Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom.
A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték. A jelenlegi tulajdonos, Bálint György nyugalmazott aradi építőmérnök, a néhai tulajdonos veje nem akarta elkótyavetyélni a családi örökséget, hanem egyfajta ipartörténeti múzeumot hozott létre a Borzák-malomban. Célja, hogy mementóként álljon a kommunizmusban ártatlanul meghurcolt volt kisiparosok tiszteletére, de ugyanakkor oktatási célokat is szolgáljon a kilátogató gyerekek számára. Pataky Lehel Zsolt kérte meg a tulajdonost, Bálint Györgyöt, hogy vezesse körbe a Borzák-malomban.
Dr. Dobos Ágoston, a magyarországi Békésszentandrási Református Egyházközség lelkipásztora volt a vendége a bukaresti Szőlőskerti Református Gyülekezetnek április 21-én, vasárnap.
Dr. Dobos Ágoston missziós tanácskozásra érkezett 10 év után második alkalommal Bukarestbe, de most először hirdetett igét vendéglelkészként a bukaresti szőlőskerti református gyülekezetben. Ott készült a most következő összeállítás.
Legalább két és fél évtizede vezeti a Gyergyói-medence legnagyobb községét Laczkó-Albert Elemér polgármester, akivel Ádám Gyula csíkszeredai fotóművész kiállításán találkoztam Bukarestben.
A polgármestert a köz- és magánberuházásokról kérdeztem, hiszen Gyergyóremetén repülőtér is épült, újraindul az első romániai tejporgyár, de egyre bővülő szolgáltatásokat nyújtó Egészségház is működik a majdnem 6 ezer lelket számláló nagyközségben. Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármestert hallják.
A megyei közgyűlést is beleértve húsz önkormányzatban szeretne mandátumokat szerezni Arad megyében az RMDSZ június 9-én, amikor az európai parlamenti választásokkal egy időben helyhatósági választásokat is tartanak Romániában.
Tizenhárom helyszínen polgármesterjelöltje is lesz a magyar érdekvédelmi szövetségnek, amelynek a jelöltlistáin összesen több mint kétszáz személy szerepel. A cél a jelenlegi öt polgármesteri és négy alpolgármesteri tisztség megőrzése, de emellett olyan településeken is reménykedik a jelöltje győzelmében az RMDSZ, amelyeken még nem, vagy nagyon rég volt RMDSZ-es polgármester, holott a magyar közösség nagy számban van jelen. Prioritás a szövetség számára a megye és a megyeszékhely képviselőtestületében megőrizni a mostani két-két mandátumot, illetve négy év szünet után visszaszerezni Arad egyik alpolgármesteri tisztségét – jelentette ki Péró Tamás megyei önkormányzati képviselő, megyei tanácselnökjelölt, az aradi RMDSZ ügyvezető elnöke, akit Pataky Lehel Zsolt kérdezett.
Túlélve a második világháború viszontagságait és a kommunista diktatúra enyészetét, ma is áll, és akár működhetne is a nagyvarjasi Borzák-malom.
A román–magyar határ menti, Arad megyei faluban lévő egykori parasztmalom tulajdonosát az erőltetett kollektivizálás idején meghurcolták a vállalkozása miatt, koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, családját kisemmizték. Az 1989-es rendszerváltás után a leszármazottak pénzt, időt és energiát nem kímélve visszaszerezték a malmot és újra üzemeltetni kezdték. A jelenlegi tulajdonos, Bálint György nyugalmazott aradi építőmérnök, a néhai tulajdonos veje nem akarta elkótyavetyélni a családi örökséget, hanem egyfajta ipartörténeti múzeumot hozott létre a Borzák-malomban. Célja, hogy mementóként álljon a kommunizmusban ártatlanul meghurcolt volt kisiparosok tiszteletére, de ugyanakkor oktatási célokat is szolgáljon a kilátogató gyerekek számára. Pataky Lehel Zsolt kérte meg a tulajdonost, Bálint Györgyöt, hogy vezesse körbe a Borzák-malomban.
A műsor témái: továbbra is feszült a helyzet Franciaországban; Annegret Kramp-Karrenbauer lett a CDU elnöke; újabb ügyészségi dokumentumok szivárogtak ki,…
Negatív véleményezést érdemel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) részéről a 2019/7-es sürgősségi kormányrendelet bizonyos kitételeit módosító tervezet – vélekedett ma Augustin Lazăr legfőbb ügyész.
A Képviselőháznak mielőbb meg kell vitatnia az adóügyi intézkedésekről szóló, tavalyi keltezésű, 114-es számú sürgősségi kormányrendeletet és módosítania kell azt – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökkel tartott tegnapi egyeztetést követően.
A dél-kaukázusi térséget Közép-Európával a Kaszpi- és a Fekete-tengeren keresztül összekötő kereskedelmi útvonal kiépítéséről írt alá közös nyilatkozatot Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Georgia és hazánk külügyminisztere tegnap Bukarestben.
A kormány módosítani fogja a bankadó bevezetéséről szóló, tavaly év végén elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, de nem helyezi hatályon kívül azt – jelentette ki tegnap Viorica Dăncilă miniszterelnök.
Elhalasztotta a mára tervezett nagyméretű tüntetést a Romániai Engedélyezett Szállítók és Fuvarozók Szövetsége. A fuvarozók tegnap este ígéretet kaptak a szállításügyi- és a régiófejlesztési minisztériumtól arra, hogy utóbbi honlapján ma megjelenik a taxis törvény tervezete.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a próba-képességvizsga és a próbaérettségi lebonyolítására vonatkozó tanügyminiszteri rendelet. Újdonságként a hetedik osztályos tanulók számára is megszervezik a próbavizsgát.
Az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával kötött hitelmegállapodás révén két új börtön fog épülni az országban – közölte tegnap Tudorel Toader igazságügyi miniszter.
Megkezdődött a Húsvét
ünnepéig tartó nagyböjti időszak, ami (bizonyára nem véletlenül) egybeesik a természet
tavaszi megújulási időszakával. Ilyenkor mi is együtt újulhatunk vele. A természettel együtt történő,
tavaszi, testi-lelki megújulást következetesen gyakorolták elődeink, és a régi
idők böjti fegyelme meglehetősen szigorú volt. Napjainkban mindenki belátása
szerint étkezik a böjtben.
Vannak, akik egyáltalán nem esznek állati eredetűt, van, aki csak húst nem eszik, de tejterméket
igen, van, aki napokra leosztva szigorú böjtöt tart.
Mai adásunk vendége, a budapesti származású Nagy Eszter Anna, olyan böjtszakértő és dietetikus, aki hisz abban, hogy egyéni étrendjét és életmódját, idővel, mindenki saját maga találja meg és alakítja ki. Ő immár 25 éve foglalkozik böjttel, táplálkozással, életmóddal, és meggyőződése, hogy nincs olyan étrend, illetve diéta, amit egész életen át tartani lehetne, mert az életmód, a különféle élethelyzetek, a betegségek, a lélek jelzései felülírhatnak mindent. Szerinte lényeges dolog, hogy a test a lélek rezdüléseire reagál, és minden formálható, illetve átformálható, mivel az egyik alapja a világnak, a folyamatos változás, formálódás.
Nagy Eszter Anna
Nagy
Eszter Anna úgy véli, az arany középút nem egy keskeny vonal. Belefér sok
minden, de tudni kell felismerni a test egyéni hangját, meghallani, mit üzen.
Ehhez pedig jelen kell lenni önmagunkban, tenni ezért, önmagunkra szentelt
idővel is.
Mit jelent a böjt? Honnan ered? Miért fontos? Koplalás vagy tudatos táplálkozás? Valami teljesen más? – a mai félórában kiderül.
A műsor témái: tüntetések Budapesten és Magyarország más nagyvárosaiban; január elsejétől hat hónapon át Románia látja el az Európai Tanács soros elnökségét; orosz hadihajók megtámadtak és elfogtak három ukrán hadihajót.
A műsor témái: továbbra is feszült a helyzet Franciaországban; Annegret Kramp-Karrenbauer lett a CDU elnöke; újabb ügyészségi dokumentumok szivárogtak ki, amelyek már név szerint is említik az Egyesült Államok elnökét.
Negatív véleményezést érdemel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) részéről a 2019/7-es sürgősségi kormányrendelet bizonyos kitételeit módosító tervezet - vélekedett ma Augustin Lazăr legfőbb ügyész.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács plénuma ma tárgyal a 2019/7-es sürgősségi kormányrendelet bizonyos kitételeit módosító tervezetről, és konzultatív jellegű véleményt fogalmaz meg róla.
A Képviselőháznak mielőbb meg kell vitatnia az adóügyi intézkedésekről szóló, tavalyi keltezésű, 114-es számú sürgősségi kormányrendeletet és módosítania kell azt – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökkel tartott tegnapi egyeztetést követően.
A Szenátusban holnap lejár a sürgősségi rendeletet jóváhagyó törvénytervezet hallgatólagos elfogadásának határideje. A szövetségi elnök szerint az RMDSZ javasolja: csak 2020-tól léptessék hatályba a sürgősségi kormányrendeletet annak érdekében, hogy legyen idő az érintettekkel való egyeztetésre. Ezt azonban a kormánynak kell megtennie, nem a Parlament hatáskörébe tartozik a kérdés – tette hozzá Kelemen.
Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke egyetért Kelemen Hunorral abban, hogy a 2019/7-es sürgősségi kormányrendeletet hatályon kívül kell helyezni, mert az csak a két évvel ezelőtti 13-as rendelet egy másik verziója. Álláspontja szerint 'a kormánynak távoznia kell, mert már nem képviseli Románia érdekeit', és 'nagyon aktuális a bizalmatlansági indítvány témája.'
A kormány tavaly decemberi 114-es számú sürgősségi rendelete többletadót ró ki az energetikai, illetve a távközlési vállalatokra, amelyet üzleti forgalmuk alapján kell majd fizetniük, felső határértéket szab meg a földgáz- és villamosenergia-ár esetében, és úgynevezett “kapzsisági adót” vet ki a bankokra.
A dél-kaukázusi térséget Közép-Európával a Kaszpi- és a Fekete-tengeren keresztül összekötő kereskedelmi útvonal kiépítéséről írt alá közös nyilatkozatot Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Georgia és hazánk külügyminisztere tegnap Bukarestben.
A kiadott szándéknyilatkozat a négy ország egy-egy kikötővárosát magában foglaló, a Kaszpi-tengert és Fekete-tengert is kelet-nyugat irányban átszelő kereskedelmi folyosó kiépítését célozza.
A Türkmenisztán és Románia által kezdeményezett projekt a Dunán keresztül Közép- és Észak-Európa felé is összeköttetést biztosít az Ázsia és Európa között zajló áruszállítás számára – mutatott rá a külügyminiszter. Hozzátette: az EU Közép-Ázsia-stratégiáját várhatóan júniusban írják alá.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezték azt a férfit, aki hamis orvosi iratokat állított ki - közölte a fővárosi rendőrség.
A 26 éves férfit kedden vette őrizetbe a rendőrség egy nő panasza nyomán, akinek kiállított egy orvosinak nevezett dokumentumot, amiről később kiderült, hogy hamis.
A nő tavaly decemberben jelentette a rendőrségen, hogy a fővárosi harmadik kerületben vizsgálatra jelentkezett egy magántulajdonban lévő orvosi rendelőben, ahol kifizettették ugyan vele a vizsgálat ellenértékét, de magát a vizsgálatot nem végezték el, csak kiállítottak egy dokumentumot a feltételezett diagnózissal. A nővel később egy szakképzett orvos közölte, hogy a kiállított dokumentum nem tükrözi a valós egészségügyi állapotát.
A rendőrség az állítólagos orvosi rendelőt működtető férfinél több, különböző szakorvosi vonatkozású pecsétet talált, valamint olyan igazolványokat és okleveleket, amelyek az alapos gyanú szerint hamisak. Később kiderült, hogy a férfi neve az egészségügyi intézmények nyilvántartásainak egyik hivatalos listáján sem szerepel orvosként.
A kormány módosítani fogja a bankadó bevezetéséről szóló, tavaly év végén elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, de nem helyezi hatályon kívül azt - jelentette ki tegnap Viorica Dăncilă miniszterelnök.
A bankok eszközeire kivetett úgynevezett kapzsisági adó alkalmazásáról a miniszterelnök elmondta: jelenleg tárgyalásokat folytatnak az érintett felekkel, ezt követően módosítani fogják a hatályos rendelkezéseket. A kormányfő ugyanakkor megvédte a január 1-jétől hatályban levő rendeletet, amely - mint mondta - különböző gazdaságösztönző intézkedéseket is tartalmaz.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter újságíróknak elmondta: egyebek mellett az a javaslat merült fel, hogy ne a bankközi hitelkamatlábhoz kössék a bankadó fizetését, hanem a pénzintézetek félévente vagy évente fizessék az adót. A rendelet jelenleg negyedéves fizetési kötelezettséget ír elő.
A Hotnews.ro hírportál értesülése szerint az egyik lehetőség az, hogy a bankadót az aktívák 1,2 százalékáról 0,5 százalékra csökkentik.
Elhalasztotta a mára tervezett nagyméretű tüntetést a Romániai Engedélyezett Szállítók és Fuvarozók Szövetsége. A fuvarozók tegnap este ígéretet kaptak a szállításügyi- és a régiófejlesztési minisztériumtól arra, hogy utóbbi honlapján ma megjelenik a taxis törvény tervezete.
A jogszabály szövegéből törlik az „ismételten” kifejezést. Ennek nyomán a rendőrök megbüntethetik azokat, akik engedély nélkül végeznek személyszállítást.
Ugyanakkor a szövetség képviselői figyelmeztettek: ha március közepéig nem valósulnak meg az ígéretek, nagyméretű tüntetést tartanak a fővárosban.
"Haza kell hozni" Románia külföldön őrzött aranytartalékát, amely az ország "legerősebb garanciája" - nyilatkozta tegnap Liviu Dragnea.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke Şerban Nicolae szenátorral közösen olyan törvényjavaslatot nyújtott be múlt héten a Szenátusba, miszerint a Román Nemzeti Bank az ország aranykészletének legfeljebb 5 százalékát tarthatja külföldön.
Újságírói kérdésekre reagálva Dragnea rámutatott, nincs értelme más országokban őrizni Románia aranyát, annak az országban van a helye. "Egy ország aranytartaléka egy egészséges garancia, a létező legerősebb garancia, és természetesnek tartom, hogy itthon legyen. Éppen ez jelenti a garanciát, hogy itthon van" - hangoztatta Liviu Dragnea.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a próba-képességvizsga és a próbaérettségi lebonyolítására vonatkozó tanügyminiszteri rendelet. Újdonságként a hetedik osztályos tanulók számára is megszervezik a próbavizsgát.
A próbaérettségin a végzős diákokon kívül a tizenegyedik osztályosok is részt vesznek. Március 11-én román nyelv és irodalomból, március 12-én matematikából, március 13-án pedig anyanyelvből mérik fel a nyolcadikosok és hetedikesek tudását. Az eredményeket március 22-én teszik közzé. A próbaérettségizők március 18-án vizsgáznak románból, 19-én az anyanyelvük irodalmából, 20-án a szaknak megfelelő tantárgyból, március 21-én a választott tantárgyból (utóbbiból csak a végzősök).
Az eredmények március 29-én lesznek nyilvánosak. (Agerpres)
Az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával kötött hitelmegállapodás révén két új börtön fog épülni az országban - közölte tegnap Tudorel Toader igazságügyi miniszter.
Elmondása szerint rendszerszintűvé vált a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának problémája. A miniszter szerint két új börtöna Prahova megyei Berceni-ben, valamint a Buzău megyei Unguriun épülne. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az elmúlt években több millió euró kifizetésére kötelezte Romániát a nem megfelelő fogva tartási körülmények miatt.
A börtönalkalmazottak országos szakszervezetének vezetői bírálják Tudorel Toader igazságügyi minisztert. Sorin Dumitraşcu szakszervezeti vezető szerint Toader mandátuma alatt a börtönfelújítások eredménye egyenlő a zéróval. Az elmúlt két évben a 136 tételes beruházási listáról 22 esetben kezdődtek el a munkálatok, de azok is csak papíron, a valóságban csupán 12 börtönben zajlik a felújítás – állítja a börtönalkalmazottak országos szakszervezete. Szerintük Tudorel Toader igazságügyi miniszternek le kellene mondania, hisz mind az elítélteket, mind pedig a börtönök alkalmazottait embertelen körülmények között tartja.
Megkezdődött a Húsvét
ünnepéig tartó nagyböjti időszak, ami (bizonyára nem véletlenül) egybeesik a természet
tavaszi megújulási időszakával. Ilyenkor mi is együtt újulhatunk vele. A természettel együtt történő,
tavaszi, testi-lelki megújulást következetesen gyakorolták elődeink, és a régi
idők böjti fegyelme meglehetősen szigorú volt. Napjainkban mindenki belátása
szerint étkezik a böjtben.
Vannak, akik egyáltalán nem esznek állati eredetűt, van, aki csak húst nem eszik, de tejterméket
igen, van, aki napokra leosztva szigorú böjtöt tart.
Mai adásunk vendége, a budapesti származású Nagy Eszter Anna, olyan böjtszakértő és dietetikus, aki hisz abban, hogy egyéni étrendjét és életmódját, idővel, mindenki saját maga találja meg és alakítja ki. Ő immár 25 éve foglalkozik böjttel, táplálkozással, életmóddal, és meggyőződése, hogy nincs olyan étrend, illetve diéta, amit egész életen át tartani lehetne, mert az életmód, a különféle élethelyzetek, a betegségek, a lélek jelzései felülírhatnak mindent. Szerinte lényeges dolog, hogy a test a lélek rezdüléseire reagál, és minden formálható, illetve átformálható, mivel az egyik alapja a világnak, a folyamatos változás, formálódás.
Nagy Eszter Anna
Nagy
Eszter Anna úgy véli, az arany középút nem egy keskeny vonal. Belefér sok
minden, de tudni kell felismerni a test egyéni hangját, meghallani, mit üzen.
Ehhez pedig jelen kell lenni önmagunkban, tenni ezért, önmagunkra szentelt
idővel is.
Mit jelent a böjt? Honnan ered? Miért fontos? Koplalás vagy tudatos táplálkozás? Valami teljesen más? – a mai félórában kiderül.
