A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
Fejlődő kis szigetállamok (SIDS) egy csoportja olyan klímaalap létrehozását tervezi, amely a külföldön élő állampolgárok hazautalásaiból származó díjakból évente mintegy 3 milliárd dollárt mozgósítana az éghajlatváltozás elleni védekezésre, írja a Reuters.
Az antalyai COP31 klímacsúcson bemutatott kezdeményezés célja, hogy csökkentsék a lassan érkező nemzetközi segélyektől és az eladósodástól való függőségüket. A külföldi diaszpóra évente körülbelül 22 milliárd dollárt küld haza, amelyre a piaci szereplők jelenleg 5–9 százalékos díjat számolnak fel. Az új platform ennél kedvezőbb, mindössze 3 százalékos tranzakciós díjjal működne, amelyből 2–2,5 százalékpont közvetlenül a befektetési alapba kerülne.
A program az első évben a karibi térségben (például Haiti, Jamaica) indulna, majd csendes-óceáni és indiai-óceáni szigetekkel bővülne. Tíz éven belül a tőkealap elérheti a 2,59 milliárd dollárt, ami további forrásokkal és garanciákkal kiegészítve évi 3,13 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházást tehet lehetővé.
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
Az Európai Unió polgárainak alapvető joga a szabad mozgás, és a várhatóan júniusban bevezetendő digitális zöldigazolvány semmilyen módon nem korlátozza…
Az ukrajnai háború éhezéshez vezet a világ más részein – figyelmeztetett a Világélelmezési Program. A globális búzaexport egyharmada származik Oroszországból…
Hétfőn írják alá a Nagyszeben-Pitesti autópálya második szakaszának tervezési és kivitelezési szerződését – jelentette be Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter.
A Románia újrahasznosít című kampány elsődleges célja, hogy felelősségtudatra ébresszen minden állampolgárt, önkormányzatot, hulladékgyűjtéssel foglalkozó vállalatot, akiknek a feladata a…
Sorsdöntõ választás következik áprilisban, amelyen ezúttal nem egyszerûen társadalmi vagy gazdasági jövõképekrõl, hanem a béke és a biztonság vagy a háborúskodás kérdésérõl kell dönteni – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Máriapócson, ahol a Nemzeti Összetartozás Emlékhely avatásán vett részt. Ezt követõen sor került a Máriapócs és Csíkszereda közötti testvérvárosi megállapodás ünnepélyes aláírására is.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport hétfői közlése szerint az utóbbi 24 órában 16.958 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel, és 81 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak.
Több romániai városban utcára vonultak az emberek a tegnap életbe lépett szigorúbb szabályok bevezetése miatt. Bukarestben az Egyetem téren gyülekeztek néhány tucatnyian, akik a közösségi oldalakon mozgósították a fővárosiakat.
Klaus Iohannis államelnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt fogadja ma délután adásunk után a Cotroceni-palotában, ahol a találkozót követően közösen nyilatkoznak a sajtónak.
Az elmúlt 24 órában 96 segélyhívás érkezett a hegyimentő-szolgálathoz, amelynek munkatársai 104 balesetet szenvedett személyt helyeztek biztonságba. Közülük 40 kórházi ápolásra szorult.
A járványügyi előírásokat sorozatosan megszegő kereskedelmi egységek megbüntetésére készül a kormány. Az erre vonatkozó rendeletet a héten fogadhatja el a kabinet.
Románia és Horvátország készen áll a schengeni csatlakozásra – jelentette ki Bogdan Aurescu külügyminiszter, aki horvát kollégájával találkozott Bukarestben.
Az Európai Unió polgárainak alapvető joga a szabad mozgás, és a várhatóan júniusban bevezetendő digitális zöldigazolvány semmilyen módon nem korlátozza ezt a jogukat – hangsúlyozta a Bukaresti Rádiónak adott interjúban az Európai Bizottság bukaresti képviseletének ideiglenes vezetője. Jakab István a román kormány helyreállítási terve kapcsán kiemelte, hogy szűkíteni kell a prioritások körét, ha hatékonyan – vagy egyáltalán – fel akarja használni az ország számára elkülönített több mint 29 milliárd eurót.
Balassi Intézet
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint az Európai Bizottság által javasolt digitális zöldigazolvány nem mond ellent a szabad mozgáshoz való jognak, és nem jelent burkolt oltási kötelezettséget, hiszen vannak alternatív eszközök a vakcinára. Úgy vélte, nagyobb lenne a veszélye a hátrányos megkülönböztetésnek akkor, ha a huszonnyolc tagállam többféle eszköz vagy kritériumrendszer alapján engedélyezné az uniós polgárok belépését a területére.
Az intézményt a Nastase-kormány hozta létre az európai integrációs folyamat részeként, azzal a céllal, hogy biztosítsa az emberi méltóság és egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartását az ENSZ és az Európai Unió ajánlásainak megfelelően. 2002 augusztusa óta bárki, aki úgy érzi, hogy hátrányosan megkülönböztették vagy emberi méltóságában megsértették, panasszal fordulhat az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz. A testület elnöke szinte a megalakulása óta, egészen pontosan 2005 óta Asztalos Csaba nagybányai származású jogász. Vele beszélgettünk.
Az ukrajnai háború éhezéshez vezet a világ más részein - figyelmeztetett a Világélelmezési Program. A globális búzaexport egyharmada származik Oroszországból és Ukrajnából, a konfliktus pedig máris az élelmiszerek és az energia árának növekedéséhez vezetett világszinten. Az ENSZ ügynökség bejelentette, fokozza erőfeszítéseit, hogy humanitárius segélyt nyújtson Ukrajnában, mivel az ellátási láncok megszakadtak ebben az országban.
Hétfőn írják alá a Nagyszeben-Pitesti autópálya második szakaszának tervezési és kivitelezési szerződését - jelentette be Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter.
A Bojca és Cornetu közötti 31 kilométeres szakasz az első autópálya, amely hegyvidéket szel át Romániában. A kivitelezési határidő 5 év és 8 hónap, ebből másfél év a tervezés. A munkálatokat egy török cég végzi, az egyetlen vállalat, amely ajánlatot nyújtott be a mintegy 4,2 milliárd lejes projekt elvégzésére. Jelenleg az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti 13 kilométeres szakaszon dolgoznak, a kivitelező év végére ígéri ennek átadását.
A Románia újrahasznosít című kampány elsődleges célja, hogy felelősségtudatra ébresszen minden állampolgárt, önkormányzatot, hulladékgyűjtéssel foglalkozó vállalatot, akiknek a feladata a szelektív hulladékgyűjtés – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter, emlékeztetve, hogy a hulladékgazdálkodás helyi önkormányzati feladat.
A minisztérium az országos kampánnyal segítséget nyújt az önkormányzatoknak, köztisztasági vállalatoknak.
Tánczos Barna kiemelte, Romániának növelnie kell az újrahasznosítás arányát, ehhez egyrészt fejleszteni kell a hulladékgyűjtési infrastruktúrát, amit a szaktárca finanszíroz, másrészt mentalitásváltásra van szükség a hulladékgazdálkodásban. „A kampányt előkészítő közvéleménykutatás során a lakosság több mint 70%-a azt mondta, hogy szeretne szelektíven gyűjteni, a válaszadók több mint 90%-a pedig azt, hogy több információra van szüksége ahhoz, hogy szelektív hulladékgyűjtést végezzen a saját háztartásában. De amikor megnézzük az elért eredményeket, kiderül, hogy sereghajtók vagyunk, a települési hulladék alig 16-17%-át hasznosítják újra, és legalább 50%-ot kellene elérjünk. Ezért van szükség a tudatosító kampányokra, a helyi önkormányzatok szerepvállalására és egy mentalitásváltásra minden egyes háztartásban” – hangsúlyozta a tárcavezető.
A környezetvédelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet: a helyi önkormányzatok jelentős díjakat fizetnek azért, mert nem tudják teljesíteni az Unió által is előírt újrahasznosítási célokat. 2020-ban több mint 110 millió lejt fizettek be az önkormányzatok, 2021-ben pedig az összeg elérte a 224 millió lejt. Ezek az összegek fontos helyi beruházásoktól, bölcsődék, iskolák, játszóterek építésétől foszthatják meg a lakosokat – emelte ki Tánczos Barna.
Sorsdöntõ választás következik áprilisban, amelyen ezúttal nem egyszerûen társadalmi vagy gazdasági jövõképekrõl, hanem a béke és a biztonság vagy a háborúskodás kérdésérõl kell dönteni - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Máriapócson, ahol a Nemzeti Összetartozás Emlékhely avatásán vett részt. Ezt követõen sor került a Máriapócs és Csíkszereda közötti testvérvárosi megállapodás ünnepélyes aláírására is.
Szijjártó Péter elmondta, az elmúlt napokban megkezdték a több mint 300 ezer szavazási levélcsomag postázását Erdélyben. "Emellett szombattól három romániai képviseleten, Bukarestben, Csíkszeredában és Kolozsváron is április 2-áig minden nap reggel 6 és este 10 óra között várjuk azokat a magyarokat, akik szeretnék leadni a szavazataikat, valamint április 3-án este 7 óráig lesz erre lehetõség" - tette hozzá a miniszter. Megköszönte továbbá a román kormánynak a szavazás gördülékeny lebonyolításának segítését, hozzátéve, hogy a tizenkét állandóan nyitva tartó átkelõhely mellett április 3-án nyitva lesz tíz, vasárnaponként egyébként zárva lévõ kishatárátkelõ is. Kelemen Hunor, miniszterelnök-helyettes beszédében a fizikai országhatárokon túlnyúló összetartozás erõsítésének fontosságát hangsúlyozta. És hozzátette, a nemzetet csak akkor lehet összefogni, ha a maga helyén mindenki tiszta lelkiismerettel elvégzi a munkáját. Kiemelte: az elmúlt tizenkét évben paradigmaváltás történt a magyar nemzetpolitikában, és sok olyan döntés született, amely erõsítette ezt az összetartozást.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport hétfői közlése szerint az utóbbi 24 órában 16.958 személyt diagnosztizáltak SARS-CoV-2-fertőzéssel, és 81 koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet regisztráltak.
Bukarestben 32,75 ezrelékre nőtt a Covid-19-cel diagnosztizált személyek utóbbi 14 napra számolt aránya - közölte hétfőn az egészségügyi igazgatóság. Egy nappal korábban, vasárnap 30,89 ezrelék volt a mutató.
Több romániai városban utcára vonultak az emberek a tegnap életbe lépett szigorúbb szabályok bevezetése miatt. Bukarestben az Egyetem téren gyülekeztek néhány tucatnyian, akik a közösségi oldalakon mozgósították a fővárosiakat.
Később nagyobb társaság verődött össze, és felvonultak a város utcáin. Hasonló megmozdulás volt Aradon is, ahol hozzávetőleg ezerre tehető a résztvevők száma - jelenti a Román Rádió. A kijárási tilalomra vonatkozó eddig érvényes szabályok szigorítása miatt utcára vonultak Galation, Nagyszebenben, Brăilaban és Konstancán is.
Klaus Iohannis államelnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt fogadja ma délután adásunk után a Cotroceni-palotában, ahol a találkozót követően közösen nyilatkoznak a sajtónak.
Stoltenberg abból az alkalomból tartózkodik Bukarestben, hogy a fővárosban biztonságpolitikai rendezvények zajlanak. Kedden és szerdán Bukarestben rendezik meg a NATO külügyminiszteri értekezletét, azt megelőzően pedig, hétfőn és kedden egy zárt ajtók mögött zajló szakértői tanácskozást tartanak a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia és a román külügyminisztérium közös szervezésében, amelyet Klaus Iohannis román államfő nyit meg. A parlament épületében tartandó kétnapos NATO-értekezleten a keleti szárny védelmi és elrettentő képességeinek növelésére helyezik a hangsúlyt, válaszképpen az Ukrajna elleni törvénytelen orosz agresszióra. Ugyanakkor napirenden szerepel majd a szövetséges támogatás növelése Ukrajna számára, a hibrid fenyegetések elleni védekezés, Kína és a NATO viszonya, az euroatlanti közösség energetikai ellenállóképességének növelése, valamint Moldova, Georgia és Bosznia-Hercegovina segítése.
Az elmúlt 24 órában 96 segélyhívás érkezett a hegyimentő-szolgálathoz, amelynek munkatársai 104 balesetet szenvedett személyt helyeztek biztonságba. Közülük 40 kórházi ápolásra szorult.
A Salvamont hétfői tájékoztatása szerint az elmúlt nap a legtöbb alkalommal, tízszer, a lupényi hegyimentőket riasztották. A Gorj megyei hegyimentők 7, a predeáli, brassói, a Kolozs, Máramaros és Krassó-Szörény megyei hegyimentők pedig egyenként hat segélyhívást kaptak. Szükség volt még a Beszterce-Naszód, Szeben, Fehér, Hargita, Prahova, Bihar, Suceava, Bacău, Mehedinţi megyei hegyimentők beavatkozására is.
A járványügyi előírásokat sorozatosan megszegő kereskedelmi egységek megbüntetésére készül a kormány. Az erre vonatkozó rendeletet a héten fogadhatja el a kabinet.
A belügyminisztérium által előterjesztett tervezetet múlt héten tárgyalta első olvasatban a kormány, e szerint azok a kereskedelmi egységek, éttermek, klubok és kávézók, amelyek több ízben figyelmen kívül hagyták a járvány terjedését gátló intézkedéseket, működési engedélyük felfüggesztését kockáztatják 15, vagy akár 30 napra. Az elmúlt napokban fokozták a járványügyi ellenőrzéseket a hatóságok. A fővárosban több klubot büntettek illetve zártak be a járványügyi előírások megszegése miatt. Az országszerte kirótt büntetések értéke több millió lej.
Románia és Horvátország készen áll a schengeni csatlakozásra – jelentette ki Bogdan Aurescu külügyminiszter, aki horvát kollégájával találkozott Bukarestben.
Aurescu szerint mindkét ország megoldást jelenthet az Európai Uniónak a migrációs hullámok kezelése tekintetében, amennyiben csatlakozhatnak a határellenőrzés nélküli övezethez. Aurescu szerint a schengeni övezet erősödik azáltal ha a két ország felvételt nyer.
Az Európai Unió polgárainak alapvető joga a szabad mozgás, és a várhatóan júniusban bevezetendő digitális zöldigazolvány semmilyen módon nem korlátozza ezt a jogukat – hangsúlyozta a Bukaresti Rádiónak adott interjúban az Európai Bizottság bukaresti képviseletének ideiglenes vezetője. Jakab István a román kormány helyreállítási terve kapcsán kiemelte, hogy szűkíteni kell a prioritások körét, ha hatékonyan – vagy egyáltalán – fel akarja használni az ország számára elkülönített több mint 29 milliárd eurót.
Balassi Intézet
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint az Európai Bizottság által javasolt digitális zöldigazolvány nem mond ellent a szabad mozgáshoz való jognak, és nem jelent burkolt oltási kötelezettséget, hiszen vannak alternatív eszközök a vakcinára. Úgy vélte, nagyobb lenne a veszélye a hátrányos megkülönböztetésnek akkor, ha a huszonnyolc tagállam többféle eszköz vagy kritériumrendszer alapján engedélyezné az uniós polgárok belépését a területére.
