Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A Fekete-tenger régiójának védelme és biztonsága, az európai versenyképesség, az EU bővítése és az új többéves uniós pénzügyi keretről folyó tárgyalások lesznek napirenden a Nicușor Dan államelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök hétfői, bukaresti találkozóján - tájékoztatott Valentin Naumescu elnöki tanácsadó. Naumescu közlése szerint az államelnök hétfőn a Cotroceni-palotában fogadja az Európai Bizottság elnökét. Von der Leyen Luca Niculescu miniszterelnökkel is találkozni fog.
Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
Ukrajna elméleti NATO-csatlakozása a feszültség nagyfokú növekedéséhez vezetne az ország délkeleti részén, és visszafordíthatatlan következménnyel járna az ukrán államiságra nézve…
A svájci elnökkel tartott hétfő esti sajtótájékoztatóján a román államfő hangsúlyozta: igaz, hogy a határellenőrzés nélküli övezethez való csatlakozás meghiúsult,…
Az Egyesült Arab Emírségekben ma zárul a Dubaji Világkiállítás. Románia először 1937-ben Párizsban volt jelen az öt évenként szervezett világkiállításon. Nagy Ferdinánd a világkiállítás román jelenlétének főfelügyelője a közszolgálati rádió reggeli műsorában elmondta, a rendezvény hat hónapja alatt számos koncertet, tanácskozást, országismertetőt szervezett a 192 résztvevő ország.
Az időseknek szánt szociális szolgáltatások fejlesztését célzó négy országos program két éves finanszírozását hagyta jóvá a kormány tegnapi ülésén mintegy 161 millió lejjel. Összesen 100 szociális szolgáltatási nappali központot hoznak létre az idős személyeknek.
Jövő héten folytatódnak a tárgyalások az iráni nukleáris programról szóló többhatalmi megállapodás jövőjéről, és Egyesült Államok esetleges újracsatlakozásáról – jelentette be az Európai Unió külügyi szolgálata pénteken a felekkel Bécsben folytatott „konstruktív” egyeztetés után.
Svájc támogatja Románia gazdasági felzárkózását és schengeni integrációs törekvéseit, ugyanakkor szorosan együttműködik az Európai Unió egészével a földrész biztonságának és…
Két napos látogatásra érkezik Romániába Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa. A látogatás során áttekintik…
Jelentősen módosul a következő tanév rendje – jelentette be szerdán az oktatási miniszter. Azt is elmondta, fontolgatják a féléves dolgozatok és a féléves tanulmányi átlagok eltörlését is. Sorin Cîmpeanu tájékoztatása szerint lemondanak a félévekről, és a 2022-2023-as iskolai évet öt úgynevezett oktatási modulra osztják, amelyeket vakációk választanak el egymástól. Ezt a tárcavezető azzal indokolta, hogy az oktatási szakértők szerint kevésbé terheli a gyerekeket, ha 6-8 oktatási hét után szünidő következik.
Florian Bodog szociáldemokrata szenátor bűnügyi kivizsgálására kért engedélyt a Korrupcióellenes Ügyosztály a Szenátustól. A házszabály értelmében a jogi szakbizottságnak 14 napon belül kell a plénum elé terjeszteni jelentését.
Két hadgyakorlatot tart a napokban a román haditengerészet, egyet a tengeren és egyet a Dunán a felségvizek biztonságának növelése érdekében.
A Fekete-tengeren zajló Tomis 22 hadgyakorlat célja növelni a válaszadás sebességét a tengeri aknák felfedezése és hatástalanítása érdekében. A Danube Protector 22 nevű hadgyakorlat a Dunán és Dobrudzsa északi részén, a delta tavaiban folyik. Célja a hadsereg reakciójának megszilárdítása a térségben esetleg bekövetkező ellenséges műveletek esetére. A kilenc naposra tervezett hadgyakorlaton három tengeri, hat folyami és négy kiegészítő hajó, két parti rakétakilövő mobil egység, egy Puma Naval helikopter, egy hadi búvár osztag és egy tengerészgyalogos zászlóalj vesz részt a szárazföldi erők egységeivel együtt.
Ukrajna elméleti NATO-csatlakozása a feszültség nagyfokú növekedéséhez vezetne az ország délkeleti részén, és visszafordíthatatlan következménnyel járna az ukrán államiságra nézve - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján. Zaharova ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek arra a keddi nyilatkozatára reagálva jelentette ki, miszerint a Donyec-medencei konfliktusnak csak az vethet véget, ha Ukrajna belép a NATO-ba.
A svájci elnökkel tartott hétfő esti sajtótájékoztatóján a román államfő hangsúlyozta: igaz, hogy a határellenőrzés nélküli övezethez való csatlakozás meghiúsult, viszont Románia számos sikert is elkönyvelt idén. Példaként említette, hogy az Európai Bizottság megszüntette a román igazságszolgáltatás monitorozását.
Klaus Iohannis szerint nem a mostani a megfelelő pillanat, hogy felelősöket keressünk a schengeni kudarcért. Ugyanakkor elismerte, hogy „vannak dolgok, amelyeket lehetetett volna jobban csinálni”, de hozzátette, „nehéz jobban csinálni, ha mindössze két héttel a szavazás előtt az egyik fél váratlanul és megmagyarázhatatlanul megváltoztatja az álláspontját”.
Az elnök a kérdést felveti a csütörtökön kezdődő uniós csúcson, viszont pontosította: nem hiszi, hogy az év végéig hátralévő rövid időszakban a belügyminiszterek tanácsa ismét összeülne, hogy szavazzon a román csatlakozásról.
Nyilvánvaló, hogy minden lehetséges úton keresni kell a diplomáciai megoldásokat - mondta Iohannis. Konkrétumokat nem árult el, de azt ígérte, hogy szerdán valószínűleg bemutat két-három intézkedést „a schengeni ügy előrehaladása érdekében”.
Az Egyesült Arab Emírségekben ma zárul a Dubaji Világkiállítás. Románia először 1937-ben Párizsban volt jelen az öt évenként szervezett világkiállításon. Nagy Ferdinánd a világkiállítás román jelenlétének főfelügyelője a közszolgálati rádió reggeli műsorában elmondta, a rendezvény hat hónapja alatt számos koncertet, tanácskozást, országismertetőt szervezett a 192 résztvevő ország.
A román pavilon az egyik leglátogatottabb volt, tekintettel arra, hogy számos kulturális eseményt, művészeti kiállítást, műhelymunkát szerveztek - mondta Nagy Ferdinánd. Hozzátette, a szervezők adatai szerint a látogatók száma meghaladta a 23 milliót, ebből több mint 3 millió gyerek volt. Románia napját március 1-én tartották, amikor az ország ismertette kulturális, gazdasági ajánlatát és egy fontos gazdasági fórumot is szervezett - mondta el a világkiállítás romániai biztosa. A következő világkiállítást 2025-ben Japánban, Oszakában szervezik. Románia már bejelentette részvételét. Nagy Ferdinánd reményét fejezte ki, hogy a román pavilon legalább olyan érdeklődésnek fog örvendeni, mint 2005-ben, amikor ugyancsak japánban Aicsiban volt a világkiállítás.
Az időseknek szánt szociális szolgáltatások fejlesztését célzó négy országos program két éves finanszírozását hagyta jóvá a kormány tegnapi ülésén mintegy 161 millió lejjel. Összesen 100 szociális szolgáltatási nappali központot hoznak létre az idős személyeknek.
A becslések szerint a programok révén mintegy 5400 személy részesül az otthoni közösségi ellátásban, étkeztetésben, gondozásban, rehabilitációban, illetve szociális és pszichológiai tanácsadásban. A jogszabály ugyanakkor előírja a digitális kompetenciák fejlesztését nem csak az idős személyeknek, hanem gondozóiknak, a szociális ellátási szolgáltatásokban dolgozóknak, illetve különböző eszközök használatát a rászoruló személyek esetében, mint amilyenek a kutyák vagy az önkéntes közösségi hálózatok kialakítása a szociális elszigeteltség megelőzése érdekében. A projektek finanszírozására idén majdnem 49 millió lejt biztosítanak. Finanszírozásra pályázhatnak a 20 ezer lakosnál kisebb településeken működő állami, illetve magán szociális szolgáltatók, egyesületek, alapítványok, Romániában elismert felekezetek. A projekteket a munkaügyi minisztérium értékeli és választja ki. Jelenleg a szociális szolgáltatók nyilvántartásában 5234 szolgáltatót tartanak nyilván, ebből 1652 idős személyeknek nyújt támogatást, legtöbben idősotthonokban.
Jövő héten folytatódnak a tárgyalások az iráni nukleáris programról szóló többhatalmi megállapodás jövőjéről, és Egyesült Államok esetleges újracsatlakozásáról - jelentette be az Európai Unió külügyi szolgálata pénteken a felekkel Bécsben folytatott "konstruktív" egyeztetés után.
Az atomalkut, hivatalos nevén a Közös Átfogó Cselekvési Tervet aláíró államok - Irán, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Németország - pénteken értekezletet tartottak Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elnökletével. A 2015-ben Bécsben aláírt megállapodás előirányozta az iráni atomprogram korlátozását a nemzetközi szankciók fokozatos feloldásáért cserébe. 2018 tavaszán Donald Trump akkori amerikai elnök kilépette az Egyesült Államokat az egyezményből, és bejelentette, hogy országa ismét szankciókat ró ki Iránra. Irán ezt követően megtagadta a szerződésben rögzített vállalásait, így egyebek közt újrakezdte magasabb dúsítású urán előállítását. A Joe Biden vezette jelenlegi amerikai kormány továbbra is mérlegeli az atomalku felélesztését célzó lehetőségeket Irán.
Svájc támogatja Románia gazdasági felzárkózását és schengeni integrációs törekvéseit, ugyanakkor szorosan együttműködik az Európai Unió egészével a földrész biztonságának és jólétének helyreállításában az ukrajnai válság közepette – hangoztatta hétfőn Bukarestben a Svájci Államszövetség elnöke, Ignazio Cassis, miután Klaus Iohannis román államfővel találkozott.
A svájci elnök bukaresti látogatása alkalmával keretegyezményt írt alá a román kormánnyal arról a 221 millió svájci frank értékű támogatásról, amellyel a – nem EU-tagállam Svájc – segíti az európai uniós kohéziós programokat.
A román államfővel közösen tartott sajtóértekezletén Cassis kifejtette: a felzárkóztatási támogatás révén szakképzési programokkal támogatják Romániában a munkanélküliség csökkentését, a helyi rendőrség fejlesztése és a szervezett bűnözés elleni harc támogatása révén a közbiztonság javítását. Ösztönzik a megújuló energiaforrásokra történő áttérést, ugyanakkor az elszigetelt települések egészségügyi ellátásának javítására és a korrupció elleni harcra is pénzforrásokat irányoztak elő.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Cassis rámutatott: Svájcot semlegessége megakadályozza a katonai szerepvállalásban, vagy abban, hogy fegyvereket küldjön, de Svájc része az európai értékközösségnek és elkötelezetten felsorakozik az EU mellé a biztonság és jólét helyreállítását célzó erőfeszítések, a szankciók, a humanitárius segélyek, a menekültek segítése, illetve a konfliktus befejezését szolgáló diplomáciai erőfeszítések terén.
A svájci elnök a harcoló feleket a genfi egyezmény szigorú betartására hívta fel, és országa támogatásáról biztosította a háborús bűncselekmény dokumentálására és a bűnösök felelősségre vonására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket.
A román államfő megköszönte Svájc újabb, 2029-ig felhasználható hozzájárulását a romániai kohéziós programokhoz, ugyanakkor a gazdasági és politikai kapcsolatok fejlődését méltatta. Rámutatott: az utóbbi években megduplázódott – tavalyig 1,76 milliárd euróra emelkedett – a két ország közti kereskedelem volumene, az idei év első 9 hónapja pedig további 24 százalékos fejlődést hozott.
Iohannis üdvözölte, hogy Svájc a 2023-24-es időszakban tagja lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsának, valamint azt, hogy mandátuma során a háborús övezetekben élő civilek védelmét, illetve a nemzetközi biztonság és az éghajlatváltozások közti összefüggéseket akarja előtérbe helyezni.
Két napos látogatásra érkezik Romániába Nicolas Schmit, az Európai Bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa. A látogatás során áttekintik a szociális reformokat és az országos helyreállítási tervben előirányzott beruházásokat, valamint a sebezhető gyerekekre vonatkozó európai programok alkalmazását. Az európai biztos két bukaresti iskolába is ellátogat, amelyek ukrán gyerekek továbbtanulását támogatják.
Jelentősen módosul a következő tanév rendje - jelentette be szerdán az oktatási miniszter. Azt is elmondta, fontolgatják a féléves dolgozatok és a féléves tanulmányi átlagok eltörlését is. Sorin Cîmpeanu tájékoztatása szerint lemondanak a félévekről, és a 2022-2023-as iskolai évet öt úgynevezett oktatási modulra osztják, amelyeket vakációk választanak el egymástól. Ezt a tárcavezető azzal indokolta, hogy az oktatási szakértők szerint kevésbé terheli a gyerekeket, ha 6-8 oktatási hét után szünidő következik.
A miniszter közlése szerint a következő tanév szeptember 5-én kezdődik, és az első oktatási modul október 24-ig tart. Ezt egyhetes vakáció követi október 30-ig. Ez a hét szünidő lesz minden tanuló és az óvodások számára is.
A második oktatási modul december 23-ig tart. Ezt a téli szünidő követi január 8-ig. A harmadik oktatási modul január 9-én kezdődik, és február folyamán ér véget, majd egy újabb egyhetes vakáció következik. A megyei tanfelügyelőségek döntik majd el, az érintettek konzultálása után, hogy a februári szünidő a hónap második, harmadik vagy negyedik hetére essen - részletezte Cîmpeanu.
A negyedik oktatási modul húsvét környékéig tart, a tavaszi vakáció pedig április 8-tól 23-ig. Az ötödik oktatási modul június 16-án ér véget, a nyári szünidő június 17-én kezdődik és szeptember első hétfőjéig tart - ismertette a következő tanév tervezett rendjét a miniszter.
Közölte azt is, hogy a következő tanévben is megtartják az Iskola másként programot a negyedik vagy az ötödik oktatási modul heteiben. Azt majd a tanintézetek maguk döntik el, az időjárás és más helyi sajátosságok alapján, hogy melyik hetet választják - tette hozzá.
Cîmpeanu tájékoztatása szerint a minisztérium tervezi a félévi dolgozatok eltörlését is, és csak az éves tanulmányi átlagot rögzítenék. Az elképzelések szerint a pedagógusok döntik el, hogy tanév folyamán mikor írassanak felmérőt a tanulókkal. Ugyanakkor a miniszter megfontolandónak tartja a diákoknak azt a javaslatát, hogy a felmérőket a tanév elején és végén tartsák.
Florian Bodog szociáldemokrata szenátor bűnügyi kivizsgálására kért engedélyt a Korrupcióellenes Ügyosztály a Szenátustól. A házszabály értelmében a jogi szakbizottságnak 14 napon belül kell a plénum elé terjeszteni jelentését.
A korrupcióellenes ügyészek azzal vádolják Florian Bodogot, hogy egészségügyi miniszterként egyik tanácsosnak egy éven keresztül folyósította bérét, anélkül, hogy az megjelent volna a munkahelyén és elvégezte volna a szerződésben foglalt feladatait.
Az októberi megtorpanás után tovább nőtt novemberben az inflációs ráta, amely éves szinten elérte a 16,8 százalékot.
A statisztikai intézet keddi jelentése szerint októberhez képest 1,3 százalékkal drágult a fogyasztói kosár. Októberben átmenetileg 15,3 százalékra lassult az éves infláció a szeptemberi 15,9 százalékról.
Tavaly decemberhez képest idén eddig 15,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex Romániában.
Tavaly novemberhez képest az élelmiszerek fogyasztói ára 21,5 százalékkal emelkedett, a nem élelmiszereké 16,2 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak.
Az utóbbi évben az élelmiszerek közül a legnagyobb mértékben a cukor drágult (62 százalékkal), a vaj (43 százalékkal), az étolaj (41 százalékkal) és a burgonya (40 százalékkal). A szolgáltatások között a villamos energiánál tavaly november óta 47,2 százalékos áremelkedéssel, míg a földgáz-szolgáltatásnál 37,6 százalékos drágulással számolt a statisztikai intézet azzal a megjegyzéssel, hogy az energiahordozóknál a kormány ársapka-rendeletében megszabott hatósági árat vették alapul.
Az utóbbi évben csak a postai szolgáltatások és a telefon-előfizetések terén nem emelkedtek az árak Romániában.
Csütörtökön, március 31-én műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a nemeszsúki adótorony körzetében középhullámon a 909 kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Két hadgyakorlatot tart a napokban a román haditengerészet, egyet a tengeren és egyet a Dunán a felségvizek biztonságának növelése érdekében.
A Fekete-tengeren zajló Tomis 22 hadgyakorlat célja növelni a válaszadás sebességét a tengeri aknák felfedezése és hatástalanítása érdekében. A Danube Protector 22 nevű hadgyakorlat a Dunán és Dobrudzsa északi részén, a delta tavaiban folyik. Célja a hadsereg reakciójának megszilárdítása a térségben esetleg bekövetkező ellenséges műveletek esetére. A kilenc naposra tervezett hadgyakorlaton három tengeri, hat folyami és négy kiegészítő hajó, két parti rakétakilövő mobil egység, egy Puma Naval helikopter, egy hadi búvár osztag és egy tengerészgyalogos zászlóalj vesz részt a szárazföldi erők egységeivel együtt.
