Elutasította pénteken a bukaresti törvényszék azt a keresetet, amelyben három személy a Călin Georgescu támogatására szombatra tervezett bukaresti tüntetés engedélyezésének megtagadását támadta meg.
Cătălin Marius Seimeanu, Laurențiu Claudiu Constantin és Florin Mihai Jereb azt kifogásolta, hogy a bukaresti főpolgármesteri hivatal illetékes bizottsága nem hagyta jóvá a parlament elé tervezett demonstráció megtartását.
A törvényszék megalapozatlannak ítélte a keresetet. A döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion pénteken közölte, hogy a parlament elé tervezett demonstrációt a tiltás ellenére mégis megtartják. A politikus Nicușor Dan államfőt is bírálta, és felszólította a csendőrséget, hogy működjön együtt a tüntetés szervezőivel.
A két napig tartó kutatómunka során több mint 5 milliárd forintot, 2,6 millió eurót és 1,2 millió amerikai dollárt találtak erdőkben elásva, mezőgazdasági és raktárépületekben, lakóingatlanban elrejtve, valamint eldugott helyen lévő nagy értékű széfben tárolva.
A vagyonvisszaszerzési hivatal november 2-án tette közzé, hogy Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter, KDNP-s országgyűlési képviselő kisvárdai házában olyan páncélszekrényeket találtak, amiket nem magánszemélyek, hanem pénzügyi szolgáltatók és zálogházak használnak.
A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 30-án elrendelte Seszták Miklós letartóztatását. A nyomozás adatai alapján a volt miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Vezérigazgatója – közvetítőn keresztül – összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át 2015 és 2018 között a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől.
Az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóság (FAA) pénteken, helyi idő szerint 16 óra után rendelt el országos felszállási tilalmat a légi irányítás és a kommunikációs rendszerek túlterheltségére hivatkozva.
Később Sean Duffy közlekedési miniszter az X-en közzétett bejegyzésében az elöregedett informatikai hálózattal magyarázta az üzemzavart.
Mintegy négyórás szünet után feloldották a felszállási tilalmat, azonban az induló járatokat szakaszosan engedik felszállni, így még napokig késésekre kell számítani.
A miniszter figyelmeztetett, hogy bár a közvetlen problémát sikerült elhárítani, és a légi közlekedés ismét teljesen biztonságos, az elöregedő légiforgalmi irányítási rendszer átfogó felújítására van szükség.
Az Európai Unió vezetői megállapodtak egy közös csapatról, amely Európát képviseli az Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújának lezárásáról szóló tárgyalásokon. A csapat az EU-s főintézmények vezetőiből, valamint Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból áll.
Az európai képviselet körüli vita vált az uniós vezetők dublini informális csúcstalálkozójának egyik legfontosabb témájává.
Míg a kisebb tagállamok és az uniós intézmények Kaja Kallast, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét vagy António Costát szerették volna látni a küldöttség élén, más tagállamok - közötük Németország és Olaszország - a saját tárgyalóikat akarták küldeni a megbeszélésekre.
Csütörtökön Jared Kushner amerikai tárgyaló jelezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész elfogadni az európaiak részvételét a folyamatban. Moszkva egyelőre azt közölte, hogy nem született döntés az Európai Unió meghívásáról.
Elutasította pénteken a bukaresti törvényszék azt a keresetet, amelyben három személy a Călin Georgescu támogatására szombatra tervezett bukaresti tüntetés engedélyezésének megtagadását támadta meg.
Cătălin Marius Seimeanu, Laurențiu Claudiu Constantin és Florin Mihai Jereb azt kifogásolta, hogy a bukaresti főpolgármesteri hivatal illetékes bizottsága nem hagyta jóvá a parlament elé tervezett demonstráció megtartását.
A törvényszék megalapozatlannak ítélte a keresetet. A döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion pénteken közölte, hogy a parlament elé tervezett demonstrációt a tiltás ellenére mégis megtartják. A politikus Nicușor Dan államfőt is bírálta, és felszólította a csendőrséget, hogy működjön együtt a tüntetés szervezőivel.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, „mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztalják, hogy az erőszak kifizetődő, akkor újra ahhoz fognak folyamodni céljaik elérése érdekében”, és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot.
A NATO keleti szárnyát kiegyensúlyozottan kell megerősíteni, az északi, baltikumi övezetet ugyanúgy, mint a déli, Fekete-tengeri részt – jelentette ki Klaus Iohannis Kisinyovban.
Az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszert üzemeltető vállalatok és a Rosznyeft orosz olajipari társaság után a Gazprom orosz energetikai óriáscégben is tisztséget kaphat Gerhard Schröder volt német kancellár – jelentette pénteken az ARD német közszolgálati televízió.
A nyugati országoknak egységeseknek kell maradniuk Oroszország újabb megosztó lépéseivel szemben – jelentette ki Klaus Iohannis tegap a Gitanas Nauseda litván elnökkel,
Az elmúlt 24 órában 15.286 ukrán állampolgár érkezett Romániába, 0,4 százalékkal többen, mint egy nappal korábban – közölte csütörtökön a határrendészet.
Az elmúlt 40 évben becslések szerint 142 ezer ember életét követelték és közel 510 milliárd eurós károkat okoztak Európában a klímaváltozás következtében a jövőben várhatóan megsokszorozódó szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőséghullámok és áradások – derül ki egy jelentésből, amelyet az AFP idéz.
Nem vonhatók felelősségre műhibáért Romániában a veszélyhelyzet idején koronavírusos betegek kórházi ápolásában segédkező, de megfelelő szakképesítéssel nem rendelkező orvosok.
Szeptember végéhez képest, októberben nőtt hazánk államháztartási hiánya, amely a tizedik hónap végén elérte a GDP 3,37 százalékát.Szeptemberben a hiány 3,04 százalék volt.
A műsor témái: Iván Iljin szelleme kísért a Kremlben. Újabb csúcstalálkozót tartottak Madridban az európai populista és szélsőjobboldali pártok. Hétfőn…
„Az én identitásának magától értetődő egységét három dolog bonthatja meg: az emigráció, az álom és az irodalom.” Hajdú Farkas-Zoltán a -né című sorozatának (A homályban maradás ösztöne, illetve a Békebeli 1913 után) harmadik kötete a korábban feltett kérdésekre újabb válaszlehetőségeket keres. A Ki ez az ipse a Bookart Kiadó gondozásában jelent meg 2017-ben, Domokos Zsófia szerkesztésében és Szulyovszky Sarolta illusztrációival. A sorozat korábbi két kötetében idegenek levelezése, újságcikkek mögé rejtett játék, találóskérdés volt az, ami ebben a kötetben maga felé forduló faggatózássá válik, afféle „öninkvizícióvá”. Az én és ő határvidékén járunk, mint a könyv címe – szó szerint: ‘Ki ez az ő maga?’ – is mutatja, közelség és távolítás meglepő feszültségében. Egy kicsit a senki földje ez, mely tehát, figyelem, mindenkié lehet. Az Észpresszóban a regény 2017-es bemutatójáról hallanak részleteket - a szerző beszélgetőtársa Domokos Zsófia szerkesztő, közreműködött Nagy Lóránt gitárművész.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, "mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztalják, hogy az erőszak kifizetődő, akkor újra ahhoz fognak folyamodni céljaik elérése érdekében", és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot.
A főtitkár ezt a szövetség külügyminisztereinek jövő heti bukaresti tanácskozását megelőző tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján mondta. Rámutatott: a szövetségnek segítenie kell Ukrajna jogos önvédelmét, mert nem lesz tartós béke, ha az agresszor Oroszország nyeri meg a háborút. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb háború béketárgyalássokkal ér véget, "de hogy mi történik a tárgyalóasztalnál, az attól függ, hogy mi történt a csatatéren". Ezért a békés megoldás esélyeit leginkább úgy növelhetjük, ha támogatjuk Ukrajnát – mondta Stoltenberg. A főtitkár arra számít, hogy a bukaresti találkozón a külügyminiszterek megállapodnak Ukrajna további támogatásáról.
A NATO keleti szárnyát kiegyensúlyozottan kell megerősíteni, az északi, baltikumi övezetet ugyanúgy, mint a déli, Fekete-tengeri részt - jelentette ki Klaus Iohannis Kisinyovban.
A Maia Sandu moldovai elnökkel tartott találkozója utáni sajtótájékoztatón az államfő emlékeztetett arra, hogy Oroszország a Fekete-tengerről indította el a támadását Ukrajna déli régiói ellen. Ezért szerinte alaposan indokolt a keleti szárny déli részének a megerősítése. Hozzátette: a jövő heti rendkívüli NATO-csúcson kérni fogja a katonai szövetség elrettentő képességének növelését a Fekete-tenger térségében.
Az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszert üzemeltető vállalatok és a Rosznyeft orosz olajipari társaság után a Gazprom orosz energetikai óriáscégben is tisztséget kaphat Gerhard Schröder volt német kancellár – jelentette pénteken az ARD német közszolgálati televízió.
A Gazprom felügyelőbizottságában Schröder a kazahsztáni exelnök vejét, Timur Kulibajevet helyettesítheti, miután a januári zavargások következtében Nurszultan Nazarbajevet leváltották összes hatalmi pozíciójából.
A Gazprom alig néhány nappal azután jelentette be Schröder jelölését, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök barátjaként számon tartott volt német kancellár nyilvánosan kiállt Oroszország mellett az ukrán-orosz határvidéket sújtó katonai feszültség ügyében, és „kardcsörtetésnek” minősítette, hogy Kijev fegyverszállításokat sürget nyugati partnereitől.
Vasárnaptól lépnek érvénybe az országos vészhelyzeti bizottság legújabb, a koronavírus terjedésének megakadályozását célzó intézkedései.
Az egyik előírás értelmében azokon a településeken, amelyeken az elmúlt 14 napban jegyzett új koronavírusos megbetegedések száma ezer lakosra vetítve meghaladja a 4-et, pénteken, szombaton és vasárnap a kijárási tilalom 20 órától lép érvénybe, az üzletek pedig 18 óráig tarthatnak nyitva. A szigorításon akkor enyhítenek, ha a fertőzöttségi ráta 3,5 ezrelék alá csökken. Amennyiben egy településen 7,5 ezrelék fölé nő a fertőzöttségi arány, hétköznapokon is 20 órától érvényes a lakhelyelhagyási tilalom és az üzletek korai zárása. Ez esetben akkor enyhítenek a korlátozáson, ha 7 ezrelék alá csökken a ráta.
A nyugati országoknak egységeseknek kell maradniuk Oroszország újabb megosztó lépéseivel szemben - jelentette ki Klaus Iohannis tegap a Gitanas Nauseda litván elnökkel,
Egils Levits lett elnökkel és Andrzej Duda lengyel elnökkel közös sajtótájékoztatón. A román államfő szerint meg kell őrizni a Nyugat egységét Oroszországnak a megosztásra irányuló újabb kísérleteivel szemben, beleértve a konfliktus eszkalálására irányuló lépéseket, az élelmiszerválságot, az energetikai zsarolást és a félretájékoztatást is" – fogalmazott Iohannis. Az államfő litván, lett és lengyel hivatali kollégájával együtt a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, valamint Ukrajna és a Moldovai Köztársaság támogatásáról szóló csúcstalálkozón vett részt a litvániai Kaunasban.
Az elmúlt 24 órában 15.286 ukrán állampolgár érkezett Romániába, 0,4 százalékkal többen, mint egy nappal korábban - közölte csütörtökön a határrendészet.
Az Ukrajnával közös határszakasz átkelőinél 1,6 százalékkal kevesebben, a Moldovai Köztársasággal közös átkelőhelyeken pedig 2 százalékkal többen érkeztek Romániába. Az ukrajnai háború kezdetétől szerda éjfélig 456.284 ukrán állampolgár érkezett Romániába.
Az elmúlt 40 évben becslések szerint 142 ezer ember életét követelték és közel 510 milliárd eurós károkat okoztak Európában a klímaváltozás következtében a jövőben várhatóan megsokszorozódó szélsőséges időjárási jelenségek, mint például a hőséghullámok és áradások - derül ki egy jelentésből, amelyet az AFP idéz.
A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökség (AEE) tanulmánya szerint a károknak csak az egynegyedét fedezték a biztosítások, ezért egyéni és állami szinten is sürgősen alkalmazkodni kellene a helyzethez.
A természeti katasztrófákat listázó globális adatbázis (CATDAT) adatai szerint a szélsőséges „klímaesemények”, elsősorban a hőséghullámok, de a szélsőséges hideg időszakok, illetve az aszályok és az erdőtüzek felelősek a természeti csapások okozta halálesetek 93 százalékáért és az anyagi károk 22 százalékáért. Kevesebb emberéletet követeltek, de a legnagyobb anyagi kárt a természeti katasztrófák közül az áradások okozták, az összkárérték 44 százalékát – derül ki a jelentésből.
Nem vonhatók felelősségre műhibáért Romániában a veszélyhelyzet idején koronavírusos betegek kórházi ápolásában segédkező, de megfelelő szakképesítéssel nem rendelkező orvosok.
A rendelkezés indoklása során Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter rámutatott: nagyon sokszor elhangzik, hogy növelni kell az intenzív terápiás ágyak számát a Covid-kórházakban, mintha csak „bútordarabokról” lenne szó. A tárcavezető rámutatott: a legnagyobb probléma nem a műszaki felszerelés, hanem a szakképezett egészségügyi személyzet hiánya. A törvénymódosítás azokat a jogi aggályokat hivatott eloszlatni, amelyek eddig megakadályozták a más szakképesítéssel rendelkező orvosokat, hogy az infektológus vagy intenzív terápiás kollégáik segítségére siessenek. A szaktárca tájékoztatása szerint az utóbbi hetekben 1498-ra bővült a Covid-kórházakban és részlegeken rendelkezésre álló intenzív terápiás helyek száma, ezek mintegy 91 százaléka foglalt.
Szeptember végéhez képest, októberben nőtt hazánk államháztartási hiánya, amely a tizedik hónap végén elérte a GDP 3,37 százalékát.Szeptemberben a hiány 3,04 százalék volt.
Ugyanakkor a tavalyi első tíz hónaphoz mérten csökkent a hiány, hiszen akkor 4,06 százalék volt a deficit. Az államháztartás bevételei a vizsgált időszakban csaknem 23 százalékkal nőttek, a kiadások is 19 százalékkal bővültek. A személyzeti kiadások 6 százalékkal emelkedtek, a szociális kiadások pedig csaknem 18 százalékkal voltak magasabbak. A beruházásokra fordított kiadások 24 százalékkal nőttek. A kormány az idei évre 5,74 század százalékos államháztartási hiányt tűzött ki célul.
Az Országos Statisztikai Intézet közlése szerint tavaly 837 700 külföldi látogatót szállásoltak el a romániai kereskedelmi szálláshelyeken.
A 2021 folyamán Romániába látogatott külföldiek 53,1 százaléka üzleti célból érkezett az országba. Az ő költségeik tették ki a külföldi turisták összköltségeinek 55,7 százalékát. Az elmúlt évben Romániába érkezett külföldi turisták 39 százaléka utazási irodán keresztül, 38,5 százalék pedig maga szervezte meg utazását. A többiek az utazás megszervezésének egyéb módját választották. A hivatalos statisztikák szerint a turisták 76,7 százaléka repülővel, 17,2 százalék saját személygépkocsival, 4 százalék autóbusszal, 2,1 százalék más járművel (vonattal, motorkerékpárral, hajóval stb.) jött az országba.
„Az én identitásának magától értetődő egységét három dolog bonthatja meg: az emigráció, az álom és az irodalom.” Hajdú Farkas-Zoltán a -né című sorozatának (A homályban maradás ösztöne, illetve a Békebeli 1913 után) harmadik kötete a korábban feltett kérdésekre újabb válaszlehetőségeket keres. A Ki ez az ipse a Bookart Kiadó gondozásában jelent meg 2017-ben, Domokos Zsófia szerkesztésében és Szulyovszky Sarolta illusztrációival. A sorozat korábbi két kötetében idegenek levelezése, újságcikkek mögé rejtett játék, találóskérdés volt az, ami ebben a kötetben maga felé forduló faggatózássá válik, afféle „öninkvizícióvá”. Az én és ő határvidékén járunk, mint a könyv címe – szó szerint: ‘Ki ez az ő maga?’ – is mutatja, közelség és távolítás meglepő feszültségében. Egy kicsit a senki földje ez, mely tehát, figyelem, mindenkié lehet. Az Észpresszóban a regény 2017-es bemutatójáról hallanak részleteket - a szerző beszélgetőtársa Domokos Zsófia szerkesztő, közreműködött Nagy Lóránt gitárművész.
