Országszerte csapadékos, szeles és az évszakhoz képest sokkal hűvösebb idő várható a következő három nap során. A legtöbb területen esőre, de helyenként havas esőre, a hegyekben pedig havazásra lehet számítani. A leeső csapadék mennyisége helyenként elérheti a 10-15 litert négyzetméterenként, a Déli- és a Keleti-Kárpátokban pedig 10-15 centiméteres hóréteg rakódhat le.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrisebb előrejelzése szerint szerdán 21 óráig másodfokú (narancssárga jelzésű) riasztás lesz érvényben a Déli-Kárpátok és a Kárpát-kanyar 1600 méter fölötti térségeiben. Helyenként hóviharok várhatók, melyek nyomán a látótávolság 50 méter alá csökken. A szélrohamok sebessége elérheti a 110-130 kilométert óránként.
Szintén szerda estig Erdélyben, Máramarosban, Moldvában, Dobrudzsában, a Bánság és Olténia déli részében és helyenként Munténiában sárga jelzésű riasztás lesz érvényben az erős szél miatt. Ezeken a területeken 50-70 km/órás sebességgel fújhat a szél, a hegyekben 70-90 km/órás sebességű széllökések várhatók, a látótávolság 100 méter alá csökken.
Szerdán 21 órától csütörtök reggel 10 óráig narancssárga jelzésű riasztás lesz érvényben havazás és hóviharok miatt a Déli-Kárpátok 1600 méter fölötti térségeiben, ahol a szélrohamok sebessége elérheti a 100-120 kilométert óránként, a látótávolság 50 méter alá csökken. Ugyanebben az időszakban a Déli-Kárpátok alacsonyabban fekvő régióiban sárga riasztás lesz érvényben a havazás és hóviharok miatt. A széllökések sebessége elérheti a 70-90 kilométert óránkén, a látótávolság 100 méter alá csökken.
Spontán sztrájkba léptek ma reggel a vulkáni, lupényi és zsilmezői bányászok. A tiltakozók megtagadták a bányába való leereszkedést, és biztosítékot követeltek arra, hogy megkapják a húsvéti ünnepek alkalmából járó bónuszokat. A kollektív munkaszerződés értelmében a Zsil völgye energetikai komplexum bányászai és energetikai dolgozói két anyagi juttatásban részesülnének, egyet nagypéntekre, egyet pedig húsvétra kapnának. Ezek értékét a szakszervezet és a vezetőség közötti tárgyalások alapján határozzák meg.
A Zsil völgye energetikai komplexumnak jelenleg megközelítőleg 2000 alkalmazottja van a lónyai, lupényi, zsilmezői és vulkáni szénbányáknál, valamint a parosényi széntüzelésű erőműnél.
A kormány határozata szerint év végéig be kell zárni a lónyai és a lupényi bányát, a bányászati szakszervezet azonban irreálisnak tartja ezt a határidőt.
A 72 éves Marius Andruh vegyészt választották tegnap Ioan-Aurel Pop történész utódának a Román Akadémia élén – írja az Edupedu oktatási portál. Az akadémia elnöki tisztségére ketten jelentkeztek, Marius Andruh vegyész mellett Mircea Dumitru filozófus is pályázott a tisztségre. Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint Marius Andruh a 157 érvényes szavazatból 84-et szerzett meg a választás második fordulójában. Az elnök mellett 4 alelnöki és egy főtitkári tisztségről szavaztak kedden.
Marius Andruh Buzău megyéből származik, és 1988-ban szerzett doktori fokozatot a Bukaresti Egyetemen, amelynek 1984 és 2019 között volt főállású oktatója, 1996-tól egyetemi tanára. 2019-től az egyetem professor emeritusa. Emellett vendégoktatóként tanított többek között Montreálban, Bordeaux-ban, Göttingenben, Párizsban, Jenában, Manchesterben, Toulouse-ban, Strasbourgban, Valenciában és Rio de Janeiróban is. Marius Andruh 2009 óta az akadémia Kémiai Tudományok Osztályának elnöke, 2021 óta pedig a C. D. Nenițescu Szerves és Szupramolekuláris Kémiai Intézetének az igazgatója. Emellett 2022 óta a Román Akadémia egyik alelnöke is.
Az Edupedu felidézi, hogy Marius Andruh volt az első hivatalos személy, aki nyilvánosan is kimondta, plagizált Victor Ponta. Ő vezette ugyanis az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanácsot, amikor 2012. június 29-én hivatalosan is bejelentették az akkori miniszterelnök plagizációjának a tényét.
Az amerikai-iráni tűzszünetre vonatkozó bejelentést követően csökkenni kezdett az olajár, néhány óra alatt 13 százalékot zuhant a Brent árfolyama. Az oilprice.com szakportál adatai szerint ma reggel a Brent féle nyersolajat júniusi szállításra hordónkénti 94 dollár 94 centen jegyezték, míg az utóbbi napokban az energiahordozó ára 110 dollár körül mozgott. A csúcsot az április 5-i 111 dollár 68 cent jelentette.
Az Irán által az utóbbi időben részlegesen lezárt Hormuzi-szoroson a világ olajszállítmányainak mintegy 20 százaléka halad át.
Országszerte csapadékos, szeles és az évszakhoz képest sokkal hűvösebb idő várható a következő három nap során. A legtöbb területen esőre, de helyenként havas esőre, a hegyekben pedig havazásra lehet számítani. A leeső csapadék mennyisége helyenként elérheti a 10-15 litert négyzetméterenként, a Déli- és a Keleti-Kárpátokban pedig 10-15 centiméteres hóréteg rakódhat le.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrisebb előrejelzése szerint szerdán 21 óráig másodfokú (narancssárga jelzésű) riasztás lesz érvényben a Déli-Kárpátok és a Kárpát-kanyar 1600 méter fölötti térségeiben. Helyenként hóviharok várhatók, melyek nyomán a látótávolság 50 méter alá csökken. A szélrohamok sebessége elérheti a 110-130 kilométert óránként.
Szintén szerda estig Erdélyben, Máramarosban, Moldvában, Dobrudzsában, a Bánság és Olténia déli részében és helyenként Munténiában sárga jelzésű riasztás lesz érvényben az erős szél miatt. Ezeken a területeken 50-70 km/órás sebességgel fújhat a szél, a hegyekben 70-90 km/órás sebességű széllökések várhatók, a látótávolság 100 méter alá csökken.
Szerdán 21 órától csütörtök reggel 10 óráig narancssárga jelzésű riasztás lesz érvényben havazás és hóviharok miatt a Déli-Kárpátok 1600 méter fölötti térségeiben, ahol a szélrohamok sebessége elérheti a 100-120 kilométert óránként, a látótávolság 50 méter alá csökken. Ugyanebben az időszakban a Déli-Kárpátok alacsonyabban fekvő régióiban sárga riasztás lesz érvényben a havazás és hóviharok miatt. A széllökések sebessége elérheti a 70-90 kilométert óránkén, a látótávolság 100 méter alá csökken.
Szeptember 24-én tárgyalja az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezettel kapcsolatban.
A romániaiak 70 százaléka olyan iskolát szeretne, amely művelt, tájékozott embereket nevel, ugyanakkor a legnagyobb akadályoknak a következetes országos vízió hiányát (48%) és a krónikus alulfinanszírozást (48%) tartják – derül ki az MKOR Vissza az iskolába 2025 kutatásából.
Több mint 8600 rendőr teljesít szolgálatot az iskolák környékén a hétfői tanévkezdéskor. A Román Rendőrség közleménye szerint országos tervet dolgoztak ki az iskolai erőszak elleni fellépésre, amelynek célja az iskolák biztonságával kapcsolatos hatáskörökkel rendelkező szervek tevékenységének összehangolása.
A romániai lakosság majdnem 15 százaléka nem tudta időben kifizetni folyó költségeit az elmúlt évben. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a gazdaságok majdnem 15 százalékában legalább egy alkalommal maradtak el a lakásfenntartási, kölcsöntörlesztési vagy közüzemi szolgáltatások kifizetésével.
A Munkaügyi minisztérium megkezdte a fogyatékos szintekbe történő besorolási kritériumok felülvizsgálatát. Florin Manole tárcavezető szerint a kritériumok átszervezésével azok kapnak támogatást, akiknek valóban segítségre van szükségük, illetve létrehoznak egy telefonközpontot is a fogyatékos személyek számára.
Új nepáli, bangladesi és Srí Lanka-i diplomáciai képviseletek megnyitását, a munkaerő-közvetítő cégek támogatását és a külföldi vendégmunkások jogait védő közpolitikák megerősítését javasolja civil szervezetek egy csoportja.
Alapfokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki a Legionárius Mozgalom jelképeit ragasztotta az egyik fővárosi zsinagóga ajtajára. A vádlottat emellett arra kötelezték, hogy 90 napig közmunkát végezzen.
Elhunyt Kásler Miklós Széchenyi-díjas onkológusprofesszor, aki a negyedik Orbán-kormányban az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezette, utána egészen június végi elmozdításáig a Magyarságkutató Központ élén állt. 75 éves volt.
Harmadik hetébe lépett a George Enescu klasszikus zenei fesztivál, amely szeptember 21-ig naponta koncertekkel várja Bukarestben és az ország mintegy 20 városában a közönséget. A hétvégén egyebek mellett a Brémeni Német Kamarafilharmónia előadásában Mozart Varázsfuvoláját láthatta a közönség, de a George Enescu Filharmónia bemutatta Kurtág Györgynek a Fin du partie című egyfelvonásos operáját. A múlt héten két koncertet is adott a zürichi Tonhalle Zenekar Paavo Järvi vezényletével. A hétvége üdítő színfoltja volt a a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar két koncertje is, amelyen többek között Renaud Capuçon francia hegedűművésszel léptek fel Manfred Honeck karmester vezetésével. Kiemelkedett még a kínálatból a Rotterdami Filharmónia Lahav Shani vezényletével, akárcsak a Bázeli Kamarazenekar koncertje, amelyen Sol Gabetta csellóművész volt a szólista. De a barokk zenére szakosodott Academia Bizantina együttes fellépése is elnyerte a közönség tetszését, ők a budapesti Purcell Kórussal adták elő Francesco Bartolomeo Conti Il trionfo della fama című serenátáját. Ezen a héten a programból kiemelkedik A Felvilágosodás Kora Zenekarának koncertje, amely csütörtökön délután 5-kor lesz az Atheneumban, valamint pénteken fél 5-től ugyanott a szintén világhírű Academy of Saint Martin in the Fields lép fel.
A szenátus és a képviselőház együttes ülésén elutasította tegnap este maratoni hétórás ülésen az ellenzék által a kormány ellen beterjesztett négy bizalmatlansági indítványt. Az Ilie Bolojan vezette kabinet így hivatalában marad. A Románok Egyesülésért Szövetség, a Fiatal Emberek Pártja és az SOS Románia által beterjesztett indítványok még annyi szavazatot sem kaptak, amennyi támogató aláírást összegyűjtöttek. Az ellenzéki pártok eredetileg bojkottálni akarták az ülést, de végül visszatértek az ülésterembe és szavaztak. Az első, az egészségügy reformjával kapcsolatos indítvány 108 támogató voksot kapott, a második, az állami vállalatok reformjával kapcsolatos indítványt 121 honatya támogatta. A harmadik és a negyedik is csak 120 és 119 voksot kapott, ami messze nem volt elegendő a kormánybuktatáshoz, amihez 233 szavazatra lett volna szükség. A kormánykoalíciós pártok politikusainak többsége jelen volt az ülésteremben, de nem szavazott. A vita során Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette, mélyreható reformok nélkül Románia nem léphet ismét a fejlődés útjára. Emlékeztetett, hogy a kormány három irányt követ: az ország pénzügyeinek rendbetételét, a jó kormányzás biztosítását és a polgárok iránti tiszteletet.
– Ma nem egyszerű adóintézkedésekről beszélünk, hanem Románia jövőjéről, arról, hogy országunkat erkölcsi, gazdasági és társadalmi szempontból újra talpra kell állítani. Az általunk javasolt reformok nagyobb átláthatóságot, nagyobb rendet és több méltányosságot biztosítanak minden román állampolgár számára – mondta a miniszterelnök, aki arról biztosította a közvéleményt, hogy ha idén a kormány meghozza a helyes döntéseket, akkor Románia jövő év közepére ismét növekedési pályára állhat. Közlése szerint a kormány szándéka, hogy 2026 végére 6 százalék körülire csökkentse a GDP-arányos költségvetési hiányt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a vita során beszédében kijelentette: a kormánynak folytatnia kell a munkát, hiszen ez a helyes út, nem az AUR által kínált káosz, cirkusz és gyűlölet. Az RMDSZ elnöke kitért a parajdi sóbányával kapcsolatos katasztrófára is, nehezményezve, hogy közel négy hónap telt el, és máig nem történt felelősségre vonás, ami rombolja az államba vetett bizalmat. De Kelemen Hunor szerint tudnia kell mindenkinek, hogy az AUR által kínált út zsákutca - mondta az RMDSZ elnöke.
Szeptember 24-én tárgyalja az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság beadványát a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénytervezettel kapcsolatban.
A jogszabályjavaslatért hétfőn vállalt felelősséget a kormány a parlamentben. A Legfelsőbb Bíróság szerint a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezet szembemegy 37 korábbi alkotmánybírósági határozattal, ugyanakkor sérti többek között a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, a jogbiztonság elvét, valamint a visszaható hatály tilalmának elvét is. A dokumentumot az ellenzék nem támadta meg bizalmatlansági indítvánnyal, ugyanakkor a másik négy törvényjavaslat miatt, amelyekért a kormány szintén felelősséget vállalt a parlamentben, az AUR bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Ezeket holnap vitatják meg és bocsátják szavazásra.
A romániaiak 70 százaléka olyan iskolát szeretne, amely művelt, tájékozott embereket nevel, ugyanakkor a legnagyobb akadályoknak a következetes országos vízió hiányát (48%) és a krónikus alulfinanszírozást (48%) tartják – derül ki az MKOR Vissza az iskolába 2025 kutatásából.
A felmérés adatsora szerint a szülők 44%-a fizet különórákért, átlagosan 100 lejes óradíjat, a rendszer hiányosságainak pótlására. A legtöbben matekórákra járatják a gyerekeiket. Az átlagos iskolakezdési költség 450 lej, ám ez jelentős eltéréseket takar: a magániskolákban tanuló gyerekek szülei átlagosan 660 lejt költenek, több mint 50%-kal többet, mint az állami iskolákba járóké. A felmérés 500 iskolás- és óvodáskorú gyermek szüleinek a bevonásával készült, online lekérdezéssel, augusztus 29-e és szeptember 2-a között, a hibahatár 4,4 százalék.
Több mint 8600 rendőr teljesít szolgálatot az iskolák környékén a hétfői tanévkezdéskor. A Román Rendőrség közleménye szerint országos tervet dolgoztak ki az iskolai erőszak elleni fellépésre, amelynek célja az iskolák biztonságával kapcsolatos hatáskörökkel rendelkező szervek tevékenységének összehangolása.
Ennek megfelelően a következő tanévben a járőrözési útvonalak érintik az iskolákat és a rendőrök fokozzák a közúti ellenőrzéseket a tanintézetek közelében a diákok érkezésekor és távozásakor. A tanévkezdés előtti hetekben ellenőrizték az iskolák környékén elhelyezett közúti jelzéseket és az iskolabuszok műszaki állapotát is. A rendőrség közölte azt is, az előző tanévben lebonyolított A hallgatás is erőszak. A megszólalásod a megoldás című kampány sikeréből kiindulva a következő tanévben Nevezzük nevén az iskolai erőszakot! címmel indítanak kampányt az iskolákban.
A romániai lakosság majdnem 15 százaléka nem tudta időben kifizetni folyó költségeit az elmúlt évben. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a gazdaságok majdnem 15 százalékában legalább egy alkalommal maradtak el a lakásfenntartási, kölcsöntörlesztési vagy közüzemi szolgáltatások kifizetésével.
Az esetek 94,9 százalékában a lakásfenntartási költségekkel maradtak el. A törlesztő részlet kifizetése prioritás a családoknak, mégis ezek 9,8 százaléka a rossz pénzügyi helyzetük miatt nem tudtak eleget tenni kötelességüknek. A statisztikai adatok szerint azonban 2024-ben 1,2 százalékponttal csökkent a hátralékokkal rendelkező családok aránya az előző évhez képest.
A Munkaügyi minisztérium megkezdte a fogyatékos szintekbe történő besorolási kritériumok felülvizsgálatát. Florin Manole tárcavezető szerint a kritériumok átszervezésével azok kapnak támogatást, akiknek valóban segítségre van szükségük, illetve létrehoznak egy telefonközpontot is a fogyatékos személyek számára.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerint átgondolták a fogyatékos igazolványok kiadásának feltételeit is. Ezzel a súlyosan fogyatékos személyeknek már az első vizsgálatot követően kiállítják a korlátlan időre érvényes igazolványt, a jelenlegi egy vagy két évig érvényes igazolványok helyett. Egyéb betegségek esetén, ahol egy-két év után nem tapasztalnak javulást, ugyancsak meghatározatlan időre állítják ki a fogyatékos igazolványt.
Új nepáli, bangladesi és Srí Lanka-i diplomáciai képviseletek megnyitását, a munkaerő-közvetítő cégek támogatását és a külföldi vendégmunkások jogait védő közpolitikák megerősítését javasolja civil szervezetek egy csoportja.
A Nicușor Dan államfőnek és Oana Țoiu külügyminiszternek címzett nyílt levélben emlékeztetnek arra, hogy Románia évek óta munkaerőhiánnyal küzd, különösen a feldolgozóiparban, az építőiparban, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban. Ezért Bukarest növelte vendégmunkás-kvótát a harmadik országbeli állampolgárok számára, amely így elérte a 100 ezret. A levél szerint Románia vagy nem alakított ki diplomáciai, konzuli kapcsolatokat és/vagy kétoldalú megállapodásokat a vendégmunkások fő származási országaival, vagy nincsenek munkaügyi attaséi az érintett országokban. A hiányosság biztonsági kockázatokat jelent, a bevándorlók alapvető jogainak figyelmen kívül hagyását, illetve magas költségeket a romániai üzleti szféra számára.
Alapfokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki a Legionárius Mozgalom jelképeit ragasztotta az egyik fővárosi zsinagóga ajtajára. A vádlottat emellett arra kötelezték, hogy 90 napig közmunkát végezzen.
A férfit márciusban állították bíróság elé fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő jelképek készítése, birtoklása, terjesztése és felhasználása vádjával.
Hivatali visszaélés miatt vádat emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség Márk Endre, Szászrégen polgármestere ellen.
A hírt az elöljáró jelentette be a Facebook-oldalán, közölve, az ügy egy, a város érdekében, 2021-ben igényelt, 6 ezer lej összeértékű jogi szolgáltatáshoz kapcsolódik. Közvetlen beszerzés volt, a helyi tanács határozata nélkül. Márk Endre 2020 óta vezeti a Maros megyei kisvárost, a második mándátumát tölti a polgármesteri székben.
Elhunyt Kásler Miklós Széchenyi-díjas onkológusprofesszor, aki a negyedik Orbán-kormányban az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezette, utána egészen június végi elmozdításáig a Magyarságkutató Központ élén állt. 75 éves volt.
Több egyetemen oktatott, később tanszékvezető lett, 2007-től ő volt a Pécsi Tudományegyetem onkológiai tanszékének igazgatója is. Kásler Miklós 2018-tól 2022-ig volt az emberi erőforrások minisztere, idén pedig a kulturális miniszter főtanácsadójává nevezték ki.
Harmadik hetébe lépett a George Enescu klasszikus zenei fesztivál, amely szeptember 21-ig naponta koncertekkel várja Bukarestben és az ország mintegy 20 városában a közönséget. A hétvégén egyebek mellett a Brémeni Német Kamarafilharmónia előadásában Mozart Varázsfuvoláját láthatta a közönség, de a George Enescu Filharmónia bemutatta Kurtág Györgynek a Fin du partie című egyfelvonásos operáját. A múlt héten két koncertet is adott a zürichi Tonhalle Zenekar Paavo Järvi vezényletével. A hétvége üdítő színfoltja volt a a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar két koncertje is, amelyen többek között Renaud Capuçon francia hegedűművésszel léptek fel Manfred Honeck karmester vezetésével. Kiemelkedett még a kínálatból a Rotterdami Filharmónia Lahav Shani vezényletével, akárcsak a Bázeli Kamarazenekar koncertje, amelyen Sol Gabetta csellóművész volt a szólista. De a barokk zenére szakosodott Academia Bizantina együttes fellépése is elnyerte a közönség tetszését, ők a budapesti Purcell Kórussal adták elő Francesco Bartolomeo Conti Il trionfo della fama című serenátáját. Ezen a héten a programból kiemelkedik A Felvilágosodás Kora Zenekarának koncertje, amely csütörtökön délután 5-kor lesz az Atheneumban, valamint pénteken fél 5-től ugyanott a szintén világhírű Academy of Saint Martin in the Fields lép fel.
