredménye és hangja.
Romániában szeptemberben is negatív volt a természetes szaporulat. Az Országos Statisztikai hivatal adatai szerint a lakosság 1339 személlyel csökkent tavaly szeptemberhez képest. A statisztikai adatok szerint az élve születettek száma 880-nal volt több, az elhalálozások száma pedig 252-vel volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
Romániában az 55-64 éves lakosság kevesebb mint felének volt munkahelye – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal adataiból. A legmagasabb foglalkoztatási arányt, több mint 70 százalék, Svédországban, Németországban és Dániában jegyezték, a legalacsonyabbat pedig Romániában, Máltában, Lengyelországban, Horvátországban, Görögországban és Luxemburgban.
Az európai statisztikai adatok szerint európai viszonylatban az 55-64 éves korú személyeknél a férfiak 65 és a nőknél 52 százalékos volt a munkahellyel rendelkezők aránya. Az elmúlt öt évben gyorsan növekedett az 55-64 éves korosztályban az alkalmazottak aránya, kivéve Görögországot.
Az Európai Bizottság várja az Egyesült
Királyság biztosjelöltjét – közölte a brüsszeli testület illetékes szóvivője.
Eric Mamer arról számolt be, hogy szoros kapcsolatban vannak a londoni kormánnyal,
mivel fontos lenne, hogy a szigetország mihamarabb kiválassza a delegáltját.
Rámutatott emellett, hogy a Brexit újabb
halasztásának egyik feltétele volt, hogy az ne veszélyeztesse az EU-intézmények
működését.
Az Ursula von der Leyen vezette új Európai
Bizottság november elején lépett volna hivatalba, de ezt el kellett halasztani
az első francia, magyar és román jelölt elutasítása miatt. A jelenlegi cél
december elseje, ugyanakkor vannak, akik szerint ez sem tartható, különösen az
után, hogy a megválasztott elnök felkérte a kiválásra készülő Egyesült
Királyság kormányfőjét, hogy nevezze meg ő is a jelöltjét. A brit kormány
szóvivője elismerte: Londonnak jogi kötelessége biztost jelölni a Brexit
halasztása miatt, még ha korábban ez ellen is foglalt is állást.