A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az Európai Unió által jóváhagyott, 90 milliárd eurós hitelt, amely szerinte erősíti Ukrajna ellenállását az Oroszország által indított háborúban.
Közben ukrán delegáció tartózkodik az Egyesült Államokban újabb egyeztetések céljából, a háború lezárását célzó megállapodásról. Az ukrán elnök azt mondta: szeretné, ha Washington közvetítés helyett nagyobb nyomást gyakorolna Oroszországra. Donald Trump amerikai elnök ezzel szemben úgy nyilatkozott: Ukrajnának sietnie kell a megállapodással, mert Moszkva időről időre visszalép. Orosz tárgyalók szintén az Egyesült Államokban tartózkodnak, de egyelőre nincs szó háromoldalú találkozóról.
Európának előbb-utóbb vissza kell adnia azt, amit a kontinensen befagyasztott orosz javakból ellop - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök évértékelőjén elmondta, a javak elkobzása aláaknázza az euróövezetbe vetett bizalmat és ehhez csak néhány lépésre van szükség.
Vlagyimir Putyin azt is kilátásba helyezte, hogy Oroszország a politikai döntésektől független bíróságon védi meg jogait, amennyiben elkobozzák Európában befagyasztott javait - közli a TASZSZ hírügynökség. Lát hajlandóságot Kijev részéről, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországról – mondta az orosz államfő. A Kreml azonban arra nem lát hajlandóságot Ukrajna részéről, hogy békésen rendezze a helyzetet - mondta évértékelőjében Vlagyimir Putyin az Interfax hírügynökség szerint. Az elnök hozzátette, Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszûnnek.
Az egészségügyi rendszert érintő, csütörtökön elfogadott kormányhatározatok révén hatékonyabban szervezhető meg a rendelés a járóbeteg-szakellátásban - közölte az egészségügyi miniszter a kabinet ülését követően.
Alexandru Rogobete szerint az elfogadott jogszabályokkal lehetővé tették, hogy ahol van rá igény, illetve kapacitás, meg lehet hosszabbítani este 8 óráig a járóbeteg-szakrendelők programját. Emellett egyértelműbb szabályokat, jól meghatározott felelősségi köröket vezetnek be az állami kórházak működésében, az egészségügyi intézmények tevékenységét a realitásokhoz igazítják - közölte Facebook-oldalán a miniszter. Hozzátette, a kormányülésen tisztázták azt a törvényi keretet is, amely alapján a vallási felekezetek egészségügyi intézményeket, köztük kórházakat vagy palliatív ellátó központokat hozhatnak létre.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni újabb ellenzéki sikertelen bizalmi szavazásról, aminek köszönhetően hivatalában maradhat a Bolojan-kormány. Szó lesz még a legújabb koalíciós vitákról, amelyek a környezetvédelmi miniszter személye körül robbantak ki, a kormány költségvetési egyensúlyt célzó intézkedéseiről és a bruttó minimálbér emeléséről, illetve az úgynevezett Vexler-törvény elfogadásáról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy az ultrakonzervatív José Antonio Kast nyert a chilei elnökválasztások második fordulójában.
Ma van a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, több megemlékezés is lesz ma Budapesten. Az Országházban délelőtt megemlékezést és nemzetközi tudományos konferenciát tartottak. A Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban 1944/45 – 2019/20 című rendezvényen köszöntőt mondott Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke.
A szövetség tagjai mindannyian nélkülözhetetlennek tartják a NATO-t biztonságuk szempontjából, a nézetkülönbségeik ellenére ugyanis egységesen hatékonyabb válaszokat képesek adni a kihívásokra – jelentette ki tegnap este a katonai szervezet főtitkára Brüsszelben.
A magyarországi bemutató után egy héttel Erdélyben is bemutatják a Balánbányán, több erdélyi színész részvételével forgatott lélektani krimit, Bagota Béla Valan című első mozifilmjét. A vetítések után több helyszínen közönségtalálkozó lesz.
Peking továbbra is részmegállapodásra törekszik az Egyesült Államokkal a kereskedelmi konfliktus megoldásának érdekében – jelentette ki ma Kao Feng, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője Pekingben.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető elutasította Mun Dzse In dél-koreai elnök meghívását a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) puszani csúcstalálkozójára – számolt be ma egy észak-koreai hírügynökség.
A külföldi voksolás megkönnyítését célzó, idén nyáron
elfogadott törvény értelmében a külföldön tartózkodó román állampolgárok
nemcsak a belföldi voksolásra kijelölt vasárnapi napon, hanem péntek déltől
vasárnap estig, három napon át leadhatják voksukat. Számukra 835 szavazókört
rendeztek be külföldön, csaknem kétszer annyit, mint a májusi európai
parlamenti választáson, amikor hatalmas torlódás alakult ki egyes
külképviseleteken, és sokan többórás sorban állás után sem tudtak élni
választójogukkal.
Nagy Eszter Anna, böjtszakértő, dietetikus, ételintolerancia szakértő – a Natúra Stúdió visszatérő vendége – ma az ételallergiáról és ételintoleranciáról beszél.
Nincs alkotmányos konfliktus a parlament és a legfelsőbb törvényszék között a három tagú bíróságok összetételének megállapítása tekintetében – közölte az Alkotmánybíróság.
Egy későbbi pártfúzió első lépéseként szövetségre lép a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt – közölte a két alakulat elnöke, Mezei János és Csomortányi István kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Ma van a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, több megemlékezés is lesz ma Budapesten. Az Országházban délelőtt megemlékezést és nemzetközi tudományos konferenciát tartottak. A Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban 1944/45 – 2019/20 című rendezvényen köszöntőt mondott Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke.
A magyar Országgyűlés 2012. május 21-én határozott úgy, hogy november 25-e legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ekkor léphetett ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, amelynek tagjai túlélték a Gulág borzalmait. A határozat szerint arról a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akit 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akit a második világháború után 5-25 esztendőre száműztek a Gulág rabtelepeire a “magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján”.
A szövetség tagjai mindannyian nélkülözhetetlennek tartják a NATO-t biztonságuk szempontjából, a nézetkülönbségeik ellenére ugyanis egységesen hatékonyabb válaszokat képesek adni a kihívásokra - jelentette ki tegnap este a katonai szervezet főtitkára Brüsszelben.
A NATO külügyminiszteri találkozóján döntés született arról, hogy a világűrt műveleti hadszíntérré nyilvánítják a légtér, a szárazföld, a tengerek területei és a kibertér mellett - közölte Jens Stoltenberg az ülést követõ sajtótájékoztatón. Üdvözölte emellett, hogy az európai szövetségesek védelmi költségvetése immáron öt éve növekvõ pályán van, ugyanakkor hozzátette, további lépésekre van szükség a tehermegosztás igazságosabbá tétele érdekében.
A magyarországi bemutató után egy héttel Erdélyben is bemutatják a Balánbányán, több erdélyi színész részvételével forgatott lélektani krimit, Bagota Béla Valan című első mozifilmjét. A vetítések után több helyszínen közönségtalálkozó lesz.
Bagota Béla 2010-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd számos nagyszabású magyar és nemzetközi produkcióban dolgozott. Első mozifilmje, a Valan – Az angyalok völgye a filmalap 292 millió forintos gyártási támogatásával készült a Mátrix Film produkciójában Kántor László producer vezetésével. Az erdélyi gálavetítéseken jelen lesz Bagota Béla rendező, Kántor László producer, a főszerepet alakító Krisztik Csaba, illetve a szereposztás és a stáb több tagja. A film díszbemutatójára Csíkszeredában kerül sor, november 29-én, erre a vetítésre már elfogytak a jegyek, de december 6-án megismételik a filmet. A Valant november 27-én 19 órától Székelyudvarhelyen is vetítik, 29-étől Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, Brassóban és Besztercén vetítik a mozik, decembertől Szatmárnémetiben, januártól pedig Bukarestben is.
Peking továbbra is részmegállapodásra törekszik az Egyesült Államokkal a kereskedelmi konfliktus megoldásának érdekében - jelentette ki ma Kao Feng, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője Pekingben.
Immár 16 hónapja húzódik a kereskedelmi háború a két fél között. A kínai kereskedelmi minisztérium egy nappal azt követően közölte állásfoglalását, hogy a Reuters hírügynökség a Fehér Házhoz közel álló forrásokra hivatkozva nyilvánosságra hozta: a részmegállapodás aláírása a jövő évre csúszhat át, mivel Peking a kínai árukat sújtó amerikai pótvámok nagy mértékű visszavonását várja, Washington pedig szintén egyre komolyabb követelésekkel állt elő.
A feszült légkör és a részmegállapodás körüli bizonytalanságok hatására a kínai tőzsdeindexek második napja estek, a jüan pedig ma tovább gyengült a dollárhoz képest.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető elutasította Mun Dzse In dél-koreai elnök meghívását a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) puszani csúcstalálkozójára - számolt be ma egy észak-koreai hírügynökség.
A közlemény szerint a jelenlegi kedvezőtlen légkörben semmi értelme sem lenne Kim látogatásának, amely puszta formalitás lenne. A dél-koreai elnöki hivatal november 5-én, mint a rendezvény vendéglátója, levelet küldött Kimnek azzal a kéréssel, vegyen részt a délkelet-ázsiai vezetők november 25-én kezdődő kétnapos csúcstalálkozóján.
Észak gyakorlatilag minden együttműködést felfüggesztett Déllel, miután holtpontra jutottak a nukleáris tárgyalások Phenjan és Washington között. (MTI)
A külföldi voksolás megkönnyítését célzó, idén nyáron
elfogadott törvény értelmében a külföldön tartózkodó román állampolgárok
nemcsak a belföldi voksolásra kijelölt vasárnapi napon, hanem péntek déltől
vasárnap estig, három napon át leadhatják voksukat. Számukra 835 szavazókört
rendeztek be külföldön, csaknem kétszer annyit, mint a májusi európai
parlamenti választáson, amikor hatalmas torlódás alakult ki egyes
külképviseleteken, és sokan többórás sorban állás után sem tudtak élni
választójogukkal.
Az elnökválasztás november 10-én véget ért első fordulója
igazolta, hogy nem volt hiábavaló az intézkedés: a diaszpóra valóban nagyobb
arányban járul az urnákhoz, ha megkönnyítik számára, hogy éljen
választójogával. A külföldön az első fordulóban leadott 675 ezer szavazat
csaknem kétszerese az eddigi rekordnak, olyan körülmények között, amikor
összességében minden korábbi romániai elnökválasztásnál alacsonyabb, alig 51,2
százalékos volt a részvétel.
A szavazás első napján a külképviseleteken 121.419-en
szavaztak, a leadott levélszavazatok száma 17.503.
Nagy Eszter Anna dietetikusként végzett a Semmelweis
Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán. 25 éve foglalkozik böjttel, étrendekkel,
táplálkozással, életmóddal, egyéni és csoportos terápiákkal. Az egyéni
étrendeket ma már a szenzitív és vérből vizsgáló ételintolerancia teszttel
egészíti ki. Kitartóan hisz abban, hogy
egyéni étrendjét és életmódját, idővel, mindenki saját maga találja meg és
alakítja ki. Ugyanakkor vallja: fontos a szakember jelenléte, nem online
diétákra alapozva kell egy életmódváltásba belekezdeni!
Emésztési
gondokkal, bélproblémákkal sokan küszködnek hazánkban is. Egyre többen rendelkeznek
ételintoleranciás panaszokkal, ami nem egyenlő az ételallergiával. A két
fogalmat fontos elkülöníteni. Nagy Eszter Anna szerint sokan keverik az ételintolerancia
és az ételallergia fogalmát. Éppen ezért, egyik Székelyudvarhelyen tartott
előadását követően, arra kértük a szakembert, hogy tisztázza a fogalmakat.
Nincs alkotmányos konfliktus a parlament és a legfelsőbb törvényszék között a három tagú bíróságok összetételének megállapítása tekintetében – közölte az Alkotmánybíróság.
A taláros testület Teodor Melescanu szenátusi elnök óvására válaszolt álláspontjával.
Az Egészségügyi minisztérium döntéshozatalának meggyorsítását célzó határozattervezetet bocsátott közvitára a szaktárca.
Ennek értelmében a minisztert 4 államtitkár, egy helyettes államtitkár, egy főtitkár és 2 főtitkár-helyettes segíti munkájában. Az Egészségügyi minisztériumban eddig 5 államtitkár és 2 helyettes államtitkár dolgozott.
Egy későbbi pártfúzió első lépéseként szövetségre lép a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt – közölte a két alakulat elnöke, Mezei János és Csomortányi István kolozsvári sajtótájékoztatóján.
A két párt kongresszusa 2020. január 18-án előbb külön-külön, majd közösen ülésezik Csíkszeredában, és eldönti az együttműködés és a fúzió részletkérdéseit. Csomortányi István hozzátette: addig közös munkacsoport dolgozik a döntések előkészítésén. Mezei János szerint már most a pártfúzió a cél, de a jövő év nyarán tartandó önkormányzati választásokon való sikeres szereplés érdekében egyelőre csak politikai koalíciót hoznak létre.
Délben megnyílt a Román Rádiótársaság Gaudeamus könyvvására, amely vasárnapig várja a könyvszeretőket a bukaresti Romexpo B2 pavilonjába.
Az idei kiadás az 1989 decemberi forradalom 30. évfordulójának égisze alatt zajlik. A bukaresti Balassi Intézet „30 éve szabadon” emlékévhez kapcsolódóan jelentette meg román nyelven, a Next Page kiadó gondozásában, Király Farkas Sortűz című kötetét, amelyet holnap mutatnak be a Román Rádiótársaság Gaudeamus könyvvásárán. A szerzővel, Király Farkassal és a kiadóval, Ciprian Măceşaruval Márton Evelin beszélget. Jelen lesz a kötet román fordítója Bara Hajnal is.
Ma van a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, több megemlékezés is lesz ma Budapesten. Az Országházban délelőtt megemlékezést és nemzetközi tudományos konferenciát tartottak. A Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban 1944/45 – 2019/20 című rendezvényen köszöntőt mondott Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke.
A magyar Országgyűlés 2012. május 21-én határozott úgy, hogy november 25-e legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ekkor léphetett ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, amelynek tagjai túlélték a Gulág borzalmait. A határozat szerint arról a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akit 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akit a második világháború után 5-25 esztendőre száműztek a Gulág rabtelepeire a “magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján”.