Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Harmincnapos válsághelyzet kihirdetését kérte az észak-macedóniai Kriva Palanka polgármestere, miután több mint ezer szarvasmarha kóborol szabadon a városban és környékén, jelentős károkat okozva a mezőgazdasági területeken és veszélyeztetve a közlekedést.
A helyi sajtó által idézett Szasko Mitovszki polgármester közölte, a helyi hatóságok nem rendelkeznek elegendő eszközzel és kapacitással az állatok befogásához és elhelyezéséhez.
A probléma évek óta fennáll a mintegy 19 ezer lakosú, Bulgária közelében fekvő városban. A polgármester szerint öt évvel ezelőtt még mintegy négyszáz szarvasmarha kóborolt a térségben, számuk azonban azóta ezer fölé emelkedett. Az állatok korábban három gazdához tartoztak, a hatóságok pedig már 2024-ben elrendelték az elkobzásukat, az intézkedést azonban nem sikerült végrehajtani. A polgármester szerint a helyzetet a hatóságok évek óta tartó tétlensége súlyosbította.
Egy New-Orleans-ban horgonyzó kirándulóhajónak ütközött egy konténerszállító hajó a Mississippin – jelentette az amerikai média. Az American Cruse Lines lapátkerekes kirándulóhajóján a legénységen kívül 129 utas tartózkodott. A hajó egy része az ütközés következtében víz alá került - közölték illetékesek.
New Orleans polgármestere szerint valóságos csoda történt, ugyanis a hajó 32 utasát szállították kórházba, de egyikük sem szenvedett életveszélyes sérüléseket.
A balesetről készült videófelvételen látni lehetett, amint a mentők csónakokra emelték ki a mentőmellényes embereket a 19 Celsius-fokos vízből.
A kirándulóhajót 2015-ben építették. Ötszintes, 150 fő a legnagyobb befogadóképessége, és nyolcnapos, a Mississippi folyó partján, Louisiana és Mississippi államban található több várost érintő útja végén kötött ki New-Orleans-ban.
Irak újraindította a Szírián át vezető szárazföldi olajexportot. Bagdad azután döntött az alternatív útvonal használata mellett, hogy az Irán körüli feszültségek rávilágítottak a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások sérülékenységére.
A déli iraki olajmezőkről teherautókkal szállítják a nyersolajat a szíriai Bániász földközi-tengeri kikötőjébe, ahonnan tankerhajók viszik tovább a szállítmányokat európai célállomásokra. A Reuters értesülése szerint jelenleg napi 120-150 ezer hordó olajat mozgatnak meg ezen az útvonalon.
A több mint egy évtizede háttérbe szorult korridor újraélesztését az tette lehetővé, hogy Szíriában javult a biztonsági helyzet. Bár a közúti szállítás költségesebb, Bagdad szerint növeli az export rugalmasságát és csökkenti az egyetlen tengeri útvonaltól való függést.
Románia jogerősen megnyerte a verespataki aranybányaprojekt ügyében indított nemzetközi választottbírósági pert, miután a testület teljes egészében elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét.
A döntéssel véglegessé vált a 2024-es ítélet, így az államnak nem kell kifizetnie a követelt hat és fél milliárd dolláros kártérítést, az eljárási költségeket pedig a felperes cégnek kell állnia.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter hangsúlyozta: a több mint egy évtizedes jogi vitát lezáró, fellebbezhetetlen határozat igazolja a hatóságok környezetvédelmi döntéseit, és biztosítja az UNESCO világörökségi listáján szereplő verespataki bányatáj megőrzését.
Január 16-án jelentette be az idei Baumgarten-emlékdíjasok névsorát Kukorelly Endre, József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, kritikus, a díj újra alapítója.
Ma olyasvalakiről lesz szó, akit az egyik róla írt cikk szerint „a szakma sosem tartott »komoly« költőnek, inkább afféle nagy tehetségű versgyárosnak, akinek különös tehetsége volt ahhoz, hogy a világon bármit »rímhelyzetbe« hozzon”. Az újságíró a rímhányóként is emlegetett Romhányi Józsefre utalt, aki 1921. március 8-án, vagyis alig több mint száz éve született.
Az év elejétől ötször több kérést nyújtottak be napelem beszerelésére, mint tavaly. Az EON Románia adatai szerint a lakosság majdnem fele a jövő évben szándékszik beruházni napelemekbe.
Az ukrán parlament megerősítette azokat az értesüléseket, amelyek szerint fehérorosz csapatok ukrán földön tartózkodnak. Az információt Vitalij Kirillov, az Északi…
Románia közel áll ahhoz, hogy teljesítse az Országos Helyreállítási és Reziliencia Program második kifizetési szakaszához szükséges célkitűzéseket, de vannak olyan kihívások, mint a szénmentesítési törvény, amelyet az Európai Bizottság javaslataihoz kell igazítani – jelentette ki a Beruházások és Európai Projektek Minisztériumának államtitkára.
Miközben a világ az orosz-ukrán határra figyel, egy olyan ország is készültségbe helyezi magát, amelyre a közvélemény elsőre nem gondolna. Svédország azonban ha minimálisan is, de lát esélyt arra, hogy az oroszok megtámadják Gotland szigetét.
A romániai lakosság egynegyede csökkenteni fogja a lakásokban a hőmérsékletet, hogy csökkenjen az energia számlája. A Resideo intézet által készített felmérés szerint a lakosság 95 százaléka aggódik az energiaárak alakulása miatt.
Viharos erejű szélre és havazásra figyelmeztető sárga jelzésű és másodfokú, azaz narancssárga előrejelzéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A riasztások az ország nagy részét érintik.
Január 16-án jelentette be az idei Baumgarten-emlékdíjasok névsorát Kukorelly Endre, József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, kritikus, a díj újra alapítója.
A Baumgarten-díj a Baumgarten Ferenc Ferdinánd által alapított irodalmi díj és jutalom volt 1929 és 1949 között, kiosztója a Baumgarten Alapítvány volt. 2020-ban újraalapítottak Baumgarten-emlékdíj néven. 2022-ben Géczi János, Harkai Vass Éva, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Nemes Z. Márió, Ilma Rakusa, Szirák Péter és Tamás Gáspár Miklós veheti át az emlékdíjat, emellett Baumgarten-emlékjutalmat kap Nagy Csilla, Vajna Ádám és Vida Kamilla. A díjátadó ünnepséget ismét elhalasztották a vírushelyzetre való tekintettel. A díjak összege idén egyenként 400.000 Ft, a jutalmak összege 200.000 Ft.
Hivalosan is megindította a fizetésképtelenségi eljárást az Északi Áramlat 2 gázvezetéket építő cég, a Nord Stream 2 AG – közölte egy svájci illetékes az SRF svájci kommunikációs vállalattal. A gázvezeték beindítását február 22-én állította le a német szövetségi kormány válaszul arra, hogy Oroszország függetlennek ismerte el a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területeket.
A The Guardian arról számolt be, hogy a cég, amely az orosz állami gázipari óriásvállalat, a Gazprom tulajdonában lévő Nord Stream 2 AG a svájci Zug kantonban van bejegyezve, az összes dolgozóját is elbocsátotta. Az összeomlás okaként pedig az Oroszországgal szemben bevezetett amerikai szankciókat nevezték meg.
Ma olyasvalakiről lesz szó, akit az egyik róla írt cikk szerint „a szakma sosem tartott »komoly« költőnek, inkább afféle nagy tehetségű versgyárosnak, akinek különös tehetsége volt ahhoz, hogy a világon bármit »rímhelyzetbe« hozzon”. Az újságíró a rímhányóként is emlegetett Romhányi Józsefre utalt, aki 1921. március 8-án, vagyis alig több mint száz éve született.
Eddig viszonylag keveset tudtam róla, noha egy-egy munkája már gyerekkoromban is meghatározó volt. És most eszembe jutott dr. Bubó, a Kérem a következőt! című televíziós rajzfilmsorozat főszereplője, akinek egyik mondását a mai napig idézem, ha valamelyik ismerősöm sokat panaszkodik. Talán így hangzik: „Aki nyavalyog, de nem változtat, annak még nem fáj eléggé.” Maga a sorozat egyfajta tükör számunkra, hisz olyan pszichológiai és társadalmi problémákat gúnyol ki, amelyeket csak a felnőtt nézők érhetnek meg. A forgatókönyv és a párbeszédek Romhányi Józsefnek és Nepp Józsefnek köszönhetők, a szójátékok pedig sokak számára emlékezetesek. Például a rókátorokat, azaz prókátorokat foglalkoztató Szügyészség, illetveSólyom csőrmester, aki az Erdőrség alkalmazottja.
Mielőtt jobban belemerülnék a kedvenc rajzfilmsorozatom kulisszatitkaiba, visszatérek Romhányi munkásságához. Az író, költő, műfordító és érdemes művész nevéhez fűződik még a Mekk mester és a Mézga család bravúros szövege, utóbbiból többször is idéz édesanyám, aki legszívesebben fénypostával küldene az ízletes vasárnapi ebédből, de előbb felhívja a figyelmem, hogy nyissam ki az ablakot. A család feje, Mézga Géza ugyanis mindig későn jön rá, hogy a köbunokájától kapott csecsebecse az ablakba fog érkezni, az üvegen át…
Romhányi József egyébként eredetileg muzsikusnak készült, néhány magyar opera szövegírója volt, emellett musicaleket is fordított. Neki sikerült átültetni magyar nyelvre a Macskák című musical szövegét, és bár sokan bukást jósoltak a magyarországi változatnak, még ma néhány perc alatt összefoglalni, mit is alkotott Romhányi József, arra szeretném buzdítani Önöket, hogy ha belefér az idejükbe, nézzenek meg egy részt valamelyik korábban említett sorozatból, esetleg olvassák el A teve fohásza verset a Szamárfül című kötetből. Főként azért, mert Romhányit az élete során egyáltalán nem halmozták el díjakkal, az érdemes művész kitüntetést is nem sokkal a halála előtt, a kórházi ágyon kapta meg 1983 májusában. Nem volt tudatánál.
A mai rész vége felé közeledve szeretném oldani a kissé szomorkás hangulatot, ezért felolvasnék egy általa írt állati apróhirdetést, pontosabban egy társkereső szövegét: „Fába szorult féreg, társaság hiányában ezúton keres férjet. Harkályok kíméljenek!”
Az év elejétől ötször több kérést nyújtottak be napelem beszerelésére, mint tavaly. Az EON Románia adatai szerint a lakosság majdnem fele a jövő évben szándékszik beruházni napelemekbe.
Az ilyen rendszerek akár 90 százalékos megtakarítást is eredményezhetnek az energia számlákon. A vállalat által készített tanulmány szerint jelentősen nőtt a villamos rendszerhez csatlakozott fogyasztók száma, amely az év végéig négyszer több lehet, mint 2022 első hónapjaiban.
A 42 éves Roberta Metsola az Európai Néppárt jelöltje az EP elnöki posztjára. Az európai parlamenti képviselők hétfőn tisztelegnek a néhai David Sassoli emléke előtt, majd szinte biztosan a máltai Roberta Metsolát választják utódjául az Európai Parlament elnöki posztján - értesült az EU Observer.
Az ukrán parlament megerősítette azokat az értesüléseket, amelyek szerint fehérorosz csapatok ukrán földön tartózkodnak. Az információt Vitalij Kirillov, az Északi Területi Védelmi Erők szóvivője erősítette meg a nyilvánosságnak. A politico.eu hírportál arról számolt be, hogy egy 33 egységből álló fehérorosz katonai oszlop vonult be a Kijevtől északra fekvő régióba, ahol a mobilkommunikációt elvágták.
Korábban a nemzetközi a sajtó még arról írt, hogy Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök bejelentette: oszországa nem kíván csatlakozni Oroszország ukrajnai „katonai műveletéhez”.
Románia közel áll ahhoz, hogy teljesítse az Országos Helyreállítási és Reziliencia Program második kifizetési szakaszához szükséges célkitűzéseket, de vannak olyan kihívások, mint a szénmentesítési törvény, amelyet az Európai Bizottság javaslataihoz kell igazítani - jelentette ki a Beruházások és Európai Projektek Minisztériumának államtitkára.
Carmen Moraru elmondta, Romániának jelenleg a már teljesített célkitűzésekre kiutalt pénzek felhasználására kell összpontosítania. Hozzátette, eddig 6,35 milliárd euró érkezett az országba és idén 130 célkitűzést kell még teljesíteni. Az államtitkár szerint a 2023-ra tervezett 91 célkitűzés teljesítése egyre bonyolultabb lesz, mert ezek reformokról szólnak olyan területeken, mint például a különnyugdíjak és a költségvetési alkalmazottak bérezése.
Miközben a világ az orosz-ukrán határra figyel, egy olyan ország is készültségbe helyezi magát, amelyre a közvélemény elsőre nem gondolna. Svédország azonban ha minimálisan is, de lát esélyt arra, hogy az oroszok megtámadják Gotland szigetét.
A Bild című német lap információi szerint a svéd hadsereg péntek óta katonákat és fegyvereket szállít a Gotlandra, a Balti-tenger legnagyobb szigetére. Stockholm ugyanis látja annak lehetőségét, hogy orosz támadás érheti a 60 ezer lakosú balti szigetet. A lap úgy tudja, már péntek reggel katonák és Stridsfordon 90 típusú páncélozott személyszállító járművek érkeztek a 23 ezer lakosú Visby városába, hogy biztosítsák a város kikötőjét. Este aztán az amerikai légierő C-17-es katonai gépe szállt le a közeli repülőtéren, amely további száz svéd katonát hozott a szigetre. Mindez a nem NATO-tag svédek és Amerika között régóta fennálló katonai együttműködés keretében történt.
Az Egyesült Államok is kitiltja az orosz repülőgépeket a légteréből – jelentette be Joe Biden amerikai elnök az Unió állapotáról elmondott évértékelő beszédében. Biden Biden a kongresszus két háza előtt, helyi idő szerint kedd este mondott beszédében azt ígérte, hogy az Egyesült Államok egymilliárd dollárnál is több pénzt ad Ukrajnának támogatásként. Az amerikai hadsereg azonban nem vesz részt közvetlenül az oroszokkal folytatott harcban. Az amerikai katonák azért mennek Európába, hogy megvédjék a NATO-tag országokat abban az esetben, ha az orosz elnök úgy dönt, hogy tovább nyomul nyugat felé – fogalmazott az amerikai elnök, aki szerint Vlagyimir Putyin erőszakot és káoszt szabadított el, ezért hosszú távon nagy árat fog fizetni.
Joe Biden külön üzent az orosz oligarcháknak is. Mint mondta: „Akik dollármilliókat loptak össze maguknak az erőszakos rezsimnek köszönhetően: ennyi volt. Európai szövetségeseinkkel együtt utánuk megyünk, és elvesszük tőlük a jachtjaikat, a luxusingatlanjaikat, a magánrepülőiket.”
Joe Biden bejelentette: 60 millió hordónyi olajat szabadítanak fel a tartalékokból azért, hogy az amerikai gazdaság minél kisebb károkat szenvedjen az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók miatt.
A romániai lakosság egynegyede csökkenteni fogja a lakásokban a hőmérsékletet, hogy csökkenjen az energia számlája. A Resideo intézet által készített felmérés szerint a lakosság 95 százaléka aggódik az energiaárak alakulása miatt.
Korcsoportonként a leginkább a 55 év felettiek aggódnak, míg a legkevésbé a 18-24 évesek. A válaszadók 42 százaléka a Google-n keresne rá az energiaszámlák csökkentésének módjára, míg csupán 36 százalékuk kérdezne meg egy szakembert. A megkérdezettek mintegy 60 százaléka termosztátot vásárolna, ha ezekkel hosszú távon lehet megtakarításokat végezni. Mint ismeretes, az Európai Unió bejelentette, hogy 1,5 millió intelligens termosztátok lakásokba szerelését támogatja az európai lakások energiafogyasztásának mérséklésére.
Viharos erejű szélre és havazásra figyelmeztető sárga jelzésű és másodfokú, azaz narancssárga előrejelzéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A riasztások az ország nagy részét érintik.
A prognózis szerint hétfő délután 4 órától kedd reggel 8 óráig rossz időre figyelmeztető másodfokú riasztás lesz érvényben a Déli-Kárpátok és a Kárpát-kanyar magaslatain, a Keleti-Kárpátok északi részében és helyenként az Erdélyi-szigethegységben, ahol a széllökések sebessége meghaladhatja a 110-140 kilométert óránként. Havazni is fog, és a szél miatt hóviharok keletkeznek. A meteorológusok szerint hétfőn délutánig az ország legnagyobb részében felerősödik a szél. Egy másik, rossz időre figyelmeztető elsőfokú riasztás a hegyvidéket, illetve Erdély, Moldva és Olténia déli részét érinti, és hétfő délután 4 órától kedd reggel 8 óráig lesz érvényben. A meteorológusok szerint heves szélre és mérsékelt havazásra kell számítani. A hegyekben a légmozgás sebessége elérheti a 80-110 kilométert óránként, a többi területen pedig a 65-70, elszigetelten pedig a 80 kilométert óránként. A meteorológusok szerint a szeles idő a keddi nap folyamán is kitart, emiatt egy harmadik elsőfokú riasztást is kiadtak. Ez kedd reggel 8 és este 8 óra között lesz érvényben az ország keleti és középső részében, és helyenként a déli és a délkeleti országrészben, illetve hegyvidéken is.
Az Európai Parlament 637 igen, 13 nem szavazat és 26 tartózkodás mellett fogadta el tegnap azt a határozatot, amelyben az uniós törvényhozás az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját rögzítette.
Ezek között szerepel Ukrajna tagjelölti státuszának mielőbbi garantálása, a legfontosabb orosz exporttermékek, így a kőolaj és a földgáz uniós behozatalának korlátozása, az orosz gazdaságot és ipart stratégiailag gyengítő szankciók bevezetése, Ukrajna védelmi fegyverekkel való mihamarabbi ellátása, valamint Belarusz kizárása a SWIFT-rendszerből.
A dokumentumnak – akárcsk más EP-állásfoglalásnak – nincs jogi kötőereje, a testület politikai véleményét tükrözi.
Január 16-án jelentette be az idei Baumgarten-emlékdíjasok névsorát Kukorelly Endre, József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, kritikus, a díj újra alapítója.
A Baumgarten-díj a Baumgarten Ferenc Ferdinánd által alapított irodalmi díj és jutalom volt 1929 és 1949 között, kiosztója a Baumgarten Alapítvány volt. 2020-ban újraalapítottak Baumgarten-emlékdíj néven. 2022-ben Géczi János, Harkai Vass Éva, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Nemes Z. Márió, Ilma Rakusa, Szirák Péter és Tamás Gáspár Miklós veheti át az emlékdíjat, emellett Baumgarten-emlékjutalmat kap Nagy Csilla, Vajna Ádám és Vida Kamilla. A díjátadó ünnepséget ismét elhalasztották a vírushelyzetre való tekintettel. A díjak összege idén egyenként 400.000 Ft, a jutalmak összege 200.000 Ft.
