Brüsszel óvatosságra inti az uniós tagállamokat az energiaárak emelkedése miatt bevezetett támogatások kapcsán.
Az Európai Bizottság szerint az iráni háború okozta gazdasági sokk könnyen fiskális válsággá alakulhat, ha a kormányok túlzott mértékben avatkoznak be az üzemanyagárak csökkentésébe. Az Európai Bizottság hangsúlyozza: az energiatámogatásokat és adócsökkentéseket ideiglenesen és célzottan kell alkalmazni, elkerülve a 2022-es energiaválsághoz hasonló inflációs nyomást. Dan Jorgensen energiaügyi biztos szerint a jelenlegi helyzet komoly inflációs kockázatot hordoz, míg Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett: a túl széles körű intézkedések tovább növelhetik az árakat.
Több EU-s ország – köztük Írország, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország – már csökkentette az üzemanyagokra kivetett adókat, míg más államok az uniós állami támogatási szabályok enyhítését sürgetik a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében.
Németországban vasárnap a dízel átlagára literenként 2 euró 44 centre, mintegy 12 lejre emelkedett, ami másfél centes növekedést jelent az előző naphoz képest. Tegnap a gázolaj literenként 6,6 tized centtel, 2 euró 48 centre drágult. Az E10-es benzin ugyanekkora mértékben drágult, így elérte a 2 euró 23 centet, ami nagyjából 11 lejnek felel meg literenként. A drágulásra reagálva a német kormány a múlt héten olyan törvényt fogadott el, amely szerint a benzinkutak naponta csak egyszer, délben emelhetik árakat. Az intézkedéssel az áringadozások mérséklését és az átláthatóság növelését kívánják elérni.
Az Amerikai Egyesült Államok alelnöke feleségével együtt két napig tartózkodik a magyar fővárosban. A látogatás egyik legfontosabb nyilvános eseménye a Karmelita kolostor falai között tartott közös sajtótájékoztató, amely adásunk előtt nem sokkal kezdődött.
Az esemény a korábbi magas szintű amerikai–magyar találkozók mintáját követi: a két politikus rövid beszédet tart, majd kérdésekre is válaszolnak. A nap második felében egy nagyszabású, nyilvános rendezvényre kerül sor a MTK Sportpark területén. Az eseményt a magyar–amerikai barátság napja alkalmából szervezik meg, és itt J. D. Vance, illetve Orbán Viktor is beszédet mond. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatásának megfelelően az amerikai alelnök látogatása miatt április 6. és 8. között megváltozik a forgalmi rend Budapesten. A Budapest Airport a Facebook-oldalán arra hívta fel az utasok figyelmét, hogy a delegációk mozgása miatt április 7-én, kedden, valamint április 8-án, szerdán a repülőtér környékén időszakos forgalomkorlátozások lépnek érvénybe.
Hideg időre, szélre és vegyes csapadékra figyelmeztető előrejelzéseket adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A szakemberek szerint kedd délelőttől péntek délelőtt 10 óráig az ország régióinak nagy részében megerősödik a szél, a légmozgások sebessége elérheti a 45-60 kilométert óránként, a hegyvidéken meghaladhatja a 80-90 kilométert óránként.Kedd éjszakától kezdődően csapadékra lehet számítani főként az ország középső, keleti és délkeleti részében, a hegyekben havazni fog, és a Déli- és Keleti-Kárpátok magasan fekvő területein új hóréteg rakódhat le. Helyenként hóviharra is számítani lehet.A péntek reggelig leeső csapadék mennyisége elérheti helyenként a 10-20 litert négyzetméterenként.A meteorológusok szerint ugyanakkor fokozott lehűlés várható a hét végéig, az ebben a időszakban megszokottnál hűvösebb lesz országszerte.
Brüsszel óvatosságra inti az uniós tagállamokat az energiaárak emelkedése miatt bevezetett támogatások kapcsán.
Az Európai Bizottság szerint az iráni háború okozta gazdasági sokk könnyen fiskális válsággá alakulhat, ha a kormányok túlzott mértékben avatkoznak be az üzemanyagárak csökkentésébe. Az Európai Bizottság hangsúlyozza: az energiatámogatásokat és adócsökkentéseket ideiglenesen és célzottan kell alkalmazni, elkerülve a 2022-es energiaválsághoz hasonló inflációs nyomást. Dan Jorgensen energiaügyi biztos szerint a jelenlegi helyzet komoly inflációs kockázatot hordoz, míg Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett: a túl széles körű intézkedések tovább növelhetik az árakat.
Több EU-s ország – köztük Írország, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország – már csökkentette az üzemanyagokra kivetett adókat, míg más államok az uniós állami támogatási szabályok enyhítését sürgetik a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében.
Újabb, az amerikai geofizikai intézet (USGS) mérései szerint 7,4-es erősségű földrengést észleltek az Oroszország keleti részén lévő Kamcsatkán szombatra virradóra,…
Az ukrán elnök figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök célja továbbra is Ukrajna teljes elfoglalása, miközben az Egyesült Államok közvetítési…
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter felszólította az EU-ban továbbra is orosz fosszilis üzemanyagot vásárló országokat, hagyjanak fel azzal, hogy a…
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni bizalmi szavazásról, a kormánypártok közötti rivalizálásról és a szélsőjobboldal előretöréséről. Szó lesz a…
A román külügyminisztérium (MAE) csütörtökön bekérette az Orosz Föderáció bukaresti nagykövetét, hogy közölje vele Románia határozottan elítéli a lengyel légtér…
Péntektől lezárják a lengyel–belarusz határt – jelentette be Marcin Kierwiński, Lengyelország belügyi és közigazgatási minisztere. A légtér használatát is korlátozzák…
Újraindította tegnapi ülésén a kormány a „Támogatás Romániának” programot, amely a rászorulóknak nyújt segítséget. Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az…
A Kolozsvári Bíróság elnöki döntéssel elrendelte a ratosnyai vízerőmű fejlesztési munkálatainak leállítását mindaddig,amíg amíg végleges döntés nem születik a vízerőmű…
Elkezdődhet az ivóvíztisztítás korszerűsítése a gyulakutai és küküllőszéplaki vízműveknél – jelentette be az Aquaserv vízszolgáltató, amely aláírta a szerződést a…
A három országos tanügyi szakszervezeti szövetség csütörtökön bejelentette, hogy a vezető testületeik hamarosan javaslatot tesznek a szakszervezeti tagoknak a következő tiltakozó…
Újabb, az amerikai geofizikai intézet (USGS) mérései szerint 7,4-es erősségű földrengést észleltek az Oroszország keleti részén lévő Kamcsatkán szombatra virradóra, a földmozgás nyomán szökőárriadót is elrendeltek.
A tájékoztatás szerint a földrengés epicentruma Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól 111 kilométerre keletre volt, 39,5 kilométeres mélységben. Károkról és áldozatokról egyelőre nem tudni.
A térségben július 30-án 8,8-as erősségű földregés mértek, 73 éve a legerősebbet. Az akkori rengések miatt több millió embert kellett kitelepíteni a Csendes-óceán partjainál, a többi között Japánban és Ecuadorban is. A földmozgást több kisebb, 5-ös erősségű földmozgás követte.
Az ukrán elnök figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök célja továbbra is Ukrajna teljes elfoglalása, miközben az Egyesült Államok közvetítési erőfeszítései eddig nem hoztak eredményt.
Volodimir Zelenszkij kijelentette: bármit is mond Putyin bárkinek, világos, hogy olyan mértékben mozgósította az orosz háborús gépezetet, hogy azt már nem tudja megállítani, hacsak nem kényszerítik arra, hogy alapvetően megváltoztassa személyes céljait.
Az ukrán elnök felszólította a szövetségeseket, ösztönözzék Kínát arra, hogy használja befolyását Oroszországgal szemben az ukrajnai offenzíva lezárása érdekében.
A mai műsorban operáról és sakkról lesz szó – pontosabban arról, hogy Anger Ferenc, a budapesti Magyar Állami Operaház egykori művészeti igazgatója szeptembertől a Kolozsvári Magyar Operaház társulati tagja lett – és az ő rendezésében kerül bemutatásra Giacomo Puccini két egyfelvonásos operája. A köpeny és a Gianni Schicchi bemutatójára szeptember 18-án este fél hétre várják a közönséget.
A sakkot pedig Székely Ervin kollegám hozza be a műsorba, éspedig Juhász Ármin nemzetközi sakkmester által – akit Budapesten kért mikrofon elé. Juhász Ármin a Centrum Sakkiskola alapítója és vezetőedzője, aki saját fejlesztésű módszerekkel tanítja az ifjú sakkozókat – tartsanak velünk!
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter felszólította az EU-ban továbbra is orosz fosszilis üzemanyagot vásárló országokat, hagyjanak fel azzal, hogy a Moszkvától való függetlenedés ellen kampányolnak, és inkább vásároljanak az USA-tól energiát, írja a Politico.
Wright a héten tárgyalásokat folytatott Brüsszelben európai tisztviselőkkel az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának növeléséről és az Oroszország számára az ukrajnai háborút lehetővé tevő pénzforrások elzárásáról.
Az amerikai energiaügyi miniszter újságírói kérdésre elmondta: Magyarországra és Szlovákiára is érvényes, hogy le kell válniuk az orosz energiáról.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány elleni bizalmi szavazásról, a kormánypártok közötti rivalizálásról és a szélsőjobboldal előretöréséről. Szó lesz a szinte kétszámjegyűre nőtt inflációról, a tanárok tüntetéséről, de megvizsgáljuk, hogy a szöveges üzenetek ellenőrzése mennyire jelent veszélyt, illetve milyen következményekkel járhat az amerikai Charlie Kirk influenszer meggyilkolása.
Szőcs Levente összeállítással jelentkezik a franciaországi kormányválságról.
Garzó Ferenc: A fehér és fekete küzdelme a színes világ porondján
A román külügyminisztérium (MAE) csütörtökön bekérette az Orosz Föderáció bukaresti nagykövetét, hogy közölje vele Románia határozottan elítéli a lengyel légtér orosz drónok általi megsértését. A román fél hangsúlyozta, ez az incidens ismét rávilágít az Orosz Föderáció Ukrajna elleni agressziójának, a háború súlyos és kiterjedt következményeire, amelyek a regionális stabilitást és az európai biztonságot is veszélyeztetik.
Péntektől lezárják a lengyel–belarusz határt – jelentette be Marcin Kierwiński, Lengyelország belügyi és közigazgatási minisztere.
A légtér használatát is korlátozzák az ukrán és a fehérorosz határ mentén. Drónt csak a hadsereg reptethet, és csak azok a repülőgépek közlekedhetnek az érintett területen, amelyek engedélyt kaptak a hatóságoktól. A lengyel belügyminiszter azt mondta, további provokációra is számítanak Oroszországtól. A légtérzárat illetően nemzetbiztonsági okokból hozták meg a döntést -tudósít a Telex lengyel forrásokra hivatkozva.
Amint arról korábbi híradóinkban beszámoltunk ezen a héten kedd este és szerda reggel között tizenkilenc orosz drón repült be Lengyelország légterébe. Lengyel és NATO-gépek legalább négy drónt lelőttek. Az egyik lelőtt drón roncsa eltalált egy lakóházat. Később rábukkantak egy ismeretlen eredetű rakéta roncsaira is. A belarusz hatóságok azt állítják, hogy ők is lelőttek pár drónt a saját légterükben. A lengyel belügyi és közigazgatási miniszter úgy nyilatkozott, hogy vélekedésük szerint az oroszok szándékos akciót hajtottak végre, hogy teszteljék a NATO légvédelmét, hatékonyságát, reakcióidejét.
Újraindította tegnapi ülésén a kormány a „Támogatás Romániának” programot, amely a rászorulóknak nyújt segítséget. Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
A beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter elmondta, hogy aznapi ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el az uniós forrásokból finanszírozott támogatások biztosításáról. Közlése szerint az élelmiszer-utalványokban két részletben 1,4 millió személy részesül, a szociális utalványokban pedig több mint 666 ezer diák.
A Kolozsvári Bíróság elnöki döntéssel elrendelte a ratosnyai vízerőmű fejlesztési munkálatainak leállítását mindaddig,amíg amíg végleges döntés nem születik a vízerőmű építési engedélyének megsemmisítésére irányuló perben.
Ezt két civil szervezet, a Declic Egyesület és a Bankwatch Románia kérése alapján rendelte el a bíróság, amíg nem születik jogerős döntés az építési engedély érvényességéről. A beruházás már több mint 90 százalékban készen van, viszont környezetvédelmi aggályokat vet fel, mivel a közvetlen környezetében Natura 2000-es területek, védett erdők terülnek el ugyanakkor egy ritka halfaj túlélését is veszélyeztetné üzembe helyezése. A bíróság még júniusban felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyt,majd júliusban felfüggesztette azt a kormányhatározatot,amely lehetővé tette volna 30 hektár, a Kelemen-havasok Nemzeti Parkban található erdő végeleges kivonását az erdőalapból.
Sebastian Burduja volt energetikai miniszter év elején azt nyilatkozta, hogy az erőművet idén novemberben kellene elindítani. Ugyanakkor azzal vádolta a környezetvédő szervezeteket, hogy tevékenységükkel gátolják a fejlesztéseket, és tetemes veszteséget okoznak az államnak. A volt tárcavezető szerint a Hidroelectrica állami vállalatot 190 millió eurós az államot pedig 253 millió eurós veszteség érte a beruházás késleltetése miatt. A Ratosnyai vízerőmű építése mára Ceaușescu-rezsim idején elkezdődött.
Elkezdődhet az ivóvíztisztítás korszerűsítése a gyulakutai és küküllőszéplaki vízműveknél – jelentette be az Aquaserv vízszolgáltató, amely aláírta a szerződést a munkálatok kivitelezésére.
A közel 3 és fél millió lej értékű beruházás célja, hogy a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma mellett is jó minőségű ivóvízhez jussanak az érintett települések. A munkálatok 45 nap alatt zajlanak le, és egy a fordított ozmózis elven működő sótalanító berendezést szerelnek fel, amely automata felügyeleti rendszerrel kapcsolódik a meglévő hálózathoz.
A fejlesztés rövid távon kulcsfontosságú, hiszen a parajdi sóbánya beomlása miatt tízezrek vízellátása került veszélybe. Hosszabb távon azonban új vízforrások kiépítése jelenthet tartós megoldást, mivel az ozmózisos tisztítás költséges. Jelenleg a lakosság vízellátását tartálykocsikkal és mobil tárolókkal biztosítják, a projektet pedig később Dicsőszentmártonra is kiterjesztik.
A három országos tanügyi szakszervezeti szövetség csütörtökön bejelentette, hogy a vezető testületeik hamarosan javaslatot tesznek a szakszervezeti tagoknak a következő tiltakozó akciók időpontjára és formájára, amelyeket úgy szerveznek meg, hogy a lehető legnagyobb hatást érjék el, de a lehető legkevésbé érintsék az iskolásokat és az egyetemi hallgatókat.
Közös közleményükben emlékeztetettek arra, hogy hétfőn több mint 20 ezer tanügyi alkalmazott tüntetett Bukarestben, további több ezer pedagógus a prefektúráknál tartott sztrájkőrséget a tanévkezdés napján, és kevés kivétellel az iskolákban a tanárok bojkottálták a tanévnyitó ünnepségeket. Ennek ellenére Ilie Bolojan kormányfő és Daniel David oktatási miniszter továbbra sem veszi figyelembe a követeléseiket. A szakszervezetek szerint a döntéshozókat nem érdekelte az sem, hogy kedden számos iskolában nem tartották meg az órákat. Ilyen körülmények között folytatják a tiltakozó akciókat - olvasható a közleményükben, amelyben hangsúlyozták, hogy a tanárok nem azért lázadnak, mert elvesztették 'kiváltságaikat', hanem azért, hogy megmentsék a romániai oktatást.
A szélsőjobboldali AUR tovább erősödött az elmúlt időszakban – derül ki egy INSCOP Research felméréséből.
A szeptember 1–9. között készített kutatás szerint az AUR a szavazatok 40,8 százalékát kapná, ha vasárnap lennének a parlamenti választások. A második helyen a PSD áll 17,9 százalékkal, majd a PNL következik 15,2-vel. Az USR 12,8 százalékot, míg az RMDSZ 4 százalékot érne el, ha most tartanák a választásokat. Ezekkel az adatokkal a kormány–ellenzék arány jelenleg 49,9– 46,9 százalék, mutatnak rá a felmérés készítői.
Az előző hónapokhoz képest az AUR és a PSD erősödött. A PNL ugyanakkor két százalékpontot veszített júniushoz képest, míg az USR pedig gyakorlatilag stagnál. A felmérést 1103 fő megkérdezésével végezték, hibahatára 2,95%.
Újabb, az amerikai geofizikai intézet (USGS) mérései szerint 7,4-es erősségű földrengést észleltek az Oroszország keleti részén lévő Kamcsatkán szombatra virradóra, a földmozgás nyomán szökőárriadót is elrendeltek.
A tájékoztatás szerint a földrengés epicentruma Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól 111 kilométerre keletre volt, 39,5 kilométeres mélységben. Károkról és áldozatokról egyelőre nem tudni.
A térségben július 30-án 8,8-as erősségű földregés mértek, 73 éve a legerősebbet. Az akkori rengések miatt több millió embert kellett kitelepíteni a Csendes-óceán partjainál, a többi között Japánban és Ecuadorban is. A földmozgást több kisebb, 5-ös erősségű földmozgás követte.
