A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány beiktatásáról, a bíráknak megítélt hátralékok kifizetéséről, a SAFE- programot megnehezítő alkotmánybírósági döntésről, a Dan Tanasă parlamenti képviselő elleni vádemelésről, illetve az európai társadalmi forrongásokról, amelyek Franciaországban nyilvánultak meg a legagresszívebb formában, ahol a konfliktust az éppen zajló elnökválasztási kampány is gerjeszt.
Majd Szőcs Levente összefoglalóját hallják a brazíliai elnökválasztás vasárnapi, döntő fordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Koncepció és harasztzörgés, avagy Boleyn Anna fejvesztése című jegyzetét.
Újabb háborús eszkaláció küszöbén áll Izrael és az amerikai–iráni konfliktus: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy az iráni rezsim megdöntése Izrael elsődleges stratégiai célja.
Netanjahu ezt a közelgő izraeli választások és a Donald Trumppal, valamint Pete Hegseth Pentagon-főnökkel folytatott egyeztetések után hangsúlyozta - tudósít az Al Jazeera.
Az amerikai sajtóban,például a The New York Times napilapba kiszivárgott információk szerint az amerikai és az izraeli haderő közösen készül az Irán elleni katonai csapások folytatására. Teheránban és az Iráni Forradalmi Gárdánál (IRGC) legfelsőbb szintű készültséget rendeltek el, mivel „100 százalékig biztosak” egy újabb amerikai–izraeli támadásban.
Oroszország jelezte az Egyesült Államoknak, hogy kész újraindítani a háromoldalú béketárgyalásokat Ukrajna és Washington részvételével – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este.
A Kreml vezetője szerint a tárgyalások célja a tartós béke megteremtése és Oroszország biztonságának garantálása lenne. Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva továbbra is el kívánja érni az Ukrajnában indított háborúval kapcsolatos célkitűzéseit. Az orosz állami hírügynökségek október 22-i beszámolói szerint Vlagyimir Putyin közölte, hogy Moszkva tájékoztatta Washingtont a háromoldalú egyeztetések folytatására vonatkozó szándékáról; a tárgyalásokra november folyamán kerülhetne sor – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az orosz elnök ismét élesen bírálta az ukrán vezetést. Az ukrajnai mozgósításról szólva azt állította, hogy az embereket „úgy szedik össze az utcákon, mint a kóbor kutyákat”, majd akaratuk ellenére a frontra küldik őket. Putyin a háború kirobbanásáért is Kijevet tette felelőssé. Állítása szerint Oroszország korábban felajánlotta Ukrajnának, hogy segítséget nyújt a Donyec-medencével kapcsolatos konfliktus tárgyalásos rendezésében, az ukrán vezetés azonban ehelyett a fegyveres megoldást választotta. „Kijev maga választotta a háborút – hát tessék” – fogalmazott az orosz elnök.
Az erdélyi magyarság „A szabadság nevében” mottóval idén összesen 158 rendezvénnyel emlékezik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról.
Az RMDSZ és a helyi civil, egyházi, illetve diplomáciai szervezetek koordinálásában 73 erdélyi, partiumi és bánsági helyszínen zajlanak ünnepségek ma és a hétvége folyamán. A hangsúly a pesti srácok mellett az 1956-os forradalom erdélyi vonatkozásain és mártírjain van.
A kincses városban ma délután egyetemi tanácskozással és a belvárosi unitárius templomban tartandó ökumenikus istentisztelettel veszi kezdetét a központi program. A Sétatéri '56-os emlékműnél zajló koszorúzást követően, szimbolikusan 19 óra 56 perckor fáklyás diákfelvonulás indul Mátyás király szülőházától a Házsongárdi temetőbe. A megemlékezések a hétvégén is folytatódnak: vasárnap a kommunizmus idején meghurcolt lelkészekre emlékeznek a templomokban.
Csíkszeredában ma este látványos fényfestéssel vetítik ki a forradalom szimbólumait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületére, amelyet koszorúzás követ a Gloria Victis emlékműnél, a Csíki Moziban pedig tematikus történelmi filmeket vetítenek a hétvégén.
Székelyudvarhelyen az „Egy nép kiáltott” mottó alatt fáklyás felvonulást tartanak, este pedig Ferenczi György és a Rackajam ad Gérecz Attila-emlékkoncertet, de bemutatják a Márton Áron püspök életét feldolgozó folkoperát is.
Marosvásárhelyen a megemlékezés ökumenikus istentisztelettel indul, ahonnan fáklyás felvonulás vezet a várba. A helyi '56-os kopjafánál koszorúznak illetve ünnepi műsort adnak elő a diákok.
A fővárosban tegnap este 18 órától a Petőfi Sándor Művelődési központban ünnepi előadásra került sor, amelyet a bukaresti Ady Endre Líceum diákjai állítottak össze - a megemlékezések pedig a jövő héten is folytatódnak: Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ október 27–28-án szervezi meg „A félelem rendszere. Az 1956-os magyar forradalom hatása és a kommunista megtorlás Romániában” című nemzetközi tudományos konferenciát. A rendezvényen neves történészek tárják fel, hogyan csapódott le a pesti események hulláma a romániai elnyomásban és a helyi diákmozgalmakban.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány beiktatásáról, a bíráknak megítélt hátralékok kifizetéséről, a SAFE- programot megnehezítő alkotmánybírósági döntésről, a Dan Tanasă parlamenti képviselő elleni vádemelésről, illetve az európai társadalmi forrongásokról, amelyek Franciaországban nyilvánultak meg a legagresszívebb formában, ahol a konfliktust az éppen zajló elnökválasztási kampány is gerjeszt.
Majd Szőcs Levente összefoglalóját hallják a brazíliai elnökválasztás vasárnapi, döntő fordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Koncepció és harasztzörgés, avagy Boleyn Anna fejvesztése című jegyzetét.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter tegnap Washingtonban előzetes, ‘feltérképező’ jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.
Ha csak a szavakat vesszük, az amerikai elnök katolikusabb a pápánál. Ha a tetteket is, akkor kiderül, hogy miközben a Szentatya békét akar, Donald Trump csak Nobel-békedíjat.
Minden év április 16-án van a hang világnapja, amely brazil orvosok, logopédusok, illetve énektanárok kezdeményezésére került be a köztudatba 1999-ben. Ma a Budapesthez közeli Telkiben élő ének-zene tanár, zeneterapeuta, pszichodráma-vezető, mentálhigiénés szakember, Nacsa Jánosné Dömötör Ildikó oszt meg velünk érdekes, elgondolkodtató információkat a jeles nap apropóján.
Maradj biztonságban a neten – ezzel a felhívással indított egy hónapja tudatosító kampányt a közszolgálati Román Rádiótársaság. Ebbe a kampányba illeszkedik a következő percekben elhangzó interjú, amelyben kolozsvári kolléganőnk Rácz Éva meghívottja Somodi Zoltán számítástechnikai szakértő, digitalizációs tanácsadó.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter tegnap Washingtonban előzetes, 'feltérképező' jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel annak érdekében, hogy a Románia által leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért fizetendő összeget - 600 millió eurót -innovatív gyógyszerekre váltsák át – közölte az egészségügyi miniszter ma reggel.
Beszámolója szerint a megbeszélésen rávilágítottak, hogy Románia nyitott a gyógyszeripari kutatás és fejlesztés területén való jövőbeli együttműködés kialakítására. Rogobete szerint most várják a Pfizer vállalat képviselőinek válaszát a tárgyalások folytatási irányát illetően. Mint ismert, az egyik brüsszeli elsőfokú bíróság április eleji döntésével a leszerződött, de végül át nem vett koronavírus elleni oltóanyagok kifizetésére kötelezte Romániát és Lengyelországot.
Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak.
Elsőfokú, sárga jelzésű árvízvédelmi készültséget rendelt el ma az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hét megye folyóvizeire.
A hidrológusok közlése szerint ma éjfélig nagy mennyiségű víz árad le a patakokon, lejtőkön és vízfolyásokon, villámárvizek alakulhatnak ki és a vízállás meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet a következő folyók vízgyűjtő területén (zárójelben az érintett megyék): Feketeügy (Kovászna és Brassó), Barca (Brassó), Râul Doamnei (Argeș), Dâmbovița (Argeș és Dâmbovița), Ialomița (Dâmbovița és Prahova), Prahova, Teleajen (Prahova), Bodza (Brassó, Kovászna, Buzău és Prahova) és Putna (Vrancea).
A szakemberek szerint nagyobb valószínűséggel és intenzitással következhet be áradás Brassó, Kovászna és Vrancea megyei kisebb folyóvizeken.
Az első negyedévben a Dacia részesedése 18,2% volt a hazai autópiacon – adja hírül a profit.ro az autógyártók és importőrök egyesületének (APIA) adatai alapján. Ez 11,3 százalékponttal marad el az egy évvel korábbi adattól, és történelmi mélypontot jelent.
Az utóbbi két évtizedben a Dacia piaci részesedése általában 30% körül alakult, nem volt példa, hogy 25% alá csökkent volna. 2026 első negyedévében 4 983 új Dacia személygépkocsit helyeztek forgalomba hazánkban, 49,7%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb arányú, 64%-os visszaesésre januárban került sor, amikor mindössze 1 441 Daciát helyeztek forgalomba. A top tízbe, annak az utolsó helyére, első alkalommal került be a kínai BYD márka, 843 járművel, 3,1%-os piaci részesedéssel.
Befejezte a levélben érkezett szavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését a magyar Nemzeti Választási Iroda (NVI) - derül ki a www.valasztas.hu tegnap délutáni adataiból. A levélben szavazásra jogosultak 72 %-a élt választójogával – tájékoztat az MTI.
A levélszavazatok közel 85 százalékát a Fidesz–KDNP kapta a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók körében – derül ki a Nemzeti Választási Iroda végleges adataiból.
A Nemzeti Választási Iroda közlése szerint a csaknem félmillió regisztrált választó közül több mint 356 ezren küldték vissza szavazatukat levélben.
Kataszteri szakvélemény készítését rendelte el a bíróság Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát, váradhegyfoki prépost-prelátus kilakoltatási perében a prépostság régi helyrajzi számai alapján - közölte tegnap a premontrei apát. A Bihar megyei törvényszék tegnap tárgyalta a premontrei apát fellebbezését, melyet a nagyváradi bíróság által a kilakoltatására hozott alapfokú ítélet ellen nyújtott be.
Fejes Rudolf Anzelm a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság Facebook-oldalán közzétett közleményében számolt be a tárgyalásról, kifejtve: a bírói testület elrendelte, hogy a nagyváradi polgármesteri hivatal "határozza meg, hogy hol van az az ingatlan, amely a Roman Ciorogariu utca 16. szám alá van beosztva". Mint közölte, a bírói testület ki fog szállni, hogy megtekintse a végrehajtás helyszínét. "Úgy értékelem, hogy ezek a rendelkezések az igazság felé mozdítják el az ügyünket" - fogalmazott Fejes Rudolf Anzelm.
Az újabb tárgyalás május 14-én lesz. Ekkor jár le a végrehajtó által a rendház kiürítésére adott 30 napos határidő is. Mint arról beszámoltunk, Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki prépost-prelátus kilakoltatásáról január 29-én döntött a nagyváradi bíróság az önkormányzat kérésére.
Újabb drónokat észleltek a hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtök éjjeli orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét - tájékoztatott ,ma reggel a védelmi minisztérium.
A hadsereg radarjai két mozgó légi célpontot figyeltek a román-ukrán határ közelében, amelyek közül az egyik rövid időre behatolt Románia légterébe, majd Chilia Vechetől 16 kilométerre délre, egy lakatlan térség fölött eltűnt.
Nicușor Dan államfő tegnap elismerte: a Szociáldemokrata Párt megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Europa FM-nek nyilatkozó elnök emlékeztetett: a szociáldemokraták azzal indokolták a Bolojan további támogatásáról szóló belső szavazást, hogy szerintük már nincs meg az a 'kollegiális légkör', amely lehetővé tenné a koalíció optimális működését. Az államfő kijelentette, hogy igyekszik megőrizni a közvetítői szerepet a koalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt között. „Egy politikai válság küszöbén állunk” - jegyezte meg Nicușor Dan, aki elmondása szerint minden lehetséges forgatókönyvvel számol, de egyik esetében sincs alkotmányos jogköre a közbelépésre.
A parlament legnagyobb frakciójával rendelkező és a kormányban részt vevő Szociáldemokrata Párt (PSD) hétfőn online szavazást rendez arról, hogy megvonja-e a bizalmat Ilie Bolojan miniszterelnöktől, az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt elnökétől (PNL) - közölte tegnap a PSD főtitkára.
Claudiu Manda azt valószínűsítette, hogy - amennyiben a pártvezetés megkapja erre a tagság felhatalmazását - néhánynapos ultimátumot adnak Bolojannak, hogy benyújtsa lemondását, ha pedig erre nem kerül sor, akkor a PSD miniszterei testületileg kilépnek a kabinetből. A párt főtitkára szerint a PSD nem akar kilépni az Európa-barát négypárti koalícióból, nem futamodik meg a kormányzás felelőssége elől, de Bolojannal nem tud együttműködni.
A PSD-t vezető Sorin Grindeanu házelnök szerint hazánkban sürgős irányváltásra van szükség, a "népellenes" intézkedéseket nem szabad folytatni.
Néhány napja nyílt konfliktus zajlik XIV. Leó pápa és az amerikai elnök között. A bajok ott kezdődtek, hogy a Szentatya szorgalmazni merészelte a békét.
És tette ezt egy olyan elnökkel szemben, aki a békehozó szerepében tetszeleg, és egy olyan háború kapcsán, amelyet a Trump-kormányzat egyfajta keresztes hadjáratként igyekszik beállítani.
A Szentatya már az Irán ellen február 28-án indított háború első napjaiban tűzszünetet sürgetett, de üzenetét igyekezett úgy becsomagolni, hogy a címzettek lehetőleg ne vegyék sértésnek.
A nyílt viszályt az amerikai elnök és a katolikus egyházfő között XIV. Leó virágvasárnapi szentbeszéde indította el. A Szent Péter téren tartott szentmisén a pápa elítélte Isten nevének felhasználását a Közel‑Keleten zajló háborúk igazolására. Izajás próféta könyvéből idézte: „Akármennyit imádkoztok is, nem hallgatok oda, mert a kezetek csupa vér.”
A pápa azután lépett fel határozottabban, hogy Pete Hegseth védelmi miniszter három nappal korábban a Pentagonban szervezett protestáns istentiszteleten „elsöprő erőszakért” imádkozott. „Legyen minden lövedék pontos az igazság és nagy nemzetünk ellenségeivel szemben... az irgalmat nem érdemlőkkel szemben elsöprő erőszakot” – mondta a háborús miniszter, aki nem mellesleg az állam és a vallás különválasztását ellenző radikális szekta képviselője. Az élőben közvetített ima során Hegseth arra kérte az amerikai népet, hogy „mindennap térdre borulva” imádkozzanak a győzelemért „Jézus Krisztus nevében”.
A pápa virágvasárnapi szentbeszédében leszögezte: Jézus elveti a háborút, Istent senki sem használhatja igazolásként az erőszakra. Nagycsütörtöki homíliájában a Szentatya ismét kitért a konfliktusra, figyelmeztetve: a kereszténység „küldetését nem ritkán eltorzította a dominancia iránti vágy, amely teljesen idegen Jézus Krisztus útjától”.
Neveket ezúttal sem említett, de a célzás egyértelmű volt.
Ezután következett Trump sokat idézett fenyegetőzése, miszerint Irán „egész civilizációja elpusztulhat”, ha Teherán nem nyitja meg újra a Hormuzi-szorost. A pápa ezt „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte, és hozzátette, hogy a hidak és erőművek kilátásba helyezett felrobbantása „ellentétes a nemzetközi joggal”.
Az amerikai elnök személyeskedő tirádával válaszolt. A szokásosnál hosszabb közösségi médiás bejegyzésében Trump egyebek mellett azt írta: a pápa „hálás lehetne”, mert kizárólag neki köszönhetően választották meg a katolikus egyház fejének. Azzal vádolta a Szentatyát, hogy a „radikális baloldalt pártolja”, „gyenge a bűnözéssel szemben” és „rossz a külpolitikában”. Azt tanácsolta neki, hogy „inkább legyen Nagy Pápa, ne politikus”.
A viszály pikáns, egyben groteszk fejezete nyílt meg azokkal az AI-generált képekkel, amelyeket az amerikai elnök osztott meg közösségi oldalán a napokban, és amelyek őt Jézus társaságában vagy beteget gyógyító Megváltóként ábrázolták.
Leó pápa Trump támadásaira válaszul kijelentette, hogy „nem fél” az adminisztrációtól, és továbbra is „hangosan fogja hirdetni az evangélium üzenetét”. Algírban elmondott erőteljes beszédében elítélte a „neokoloniális” világhatalmakat – anélkül, hogy konkrét országokat nevezett volna meg –, amelyek szerinte megsértik a nemzetközi jogot.
Csütörtökön Kamerunból üzent „a háború urainak”, akik „úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy pusztítani csak egy pillanat alatt, mégis gyakran egy élet nem elég az újjáépítéshez”, illetve „milliárdokat költenek gyilkolásra és pusztításra, miközben a gyógyításhoz, oktatáshoz és helyreállításhoz szükséges erőforrások sehol nincsenek”.
„Jaj azoknak, akik a vallást és Isten nevét saját katonai, gazdasági vagy politikai hasznuk érdekében manipulálják, és a szentséget a sötétségbe és a szennybe taszítják. Áldottak a béketeremtők” – jelentette ki a pápa csütörtökön, afrikai turnéjának harmadik napján.
Az egyre élesedő vita miatt látványosan megromlott Donald Trump és egyik legfontosabb európai szövetségese, Giorgia Meloni kapcsolata. Az olasz miniszterelnök „elfogadhatatlannak” nevezte az amerikai elnök hétfői, személyeskedő támadását a pápa ellen. Trump erre látványosan nekiment Meloninak: „Ő az, aki elfogadhatatlan” – fogalmazott a Corriere della serának adott interjúban, majd arról beszélt, hogy „régen” tárgyaltak utoljára Melonival, és bosszantja Olaszország távolmaradása az iráni háborútól. „Azt hittem, bátor, de tévedtem” – mondta Trump az olasz kormányfőről.
Megszólalt a témában az amerikai alelnök is, aki hét éve tért át a katolikus hitre. JD Vance vitatta a pápa kijelentését, miszerint Isten soha nem áll a fegyvert fogók oldalán. Példaként hozta fel a náciktól Franciaországot és a haláltáborokat felszabadító amerikaiakat, akik mellett szerinte Isten igenis ott állt. Egyúttal figyelmeztette az egyházfőt: nagyon-nagyon körültekintőnek kell lennie, amikor teológiai kérdésekről nyilatkozik.
A képviselőház republikánus elnöke, Mike Johnson nekiállt elmagyarázni a katolikus egyházfőnek, hogy teológiailag igenis igazolható a háború bizonyos esetekben – mint fogalmazott –, az igazságos háború elmélete "régóta elfogadott keresztény teológiai tétel".
A helyzet pikantériája, hogy Johnson, egy protestáns politikus, lényegében teológiai leckét tart a katolikus egyház fejének a katolikus egyház háborús etikájáról.
Az elnök és alelnök logikája is erősen sántít.
Trump azt állítja, ő tette pápává Leót – majd ugyanezt a pápát "radikális baloldalinak" és politikailag alkalmatlannak bélyegzi. Ha ő választotta, ez saját ítélőképességét kérdőjelezi meg.
JD Vance a nácik legyőzésével érvelt amellett, hogy Isten áldása lehet egy háborún – de ez az érv visszafelé is működik: ha Isten a nácikat legyőzők oldalán állt, akkor az iráni háborúban vajon melyik oldal a "náci"?
Az egész vita egy paradoxonra épül: azok, akik vallási igazolást keresnek a háborúhoz, épp annak az intézménynek az erkölcsi tekintélyét tagadják, amelynek teológiai hagyományára hivatkoznak.
Donald Trump és adminisztrációja a szó legszorosabb értelmében katolikusabb akar lenni a pápánál.
"
["post_title"]=>
string(27) "Katolikusabbak a pápánál"
["post_excerpt"]=>
string(186) "Ha csak a szavakat vesszük, az amerikai elnök katolikusabb a pápánál. Ha a tetteket is, akkor kiderül, hogy miközben a Szentatya békét akar, Donald Trump csak Nobel-békedíjat."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(24) "katolikusabbak-a-papanal"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-04-17 11:05:08"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-04-17 08:05:08"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=462090"
["menu_order"]=>
int(2362)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3751 (24) {
["ID"]=>
int(462064)
["post_author"]=>
string(3) "225"
["post_date"]=>
string(19) "2026-04-16 14:45:02"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-04-16 11:45:02"
["post_content"]=>
string(1221) "
Minden év április 16-án van a hang világnapja, amely brazil orvosok, logopédusok, illetve énektanárok kezdeményezésére került be a köztudatba 1999-ben. Ma a Budapesthez közeli Telkiben élő ének-zene tanár, zeneterapeuta, pszichodráma-vezető, mentálhigiénés szakember, Nacsa Jánosné Dömötör Ildikó oszt meg velünk érdekes, elgondolkodtató információkat a jeles nap apropóján.
Ildikóval 2017-ben, a Pálferis Nyári Táborban találkoztam először, tavaly ősszel pedig Budapesten részt vettem az ötalkalmas, Hangműhely nevű foglalkozásán, amely felnőtteknek szól. A tavaszi évad harmadik alkalmát ma este, azaz a hang világnapján tartja. A résztvevők egyebek között arra a kérdésre keresik a választ, hogyan tudnának közelebb kerülni a saját hangjukhoz, egyáltalán van-e valamilyen recept erre. Hamarosan ez is kiderül.
Maradj biztonságban a neten – ezzel a felhívással indított egy hónapja tudatosító kampányt a közszolgálati Román Rádiótársaság. Ebbe a kampányba illeszkedik a következő percekben elhangzó interjú, amelyben kolozsvári kolléganőnk Rácz Éva meghívottja Somodi Zoltán számítástechnikai szakértő, digitalizációs tanácsadó.
Kolléganőnk arról faggatta, hogy milyen veszélyeknek vannak kitéve elsősorban a gyermekek és fiatalok internethasználat közben. Ausztráliában a 16 év alattiakat kitiltották a közösségi médiából, és ennek lehetősége itthon is szóba került. De ez lenne valóban a legjobb megoldás? Milyen kockázatoknak van kitéve a gyerek a neten, mitől kell őt megvédeni, és hogyan tudunk legjobban segíteni? Mindezekre a kérdésekre keresi a választ kolozsvári kolléganőni Rácz Éva és meghívottja, Somodi Zoltán. A számítástechnikai szakértő, digitalizációs tanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerekek 119-es segélyhívó számán bármilyen sérelem bejelenthető, akár azok is, amelyeket az online térben szenvedtek el.
Nicuşor Dan államfő a következő napokban megbeszélést tart a PSD és az USR vezetőivel.
Az elnök tegnap mintegy kétórás megbeszélést folytatott Ilie Bolojan miniszterelnökkel, annak fényében, hogy a szociáldemokraták jövő hétfőn döntenek arról, hogy a jelenlegi kormányzati felállásban maradnak-e vagy sem. Tegnap a szociáldemokraták vezetője Sorin Grindeanu úgy nyilatkozott, hogy Romániának újrakezdésre lenne szüksége, amely megváltoztatná a jelenlegi, hibás irányvonalat.
Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter tegnap Washingtonban előzetes, 'feltérképező' jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel annak érdekében, hogy a Románia által leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni vakcinákért fizetendő összeget - 600 millió eurót -innovatív gyógyszerekre váltsák át – közölte az egészségügyi miniszter ma reggel.
Beszámolója szerint a megbeszélésen rávilágítottak, hogy Románia nyitott a gyógyszeripari kutatás és fejlesztés területén való jövőbeli együttműködés kialakítására. Rogobete szerint most várják a Pfizer vállalat képviselőinek válaszát a tárgyalások folytatási irányát illetően. Mint ismert, az egyik brüsszeli elsőfokú bíróság április eleji döntésével a leszerződött, de végül át nem vett koronavírus elleni oltóanyagok kifizetésére kötelezte Romániát és Lengyelországot.
Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie az oltóanyagot gyártó Pfizer/BioNTech vállalatnak.
