Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
Ausztrália azt javasolta, hogy a közösségi média felhasználói maguk választhassák meg a hírfolyamukban megjelenő tartalmakat.
A munkáspárti kormány előírná a platformoknak, hogy értesítsék a felhasználókat, és kínálják fel nekik a választás lehetőségét.
A canberrai kormány a világon elsőként betiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára.
A 2025 decemberében elstartolt törvény nem a gyerekeket vagy a szülőket terheli felelősséggel. A tech cégek kötelessége „ésszerű lépéseket” tenni a kiskorúak kiszűrésére. Ha ezt elmulasztják, a platformok óriási, akár 50 millió ausztrál dolláros bírsággal sújthatók.
A szabályozás hatására a tech óriások már az első hónapokban közel 5 millió tizenéves felhasználói fiókot töröltek Ausztráliában. A platformok különböző módszerekkel – például arcfelismerő szelfikkel vagy hivatalos okmányok bekérésével – próbálják megbecsülni és ellenőrizni a felhasználók életkorát.
Ma éjféltől életbe léptek a Mark Carney kanadai miniszterelnök által elfogadott ellenvámok, amelyeket az amerikai árukra vetett ki az egyre erősödő kereskedelmi háború részeként.
Az intézkedések 20 milliárd dollár értékű amerikai árut érintenek. A kulcsok 15% és 50% között változnak a termékek típusától függően.
A vámok olyan termékeket terhelnek, mint az acél, a bútorok, a ruházat és az elektronikai cikkek.
A felek közötti tárgyalások augusztus 23-án kudarcba fulladtak, így életbe léptek az amerikai elnök által kilátásba helyezett jelentős új amerikai vámok. Kanada „dollárról dollárra” történő megtorlást ígért.
Friedrich Merz német kancellár elismerte, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) párt győzelme a szász-anhalti tartományi választásokon mélyen megrázta a pártját, de határozottan elutasította, hogy bárilyen formában együttműködjenek a szélsőjobboldali párttal.
Az AfD közel 40 százalékkal az első helyen végzett a hétvégi választásokon, ám a kormányzáshoz szükséges többséget egyelőre nem szerezte meg. A fősodorbeli német pártokra most hatalmas nyomás nehezedik, hogy fenntartsák-e az AfD eddigi teljes politikai elszigetelését. A választási győzelem miatt Franciaország és Lengyelország is komoly aggodalmát fejezte ki.
Oroszország felújította a légitámadásokat Kijev ellen egy rövid szünet után, amely az amerikai békeküldöttség (Steve Witkoff és Jared Kushner) látogatása idején történt.
Két ember életét vesztette a fővárost érő csapásokban. Vitalij Klicsko kijevi polgármester tájékoztatása szerint legalább 10 ember megsérült. A lezuhanó törmelékek tüzet okoztak egy ötemeletes és egy háromemeletes lakóépületben. Összesen legalább 14 lakóház, valamint egy kollégium, egy iskola, egy klinika és raktárak rongálódtak meg.
Az utóbbi hetekben a Trump-kormányzat felújította az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai törekvéseket. Az amerikai közvetítők Moszkvából érkeztek Kijevbe. Az egyeztetések nyomán a Kreml korábban nem zárta ki a háromoldalú tárgyalások folytatását, azonban Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a ballisztikus rakéták alkalmazása azt jelzi, hogy Moszkva a diplomácia helyett az erőszakot részesíti előnyben.
A PressOne.ro portálon kedden közölt terjedelmes írás szerint a kormányfő 2003-ban leadott 138 oldalas hadtudományi doktori disszertációjának legalább 42 oldalán plagizált.
A kormány vasárnaptól újabb 30 napra meghosszabbítja a koronavírus-járvány miatt elrendelt készenléti állapotot, növeli az éjszakai kijárási tilalom időtartamát, és korlátozza a hegyvidéki szálláshelyek működését.
Az amerikai félidős választások urnazárását követő első exit pollok azt mutatják, hogy a washingtoni törvényhozás alsóházában a jelenleg ellenzéki republikánusok…
Egy nap alatt kétszeresére ugrott az újonnan azonosított koronavírus-fertőzöttek száma. A Stratégiai Kommunikációs Csoport délelőtti jelentése szerint 16.760 új esetet és 70 halálozást regisztráltak az elmúlt 24 órában.
Leváltotta Nicolae Ciucă miniszterelnök az oltáskampányt koordináló országos bizottság éléről Valeriu Gheorghiţă katonaorvost, és Andrei Baciu egészségügyi államtitkárt nevezte ki…
Csaknem egymillió tanuló hagyott ki 24 iskolai hetet, mert nem volt internethozzáférése – hívja fel a figyelmet csütörtöki közleményében a World Vision Románia. A gyermekek jólétéért tevékenykedő alapítvány szerint fennáll a kockázata annak, hogy emiatt rekordokat dönthet az iskolaelhagyás.
Meredeken emelkedik a kórházi kezelésre szoruló, kiskorú koronavírus-fertőzöttek száma, az intenzív terápián ápolt súlyos eseteké pedig egyetlen nap alatt másfélszeresére ugrott.
Vegyes csapadékkal, jegesedéssel és erős széllel búcsúzik a tél az ország 16 megyéjében, ahol csütörtökön este 23 órától péntek délután 18 óráig sárga riasztás lesz érvénybe- jelenti az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi viszont inkább szkeptikus a koronavírus elleni oltással szemben, mint a romániai átlag – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A PressOne.ro portálon kedden közölt terjedelmes írás szerint a kormányfő 2003-ban leadott 138 oldalas hadtudományi doktori disszertációjának legalább 42 oldalán plagizált.
A portál oknyomozó újságírója, Emilia Şercan a Nemzetvédelmi Egyetem (UNAP) könyvtárában és a Nemzeti Könyvtárban végzett kutatásaira hivatkozva fogalmazta meg a plágiumvádat, de a kérdéses szövegrészekről a könyvtári szabályzatra hivatkozva nem mellékelt fotókat, hanem azok átiratát közölte cikkében.
Şercan megkeresésére a kormány sajtóirodája hétfő este küldte el Nicolae Ciucă reagálását, aki azt állítja, hogy doktorátusa saját tudományos kutatásának eredménye, amely megfelel az akkori törvényes elvárásoknak. Szó szerint ugyanígy védekezett Victor Ponta korábbi miniszterelnök, aki szintén 2003-ban védte meg doktori disszertációját, amelyről később kiderült, hogy jelentős hányadát összemásolta.
Román, ukrán és orosz nyelvű ingyenes segélyvonalakat és egy weboldalt indított szerdán két nemzetközi cégcsoport – az FSP Global Group és a GM Ltd - romániai leányvállalata az ukrajnai menekültek számára – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség. Az 0800 360 880-as szám Romániából, a 0800 801 489-es szám pedig Ukrajnából hívható közvetlenül telefonon naponta 8 és 18 óra között.
A vonalakat használhatják más országok Ukrajnában tartózkodó állampolgárai is, ha Romániába készülnek, és információkra, segítségre van szükségük. A két számot hívhatják azok a román állampolgárok is, akik az országba érkezett ukrajnai menekülteken szeretnének segíteni. Felajánlásaikat a https://refugees.ro/ weboldalon összesítik.
A kormány vasárnaptól újabb 30 napra meghosszabbítja a koronavírus-járvány miatt elrendelt készenléti állapotot, növeli az éjszakai kijárási tilalom időtartamát, és korlátozza a hegyvidéki szálláshelyek működését.
A legfontosabb újdonság az, hogy március 14-től a hajnali 5 óráig tartó éjszakai kijárási tilalom már nem este 11, hanem 10 órától kezdődik. Ugyancsak vasárnaptól 23 hegyvidéki üdülőtelep szállodái és panziói befogadóképességük legfeljebb 70 százalékát kihasználva fogadhatnak szállóvendégeket. Az érintett települések között található a székelyföldi Tusnádfürdő, Borszék, Homoródfürdő, Szováta, Hargitafürdő, a partiumi Biharfüred, valamint a legnépszerűbb Brassó és Prahova megyei síközpontok: Brassópojána, Predeál, Sinaia és Bușteni is. Az elfogadott határozat szerint minden korábbi megszorítás érvényben marad: közterületen - zárt térben és a szabadban is - mindenütt kötelező védőmaszkot viselni, tilos magánünnepségeket, társas összejöveteleket tartani, hat embernél több nem gyülekezhet az utcán, és az üzleteknek legkésőbb este kilenckor be kell zárniuk. Florin Cîțu miniszterelnök a kormányülés után elmondta: az operatív törzs ülésén több más intézkedés - köztük a plázák bezárása - is felmerült, de ezeket elutasították. A kormányfő hozzátette: a koronavírus-járvány elleni védekezés legfontosabb eszköze az oltáskampány, amelyet nagyon sikeresnek nevezett. Tegnap Klaus Johannis államfő azt mondta, a hatóságok nem szándékoznak teljes zárlatot bevezetni húsvétkor, ugyanakkor aggasztónak nevezte a fertőzöttek és az intenzív osztályon ápolt súlyos betegek számának növekedését, és felkérte polgártársait, tartsák be az egészségügyi óvintézkedéseket, nehogy a célegyenesben veszítsék el a koronavírus elleni küzdelmet.
Az amerikai félidős választások urnazárását követő első exit pollok azt mutatják, hogy a washingtoni törvényhozás alsóházában a jelenleg ellenzéki republikánusok szereznek többséget, a szenátusban pedig nagyon szoros, fej-fej melletti verseny alakult ki. A szavazatokat jelenleg is számolják. Az elnöki ciklus félidejében megtartott voksoláson a Kongresszus teljes alsóházáról, azaz 435 képviselőről, míg a felsőház, a száz tagú szenátus 35 helyéről, valamint további 36 kormányzó személyéről dönthettek az amerikaiak.
A CNN hírtelevízió összegzése szerint a Kongresszus alsóházában jelenleg 195 helyet már biztos, hogy megszereztek a republikánusok. Ugyanez a szám a demokratáknál 176. A többséghez összesen 218 mandátum szükséges. A szenátusban jelenleg 48-48 helyet biztosítottak maguknak a demokraták és a republikánusok is. A többséghez itt 51 szenátori helyre lenne szükség. Ami a kormányzói helyeket illeti, a szavazatszámlálás jelenlegi szakaszéban az látszik, a demokraták két további állam csúcsvezetői székét megszerezve 15 kormányzói pozíciót már megszereztek, míg a másik oldalon a republikánusok két széket elvesztve 23 pozíciót visznek majd el.
A hagyományosan az adott elnöki ciklus közepén megtartott úgynevezett félidős amerikai választások több szempontból is kulcsfontosságúak a demokrata Joe Biden elnök kormányzata számára, legfőképp azért, mert az eredmények fényében lehet majd látni, jogalkotási szempontból mennyire lehet majd szabad keze és mozgástere az adminisztrációnak.
Egy nap alatt kétszeresére ugrott az újonnan azonosított koronavírus-fertőzöttek száma. A Stratégiai Kommunikációs Csoport délelőtti jelentése szerint 16.760 új esetet és 70 halálozást regisztráltak az elmúlt 24 órában.
Az utóbbi hét napon több mint 70 ezerrel nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, ami 85 százalékos növekedést jelent a megelőző hét naphoz képest.
Az esetszám hirtelen növekedése miatt Bukarestben a hívást követően már 48 órát kell várni az eddigi 24 helyett a mentőszolgálat által végzett hivatalos tesztelésre. A főváros prefektusi hivatalának szóvivője hétfői sajtóértekezletén arról is beszámolt hogy a közegészségügyi szolgálat egy új hatósági karanténközpont kialakítását kérte, mert már nincs hol elhelyeznie azokat a fertőzésgyanús embereket, akiknél a lappangási időszakra karantént rendelnek el.
Leváltotta Nicolae Ciucă miniszterelnök az oltáskampányt koordináló országos bizottság éléről Valeriu Gheorghiţă katonaorvost, és Andrei Baciu egészségügyi államtitkárt nevezte ki a testület elnökének. A kinevezés kedden jelent meg a hivatalos közlönyben - tájékoztat az Agerpres hírügynökég.
A Román Hírszerző Szolgálat ma közölte, hogy Valeriu Gheorghiţă március elsejétől átvette a bukaresti Prof. dr. Agrippa Ionescu Klinikai Sürgősségi Kórház irányítását.
Csaknem egymillió tanuló hagyott ki 24 iskolai hetet, mert nem volt internethozzáférése - hívja fel a figyelmet csütörtöki közleményében a World Vision Románia. A gyermekek jólétéért tevékenykedő alapítvány szerint fennáll a kockázata annak, hogy emiatt rekordokat dönthet az iskolaelhagyás.
A civil szervezet szerint főként a vidéki iskolába járó, hátrányos helyzetű tanulók 40%-a nem részesült online oktatásban különféle okok miatt. Azon falvak egyharmadában, ahol a World Vision működik, alig vagy egyáltalán nincs jel, a tanárok nem voltak felkészülve, hogy online tanítsák és vizsgáztassák a tanulókat. A járvány hatásai a gyerekek családjait is érintette. Tavaly nyáron a szülők 60%-a nem dolgozott, a családok 50%-ában hiány volt élelemből és alapvető fogyasztási cikkekből. Az helyzet nem sokat javult: 2021 elején 237 ezer gyereknek nem volt internethozzáférése, 287 ezer tanulónak pedig nem voltak a birtokában az online tanuláshoz szükséges eszközök. A World Vision Románia szerint a tanárok 80 százaléka úgy vélekedik, hogy képzésre volna szüksége a digitális oktatás terén, 66 százalékuk pedig úgy véli standard útmutatásra lenne szükség a tananyagpótló órákat illetően, a vidéken tanító pedagógusok több mint fele azt mondja, hogy diákjai jelentősen lemaradtak a járvány következtében. A World Vision Románia pénzalapokat csoportosított át, hogy 24 ezer gyereknek élelmiszertámogatást, higiéniai termékeket és ösztöndíjakat biztosítson. Több mint ötezer gyerek kapott táblagépet az online tanuláshoz, és a World Vision támogatásával négyezer diák az iskola udvarán bepótolta az elmaradt órák egy részét. Az alapítvány oktatási programjában részt vevők 95%-os sikerrátával vették az érettségi vizsgát.
Az ukrán ortodox egyház vezetése engedélyezte, hogy nyugati módon december 25-én ünnepeljék a karácsonyt, ne pedig január 7-én, ahogy az orosz ortodox egyház teszi. Az orosz–ukrán egyházi ellentétek már 2014 óta egyre élesebbek, ennek az is része, hogy egyre több ukrán inkább december 25-én ünnepelte a karácsonyt.
I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka, akit a világ ortodoxainak egyik legfontosabb vezetőjeként ismernek el, 2018-ban adott engedélyt arra, hogy önálló ukrán egyház jöjjön létre. Egészen odáig évszázadokon át a moszkvai pátriárka alá tartozott az ukrán egyház is.
Meredeken emelkedik a kórházi kezelésre szoruló, kiskorú koronavírus-fertőzöttek száma, az intenzív terápián ápolt súlyos eseteké pedig egyetlen nap alatt másfélszeresére ugrott.
A stratégiai kommunikációs törzs (GCS) napi jelentése szerint hétfőn 338 fertőzött kiskorút ápoltak a romániai kórházakban, 52-vel többet mint az előző napon és több mint kétszer annyit, mint egy héttel korábban. A gyermekek körében 140 százalékos volt a növekedés egy hét alatt, míg ugyanebben az időszakban az ország Covid-kórházaiba beutalt fertőzöttek összlétszáma 45 százalékkal emelkedett 4027-re.
Intenzív osztályon már 21 kiskorút ápoltak hétfőn, nyolccal többet, mint egy nappal és kétszer annyit, mint egy héttel korábban. Miközben országos szinten (a felnőtteket is beleértve) egy hét alatt csak 17 százalékkal (485-re) emelkedett az intenzív terápiás kezelésben részesülő koronavírus-fertőzöttek száma.
A védelmi minisztérium nem tervez behívókat küldeni vagy mozgósítani a tartalékos katonákat – jelentette be tegnap este Vasile Dîncu védelmi miniszter egy televíziós nyilatkozatában. A tárcavezető teljesen valószínűtlennek tartja a NATO és az Orosz Föderáció közötti konfliktust. Dîncu ugyanakkor hangsúlyozta, valóban aggasztó, hogy a fegyveres konfliktus földrajzilag közel van Romániához, de - amint a Legfelsőbb Védelmi Tanács keddi ülésén is elhangzott - semmi nem utal arra, hogy Románia területe vagy lakossága veszélyben lenne.
Vegyes csapadékkal, jegesedéssel és erős széllel búcsúzik a tél az ország 16 megyéjében, ahol csütörtökön este 23 órától péntek délután 18 óráig sárga riasztás lesz érvénybe- jelenti az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A riasztás főként Fehér, Arad, Bákó, Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Kovászna, Hunyad, Hargita, Máramaros, Maros, Szilágy, Szucsáva, Temes és Vrancea megyét érinti, elsősorban a magasabb fekvésű településeket. A csapadék fokozatosan terjed át a nyugati régióból északnyugatra, majd a központi régióból északkeletre. A hegyekben friss hóréteg képződik, az alacsonyabban fekvő településeken a havazás ónos esőre, néhol esőre vált. Helyenként jegesedés várható. A szél felélénkülésére a Partiumban, Máramarosban, Erdélyben, Moldvában és Dobrudzsában számíthatunk, ahol helyenként 50-60 km/órás sebességű, a hidegérzetet felerősítő szélfúvás lesz. Csütörtökre és péntekre rendkívül hideget jeleznek a meteorológusok.
Az erdélyi magyarság kevésbé, a székelyföldi viszont inkább szkeptikus a koronavírus elleni oltással szemben, mint a romániai átlag – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A kutatás szerint Romániában a felnőtt lakosság 53 százaléka kapott legalább egy koronavírus elleni védőoltást. A magyarok körében 58 százalékos az oltottak aránya, Székelyföldön viszont a lakosság mindössze 39 százaléka oltatta be magát.
Romániában a teljes nagykorú népesség 28 százaléka zárkózik el kategorikusan az oltástól. Ez az arány az erdélyi magyarok között 24 százalékos, a Székelyföldön viszont 40 százalékos. A falun élők, az alacsonyan képzettek, a rossz anyagi helyzetben lévők között magasabb az oltatlanok és az oltásszkeptikusok aránya. A magyar mintában magasabb az oltási hajlandóság és alacsonyabb az oltásszkepticizmus az idősek, illetve a protestánsok között. A római katolikusok nagyobb arányú oltásszkepticizmusa és alacsonyabb oltási hajlandósága a kutatók szerint részben a nagyobb székelyföldi arányukkal függ össze.
A románok 32, az erdélyi magyarok 35 és a székelyföldiek 40 százaléka gondolja azt, hogy a COVID-19 valójában nem jelent veszélyt.
Az erdélyi magyarságról reprezentatív mintán készült telefonos felmérést a Bálványos Intézet végezte a Transylvania Inquiry és a TT Research & Communications közvéleménykutató cégek 2021. november 16. és december 20. közötti adatfelvételével.
A PressOne.ro portálon kedden közölt terjedelmes írás szerint a kormányfő 2003-ban leadott 138 oldalas hadtudományi doktori disszertációjának legalább 42 oldalán plagizált.
A portál oknyomozó újságírója, Emilia Şercan a Nemzetvédelmi Egyetem (UNAP) könyvtárában és a Nemzeti Könyvtárban végzett kutatásaira hivatkozva fogalmazta meg a plágiumvádat, de a kérdéses szövegrészekről a könyvtári szabályzatra hivatkozva nem mellékelt fotókat, hanem azok átiratát közölte cikkében.
Şercan megkeresésére a kormány sajtóirodája hétfő este küldte el Nicolae Ciucă reagálását, aki azt állítja, hogy doktorátusa saját tudományos kutatásának eredménye, amely megfelel az akkori törvényes elvárásoknak. Szó szerint ugyanígy védekezett Victor Ponta korábbi miniszterelnök, aki szintén 2003-ban védte meg doktori disszertációját, amelyről később kiderült, hogy jelentős hányadát összemásolta.
