Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
A liberális európai parlamenti képviselő, Siegfried Mureșan – akit a PNL, az USR és az RMDSZ miniszterelnök-jelöltként támogat – Facebook-oldalán válaszolt a PSD vezetőjének. Azt állítja, hogy a nemzetgazdaság jobban működik a Szociáldemokrata Párt kormányzati részvétele nélkül, visszatérésük pedig nagyobb költségvetési hiányt, a közpénzek elpazarlását, valamint az ország nemzetközi hitelességének újbóli megkérdőjeleződését jelentené.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság Szabályozási Bizottsága több mint 1 gigawatt összteljesítményű villamosenergia-termelő és -tároló létesítményre adott ki telepítési engedélyeket és üzemeltetési licenceket.
George Niculescu, a hatóság vezetője azt mondta ez mérföldkő az intézmény történetében: az elfogadott engedélyek több mint 80 százaléka energiatárolási projektekre vonatkozik. Szerinte ez egyértelmű jelzés arról, milyen irányba fejlődik a román energiarendszer. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Románia és Bulgária közötti, akkumulátoros energiatárolás terén fennálló lemaradás gyorsan behozható, ehhez azonban fel kell gyorsítani a beurházásokat. Arra szólította fel az átviteli és elosztóhálózati üzemeltetőket, hogy a már elkészült projektek számára gyorsabban adják ki a hálózati csatlakozási tanúsítványokat.
Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
A francia hatóságok újabb intézkedések bevezetését vizsgálják a fertőzések számának csökkentése érdekében, miután az országban a világjárvány ötödik hulláma dúl.
Adásunkban Ugron Zsolna József Attila-díjas íróval, majd Szabó Tekla-Katalinnal, a maroshévízi Urmánczy-kastélyt működtető Positive Transylvania egyesület vezetőjével hallhatnak beszélgetést.
Az izraeli egészségügyi hivatalosságok ezen a héten tárgyalnak a negyedik COVID-19 elleni oltás bevezetésének engedélyezéséről az immunrendszert érintő gondokkal küszködő…
Európai uniós viszonylatban Románia, Bulgária és Ciprus gazdasága bővült a legnagyobb mértékben a tavalyi negyedik negyedévben az előző három hónaphoz…
Ezt arra alapozzák, hogy a szankciók miatt az oroszok egyre nehezebben jutnak olyan alkatrészekhez, amelyeket rakéták előállítására fordíthatnának, ezért improvizálni…
Kettőt már bezártak a három hőerőmű közül, amelyek működése miatt az Európai Bizottság beperelte Romániát az Európai Unió Bíróságán, ezért Tánczos Barna furcsállja Brüsszel lépését.
Az élelmiszerpazarlás felére csökkentését célozza az a törvénytervezet, amelyet elsőházként elfogadott a szenátus. A dokumentumot többpárti kezdeményezésként iktatták, kidolgozói között…
Nyolc perc alatt kimerült pénteken a háztartási gépek roncsprogramja téli kiadásának második szakaszára szánt pénzkeret – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
A francia hatóságok újabb intézkedések bevezetését vizsgálják a fertőzések számának csökkentése érdekében, miután az országban a világjárvány ötödik hulláma dúl.
Az utóbbi időben az országban naponta mintegy 50 ezer pozitív tesztet végeznek és egyre több oltatlan személy kerül kórházba. Franciaországban eddig 16 esetben mutatták ki az omikron változat jelenlétét. Emmanuel Macron francia államfő szerint eddig jó intézkedéseket hoztak és sikerül ellenállni az ötödik hullámnak. Hozzátette, folytatni kell az oltások beadását, a szabályok betartását. A kormány tervet dolgoz ki az oltás harmadik adagjának gyors beadását célzó kampányra, hogy minden érdekelt megkapja az oltást január 15-ig, amikor lejár a zöld igazolvány határideje azoknak, akik nem kapták meg a második vagy harmadik dózist. Eddig több mint 10 millió francia állampolgár kapta meg a harmadik oltást a teljesen beoltott 52 millió közül.
Herkulesfürdő múltjáról és jelenéről nyílik kiállítás szerda este 7 órától a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. A tárlat annak a 2019-ben elindított kiállítássorozatnak a része, amely a kárpát-medencei fürdőkultúrát hivatott bemutatni és népszerűsíteni. A Herkulesfürdőt megidéző képek a fortepan.hu archívfotó-gyűjteményből származnak. A kiállítás anyagának egy másik fontos része a dél-nyugat-romániai fürdő épített örökségének megmentéséért küzdő a Locus Egyesület - a Herculane Project elnevezésű kezdeményezés önkénteseinek - eddigi munkáját mutatja be. A tárlat harmadik részét Radu Igazság egyetemi tanár és fotográfus személyes gyűjteményébõl származó eredeti régi fényképek és dokumentumok teszik ki. Ezek a térség akkori életének lenyomatai az egykori császárok és királyok kedvenc fürdőhelyéről, Herkulesfürdőről, Ada Kaleh szigetről, Orsováról és Szörényvártornyáról.
A tárlatmegnyitót egy online közvetített beszélgetés követi, amelyen részt vesz Ștefan Balici, a román Országos Örökségvédelmi Intézet igazgatója, Oana Chirilă, a Herkulesfürdő megmentését kezdeményező Locus Egyesület alapító tagja és elnöke, valamint Géra Eleonóra történész-levéltáros, az ELTE BTK Művelődéstörténeti tanszékének egyetemi docense, a kárpát-medencei fürdőkultúra kutatója.
Adásunkban Ugron Zsolna József Attila-díjas íróval, majd Szabó Tekla-Katalinnal, a maroshévízi Urmánczy-kastélyt működtető Positive Transylvania egyesület vezetőjével hallhatnak beszélgetést.
Az izraeli egészségügyi hivatalosságok ezen a héten tárgyalnak a negyedik COVID-19 elleni oltás bevezetésének engedélyezéséről az immunrendszert érintő gondokkal küszködő személyeknek az omikron mutáció terjedése miatt. Az Egészségügyi Minisztérium és a felelős csoport egyelőre csak a sebezhető csoportokat veszi figyelembe, amelyeknél nem alakultak ki antitestek a koronavírus ellen.
Minden háztartás elültethet egy ingyen kapott fát Walesben a klímaváltozás leküzdése érdekében - közölte a cardiffi kormány.
A DPA hírügynökség szerint az emberek maguk válaszhatják ki milyen fát akarnak ültetni vagy az ültetést rábízhatják a legnagyobb angliai erdő megőrzési jótékonysági szervezet a Woodland Trust walesi fiókjára. A fákat márciustól lehet kiválasztani öt regionális központban, majd az emberek októberig kapják meg a 20 erre a célra létesített központokból.(
Európai uniós viszonylatban Románia, Bulgária és Ciprus gazdasága bővült a legnagyobb mértékben a tavalyi negyedik negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva - közölte tegnap az Európai Unió statisztikai hivatala. Az Eurostat szerint az euróövezetben átlagban 0,6 százalékkal, az Európai Unióban 0,4 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék 2020 utolsó negyedévében a harmadikhoz képest.
Az előző három hónaphoz mérten a legnagyobb negyedéves növekedést Románia érte el a tavalyi negyedik negyedévben, 5,3 százalékot, ezt Bulgária követi 2,1 és Ciprus 1,4 százalékkal. A legjelentősebb visszaesést Ausztria könyvelhette el mínusz 4,3 tized százalékkal.
Tegnap közölte gyorsjelentését a Román Statisztikai Intézet is. Ennek értelmében tavaly 3,9 százalékkal csökkent a román gazdaság teljesítménye. A negyedik negyedévben a szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,7 százalékkal esett vissza a GDP 2019 utolsó három hónapjához mérten, ez előző negyedévhez viszonyítva azonban 5,3 százalékos bővülést jegyeztek.
Ezt arra alapozzák, hogy a szankciók miatt az oroszok egyre nehezebben jutnak olyan alkatrészekhez, amelyeket rakéták előállítására fordíthatnának, ezért improvizálni kényszerülnek. Például légvédelemre szánt föld-levegő rakétákkal földi célpontokra lövöldöznek – mondta Michael Clarke biztonságpolitikai szakértő a Sky News-nak.
Abban több szakértő is egyetért, hogy az oroszok egyre inkább importra szorulnak a fegyverzetük bővítése érdekében – ezt szolgálja az Iránnal tető alá hozott drónüzlet is –, ám Moszkvának nincs túl sok külföldi szövetségese. Még az olyan, hagyományosan orosz szövetséges országok is, mint a volt szovjet tagállam Kazahsztán, óvatos távolságtartással viszonyulnak hozzá az ukrajnai háború kitörése óta.
Clarke professzor szerint az orosz-ukrán háborúval visszatért Európába az ipari szintű hadviselés, és bárki is kerekedjen felül ebben a küzdelemben, elmondhatja majd magáról, hogy képes ipari szinten mozgósítani. Ha az oroszok győznek, akkor ők lesznek azok, ha pedig Ukrajna, akkor a Nyugat.
Kettőt már bezártak a három hőerőmű közül, amelyek működése miatt az Európai Bizottság beperelte Romániát az Európai Unió Bíróságán, ezért Tánczos Barna furcsállja Brüsszel lépését.
A Digi24-nek nyilatkozva a környezetvédelmi miniszter pénteken elmondta, az EB korábban a govorai, illetve a két dévai hőerőmű működtetése miatt indított kötelezettségszegési eljárást Románia ellen. Az utóbbi két létesítményt azonban már bezárták, az alkalmazottakat pedig végkielégítéssel elbocsátották. A govorai hőerőmű azonban a családok tízezrei számára biztosít központi fűtést, ezért a megyei tanács úgy döntött, hogy nem zárja be, és forrásai sincsenek a korszerűsítésére - számolt be Tánczos Barna. Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán az ipari szennyezés korlátozására vonatkozó uniós jogszabályok megszegése és a légszennyezés-csökkentő programja elfogadásának elmulasztása miatt.
A szigetországban az első koronavírus elleni vakcinát eddig 15 millió 300 ezer ember kapta meg. Az Egyesült Királyságot Izrael követi ahol 3 millió 990 ezer személy kapta meg az első oltást, itt a lakosság több mint 30 százaléka már teljesen be van oltva. Az első oltást megkapottak számát illetően harmadik helyen Törökország áll 3 millió 610 ezer beoltott személlyel, ezt Németország követi 2 millió 740 ezer valamint Franciaország 2 millió 260 ezer beoltott állampolgárral.
Közép-Kelet Európában Lengyelország az éllovas, az országban 1 millió 480 ezer állampolgár kapta meg az első oltást. Romániában az ország lakosságának 2,36 százaléka van teljesen beoltva, míg Magyarországon a lakosság 1,34 százaléka részesült mindkét oltásban.
Az élelmiszerpazarlás felére csökkentését célozza az a törvénytervezet, amelyet elsőházként elfogadott a szenátus. A dokumentumot többpárti kezdeményezésként iktatták, kidolgozói között megtalálható az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvényhozója is.
Az egyik kezdeményező, Miklós Zoltán korábban elmondta: a törvény megteremti a lehetőséget arra, hogy az élelmiszerláncban tevékenykedő gazdasági szereplők az élelmiszerfelesleget – amelyből egyébként élelmiszerhulladék keletkezne – a rászorulóknak adományozzák.
Ez azért különösen fontos, mert tavaly Romániában több mint 4,5 millió embert fenyegetett a szegénység, és 150 ezer gyerek szenvedett naponta az éhség miatt, miközben éves viszonylatban fejenként 130 kg élelmiszert dobunk ki.
Nyolc perc alatt kimerült pénteken a háztartási gépek roncsprogramja téli kiadásának második szakaszára szánt pénzkeret - tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
A szaktárca összesített adatai szerint ebben a szakaszban a legtöbben televíziót készülnek vásárolni. Összesen 33.877 értékjegyet állított ki a rendszer, 19.183-at televízió, 9592-t laptop és 5102-t táblagép beszerzésére. A közlemény szerint néhány felhasználó nehezen tudott csatlakozni a platformhoz, ezért a minisztérium magyarázatot vár a Speciális Távközlési Szolgálattól (STS), a rendszernek ugyanis percenként 75.000 felhasználót kellene megbírnia. A program téli kiadásának egy további szakasza lesz még, december 10-e és 16-a között. Ennek keretében klímaberendezések, ruhaszárító gépek és porszívók vásárlására lehet kiváltani vouchereket. A háztartási gépek roncsprogramjának téli kiadására 34 millió lejt különítettek el.
A háztartási gépek roncsprogramja nem válhat televízióvásárlási programmá - jelentette ki pénteken Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, aki a program újragondolását szorgalmazza. A Digi24 televíziónak nyilatkozva Tánczos rámutatott, nem volt még ekkora kereslet az értékjegyek iránt sem a tavaszi, sem a téli kiadás első szakaszában, amikor hűtőszekrények és mosógépek vásárlására lehetett vouchert igényelni. Mint mondta, a legtöbben televízió vásárlására fordítanák a támogatást, ezért szükségesnek tartja a program újragondolását.
A francia hatóságok újabb intézkedések bevezetését vizsgálják a fertőzések számának csökkentése érdekében, miután az országban a világjárvány ötödik hulláma dúl.
Az utóbbi időben az országban naponta mintegy 50 ezer pozitív tesztet végeznek és egyre több oltatlan személy kerül kórházba. Franciaországban eddig 16 esetben mutatták ki az omikron változat jelenlétét. Emmanuel Macron francia államfő szerint eddig jó intézkedéseket hoztak és sikerül ellenállni az ötödik hullámnak. Hozzátette, folytatni kell az oltások beadását, a szabályok betartását. A kormány tervet dolgoz ki az oltás harmadik adagjának gyors beadását célzó kampányra, hogy minden érdekelt megkapja az oltást január 15-ig, amikor lejár a zöld igazolvány határideje azoknak, akik nem kapták meg a második vagy harmadik dózist. Eddig több mint 10 millió francia állampolgár kapta meg a harmadik oltást a teljesen beoltott 52 millió közül.
