A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány beiktatásáról, a bíráknak megítélt hátralékok kifizetéséről, a SAFE- programot megnehezítő alkotmánybírósági döntésről, a Dan Tanasă parlamenti képviselő elleni vádemelésről, illetve az európai társadalmi forrongásokról, amelyek Franciaországban nyilvánultak meg a legagresszívebb formában, ahol a konfliktust az éppen zajló elnökválasztási kampány is gerjeszt.
Majd Szőcs Levente összefoglalóját hallják a brazíliai elnökválasztás vasárnapi, döntő fordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Koncepció és harasztzörgés, avagy Boleyn Anna fejvesztése című jegyzetét.
Újabb háborús eszkaláció küszöbén áll Izrael és az amerikai–iráni konfliktus: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy az iráni rezsim megdöntése Izrael elsődleges stratégiai célja.
Netanjahu ezt a közelgő izraeli választások és a Donald Trumppal, valamint Pete Hegseth Pentagon-főnökkel folytatott egyeztetések után hangsúlyozta - tudósít az Al Jazeera.
Az amerikai sajtóban,például a The New York Times napilapba kiszivárgott információk szerint az amerikai és az izraeli haderő közösen készül az Irán elleni katonai csapások folytatására. Teheránban és az Iráni Forradalmi Gárdánál (IRGC) legfelsőbb szintű készültséget rendeltek el, mivel „100 százalékig biztosak” egy újabb amerikai–izraeli támadásban.
Oroszország jelezte az Egyesült Államoknak, hogy kész újraindítani a háromoldalú béketárgyalásokat Ukrajna és Washington részvételével – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök este.
A Kreml vezetője szerint a tárgyalások célja a tartós béke megteremtése és Oroszország biztonságának garantálása lenne. Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva továbbra is el kívánja érni az Ukrajnában indított háborúval kapcsolatos célkitűzéseit. Az orosz állami hírügynökségek október 22-i beszámolói szerint Vlagyimir Putyin közölte, hogy Moszkva tájékoztatta Washingtont a háromoldalú egyeztetések folytatására vonatkozó szándékáról; a tárgyalásokra november folyamán kerülhetne sor – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az orosz elnök ismét élesen bírálta az ukrán vezetést. Az ukrajnai mozgósításról szólva azt állította, hogy az embereket „úgy szedik össze az utcákon, mint a kóbor kutyákat”, majd akaratuk ellenére a frontra küldik őket. Putyin a háború kirobbanásáért is Kijevet tette felelőssé. Állítása szerint Oroszország korábban felajánlotta Ukrajnának, hogy segítséget nyújt a Donyec-medencével kapcsolatos konfliktus tárgyalásos rendezésében, az ukrán vezetés azonban ehelyett a fegyveres megoldást választotta. „Kijev maga választotta a háborút – hát tessék” – fogalmazott az orosz elnök.
Az erdélyi magyarság „A szabadság nevében” mottóval idén összesen 158 rendezvénnyel emlékezik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról.
Az RMDSZ és a helyi civil, egyházi, illetve diplomáciai szervezetek koordinálásában 73 erdélyi, partiumi és bánsági helyszínen zajlanak ünnepségek ma és a hétvége folyamán. A hangsúly a pesti srácok mellett az 1956-os forradalom erdélyi vonatkozásain és mártírjain van.
A kincses városban ma délután egyetemi tanácskozással és a belvárosi unitárius templomban tartandó ökumenikus istentisztelettel veszi kezdetét a központi program. A Sétatéri '56-os emlékműnél zajló koszorúzást követően, szimbolikusan 19 óra 56 perckor fáklyás diákfelvonulás indul Mátyás király szülőházától a Házsongárdi temetőbe. A megemlékezések a hétvégén is folytatódnak: vasárnap a kommunizmus idején meghurcolt lelkészekre emlékeznek a templomokban.
Csíkszeredában ma este látványos fényfestéssel vetítik ki a forradalom szimbólumait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületére, amelyet koszorúzás követ a Gloria Victis emlékműnél, a Csíki Moziban pedig tematikus történelmi filmeket vetítenek a hétvégén.
Székelyudvarhelyen az „Egy nép kiáltott” mottó alatt fáklyás felvonulást tartanak, este pedig Ferenczi György és a Rackajam ad Gérecz Attila-emlékkoncertet, de bemutatják a Márton Áron püspök életét feldolgozó folkoperát is.
Marosvásárhelyen a megemlékezés ökumenikus istentisztelettel indul, ahonnan fáklyás felvonulás vezet a várba. A helyi '56-os kopjafánál koszorúznak illetve ünnepi műsort adnak elő a diákok.
A fővárosban tegnap este 18 órától a Petőfi Sándor Művelődési központban ünnepi előadásra került sor, amelyet a bukaresti Ady Endre Líceum diákjai állítottak össze - a megemlékezések pedig a jövő héten is folytatódnak: Liszt Intézet – Bukaresti Magyar Kulturális Központ október 27–28-án szervezi meg „A félelem rendszere. Az 1956-os magyar forradalom hatása és a kommunista megtorlás Romániában” című nemzetközi tudományos konferenciát. A rendezvényen neves történészek tárják fel, hogyan csapódott le a pesti események hulláma a romániai elnyomásban és a helyi diákmozgalmakban.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány beiktatásáról, a bíráknak megítélt hátralékok kifizetéséről, a SAFE- programot megnehezítő alkotmánybírósági döntésről, a Dan Tanasă parlamenti képviselő elleni vádemelésről, illetve az európai társadalmi forrongásokról, amelyek Franciaországban nyilvánultak meg a legagresszívebb formában, ahol a konfliktust az éppen zajló elnökválasztási kampány is gerjeszt.
Majd Szőcs Levente összefoglalóját hallják a brazíliai elnökválasztás vasárnapi, döntő fordulójáról.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Koncepció és harasztzörgés, avagy Boleyn Anna fejvesztése című jegyzetét.
A bukaresti politikai turbulenciának azonnali pénzügyi következményei vannak. A román állam hitelfelvételi költségeiben már érezhető a Szociáldemokrata Párt által kirobbantott kormányválság hatása,…
A Nicuşor Dan államfő által kezdeményezett tárgyalások sikertelenül végződtek: a Szociáldemokrata Párt ragaszkodik Ilie Bolojan menesztéséhez, a kormányfő azonban nem…
Több mint három hete tart a beiratkozás a 2026–2027-es tanév előkészítő osztályaiba. A tavaly módosított tanügyi törvény értelmében megemelték a kötelező minimális létszámokat, amelyekkel egy-egy osztály indítható, de a nemzetiségi oktatás esetében megmaradt az eddigi alsó határ: 10 beiratkozóval már önálló osztály alakulhat saját tanítóval a magyar (vagy magyar tagozattal rendelkező) iskolákban is.
Nyolc éve indult a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot bemutató sorozata a hegyvidéki Borszékkal. A múlt héten megnyílt lejújabb kiállításuk a Kovászna megyei Málnásfürdő több mint 130 éves történetét mutatja be, az 1891-as fürdőként való megnyitásától kezdődően.
Ma van a könyv és a szerzői jogok napja, amelyet a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűvel írunk, ugyanúgy, mint a többi nevezetes nap, időszak, ünnep és történelmi esemény nevét. Az alapötlet a katalánoktól származik, 1995-ben pedig az UNESCO karolta fel a kezdeményezést. Április 23-a amúgy egy szimbolikus dátum a világirodalomban, ugyanis aznap hunyt el például William Shakespeare, illetve Miquel de Cervantes, bár a Don Quijote figurájának megalkotója egyes források szerint egy nappal korábban távozott az élők sorából, és a temetése volt az említett dátumon.
Csütörtök hajnalra az iráni erők újabb két hajót foglaltak el a Hormuzi-szorosban — a panamai zászló alatt közlekedő MSC Francescát és a libériai lobogós Epaminondast, amelyek megpróbáltak átkelni a szoroson.
Az iráni-amerikai diplomácia nem halad előre. Donald Trump bejelentette a tűzszünet határozatlan idejű meghosszabbítását, azzal indokolva a döntést, hogy több időt akar adni a diplomáciának. Pakisztáni tisztviselők szerint az amerikai-iráni tárgyalások hamarosan folytatódhatnak. Irán ugyanakkor nem enged: az iráni parlament elnöke kijelentette, hogy addig elképzelhetetlen a szoros megnyitása, amíg az Egyesült Államok és Izrael folyamatosan megszegi a tűzszünetet — az iráni fél az amerikai tengeri blokádot a „világgazdaság túszul ejtéseként" jellemezte.
Áttörés történt az Európai Unióban az Ukrajna számára szánt pénzügyi támogatás ügyében. Az uniós tagállamok nagykövetei jóváhagyták a 90 milliárd eurós hitel felvételét és folyósítását Ukrajnának, és az Oroszország elleni 20. szankciós csomagról is megállapodtak. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági biztosa szerint Ukrajna 2026-os finanszírozási igényei biztosítottak, és az EU valószínűleg május végén vagy június elején folyósítja a hitel első részét.
Az Európai Unióban 2024-ben tovább nőtt az aszály által érintett terület: az Eurostat adatai szerint 156 ezer négyzetkilométert tett ki, ami enyhe emelkedés a 2023-as értékhez képest.
A legnagyobb növekedést Romániában, Olaszországban és Bulgáriában mérték. Romániában az érintett terület egy év alatt több mint négyszeresére nőtt. Hosszabb távon is romló tendencia látszik: bár a legsúlyosabb aszályok 2018-ban és 2022-ben voltak, a tízéves átlag alapján az érintett területek kiterjedése összességében növekszik. Az Eurostat az adatokat a fenntartható fejlődési célok részeként követi. Az EU-ban 2023-ban a terület 39 százalékát borították erdők, Romániában ez az arány közel 30 százalék volt.
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojannal Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke, aki gratulált a román kormányfőnek a rövid idő alatt elért eredményekhez, és folytatásra biztatta. Manfred Weber a Szociáldemokrata Pártot bírálva megállapította: a politikai alakulat eltávolodott az Európa melletti elköteleződésétől, és most éppen azokat az intézkedéseket ellenzi, amelyekről korábban a koalíciós partnereivel megállapodott.
A bukaresti politikai turbulenciának azonnali pénzügyi következményei vannak. A román állam hitelfelvételi költségeiben már érezhető a Szociáldemokrata Párt által kirobbantott kormányválság hatása, a kamatok már ötödik napja emelkednek, amire a Bloomberg hírügynökség is felhívta a figyelmet. Elemzők szerint veszélybe kerülhet a mintegy 11 milliárd eurós uniós helyreállítási alapból (PNNR) járó összeg is, miközben a hitelminősítés romlásával 7 százalék fölé ugorhat a kölcsönök kamata.
A szervezet kampányfelelőse, Alin Tănase szerint Diana Buzoianu tárcavezető nem vette át tőlük a Fekete-tenger védelmében gyűjtött több mint 67 ezer aláírást.
"Minden tétlenséggel töltött nap fenyegetést jelent a Fekete-tenger élővilágára. (...) Mivel a miniszter asszony túl elfoglalt ahhoz, hogy az irodájában fogadjon bennünket, a minisztérium elé hoztuk a tárgyalóasztalt. Addig nem megyünk el innen, amíg hivatalosan át nem adjuk a több tízezer aláíró üzenetét "- fogalmazott.
A Greenpeace képviselői közölték, tavaly júliustól próbálnak tárgyalni Diana Buzoianuval, erre vonatkozó kérelmüket azonban minden alkalommal elutasították, a miniszter zsúfolt programjára hivatkozva.
Az RMDSZ elnöke a válságból való kiutakat illetően még tegnap azt nyilatkozta, hogy szerinte két lehetséges forgatókönyv létezik: az egyik, hogy a Szociáldemokrata Párt kilép a kormánykoalícióból, a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek frakciója kisebbségi kormányt alakíthat, amelyet a pártfüggetlen törvényhozók támogatásával beiktathat a parlament. A másik lehetőség, hogy az ellenzék májusban bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatja a kormányt, és egy új többséget kell majd kialakítani a parlamentben.
Az RMDSZ elnöke hozzátette: egy technokrata miniszterelnök kinevezését nem tartja jó megoldásnak, mert olyan embert kell felruházni politikai felelősséggel, aki a választók felé is felelősséggel tartozik, és vállalását képes is megtartani.
A PSD elnöksége szerdán úgy döntött, hogy kilép a négypárti koalícióból, és miniszterei csütörtökön beadják lemondásukat. A párt a kormányból való kivonulás után az államigazgatás más szintjeiről is visszahívná embereit — államtitkárokat, prefektusokat és alprefektusokat. Adásunkkal egyidőben zajlik a kormányülés, amelynek mai napirendjén közel 40 jogszabály vagy rendelet-tervezetet tárgyaltak, illetve a kormányülés végén tervezik bemutatni lemondásukat a Szociáldemokrata Pártot képviselő miniszterek, illetve Radu Oprea kormányfőtitkár is.
Minisztereinek lemondását követően az alkotmánybírósághoz készül fordulni a Szociáldemokrata Párt (PSD) a kormány helyzetének tisztázására.Pártforrások szerint ha a PSD miniszterei lemondanak, alkotmányos természetű jogi konfliktus alakulhat ki a kormány és a parlament között, ezért mérlegelik a szociáldemokraták, hogy kérjék az alkotmánybíróságtól a helyzet tisztázását. Erre azért van szükség, mert az alkotmány nem rendelkezik arról, hogy mi történik, ha egy párt kilép a kormányból, és ezáltal a kabinet elveszíti a parlamenti támogatottságát. A PSD arra kíváncsi, hogy ebben a helyzetben a kisebbségi kormánynak kell-e bizalmi szavazást kérnie a parlamentben. A szociáldemokraták emellett egy bizalmatlansági indítvány benyújtását is mérlegelik, illetve azt sem tartják kizártnak, hogy támogassák az ellenzék egy esetleges hasonló kezdeményezését.
A Nicuşor Dan államfő által kezdeményezett tárgyalások sikertelenül végződtek: a Szociáldemokrata Párt ragaszkodik Ilie Bolojan menesztéséhez, a kormányfő azonban nem hajlandó lemondani. Ilie Bolojan az államfővel folytatott szerda esti konzultációk után megerősítette: tájékoztatta az elnököt arról, hogy folytatja miniszterelnöki megbízatását.
Több mint három hete tart a beiratkozás a 2026–2027-es tanév előkészítő osztályaiba. A tavaly módosított tanügyi törvény értelmében megemelték a kötelező minimális létszámokat, amelyekkel egy-egy osztály indítható, de a nemzetiségi oktatás esetében megmaradt az eddigi alsó határ: 10 beiratkozóval már önálló osztály alakulhat saját tanítóval a magyar (vagy magyar tagozattal rendelkező) iskolákban is.
Nagy segítség ez főleg a szórványvidéken, mint amilyen például Arad, ahol évről évre nehezen gyűl össze a kellő számú iskolaköteles korú gyermek. Az elmúlt években a magyar kormány által biztosított ingyenes délutáni (napközi) foglalkozások és az Erdély-szerte működtetett iskolabusz-hálózat vonzóbbá tette a magyar oktatást, ennek is köszönhető, hogy öt-hat éve enyhültek a korábbi létszámgondok. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Nyolc éve indult a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot bemutató sorozata a hegyvidéki Borszékkal. A múlt héten megnyílt lejújabb kiállításuk a Kovászna megyei Málnásfürdő több mint 130 éves történetét mutatja be, az 1891-as fürdőként való megnyitásától kezdődően.
A kiállítást Benedek Barna vadgazda mérnök, helyi tanácsos, a falu szülötte nyitotta meg. Ezt követően kérdeztem tőle, mivel vadgazda mérnök, hogy a Málnásfürdőre látogató turisták találkozhatnak-e medvével.
Ma van a könyv és a szerzői jogok napja, amelyet a helyesírási szabályzat szerint csupa kisbetűvel írunk, ugyanúgy, mint a többi nevezetes nap, időszak, ünnep és történelmi esemény nevét. Az alapötlet a katalánoktól származik, 1995-ben pedig az UNESCO karolta fel a kezdeményezést. Április 23-a amúgy egy szimbolikus dátum a világirodalomban, ugyanis aznap hunyt el például William Shakespeare, illetve Miquel de Cervantes, bár a Don Quijote figurájának megalkotója egyes források szerint egy nappal korábban távozott az élők sorából, és a temetése volt az említett dátumon.
Ezen a napon világszerte ünneplik a könyveket, amelyek kapcsolatot teremtenek a múlt és a jövő, illetve a generációk és a kultúrák között, ugyanakkor több helyszínen is elhangzik, hogy az olvasás nemcsak szabadidős tevékenység, hanem az egészségünkre, illetve a közérzetünkre is konkrét hatással van. Azaz megmozgatja a szürkeállományunkat, emellett csökkenti a stresszt és a szorongást.
Több tanulmány is bebizonyította, hogy míg a gyakori mozgás erősíti a szívet, az izmokat és a csontokat, addig az olvasás ugyanezt teszi az agyunkkal. A szakértők szerint, ha elalvás előtt olvasunk, ellazul a testünk, és jobban esik a pihenés, az ágyban történő okostelefon-nyomkodás viszont hosszú távon káros lehet az egészségünkre.
Most pedig rátérek a bevezetőben említett szerzői jogokra, amelyek kapcsán a hallgatókban felvetődhet a kérdés, hogy mi történik a szellemi tulajdonunkkal az egyre nagyobb teret hódító mesterséges intelligencia világában. Egy 2016 márciusában megjelent cikk szerint az Európai Unió kreatív ágazatának védelmében átláthatóságot és méltányos díjazást sürget az Európai Parlament azokra az esetekre, amikor szerzői jogi védelem alatt álló műveket használ a mesterséges intelligencia. Az európai parlamenti képviselők ugyanakkor kimondták, hogy a teljes mértékben mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmakat nem szabad szerzői jogi védelemben részesíteni. A mai rész vége felé szeretnék megosztani Önökkel egy idézetet, amely a kassai születésű Márai Sándortól származik: „Csak akkor kapsz a könyvektől valamit, ha tudsz is adni olvasmányaidnak valamit. Úgy értem, ha olyan lelket viszel feléjük, amely az olvasás párharcában hajlandó sebeket kapni és adni, hajlandó vitatkozni, meggyőzni és meggyőződni.”
Csütörtök hajnalra az iráni erők újabb két hajót foglaltak el a Hormuzi-szorosban — a panamai zászló alatt közlekedő MSC Francescát és a libériai lobogós Epaminondast, amelyek megpróbáltak átkelni a szoroson.
Az iráni-amerikai diplomácia nem halad előre. Donald Trump bejelentette a tűzszünet határozatlan idejű meghosszabbítását, azzal indokolva a döntést, hogy több időt akar adni a diplomáciának. Pakisztáni tisztviselők szerint az amerikai-iráni tárgyalások hamarosan folytatódhatnak. Irán ugyanakkor nem enged: az iráni parlament elnöke kijelentette, hogy addig elképzelhetetlen a szoros megnyitása, amíg az Egyesült Államok és Izrael folyamatosan megszegi a tűzszünetet — az iráni fél az amerikai tengeri blokádot a „világgazdaság túszul ejtéseként" jellemezte.
