A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
Fejlődő kis szigetállamok (SIDS) egy csoportja olyan klímaalap létrehozását tervezi, amely a külföldön élő állampolgárok hazautalásaiból származó díjakból évente mintegy 3 milliárd dollárt mozgósítana az éghajlatváltozás elleni védekezésre, írja a Reuters.
Az antalyai COP31 klímacsúcson bemutatott kezdeményezés célja, hogy csökkentsék a lassan érkező nemzetközi segélyektől és az eladósodástól való függőségüket. A külföldi diaszpóra évente körülbelül 22 milliárd dollárt küld haza, amelyre a piaci szereplők jelenleg 5–9 százalékos díjat számolnak fel. Az új platform ennél kedvezőbb, mindössze 3 százalékos tranzakciós díjjal működne, amelyből 2–2,5 százalékpont közvetlenül a befektetési alapba kerülne.
A program az első évben a karibi térségben (például Haiti, Jamaica) indulna, majd csendes-óceáni és indiai-óceáni szigetekkel bővülne. Tíz éven belül a tőkealap elérheti a 2,59 milliárd dollárt, ami további forrásokkal és garanciákkal kiegészítve évi 3,13 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházást tehet lehetővé.
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
Márciusban 3,1 százalékra csökkent az éves inflációs ráta, ami 0,1 százalékkal kevesebb, mint februárban és megfelel a Nemzeti Bank által kitűzött célnak.
Oroszország körültekintőbb lesz az élelmiszer-kivitelben, különösen azon az országok esetében, amelyek barátságtalan politikát folytatnak vele szemben – jelentette ki Vlagyimir…
Elfogadta a parlament szerdán a 2023-as államháztartási törvény tervezetét, amely 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel és 4,4 százalékos államháztartási hiánnyal számol.
Elindítja a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben az Európai Unió. Brüsszel erről hivatalos értesítést küldött kedden a magyar hatóságoknak. Ursula von…
Bár aggodalmát fejezte ki az egészségügyi minisztérium vezetését illetően, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Ludovic Orban azt mondta, Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter tisztégben tartása kizárólag az USR-PLUS politikai felelőssége.
Márciusban 3,1 százalékra csökkent az éves inflációs ráta, ami 0,1 százalékkal kevesebb, mint februárban és megfelel a Nemzeti Bank által kitűzött célnak.
Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint márciusban a nem élelmiszertermékek 4,37, az élelmiszerek 1,59 és a szolgáltatások 1,59 százalékkal drágultak. A múlt hónapban jelentősebb volt a növekedés az üzemanyagoknál, több mint két százalékos, valamint a zöldségeknél és zöldségkonzerveknél, amelyek 1,4 százalékkal voltak drágábban az előző hónaphoz képest. Jelentősen csökkentek az árak a légi szállításban, több mint 3 százalékkal és a tojások ára is 1,42 százalékkal volt kevesebb, mint februárban.
„Tüzet viszek, lángot viszek” címmel rendezték meg a kisiratosi néptáncgálát a helyi kultúrotthonban a Csoóri Sándor Alap támogatásával.
A korábban hagyományosnak számító esemény a koronavírus-járvány idején kényszerszünetre ítéltetett, de a fellépők és a közönség nagy örömére idén ismét megtarthatták. Egyúttal ez volt a generációváltáson átesett Gyöngyvirág néptáncegyüttes újbóli bemutatkozása is, hiszen most állhattak először színpadra azokkal a táncokkal és koreográfiával, amit az elmúlt időszakban tanultak a tagok. A néptáncegyüttesen kívül a szervezők valamennyi helyi népi együttesnek fellépési lehetőséget biztosítottak, a gálát pedig késő estébe nyúló táncház zárta. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Oroszország körültekintőbb lesz az élelmiszer-kivitelben, különösen azon az országok esetében, amelyek barátságtalan politikát folytatnak vele szemben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. Arra figyelmeztetett, hogy a magasabb energiaárak a műtrágyahiánnyal kombinálva arra késztethetik a Nyugatot, hogy pénzt nyomtatva felvásárolja a készleteket. Ez szerinte élelmiszerhiányhoz vezet a szegényebb országokban, újabb migrációs hullámokat elindítva.
Putyin megállapította, hogy Oroszország a főbb élelmiszerek tekintetében önellátó. Az orosz elnök beszámolója szerint az elmúlt hét év során a mezőgazdasági termékek termelése 15, az élelmiszereké pedig több mint 25 százalékkal nőtt, napraforgóolajban és gabonában az orosz vállalatok kapacitása meghaladja a keresletet. Oroszország a Föld legnagyobb búzaexportőre, kivitele főleg Afrikába és a Közel-Keletre irányul. Fontos termelője a kálium-, foszfát- és nitrogéntartalmú műtrágyáknak. Az orosz műtrágyatermelés meghaladja az évi 50 millió tonnát, ami az összkapacitás 13 százalékát jelenti.
Meghalt egy férfi ma reggel, miután autójával a bukaresti Kiseleff úton az orosz nagykövetség kerítésének ütközött, és az autó kigyulladt. Rendőrségi források szerint a férfi bizonyos Bogdan Drăghici, az apák diszkriminációja ellen fellépő TATA szülői egyesület elnöke. Utolsó Facebook-bejegyzésében a férfi elítélte az orosz agressziót, és az ukrán nép mellett állt ki.
Az ügyet a Bukaresti Törvényszék ügyészsége vizsgálja.
Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövet szerint az eset terror cselekménynek minősíthető.
Az ügyet vizsgáló ügyész azt nyilatkozta, hogy a személygépkocsiban gyúlékony anyagokat tartalmazó tartályokat találtak - tájékoztatott az Agerpres hírügynökség. Újságírók kérdésére, miszerint terrorista akciónak minősíthető-e a cselekedet, az ügyész azt válaszolta: jelenleg nincs konkrét bizonyíték erre vonatkozóan, és nem tudják még megmondani, hogy ez a gesztus a személyes körülményeken kívül mással is összefügg-e.
Az Országos Diákszövetség azt javasolja, hogy a következő tanév szeptember 6-én kezdődjön és június elején érjen véget.
Az álláspontot Sorin Cîmpeanu oktatásügyi miniszter nyilatkozatára fogalmazták meg, aki szeptember 1-ét javasolta a tanévkezdés időpontjának, visszatérnének a tanév negyedéves felosztására és meghosszabbítanák az oktatási időszakot. A civil társadalom is úgy véli, hogy meg kell hosszabbítani a tanévet, főként, hogy az online oktatás az utóbbi hónapokban nem hozta meg a várt eredményeket. Egyelőre több változatban gondolkodnak az illetékesek.
Elfogadta a parlament szerdán a 2023-as államháztartási törvény tervezetét, amely 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel és 4,4 százalékos államháztartási hiánnyal számol.
A jogszabálytervezetet 251 törvényhozó támogatta, 115-en ellene voksoltak, hárman tartózkodtak a szavazáskor. A tervezeten nagyon keveset módosítottak a parlamenti vita során, a honatyák alig három nap alatt utasították el az ellenzék legtöbb javaslatát. Az államháztartási hiány az idei 80 milliárdról 68,2 milliárd lejre csökken jövőre, a nyugdíjak 12,5 százalékkal emelkednek, a gazdaságbeli minimálbér eléri a 3 ezer lejt és különböző segélyeket is folyósítanak a rászorulóknak. A jogszabály értelmében GDP 7,2 százalékát fordítják beruházásokra, a költségvetés kidolgozásánál 9,6 százalékos átlagos inflációval számoltak. Az elmúlt 30 év történetében először fordul elő, hogy december első felében a parlament elfogadja a következő évi költségvetést – jelentette ki a miniszterelnök. Nicolae Ciucă realistának és kiegyensúlyozottnak nevezte a jövő évi költségvetést, amely támogatja a gazdaságot és védi a lakosságot.
A törvény parlamenti elfogadása után Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke a plénum előtt hazugnak és inflációgerjesztőnek minősítette a költségvetést. Drulă a liberálisok szemére vetette, hogy annak ellenére, hogy azt ígérték, nem lesznek adóemelések, a büdzsé tulajdonképpen erre épül.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség elnöke szerint a költségvetés csúfot űz a lakosságból, és szégyen Romániára nézve, hogy Nicolae Ciucă a kormányfője.
Az Európai Unió egyebek mellett évente 4 milliárd euró értékben behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban kedden, az Európai Parlament plenáris ülésének helyszínén tartott sajtótájékoztatóján. Közölte: ötödik szankciós csomagjával az EU arra törekszik, hogy újabb fontos bevételi forrásokat vegyen el Oroszországtól.
Az unió teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendel el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében, kikötési tilalmat vezet be az orosz - vagy orosz üzemeltetésű - hajókra az uniós kikötőkben, célzott exporttilalmat ír elő 10 milliárd euró értékben a kulcsfontosságú technológiák esetében, tiltja az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzésekben, valamint importtilalmat rendel el luxustermékekre 5,5 milliárd euró értékben - közölte az uniós bizottság elnöke.
Elindítja a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben az Európai Unió. Brüsszel erről hivatalos értesítést küldött kedden a magyar hatóságoknak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament ülésén elmondta: Magyarországon elsősorban a korrupció jelent problémát. Ez az oka annak, hogy nincs még megállapodás az uniós helyreállítási alapról, amelynek legfontosabb feltétele a korrupcióellenes fellépés.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter politikai indíttatásúnak tartja a döntést. Szerinte Brüsszel bünteti a magyar választókat azért, mert a választáson és a gyermekvédelmi törvény ügyében nem a Brüsszelnek tetsző véleményt fogalmazták meg.
A kormánykoalíció úgy döntött, továbbra is támogatja Vlad Voiculescu-t az egészségügyi miniszteri tisztségben.
Jelenleg nem tevődik fel a kormányátalakítás kérdése, csupán a kabinet tevékenységének jobb összehangolásáról volt szó, hogy el lehessen kerülni a bukaresti Foisor kórházban történtek megismétlődését - nyilatkozta tegnap az USR elnöke Dan Barna a koalíciós egyeztetést követően. Dan Barna úgy vélte, a bukaresti Foişor kórház COVID-kórházzá alakítására vonatkozó döntés technikai szempontból helyes és szükséges volt, azokat terheli a felelősség a kialakult helyzetért, akik megszervezték az egészségügyi intézmény kiürítését - mondta.
A kormány 196 millió lejjel egészítette ki a munkaügyi tárca 2022-es büdzséjét a decemberi állami nyugdíjak kifizetésére. A közlemény szerint a kiegészítésre azért volt szükség, mert a tavaly év végén becsültnél nagyobb ütemben nőtt a nyugdíjasok száma az idén. Az összeget a kormány tartalékalapjából utalták át a minisztériumnak.
Az indítványnak a “Környezeti keserűség. Tánczos Barna miniszternek mennie kell, amíg még vannak megvédhető erdeink” címet adták - közölte Ionuţ Moşteanu, az USR képviselőházi frakcióvezetője. Az USR rosszindulattal, cinizmussal és megbízatásának szabotálásával vádolja a környezetvédelmi minisztert. Az aláírók szerint Tánczos Barna a felelős a romániai erdők eltűnéséért.
Felróják neki továbbá, hogy nem használja ki a zöld gazdaságban rejlő lehetőségeket, és “arrogáns megvetéssel” viszonyul a civilekhez, amikor azok megpróbálják felhívni a figyelmét a környezeti problémákra. Az indítvány szerzői azt is felrójják a miniszternek, hogy menesztette a Temes megyei környezetőrség vezetőjét, Amar Ieneát, aki - a közérdeket tartva szem előtt - politikusok érdekszféráit próbálta megzavarni.
Bár aggodalmát fejezte ki az egészségügyi minisztérium vezetését illetően, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Ludovic Orban azt mondta, Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter tisztégben tartása kizárólag az USR-PLUS politikai felelőssége.
Ludovic Orban szerint ugyanakkor Florin Cîţu kormányfőnek jogában áll meneszteni egy minisztert, ha úgy ítéli meg, hogy annak munkája negatív hatással van a kormány működésére. Ludovic Orban hozzátette, a Nemzeti Liberális Párt aggodalommal követi az egészségügyi minisztériumnál történteket, annál is inkább, hogy a járványhelyzet miatt ezt a tárcát terheli a legnagyobb felelősség, és a járvány harmadik hullámának közepén nagyok az elvárások a tárca vezetésével szemben.
Márciusban 3,1 százalékra csökkent az éves inflációs ráta, ami 0,1 százalékkal kevesebb, mint februárban és megfelel a Nemzeti Bank által kitűzött célnak.
Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint márciusban a nem élelmiszertermékek 4,37, az élelmiszerek 1,59 és a szolgáltatások 1,59 százalékkal drágultak. A múlt hónapban jelentősebb volt a növekedés az üzemanyagoknál, több mint két százalékos, valamint a zöldségeknél és zöldségkonzerveknél, amelyek 1,4 százalékkal voltak drágábban az előző hónaphoz képest. Jelentősen csökkentek az árak a légi szállításban, több mint 3 százalékkal és a tojások ára is 1,42 százalékkal volt kevesebb, mint februárban.
