Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok vezetőivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések belső felülvizsgálatáról és független külső ellenőrzéséről. Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón azt mondta: "erkölcsileg kötelező" megállapodásról van szó. A megegyezést az Anthropic, a Google, a Meta, az OpenAI, az Nvidia és az xAI vezetői írták alá. A megállapodás megnyitja a lehetőséget akár egy jövőbeli törvényi szabályozás előtt is. A részt vevő vállalatok több száz milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának kiépítésére, egyebek mellett azokra az adatközpontokra is, amelyek az utóbbi időben egyre több bírálatot váltottak ki az Egyesült Államokban.
Új uniós szintű kommunikációs rendszer létrehozására tett javaslatot az Európai Bizottság. Az új rendszer biztonságos és ellenálló kommunikációs csatornákat biztosítana egyebek mellett a rendőrség, a tűzoltóság, a mentősök és a polgári védelem számára válsághelyzetekben. Magnus Brunner belügyi biztos szerint az európai vállalatok által kiépített új rendszer zökkenőmentes és stabil, valós idejű, határon átnyúló kommunikációt tesz majd lehetővé az összes sürgősségi szolgálat között még akkor is, ha a földi kommunikációs rendszerek nem állnak rendelkezésre.
Ha Oroszország megtámadná valamelyik balti államot, Csehország aktívan reagálna, és két dandárt küldene segítségül - jelentette ki Andrej Babis cseh kormányfő egy interjúban. Babis azután nyilatkozott erről, hogy rövid megbeszélést folytatott Petr Pavel elnökkel. A kormányfő azt mondta, hogy a találkozón a nemzetbiztonsági tanács következő, október 20-án tartandó ülésének napirendjét vitatták meg.
Befejeződött az amerikai csapatok kivonása Irakból - jelentette be szerdán a Pentagon. Az utolsó koalíciós erők távozása az erbíli légitámaszpontról a katonai misszió sikeres lezárását jelenti - olvasható a minisztérium közleményében. A további biztonsági fenyegetések megoldása mostantól az iraki biztonsági erők felelőssége, noha Washington továbbra is támogatást nyújt a hírszerzés és célzott képzés terén.
Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok vezetőivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések belső felülvizsgálatáról és független külső ellenőrzéséről. Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón azt mondta: "erkölcsileg kötelező" megállapodásról van szó. A megegyezést az Anthropic, a Google, a Meta, az OpenAI, az Nvidia és az xAI vezetői írták alá. A megállapodás megnyitja a lehetőséget akár egy jövőbeli törvényi szabályozás előtt is. A részt vevő vállalatok több száz milliárd dollárt költenek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának kiépítésére, egyebek mellett azokra az adatközpontokra is, amelyek az utóbbi időben egyre több bírálatot váltottak ki az Egyesült Államokban.
Már több mint húsz ország, többségében NATO-tagországok csatlakoztak a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának érdekében szükséges lépések kidolgozásához Donald Trump amerikai elnök…
Az idei év kulcsfontosságú az elektronikus személyazonosító igazolvány és a digitális pénztárcák rendszerének kiépítésében – közölte a közösségi oldalán Nicușor…
Kuba megtiltotta az Egyesült Államok havannai nagykövetségének, hogy dízelt importáljon a képviselet áramfejlesztő generátoraihoz – írja a Washington Post. A…
Olaszországban március 23-án és 24-én tartanak népszavazást az igazságügyi reformról, amely alapjaiban írja át az olasz igazságszolgáltatás szervezeti felépítését. A…
Már több mint húsz ország, többségében NATO-tagországok csatlakoztak a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának érdekében szükséges lépések kidolgozásához Donald Trump amerikai elnök sürgetésének hatására - közölte Mark Rutte, a NATO-főtitkára. A CBS és a Fox News televíziónak adott interjúban közölte, hogy 22 országról van szó, és köztük NATO-n kívüli országként Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein csatlakozhat a tervezett művelethez, amelynek tervezésében az Egyesült Államok is részt vesz. Rutte közölte, hogy az amerikai elképzelés megvalósításáról beszélt Donald Trumppal, valamint a héten telefonon egyeztetett Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel is. Kifejtette, megérti Trump elégedetlenségét a késlekedés miatt, de megértést kér, hiszen a Hormuzi-szoros felszabadításának kidolgozásához időre van szükség, különösen azért, mert a szövetségesek nem tudtak előre az Irán elleni katonai művelet megindulásáról, így nem tudtak felkészülni – magyarázta a NATO-főtitkár.
Az idei év kulcsfontosságú az elektronikus személyazonosító igazolvány és a digitális pénztárcák rendszerének kiépítésében – közölte a közösségi oldalán Nicușor Dan államfő. Hangsúlyozta, hogy a román állampolgároknak - beleértve a diaszpórában élőket is - joguk van korszerű, digitalizált és minőségi közszolgáltatásokhoz. Beszámolt arról, hogy a napokban Brüsszelben tárgyalt Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettessel a közigazgatás digitalizációjáról és az állami vállalatok reformjáról. Az államfő szerint lehetőséget kell biztosítani a távoli elektronikus azonosításra és dokumentumok aláírására, a közszolgáltatások többségének pedig egyszerűnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai tegnap este az ukrán légtérben, Tulcea megye határ menti térségében, Sulinától keletre. A légvédelmi rendszereket készültségbe helyezték - tájékoztatott a védelmi minisztérium. Légtérvédelmi járőrszolgálatot vettek be, de végül nem észleltek légtérsértést.
A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya tavaly december végén 2,69 százalék volt, szemben a szeptember végi 2,87 százalékkal. Ez az az arány tehát enyhe csökkenést mutat. Egy évvel korábban, azonban, 2024 decemberében 2,48 százalékos volt a nemteljesítő hitelek aránya, ahhoz képest enyge növekedést jegyeztek.
Egy szolgálati időn kívüli csendőr megtalált és visszaszolgáltatott egy pénzzel és iratokkal teli övtáskát - számolt be a Bákó megyei csendőrség. A közlemény szerint a csendőr egy bevásárlóközpont parkolójában találta meg az övtáskát, amely 4500 eurót, 7564 lejt, valamint bankkártyákat és személyes iratokat tartalmazó pénztárcát rejtett. Az övtáska tulajdonosának felkutatásához a csendőr a kollégái segítségét kérte, akik a helyszínre érkezve a táskában talált névjegykártya alapján felvették a kapcsolatot az érintettel. Az illetőt a bevásárlóközponthoz hívták, ahol jegyzőkönyv alapján visszakapta az értékeit.
Újabb medvetámadás történt Maros megyében. Egy 58 éves férfira támadt egy barnamedve tegnap a Torboszló és Székelyabod közötti erdőben. Az áldozat sérüléseket szenvedett az alsó végtagjain, és eltört az egyik keze - közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség. A szenátus a múlt héten fogadta el első házként a medvék kilövési kvótájának megduplázását. A jogszabályról a képviselőháznak kell döntenie.
Megduplázódott a román határon feltartóztatott lopott járművek száma az idei év első két hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest - közölte a határrendőrség. Januárban és februárban 44 lopottként körözött vagy annak gyanított járművet azonosítottak a határátkelőkön, köztük 36 személygépkocsit és 8 motorkerékpárt. Tavaly ugyanebben az időszakban 21 ilyen járművet tartóztattak fel a határrendőrök. A járművek többsége pedig Németországból, Olaszországból, Csehországból és Ausztriából származott.
A kormány a héten fogja megvitatni, hogy milyen intézkedéseket hoz az üzemanyag árának folyamatos emelkedése miatt. A standard gázolaj közeledik a 10 lejes pszichológiai küszöbhöz, míg a standard benzin ára elérte a 9 lej 26 banit, így a literenkénti 10 lej már nem csupán egy elképzelhető forgatókönyv, hanem az új valóság. Miközben a benzinár napról-napra emelkedik, az emberek megoldásokat várnak a kormánytól. A miniszterelnök szerint a szakértői csoportok egész hétvégén egy intézkedéscsomagon dolgoztak, amelyet a hét elején véglegesítenek. Ilie Bolojan kormányfő azt mondja, nem kívánnak önkényes árplafont bevezetni, ami a benzinkutak kiürüléséhez vezethetne. Úgy véli, egy esetleges jövedékiadó-csökkentésnek garantálnia kell az árak mérséklődését. A legnagyobb félelmek azzal kapcsolatosak, hogy a megdrágult üzemanyag mennyire befolyásolja általában az árakat, hiszen a kisvállalkozók és a kereskedők arra figyelmeztetnek, hogy az üzemanyag drágulása hamarosan megjelenik az alapvető élelmiszerek árában is. Feliciu Paraschiv, a Kis- és Középvállalkozók Országos Szövetségének alelnöke a közszolgálati rádiónak elmondta: a kenyér és a pékáruk költségei magasak, beleértve az energiaköltségeket is, mivel elektromos vagy gáztüzelésű kemencékben sütik őket, teherautókkal szállítják, és nagy a térfogatuk, de alacsony az áruk. Az egységnyi szállítási költség magas, ezért a termékek ára eltérő mértékben fog emelkedni. A kenyér és a pékáruk esetében valószínűleg az év végéig 8%-os áremelkedésre számíthatunk. Ugyanez lesz a helyzet a tejipari termékek és a szalámik esetében is, ott is körülbelül 8, talán 10% körüli drágulás várható” – magyarázta Feliciu Paraschiv.
A román közszolgálati rádió 2026. március 2. és április 2. között országos tudatosító kampányt bonyolít Maradj biztonságban a neten címmel. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyermekek és serdülők felelőtlen internethasználatának valós veszélyeire: az online kihívásokra, a like-függőségre, a káros tartalmakra, az online zaklatásra, a manipulációra és a valós kapcsolatok háttérbe szorulására. A kampány egyik fontos üzenete: a gyerekeknek nemcsak szabályokra, hanem magyarázatra és párbeszédre van szükségük. Az egészséges online jelenlét. A Román Rádió célja, hogy felelős közszolgálati szereplőként segítse a családokat és az iskolákat abban, hogy a digitális tér biztonságosabb legyen a fiatal generációk számára.
A mai műsor vendége BBTE kommunikáció és közkapcsolatok szakának oktatóját, Benedek István közösségimédia-szakértő – akit Rácz Éva kérdezett arról, hogyan is maradhatnak a fiatalok de talán az idősebbek is “biztonságban a neten” - tartsanak velünk!
Műsorunk következő részében azt vizsgáljuk meg az utóbbi két évben végzett magyarországi illetve nemzetközi kutatások eredményein keresztül, hogy melyek azok a veszélyek amelyeknek a fiatalkorúak ki vannak téve az online térben – milyen természetűek ezek a veszélyek, hogyan ismerhetjük fel őket – mit tehetünk a gyakorlatban? Az internet nem az ellenség. De a vakon használt internet igen. A cél nem az, hogy a gyerekek ne legyenek online — hanem hogy biztonságban legyenek ott. Ehhez nem elég az államra vagy az iskolára várni. Szükség van a szülőkre. És magára a kamaszra is.
Felhasznált felmérések: *Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság: Digital Parenting Magyar gyerekek, képernyőidő, cyberbullying, 2025 *Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány: InternetMOST Magyar kamaszok motivációi, biztonságérzet 2024–25 *WHO/HBSC: Problémás közösségimédia-használat *Európai Parlament : Eurobarometer EU-s fiatalok médiafogyasztása, 2025 *Saferinternet.at : Platformhasználat, 11–17 évesek, 2025
Kuba megtiltotta az Egyesült Államok havannai nagykövetségének, hogy dízelt importáljon a képviselet áramfejlesztő generátoraihoz – írja a Washington Post. A kubai külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben utasította el az amerikai kérelmet, „szégyentelennek” nevezve azt, hogy a nagykövetség olyan ellátást igényel, amely a lakosság számára nem elérhető az ország súlyos energiaválsága közepette.
Washington az elmúlt hónapokban jelentősen korlátozta Kuba olajellátását, többek között vámfenyegetésekkel és a venezuelai import visszaszorításával, miközben a szigetország villamosenergia‑termelése nagymértékben függ az olajtól.
Olaszországban március 23-án és 24-én tartanak népszavazást az igazságügyi reformról, amely alapjaiban írja át az olasz igazságszolgáltatás szervezeti felépítését. A reform központi elemei alkotmányos szintű változtatások, legfontosabb része a bírói és az ügyészi karrier szétválasztása. Ennek célja, hogy csökkentse az igazságszolgáltatáson belüli csoportosulások, a politikai érdekcsoportok befolyásolását.
A referendum kérdése erőteljes belpolitikai vitát kavar Olaszországban. A jobboldali párok azzal érvelnek, hogy csak így lehet véget vetni az évtizedek óta tartó bírói önkénynek, az úgynevezett vörös tógák hatalmának. Az ellenzék szerint az új rendszer meggyengíti a bírói függetlenséget és kiszolgáltatottá teszi az ügyészeket a mindenkori hatalomnak.
A voksolás egyfajta bizalmi szavazás a kormányról. Győzelem esetén Giorgia Meloni miniszterelnök megerősödik a jövő évi választások előtt; vereség esetén az ellenzék „vérszemet kap”.
Már több mint húsz ország, többségében NATO-tagországok csatlakoztak a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának érdekében szükséges lépések kidolgozásához Donald Trump amerikai elnök sürgetésének hatására - közölte Mark Rutte, a NATO-főtitkára. A CBS és a Fox News televíziónak adott interjúban közölte, hogy 22 országról van szó, és köztük NATO-n kívüli országként Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein csatlakozhat a tervezett művelethez, amelynek tervezésében az Egyesült Államok is részt vesz. Rutte közölte, hogy az amerikai elképzelés megvalósításáról beszélt Donald Trumppal, valamint a héten telefonon egyeztetett Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel is. Kifejtette, megérti Trump elégedetlenségét a késlekedés miatt, de megértést kér, hiszen a Hormuzi-szoros felszabadításának kidolgozásához időre van szükség, különösen azért, mert a szövetségesek nem tudtak előre az Irán elleni katonai művelet megindulásáról, így nem tudtak felkészülni – magyarázta a NATO-főtitkár.
