Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
Az elmúlt 24 órában 3 300 személy kapta meg a vakcina első adagját, augusztus közepe óta ez a legalacsonyabb szám. December 20-ig a beoltható – 12 év feletti – lakosság 46,4 százaléka kapott legalább egy adag koronavírus elleni oltást.
A digitális beutazási adatlapot december 19-től kezdődően elektronikus formában lehet kitölteni a plf.gov.ro oldalon. Az adatlapot nem kell kinyomtatni, mert a személyazonossági igazolvány vagy útlevél szkennelésekor az űrlapon szereplő adatok megjelennek a határrendészet számítógépes alkalmazásában.
Műemlékké nyilvánították, így hivatalos védettséget kapott a nagyváradi Sonnenfeld Palota. A vonatkozó határozat február 17-én megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Október utolsó hetében folyósítják a szociális utalványok harmadik, 250 lej értékű részletét – jelentette ki Marcel Boloş európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter.
A dokumentum értelmében a 2022-es költségvetés tervezete 4,6 százalékos gazdasági növekedésre alapoz, a 2023-2025-ös időszakra vonatkozó makrogazdasági prognózis 2023-ban 5,3 százalékos, a teljes időszakban átlagban 4,9 százalékos éves növekedési rátával számol, amely magasabb az EU és az euróövezet 4,3 százalékosra becsült növekedésénél.
Havazásra és megerősödő szélre vonatkozó elsőfokú (sárga) riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 13 megye magasan fekvő vidékeire.
Befejeződött a Zsil-völgyi bányászok sztrájkja, miután a munkaügyi miniszternek és a szakszervezeti vezetőknek sikerült megállapodniuk az elmaradt bérek és pótlékok kifizetéséről.
Országos szinten, összehangoltan tartottak délelőtt több mint 300 házkutatást a DIICOT ügyészei rendőrökkel és csendőrökkel együtt. A Szervezett Bűnözés és…
Egy 1998-ban elfogadott kormányhatározat értelmében, amelyet a Szenátus 2017-ben, illetve a Képviselőház 2020 törvényerőre emelt, december 18-án ünnepeljük a Romániában élő Nemzeti Kisebbségek Napját- az Észpresszó első felében erről hallanak néhány gondolatot, majd Borsodi L. László csíkszeredai költő Szétszórt némaság című prózavers-kötete kapcsán készült interjúnkat hallják.
A cseh állam tulajdonában marad a híres kelet-csehországi, opočnói vadászkastély, amelyet a második világháború után a Beneš-dekrétumok alapján koboztak el…
Gabriela Scutea, Románia legfőbb ügyészével tárgyalt Bukarestben Laura Codruţa Kövesi európai főügyész, többek között annak lehetőségéről, hogy a romániai ügyészek szakképzésen vehessenek részt az Európai Ügyészségen.
Az elmúlt 24 órában 3 300 személy kapta meg a vakcina első adagját, augusztus közepe óta ez a legalacsonyabb szám. December 20-ig a beoltható - 12 év feletti - lakosság 46,4 százaléka kapott legalább egy adag koronavírus elleni oltást.
A lakosság átoltottsága főként vidéken, Moldvában illetve Kovászna és Hargita megyében a legalacsonyabb. Az országos immunizációs rangsorban Kovászna megye utolsó előtti 30, Bákó megye hátulról a harmadik 33,4, Hargita megye pedig hátulról a hetedik 36,3 százalékos átoltottsággal. A legnagyobb, 66,2 százalékos arányban Bukarest 1,8 milliós lakossága olttatta be magát. A fővároson kívül az immunizációs arány csak öt, Kolozs, Konstanca, Szeben, Brassó és Ilfov megyében haladta meg a beoltható lakosság ötven százalékát. Az oltási hajlandóság október végén néhány hétig látványosan megugrott, néhányszor a napi százezret is meghaladta az oltakozni kívánók száma – mindez azonban egybeesett azzal a rendelettel, amelynek értelmében kötelezővé tették a zöld igazolvány felmutatását bizonyos terekbe való belépéskor, valamint kilátásba helyezték az igazolvány bevezetését a munkavállalók számára is. Az immunizálás üteme azonban azonnal visszaesett, miután a szenátus elutasította a zöld igazolvány munkahelyi bevezetését.
A digitális beutazási adatlapot december 19-től kezdődően elektronikus formában lehet kitölteni a plf.gov.ro oldalon. Az adatlapot nem kell kinyomtatni, mert a személyazonossági igazolvány vagy útlevél szkennelésekor az űrlapon szereplő adatok megjelennek a határrendészet számítógépes alkalmazásában.
Az adatokat helyesen kell bevezetni, mert a rendszer össze van kapcsolva a személyi nyilvántartások és adatbázis-kezelés igazgatósága, a határrendészet, valamint a fertőzötteket és karanténban levő személyeket nyilvántartó Corona-forms informatikai rendszerével. A dokumentumot már 18 tagállamban használják. A Különleges Távközlési Hatóság adatai szerint hétfő reggel tíz óráig 41.700 személy töltötte ki a digitális beutazási formanyomtatványt. A Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) közölte, hogy jelenleg normális körülmények között zajlik a forgalom a határátkelőhelyeken, a nagylaki és a borsi autópálya-átkelőknél 40 perc a várakozási idő. Pontosabb adatokat a www.politiadefrontiera.ro. – oldalon találhatnak az érdeklődők.
Műemlékké nyilvánították, így hivatalos védettséget kapott a nagyváradi Sonnenfeld Palota. A vonatkozó határozat február 17-én megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Nagyvárad belvárosában az 1911 és 1913 között Spiegel Frigyes tervei alapján épült szecessziós ingatlan 2018 decemberében került az Iskola Alapítvány tulajdonába. A magyar épített örökség szerves részét képező ingatlan egy 2.252 négyzetméteres telken helyezkedik el, és több szinten összességében közel 5.500 négyzetméter bruttó összfelülettel rendelkezik.
Az Alapítvány tervei szerint önálló, a teljes közösséget összefogó, egységes kulturális civil teret hoznak létre, amelyben a Szigligeti Színház és a hozzá tartozó intézmények mellett könyvtár, előadótermek, kiállítótér, pedagógusi és kulturális egyesületi irodák kapnak helyet. Az Alapítvány a szecessziós épület teljes körű felújítását tervezi. A renoválás alatt minden egyéb tevekénység szünetelni fog a Sonnenfeld Palotában.
Október utolsó hetében folyósítják a szociális utalványok harmadik, 250 lej értékű részletét - jelentette ki Marcel Boloş európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter.
Boloş a képviselőház európai ügyekért felelős bizottságának meghallgatásán azt mondta, azok is megkapják visszamenőleg a támogatást, akiknek még nem folyósították a második részletet, ha jogosultak a támogatásra. A júniustól kezdődően az év végéig kéthavonta nyújtandó, egyenként 250 lej értékű támogatásra a nélkülözésben élő és a szegénység kockázatának kitett személyek jogosultak. Ezt az összeget kizárólag élelmiszerek és meleg étel vásárlására használhatják a kedvezményezettek, az utalástól számított egy éven belül.
A dokumentum értelmében a 2022-es költségvetés tervezete 4,6 százalékos gazdasági növekedésre alapoz, a 2023-2025-ös időszakra vonatkozó makrogazdasági prognózis 2023-ban 5,3 százalékos, a teljes időszakban átlagban 4,9 százalékos éves növekedési rátával számol, amely magasabb az EU és az euróövezet 4,3 százalékosra becsült növekedésénél.
Ez azzal magyarázható, hogy a világjárvány a közelmúlt történelmének egyik legjelentősebb gazdasági válságát idézte elő, de Románia esetében a reál GDP viszonylag gyorsan visszatért a járvány előtti szintre. A tervezet szerint a költségvetési hiány a GDP 5,84 százaléka lesz, a ESA-hiányt, azaz a nemzeti számlarendszer hiányát GDP-arányosan 6,24 százalékosra, a strukturális hiányt pedig 5,71 százalékosra becsüli a kormány. A következő három évre vonatkozó deficit-előrejelzés szerint az ESA-hiány fokozatosan csökkenni fog, 2025-ben pedig a GDP 2,02 százalékára. Beruházásokra 2022-ben mintegy 88,4 milliárd lejt fordítanának, ami a GDP 6,7 százalékát jelenti.
Havazásra és megerősödő szélre vonatkozó elsőfokú (sárga) riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 13 megye magasan fekvő vidékeire.
Az előrejelzések szerint hétfőn 10 órától kedden 10 óráig a Déli-Kárpátokban és a Kárpát-kanyarban, 1700 méteres magasság fölött havazni fog és helyenként jelentős friss hóréteg képződik. Emellett 80-90 km/órás széllökésekre is számítani lehet.A sárga riasztás a következő megyéket érinti: Vrancea, Buzău, Prahova, Dâmboviţa, Argeş, Vâlcea, Gorj, Krassó-Szörény, Hunyad, Fehér, Szeben, Brassó és Kovászna.
Befejeződött a Zsil-völgyi bányászok sztrájkja, miután a munkaügyi miniszternek és a szakszervezeti vezetőknek sikerült megállapodniuk az elmaradt bérek és pótlékok kifizetéséről.
A megállapodás bejelentése után feloszlott a Hunyad Megyei Energetikai Komplexum (CEH) székháza előtti bányásztüntetés, és hétfő este feljött a felszínre a lupényi bánya mélyén hat napja tiltakozó hetven bányász.
A szakszervezeti vezetőkkel folytatott tárgyalások után Raluca Turcan munkaügyi miniszter bejelentette: a bányászok február 25-én és 26-án kézhez kapják az elmaradt bérüket, az ételjegyeiket és a szállítási pótlékot. A miniszter bejelentése szerint a CEH is három hónapos türelmi időt kap, amely alatt átszervezheti a vállalatot, és kidolgozgatja a hosszú távú működését biztosító fejlesztési tervet.
A múlt hét elején kezdődött sztrájk miatt péntektől elfogyott a marosnémeti (Mintia) hőerőmű fűtőanyaga, így Déva több ezer lakása és közintézménye is fűtés nélkül maradt.
Az elmúlt fél évben ez volt a marosnémeti hőerőmű negyedik leállása, amely legutóbb február 9-én maradt fűtőanyag nélkül. Az erőmű a Zsil-völgyi bányákból származó szenet használja a villamos-energia előállítására, a hűtővizet pedig a dévai távhőszolgáltató hasznosítja.
A bányászok tiltakozását az váltotta ki, hogy nem kapták meg február 15-én a bérüket. Ennek oka az, hogy a bányákat, a hőerőművet magában foglaló állami tulajdonban levő Hunyad Megyei Energetikai Komplexum (CEH) súlyos anyagi nehézségekkel küzd, csődeljárás alatt van, adósságai meghaladják a másfél milliárd eurót.
A bérek kifizetése azért ütközött nehézségekbe, mert a vállalat bevételei januártól több mint ötven százalékkal csökkentek, azt követően, hogy a CEH elesett bizonyos állami támogatásoktól.
Országos szinten, összehangoltan tartottak délelőtt több mint 300 házkutatást a DIICOT ügyészei rendőrökkel és csendőrökkel együtt. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség közlése szerint az akció célja kábítószer-kereskedelemre, emberkereskedelemre, kiszolgáltatott személyek kizsákmányolására, számítógépes bűnözésre és különösen súlyos következményekkel járó vagyon elleni bűncselekményekre szakosodott bűnbandák felszámolása.
Egy 1998-ban elfogadott kormányhatározat értelmében, amelyet a Szenátus 2017-ben, illetve a Képviselőház 2020 törvényerőre emelt, december 18-án ünnepeljük a Romániában élő Nemzeti Kisebbségek Napját- az Észpresszó első felében erről hallanak néhány gondolatot, majd Borsodi L. László csíkszeredai költő Szétszórt némaság című prózavers-kötete kapcsán készült interjúnkat hallják.
A Nemzeti Kisebbségek Napja nem összetévesztendő az egyes nemzeti kisebbségek hivatalos ünnepeivel – december 18-án a Romániában élő összes kisebbség közös ünnepe van – ennek előzménye pedig az, hogy 1992. december 18-án fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez a döntés nemzetközi jogi és társadalmi szempontból is mérföldkövet jelent – a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala pedig már megalakulása óta dolgozott azért, hogy ezt a döntést országunkban is életbe léptessék
Borsodi L. László újabb prózavers kötettel jelentkezett - Estére megöregszel címmel – amelynek első bemutatójára 2021. december 21-én kerül sor Csíkszeredában a Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban. Borsodi L. László, költő, szerkesztő, 1976-ban született, Csíkszeredában, 2000 óta a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium magyar nyelv és irodalomtanára. Estére megöregszel című kötete prózaverseiről azt nyilatkozta, hogy részben a Szétszórt némaság című kötet anyagát folytatja. A szerző Szétszórt némaság című kötete 2018 decemberében jelent meg, szintén az Erdélyi Híradó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetsége gondozásában és Ráduly Margit képzőművész illusztrációival. A szerzővel akkor családtörténetről, gyászról – barátokról, barátságról beszélgettünk – a mai műsorban ebből az interjúból hallanak egy részletet - tartsanak velünk!
A cseh állam tulajdonában marad a híres kelet-csehországi, opočnói vadászkastély, amelyet a második világháború után a Beneš-dekrétumok alapján koboztak el a csehszlovák hatóságok egy szudétanémet családtól - döntötte el az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).
A strasbourgi testület a napokban véglegesen elutasította a Colloredo-Mansfeld család örököseinek panaszát a 2020-ban meghozott cseh alkotmánybírósági döntés ellen.
A panasz elutasításával véglegesen lezárult a harminc éve, 1991 óta húzódó per a cseh állam és a Colloredo-Mansfeld család között. A cseh igazságügyi minisztérium a strasbourgi döntéssel az ügyet véglegesen lezártnak tekinti - idézte kedden a prágai közszolgálati rádió az igazságügyi minisztérium hivatalos álláspontját. A Colloredo-Mansfeld család jogi képviselője a bírósági ítéletet a közszolgálati rádiónak nem kívánta kommentálni.
A Colloredo-Mansfeld család opočnói vadászkastélyát első ízben a nácik kobozták el 1942-ben, majd a háború után a Beneš-dekrétumok alapján az állam tulajdonában maradt. A kastélyra ezért az 1989-es fordulat utáni kárpótlási törvények nem vonatkoztak.
A cseh alkotmánybíróság korábban elismerte: a kastély elvétele 1942-ben igazságtalan volt, mint ahogyan az is, hogy a háború után az állam kezében maradt. A testület egyúttal rámutatott, hogy a rendszerváltás után meghozott kárpótlási törvények csak az 1948 és 1989 közötti időszakot érintik.
Szakértői vélemények szerint amennyiben az alkotmánybíróság elismerte volna a Colloredo-Mansfeld család követelését, túllépte volna a kárpótlás időkeretét, és ezzel precedenst teremtett volna más, hasonló vagyoni követelésekhez.
Kristina Colloredo-Mansfeld, a család Görögországban élő örököse 1991-ben kérte a vadászkastély visszaszolgáltatását. Akkor vissza is kapta, és négy évig a tulajdonában volt. A döntést azonban megtámadta a nemzeti műemlékvédelmi hivatal, majd különböző fokú bírósági döntések után 2004-ben újrakezdték az ügy tárgyalását. Az új perben 2007-ben a legfelső bíróság az állam javára döntött. Kristina Colloredo-Mansfeld ezt a döntést megtámadta az alkotmánybíróságon, amely 2020 májusában megerősítette a legfelső bíróság álláspontját.
Az opočnói reneszánsz vadászkastély Csehország egyik leglátogatottabb műemléke, évente több mint 60 ezer ember keresi fel. Egyebek között nemzetközi hírű és rendkívüli értékű régi fegyver- és festménygyűjtemény található benne. Becslések szerint egyedül a kastély berendezésének értéke meghaladja az egymilliárd cseh koronát (közel 40 millió euró).
Gabriela Scutea, Románia legfőbb ügyészével tárgyalt Bukarestben Laura Codruţa Kövesi európai főügyész, többek között annak lehetőségéről, hogy a romániai ügyészek szakképzésen vehessenek részt az Európai Ügyészségen.
Kövesi elismerését fejezte ki az ügyészségnek az EPPO romániai működtetése érdekében tett erőfeszítéseiért, valamint a Romániából delegált európai ügyészek teljesítményéért. Az európai főügyész arra is rámutatott, hogy Romániának ki kell egészítenie az EPPO-hoz delegált európai ügyészeinek csapatát.
Mostanáig több mint 1 millió 723 ezer koronavírusból meggyógyultról és több mint 1 millió 797 ezer fertőzöttről jelentettek a hatóságok hazánkban - közölte ma a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS).
Az elmúlt 24 órában 733 új fertőzéses esetet és 64 halálesetet regisztráltak, így az új koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálesetek száma 58 143-ra emelkedett.
Az egészségügyi intézményekben jelenleg 556 személyt ápolnak intenzív osztályokon.
Az elmúlt 24 órában 3 300 személy kapta meg a vakcina első adagját, augusztus közepe óta ez a legalacsonyabb szám. December 20-ig a beoltható - 12 év feletti - lakosság 46,4 százaléka kapott legalább egy adag koronavírus elleni oltást.
A lakosság átoltottsága főként vidéken, Moldvában illetve Kovászna és Hargita megyében a legalacsonyabb. Az országos immunizációs rangsorban Kovászna megye utolsó előtti 30, Bákó megye hátulról a harmadik 33,4, Hargita megye pedig hátulról a hetedik 36,3 százalékos átoltottsággal. A legnagyobb, 66,2 százalékos arányban Bukarest 1,8 milliós lakossága olttatta be magát. A fővároson kívül az immunizációs arány csak öt, Kolozs, Konstanca, Szeben, Brassó és Ilfov megyében haladta meg a beoltható lakosság ötven százalékát. Az oltási hajlandóság október végén néhány hétig látványosan megugrott, néhányszor a napi százezret is meghaladta az oltakozni kívánók száma – mindez azonban egybeesett azzal a rendelettel, amelynek értelmében kötelezővé tették a zöld igazolvány felmutatását bizonyos terekbe való belépéskor, valamint kilátásba helyezték az igazolvány bevezetését a munkavállalók számára is. Az immunizálás üteme azonban azonnal visszaesett, miután a szenátus elutasította a zöld igazolvány munkahelyi bevezetését.