Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
A Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordult a Romsilva átszervezése miatt a Silva szakszervezeti szövetség. Szerintük az állami erdészeti igazgatóság átszervezése működésképtelenné teheti a vállalatot és veszélybe sodorhatja az állami erdővagyont.
A szakszervezeti szövetség képviselői közleményükben hangsúlyozzák: a kormány határozata 41-ről 19-re csökkenti a Romsilva erdészeti igazgatóságainak számát, és regionális szervezeti modellt vezet be, azonban a környezetvédelmi minisztérium nem mutatott be olyan szakmai elemzést vagy hatástanulmányt, amely igazolná, hogy a választott szervezeti struktúra a legmegfelelőbb. A szakszervezet úgy véli, hogy a túlméretezett regionális egységek létrehozása megszakíthatja az évtizedek alatt kialakult működési kapcsolatokat, ezért az átszervezést le kellene állítani, és a független audit következtetéseinek figyelembevételével újra kellene értékelni.
A Silva közlése szerint korábban az audit hét lehetséges modellt vizsgált 14 gazdasági, területi, irányítási és környezetvédelmi szempont alapján, és a 26 regionális igazgatóságból álló szerkezetet találta a legmegfelelőbbnek.
A szakszervezet szerint azért fordultak az ügyben a CSAT-hoz, mert a nemzetbiztonsági törvény a természeti erőforrások és az erdőállomány veszélyeztetéséhez, károsításához vagy pusztulásához vezető cselekedeteket és mulasztásokat is nemzetbiztonsági fenyegetésként határozza meg.
Frissített belső szabályzat alapján működnek a hazai közoktatási intézmények a hétfőn, szeptember 7-én kezdődő új tanévben. A változások többek között a fegyelmi szabályokat, az öltözködést és a mobiltelefonok használatát érintik.
A hiányzások igazolására továbbra is legfeljebb 40 alkalommal van lehetőség, de ez nem haladhatja meg a tanórák számának 20 százalékát. A mobiltelefonok használatát az általános iskolákban az intézmény akár a teljes tanítási napra is megtilthatja, középiskolákban viszont a jogszabály csak a tanórák idején korlátozza a használatot. Az öltözködésre vonatkozó szabály szerint a diákoknak megfelelő és tisztességes öltözéket kell viselniük. Az Országos Diáktanács arra biztatja a diákokat, hogy ha jogaik sérelmét vagy visszaélést tapasztalnak, forduljanak az iskola diáktanácsának képviselőihez, akik az ügyet az intézmény vezetőségével is megvitathatják. A szülőknek továbbra is kötelességük biztosítani, hogy gyermekük rendszeresen részt vegyen a kötelező oktatásban.
Oroszország nem a konfliktus befagyasztására törekszik, hanem a háború lezárására, valamint egy tartós béke megteremtésére mind Ukrajnában, mind Európában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet biskeki csúcstalálkozója után.
Moszkva kész konkrét és érdemi tárgyalásokra az ukrajnai háború lezárásáról, ha valaki új lendületet tud adni a jelenleg megrekedt folyamatnak – mondta Putyin, aki ugyanakkor azt is közölte, hogy az orosz hadsereg folytatja és fokozza offenzíváját Ukrajnában, és továbbra is támadja az ukrán katonai, logisztikai és energetikai célpontokat. Az orosz elnök élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt is, és az ukrán dróntámadásokat „állami terrorizmusnak” nevezte.
Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
Éjfélkor az Egyesült Királyság újra bezárkózott, immáron harmadszor – tudósít az euronews.com. Bár a szigetországban már két különböző vakcinával is megkezdődött a tömeges oltás, a gyorsabban terjedő, új koronavírustörzs miatt folyamatosan nő a fertőzöttek száma. Több kórház már kitette a megtelt táblát.
A Magyar Távirati Iroda tájékoztatása szerint az osztrák kormány terveivel ellentétben január 24-éig tart majd Ausztriában a koronavírus-járvány miatt elrendelt teljes lezárás, mivel a parlament felsőháza nem szavazta meg a kormánykoalíció javaslatát a január 18-ai nyitásról.
Szerdán összesen 150.150 dózis Pfizer BioNTech koronavírus elleni vakcina érkezett az országba, az oltóanyagot az illetékes hatóságok az otopeni-i, a kolozsvári és a temesvári reptéren vették át.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (Solidaritatea Sanitară) az egészségügyi ágazatban dolgozó több mint 25 ezer alkalmazottat tömörít. Az érdekvédelmi szervezet tájékoztatása értelmében január 7-e és 9-e között a szövetséghez tartozó valamennyi szervezet beadványt küld a törvényhozóknak a szövetség követeléseinek támogatásáról, majd 14-én tiltakozó akciót tartanak minden megyeszékhelyen és a fővárosban.
Törvényes a szabadtéri maszkviselés kötelezettsége, melyet az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség rendelete szabályoz – erősítette meg tegnapi, jogerős ítéletében a Legfelső Semmitő- és Ítélőszék.
Román nyelvű hírcsatorna indítását jelentette be tegnap a Euronews páneurópai hírtelevízió, amely szerint az új hírcsatorna rendelkezni fog egy román újságírócsapattal, amely regionális, országos és nemzetközi híreket fog feldolgozni.
A projekt az Euronews és a Bukaresti Műegyetem együttműködése nyomán jön létre. Mihnea Costoiu, a bukaresti egyetem rektora szerint a kezdeményezés azért fontos, mert a projekt elindítói oktatói célokat is megfogalmaztak, illetve minőségi hírekre, pártatlan tájékoztatásra törekszenek, amire a román médiafogyasztóknak nagy szükségük van.
A hírtelevízió hamarosan Szerbiában is sugározni kezd.
Január 31. helyett március 14-én rendeznék meg a 2021-es Grammy-gálát.
A legfontosabb amerikai zeneipari díjat odaítélő akadémia kedden jelentette be, hogy a Kalifornia államban és Los Angelesben tapasztalható, emelkedő számú koronavírusos megbetegedések miatt egyelőre március közepére halasztják a gálát.
Éjfélkor az Egyesült Királyság újra bezárkózott, immáron harmadszor – tudósít az euronews.com. Bár a szigetországban már két különböző vakcinával is megkezdődött a tömeges oltás, a gyorsabban terjedő, új koronavírustörzs miatt folyamatosan nő a fertőzöttek száma. Több kórház már kitette a megtelt táblát.
Németország január végéig hosszabbította meg az egy hónapja életbe léptetett kijárási tilalmat, sőt még szigorított is a szabályokon. A németek maximum 15 kilométerre hagyhatják el otthonaikat és már nagyobb családi összejöveteleket sem tarthatnak. Franciaországban akadozik az oltókampány és ettől fogy az emberek türelme is. Egy hét alatt mindössze 5000 egészségügyi dolgozót és idős személyt sikerült beoltani, míg Izraelben egymilliót. A párizsi kormány ezért megnövelte a hűtőkapacitást és az oltóközpontok számát. A vakcinára pedig már applikáción keresztül is lehet regisztrálni.
A Magyar Távirati Iroda tájékoztatása szerint az osztrák kormány terveivel ellentétben január 24-éig tart majd Ausztriában a koronavírus-járvány miatt elrendelt teljes lezárás, mivel a parlament felsőháza nem szavazta meg a kormánykoalíció javaslatát a január 18-ai nyitásról.
Ausztria egészségügyi minisztere elmondta, a nyitás konkrét menetrendjéről és a tervezett tömeges tesztelésről még tárgyalásokat folynak. A 24 órás kijárási korlátozás továbbra is érvényben van. Ugyanakkor az osztrák oktatási minisztérium nyilatkozata szerint az iskolák január 7-én távoktatással kezdik a második félévet, majd január 18-tól térhetnek vissza a gyerekek az iskolákba.
Az elmúlt 24 órában 5719 új koronavírusos esetet diagnosztizáltak, ezzel a nyilvántartott fertőzöttek száma 654 007-re növekedett.
Összesen 121 új halálesetet jelentettek, az áldozatok száma így 16 299-re nőtt. A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) jelentése szerint jelenleg 1070 beteget kezelnek intenzív osztályon, 16-tal kevesebbet, mint előző napon. Az elmúlt 24 órában 34 343 teszt eredményét dolgozták fel. Változatlanul Bukarestben a legmagasabb a koronavírus-fertőzöttek száma, a főváros után Kolozs és Iaşi megye következik, sok megbetegedést jegyeztek továbbá Temes, Konstanca, Brassó, Ilfov és Prahova megyében is. Ez idáig 4.902.726 koronavírusteszt eredményét dolgozták fel Romániában. Ezek közül 34.343-at az elmúlt 24 órában végeztek el, 22.072-t az esetmeghatározás és az orvosi protokoll alapján, 12.271-et pedig kérésre.
„Az ember énekeljen mindig, és nem lesz beteg” – beszélgetés Heinczinger Mikával
Ma vízkereszt napja van. Háromkirályok, Krisztus megjelenése. Jézus megkeresztelésének ünnepe. Az ünnep sokrétűségét az adja, hogy Krisztus háromféleképpen mutatta meg magát ezen a napon: a napkeleti bölcseket csillag által hívta magához, a zsidókat megkeresztelkedésekor az Atya szózatával, az apostoloknak pedig ő maga adott élőszóban meghívást követésére a kánai menyegzőn első nyilvános csodájával. A hagyomány szerint különböző években, de mindhárom esemény ugyanezen a napon történt. E három megjelenés miatt az ünnep neve Epihania, avagy az Úr megjelenéséek ünnepe, amelynek első nyomai szent Fülöp püspök passiójából származnak, 304 körül – emlékeztet Molnár V. József Magyar Örökség díjas néprajz-kutató Kerek Isten fája – Az esztendő körének szokásrendszere című művében.
E nap időjárásával a tél hosszára, a nyár esős vagy száraz voltára, s így a termésre ad előjelet. Vízkereszt napján már érzékelhetően több a cselekvésre ösztönző világosság körülöttünk és bennünk is. Elindulnak a föld vizei, a természet éledése.
Vízkereszt az utolsó nap amikor regölnek. Varázsénekeket mond a férfinép, amint házról házra jár. A lányok és asszonyok otthon maradnak.
Mai adásunkban megemlékezünk az egyik legrejtelmesebb népszokásról, a regölésről, majd Heinczinger Mika énekmondó mutatkozik be. Megtudjuk tőle, hogy hogyan hat a zene, és mi történik éneklés közben (bennünk és a környezetünkben).
Szerdán összesen 150.150 dózis Pfizer BioNTech koronavírus elleni vakcina érkezett az országba, az oltóanyagot az illetékes hatóságok az otopeni-i, a kolozsvári és a temesvári reptéren vették át.
Az Oltási Kampányt koordináló Országos Bizottság (CNCAV) tájékoztatása értelmében az oltóanyagot speciális konténerekben szállítják az elosztóközpontokba. A bukaresti elosztóközpont 39.975 dózist kap, a brassói 26.325-öt, a kolozsvári 20.475-öt, a konstancai 20.475-öt, a craiovai 13.650-et, a iaşi-i 17.550-et, a temesvári 11.700-at. A december 29-án érkezett második szállítmányban levő 140.400 adag vakcinából 80.935 dózist osztottak ki eddig. Az országos oltási stratégiának megfelelően jelenleg az oltókampány első szakasza zajlik, amelyben az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozókat immunizálják – jegyzi meg még a közlemény.
Sárga riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország tíz megyéjének hegyvidéki térségére a várható havazás és hóviharok miatt.
Az előrejelzések szerint január 6-án délután 18 órától csütörtökön reggel 10 óráig a Bánsági-hegyekben és a Déli-Kárpátokban havazni fog, a friss hóréteg főleg 1400 méter fölötti magasságban rakódik le. Ezeken a területeken megélénkül a szél is, 70-80 km/órás széllökésekre lehet számítani. A sárga riasztás Fehér, Argeş, Brassó, Krassó-Szörény, Dâmboviţa, Gorj, Hunyad, Prahova, Szeben és Vâlcea megyét érinti. Ma délután 14 órától szombaton reggel 10 óráig csapadékra és erős szélre vonatkozó figyelmeztetés lesz érvényben az ország szinte minden régiójában.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (Solidaritatea Sanitară) az egészségügyi ágazatban dolgozó több mint 25 ezer alkalmazottat tömörít. Az érdekvédelmi szervezet tájékoztatása értelmében január 7-e és 9-e között a szövetséghez tartozó valamennyi szervezet beadványt küld a törvényhozóknak a szövetség követeléseinek támogatásáról, majd 14-én tiltakozó akciót tartanak minden megyeszékhelyen és a fővárosban.
A szakszervezet koordinációs tanácsa ma dönt arról, hogy amennyiben követeléseikre nem kapnak választ, milyen akciókat helyeznek kilátásba ebben az évben. Az érdekvédelmi szövetség többek között intézkedéseket követel az egészségügyi dolgozók egészségének és biztonságának védelme érdekében, hogy csökkenjen a koronavírussal megfertőződő és főleg az emiatt elhunyt alkalmazottak száma. Arra kérik a törvényhozókat, hogy csökkentsék maximum három órára azt az időtartamot, amit az orvosok, ápolók védőruhában kell eltöltsenek. Ugyanakkor megfelelő minőségű és mennyiségű védőfelszerelést követelnek az ágazatban dolgozóknak, valamint mindenki számára érthető tájékoztatást a koronavírus elleni oltási kampányról. Követelik továbbá azt is, hogy az egységes bértörvényben előírtaknak megfelelő béremelést az ágazat dolgozói 2021. január 1-től megkapják, illetve kérik a nehéz munkakörülményekért járó pótlékok maximális összegének megítélését.
Csütörtök éjfélig érvényes másodfokú (narancssárga) és elsőfokú (sárga) árvízriasztást adtak ki a hidrológusok 15 folyó vízgyűjtő medencéjére.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) szerint a következő folyók vízgyűjtő medencéjére érvényes a másodfokú riasztás: Túr (Szatmár megye), Temes, Berzava, Moraviţa, Karas, Néra (Temes és Krassó-Szörény megye), Cserna (Krassó-Szörény megye), Zsil (Gorj és Dolj megye), Motru (Gorj és Mehedinţi megye). Ugyancsak csütörtök éjfélig sárga árvízriasztás érvényes a következő folyók vízgyűjtő medencéjére: Túr (Szatmár megye), Kraszna (Szilágy és Szatmár megye), Fekete-Körös (Bihar és Arad megye), Fehér-Körös (Hunyad és Arad megye), Maros (Hunyad és Arad megye), Béga, Temes Berzava, Moraviţa, Karas, Néra (Temes és Krassó-Szörény megye), Cserna (Gorj és Krassó-Szörény megye), Desnăţui (Mehedinţi és Dolj megye), Zsil (Gorj, Mehedinţi és Dolj megye), Olt, Olteţ (Vâlcea, Gorj és Argeş megye).Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség tájékoztatása szerint az elmúlt 24 órában tizenegy megye 35 településén okoztak károkat az áradások.
A Richter-skálán mért 4-es erősségű földrengést észleltek ma éjszaka 1 óra 50 perckor Olténiában.
Az Országos Földfizikai Intézet jelentése szerint a földmozgás 10 kilométeres mélységben történt, epicentruma Craiovától 88, Piteşti-től 121, Bukaresttől 140 kilométerre volt. Az év eleje óta ez volt a hetedik földrengés az ország területén, 2020-ban a legnagyobb 5,2-es erősségű földrengést január 31-én mérték Vrancea megyében, ez a Székelyföldön, valamint a fővárosban is érezhető volt.
Törvényes a szabadtéri maszkviselés kötelezettsége, melyet az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség rendelete szabályoz – erősítette meg tegnapi, jogerős ítéletében a Legfelső Semmitő- és Ítélőszék.
Az ügy előzménye, hogy az elmúlt év végén – a Konstancán elrendelt vesztegzár okán – a bíróságon kérdőjelezte meg az intézkedés törvényességét egy ügyvéd. Karácsony előtt a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, nem kötelezhető a maszk viselése nyílt téren, ám az ítéletet megfellebbezte a katasztrófavédelmi igazgatóság. Óvásuknak helyt adott a legfelsőbb bíróság, jogszerűnek minősítve a szabadtéri maszkviselés kötelezettségét.
Román nyelvű hírcsatorna indítását jelentette be tegnap a Euronews páneurópai hírtelevízió, amely szerint az új hírcsatorna rendelkezni fog egy román újságírócsapattal, amely regionális, országos és nemzetközi híreket fog feldolgozni.
A projekt az Euronews és a Bukaresti Műegyetem együttműködése nyomán jön létre. Mihnea Costoiu, a bukaresti egyetem rektora szerint a kezdeményezés azért fontos, mert a projekt elindítói oktatói célokat is megfogalmaztak, illetve minőségi hírekre, pártatlan tájékoztatásra törekszenek, amire a román médiafogyasztóknak nagy szükségük van.
A hírtelevízió hamarosan Szerbiában is sugározni kezd.
