A mai műsor tartalmából: Székelyföld több településén ma is hagyomány a Szent Sír őrzése nagypénteken és nagyszombaton -* hogy pontosan miről is van szó, arról Bíró István összeállítában hallhatnak, amely Csíkszentdomokoson készült 2025-ben.
Kolozsvár művelődési élete újabb helyszínnel gyarapodott: március 30-án megnyitották a kalandos életű Sass Flóráról elnevezett szalont -. A szalon névadója, Sass Flóra (Florence Baker), híres magyar származású Afrika-kutató, aki Kolozsváron született. A Ludwig Roth utcában található ingatlanban korábban a Szőcs család élt – a szalon megnyitóján Szilágyi Enikő művésznő Szőcs Géza által összeállított verses-zenés műsorát adta elő - ezt követően beszélgetett Szebeni Zsuzsával,a szalon egyik megálmodójával László Tibor,a Kolozsvári Rádió riportere.
A műsor második felében Méra - Cifra lelkek forrásvize című produkcióról kérdezi Varga László Zoltánt, a Cifra együttes vezetőjét Rácz Éva. A kalotaszegi Méra község népzenéjét és néptáncait bemutató látványos előadásra, 2026. április 7-én, 19:00 órakor kerül sor a Kolozsvári Magyar Operában - ez tehát mai kínálatunk, tartsanak velünk!
Ma, nagypéntek hajnalán türelemmel viselt betegség következtében elhunyt életének 84. és papságának 60. évében Mons. Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Fodor József 1942. november 29-én született Vizsláson (Magyarország). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Tiszteletreméltó Márton Áron püspök szentelte pappá 1967. április 2-án. Segédlelkész volt a nagyvárad-újvárosi, majd a székesegyházi plébánián. Biharpüspökiben, a Szent József-telepi templomban szolgált plébánosként, végül pedig a székesegyházban. A püspökségen titkárként, irodaigazgatóként, később vikáriusként segítette a főpásztorok munkáját.
Az egyházmegye közlése szerint földi maradványait április 6-án, húsvéthétfőn, 17 órakor a nagyváradi székesegyházban ravatalozzák fel, majd 18 órakor szentmisét mutatnak be a lelki üdvéért. Temetési szentmiséje április 7-én, kedden, 11 órakor kezdődik, majd a székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra.
Húsvétra hangolódva Martinecz Márk János grafikusművész bibliai idézetekhez kapcsolódó grafikáiból nyílt kiállítás a bukaresti Liszt Intézet galériájában. A képeknek Lovas András református lelkész, missziói referens meditációja és Pálúr János orgonaművész, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatójának zongoraimprovizációja adott egyedi értelmezést. Kép, zene és szöveg összeolvadt és egy nyelvezetté vált az est folyamán. A megnyitón a közönség előbb megtekinthette a kiállítást, majd Pálúr János zongoraimprovizációja és Lovas András meditációja közben ismét a közönség elé kerültek kivetítve a fiatal grafikus munkái. Martinecz Márk János vallomása szerint a …mindazáltal című grafikai sorozat készítésekor a ciánkék nyomdafesték homogén felülete volt az a tér, amelyben szinte magától megjelent előtte a Gecsemáné kert, Jézus leborulása és gyötrődése. Mai nagypénteki egyórás rendhagyó adásunkban összeállítást hallhatnak a kiállításról. Az alkotókkal művészetükről és hitükről, valamint a vallás és a kultúra szoros kapcsolatáról beszélgettünk.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya, a Kriza János Néprajzi Társaság, valamint az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága közösen szervezett Kolozsváron Tudomány- és kutatástörténeti konferenciát.
Egyre nagyobb ellenszélben kell dolgozniuk a minőségi borokat előállító termelőknek – állítja Balla Géza, a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidékén, Ménesen gazdálkodó Kárpát-medencei hírű szaktekintély.
Ma az első magyar regény szerzőjéről, Dugonics Andrásról lesz szó, aki két nap híján kétszáznyolcvanöt éve, 1740. október 18-án született Szegeden. Ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba. A piarista szerzetes, író, egyetemi tanár egyébként a nyelvújítás terén is maradandót alkotott, ráadásul szembeszállt a kalapos királyként is emlegetett II. József 1784-ben kihirdetett nyelvi rendeletével, miszerint a latin helyett a német lett a hivatalos nyelv Magyarországon.
Kedves hallgatóink, október 16-án, csütörtökön műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a botfalusi adótorony körzetében középhullámon az…
Feltörte két fogvatartott a Târgu Jiu-i börtön informatikai rendszerét, és módosította a büntetésekkel, az intim látogatásokkal és a rabok vásárlásaival…
Egy modern, biztonságos és könnyen elérhető rendszer váltja fel jövő évben az egészségbiztosítások jelenlegi informatikai platformját – közölte szerdán az…
Oroszország egyéb alternatíva hiányában folytatja a „különleges hadműveletet” Ukrajnában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden egy…
A szlovák miniszterelnök ismét megvétózta az Európai Unió újabb szankciócsomagját Oroszország ellen – jelentette az Euronews. A csomag az orosz LNG-t, olaj-infrastruktúrát, kriptovaluta-platformokat és diplomaták mozgását célozná.
Robert Fico a vétót azzal indokolta, hogy amíg az EU-csúcs zárónyilatkozata nem tartalmaz konkrét politikai utasításokat az autóipari válság és az energiaárak kezelésére, addig nem hajlandó támogatni újabb szankciókat. A szlovák kormányfő szerint ezek az ügyek „általános frázisokkal” szerepelnek, miközben Ukrajna támogatása részletes döntéseket kap.
Szlovákia – Magyarországhoz hasonlóan – továbbra is erősen függ az orosz energiától, és Fico korábban is csak engedmények után támogatta a fosszilis energiahordozók kivezetését. Most az autóipari szabályozások módosítását is napirendre tűzné, különösen a belső égésű motorok 2035-ös betiltásának ügyét.
Szlovákia mellett Ausztria is akadályozza az új szankciók elfogadását. Bécs kérte egy feketelistára tett orosz vállalat, a Rasperia Trading részvényeinek feloldását, kompenzálandó az egyik legnagyobb osztrák bankot, a Raiffeisent az év elején egy moszkvai bíróságon elszenvedett 2,1 milliárd eurós jogi vereségért.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya, a Kriza János Néprajzi Társaság, valamint az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága közösen szervezett Kolozsváron Tudomány- és kutatástörténeti konferenciát.
A rendezvény célja az volt, hogy teret adjon a magyar néprajztudomány kutatásszemléleti, módszertani és történeti kérdéseinek megvitatására, valamint a legújabb kutatási eredmények bemutatására. A következő percekben László Tibor beszélget Péntek János nyelvészprofesszorral, aki többek között visszatekint a romániai néprajzkutatás elmúlt 35 évének történetére.
Egyre nagyobb ellenszélben kell dolgozniuk a minőségi borokat előállító termelőknek – állítja Balla Géza, a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörösbortermelő vidékén, Ménesen gazdálkodó Kárpát-medencei hírű szaktekintély.
Az Arad-hegyaljai Ópáloson pincészetet működtető, közel 150 hektárt művelő vállalkozó – akit a Magyar Bor Akadémia 2018-ban első külhoniként választott az év bortermelőjének – szerint az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok, a kiszámíthatatlan üzleti környezet, a konkurencia, a megváltozott fogyasztói szokások és a borivás elleni brüsszeli kampány kihívások elé állítja az ágazatot. Az akadályok ellenére a borkultúra és a történelmi hagyományok iránt elkötelezett borászok nem adják fel, és a mennyiség helyett a minőségre törekednek mind a bort, mind a vendégréteget illetően – mondja Balla Géza, akit Pataky Lehel Zsolt hívott fel telefonon.
Ma az első magyar regény szerzőjéről, Dugonics Andrásról lesz szó, aki két nap híján kétszáznyolcvanöt éve, 1740. október 18-án született Szegeden. Ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek a Tisza-parti városba. A piarista szerzetes, író, egyetemi tanár egyébként a nyelvújítás terén is maradandót alkotott, ráadásul szembeszállt a kalapos királyként is emlegetett II. József 1784-ben kihirdetett nyelvi rendeletével, miszerint a latin helyett a német lett a hivatalos nyelv Magyarországon.
A rendelet miatt sokan tiltakoztak, például számos szülő nem engedte iskolába a gyermekét, Dugonics András pedig nem volt hajlandó német nyelven oktatni az egyetemen. „Ropogott a német szó, hozzá nem szokhattak” – jegyezte fel akkoriban Dugonics, aki az idegen szavaknak nagy ellensége, az új szavaknak, magyaros mondásoknak, szokatlan jelzőknek, eredeti hasonlatoknak lelkes barátja volt. Azt vallotta, hogy „nincs a világon semmi, amit magyarul ki ne lehessen mondani, csak ésszel és tudománnyal forgolódjon az ember”.
Régi szavakat keltett életre, tájszavakat használt, ugyanakkor képzéssel és elvonással alkotott új szavakat is népszerűsített. A magyar irodalom jó néhány új kifejezést köszönhet neki, sőt a matematikai szaknyelvben még ma is használunk általa alkotott szavakat. Például azt, hogy egyenlet, gömb, gyök, hasáb, háromszög, henger, köb, sugár és kör; utóbbit egyébként a körék szóból rövidítette le, mivel világéletében szögedi tájszólásban beszélt. Mindezek mellett megemlíteném azt is, hogy a matematikai tárgyú műveiben egyetlen idegen szót sem használt a somma szón kívül, ami összeget jelent.
Most pedig ideje rátérni az Etelka című első valódi magyar regényre, amelyet 1786-ban fejezett be Dugonics. Bár a cselekmény a honfoglalás korában játszódik, II. József németesítő politikája ellen íródott, ezért a cenzúra csak két évvel később, 1788-ban engedélyezte a megjelenését. Mellesleg az Etelka név is ebben a regényben született, miután a szerző átalakította az ősi hun Etele férfinevet.
Dugonics András életének utolsó éveiben a történetírás és folklórkutatás iránt is érdeklődött, az ő nevéhez fűződik a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjtemény, amely két évvel a halála után, 1820-ban jelent meg.
Kedves hallgatóink, október 16-án, csütörtökön műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a botfalusi adótorony körzetében középhullámon az 1197-kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Feltörte két fogvatartott a Târgu Jiu-i börtön informatikai rendszerét, és módosította a büntetésekkel, az intim látogatásokkal és a rabok vásárlásaival kapcsolatos adatokat. Az Országos Börtönigazgatóság szerdai közleménye szerint tájékoztatták az esetről az illetékes szerveket, és ezzel párhuzamosan az intézményen belül is vizsgálják az incidens okát, és hogy kik tehetők felelőssé a helyzetért.
A börtönigazgatóság azt is megjegyezte, hogy eddig nem történt hasonló eset a romániai büntetés-végrehajtási intézetekben.
Befejeződött a kétsávos szederjesi alagút áttörése a Brassó és Segesvár közötti vasútvonalon – közölte szerdán a román állami vasúttársaság. A Maros megyében lévő alagút a szederjesi megálló és a héjjasfalvi vonatállomás között található, és teljes hossza meghaladja a 740 métert.
Az eddig elvégzett munka után következik a belső burkolat kiöntése, a specifikus vasúti felszerelések beépítése, valamint a befejező munkálatok elvégzése - közölte a CFR. Kiemelték, hogy az alagút megfelel a vasúti alagutak biztonságára vonatkozó követelményeknek: így oldalsó menekülőútvonalakkal, korlátokkal, vészvilágítással és polipropilénszálakkal megerősített, tűzálló burkolattal van ellátva. A korszerűsített vasútvonalon a tervek szerint a vonatok akár 160 km/órás sebességgel is közlekedhetnek majd.
A beruházás része annak a Rajna–Duna folyosó menti projektnek, amely által felújítják a Brassó és Simeria közötti vasútvonal Brassó–Segesvár közötti szakaszának Kaca–Segesvár alrészét. A kivitelezést a RailWORKS konzorcium végzi.
Az első földrengés reggel 7 óra 57 perckor történt Szatmár megyében és 4-es erősségű volt volt a Richter-skála szerint. A földmozgás 5 kilométeres mélységben következett be. Epicentruma 22 kilométerre volt Szatmárnémetitől, 34 kilométerre Nagybányától és 55 kilométerre Zilahtól.
Nem sokkal később, 8 óra 31 perckor Buzău megyében is észleltek egy 3,3-as erősségű földrengést. A földmozgás ezúttal 122,5 kilométeres mélységben következett be. Epicentruma 51 kilométerre volt Buzăutól, 52 kilométerre Focșani-tól, 68 kilométerre Sepsiszentgyörgytől és 73 kilométerre Brassótól.
Októberben eddig 14 földrengést észleltek Romániában, ezek erőssége 2 és 4 között volt a Richter-skálán.
Ukrajna támogatásának a lehető legerősebbnek kell maradnia, mert csak így tud helytállni a harcban – közölte szerdán a NATO főtitkára Brüsszelben. Mark Rutte a szövetséges országok védelmi minisztereinek találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte: az Ukrajnának nyújtott támogatásban kiemelt fontosságú a légvédelmi rendszerek, különösen az elfogó vadászgépek biztosítása, amelyek elengedhetetlenek a civil lakosság és létfontosságú infrastruktúra védelmében, a folyamatos orosz támadásokkal szemben. Elmondta: a katonai szövetség és az Európai Unió egy drónfal felállításában működik együtt, amely a tagországokat fogja védeni az esetleges drónbetörésektől. A NATO erős szövetség, sokkal erősebb, mint Oroszország – tette hozzá Mark Rutte NATO-főtitkár.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter pedig kijelentette: az Egyesült Államok azt várja, hogy egyre több ország egyre több fegyvert vásároljon tőle és adományozzon katonai eszközöket az ukrajnai konfliktus békés lezárása érdekében.
Egy modern, biztonságos és könnyen elérhető rendszer váltja fel jövő évben az egészségbiztosítások jelenlegi informatikai platformját – közölte szerdán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A CNAS közleménye szerint a jelenleg használt PIAS-platform mára elavult és egyre leterheltebb, így nem tud lépést tartani sem a betegek, sem az egészségügyi szolgáltatók igényeivel.
Az új, még fejlesztés alatt álló rendszer modern informatikai architektúrával fog rendelkezni, funkcionalitás tekintetében pedig felülmúlja a jelenlegit, és összekapcsolható lesz más egészségügyi informatikai rendszerekkel. Az új informatikai platform kifejlesztését uniós alapokból finanszírozzák, a projekt része az országos helyreállítási tervnek – közölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
Oroszország egyéb alternatíva hiányában folytatja a „különleges hadműveletet” Ukrajnában – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden egy sajtótájékoztatón. A Kreml szóvivője hangsúlyozta: „Így vagy úgy, de Oroszország biztosítani fogja érdekeit és el fogja érni kitűzött céljait”.
Egy nappal korábban, hétfőn Donald Trump amerikai elnök arról tett bejelentést, hogy az Izrael és a Hamász közötti békekötés után Oroszország Ukrajna elleni háborújára kíván koncentrálni. Trump péntekre várja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Házba, hogy többek között a nagy hatótávolságú Tomahawk rakéták Ukrajna esetleges rendelkezésére bocsátásáról tárgyaljanak. Peszkov a téma kapcsán csak annyit mondott, hogy erről az amerikai és az ukrán államfő találkozóját követően lesz időszerű nyilatkozni.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az április 1,6 százalékról 1 százalékra mérsékelte a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások elnevezésű jelentésében. A nemzetközi pénzintézet friss becslései szerint a román GDP növekedése 2026-ban csak 1,4 százalék lesz a tavasszal előrejelzett 2,8 százalék helyett.
A folyó fizetési mérleg hiánya az IMF prognózisa szerint az áprilisban becsült 7,6 százalék helyett idén a GDP 8 százaléka lesz, jövőre pedig 6,6 százalékra mérséklődik. Tavasszal a nemzetközi pénzintézet még a GDP 7,4 százalékra becsülte a folyó fizetési mérleg 2026-os hiányát. A jelentés szerint erre az évre 7,3 százalékos, jövőre 6,7 százalékos inflációra számít az IMF Romániában. Áprilisban 4,6 százalékos inflációt prognosztizált 2025-re a nemzetközi pénzintézet. A jelentése szerint a munkanélküliségi ráta idén 5,9 százalékra nő a tavalyi 5,4 százalékról, jövőre pedig 5,8 százalékra csökken.
A bukaresti stratégiai és előrejelzési bizottság legfrissebb becslései szerint a román GDP növekedése idén 0,6 százalékos, 2026-ban pedig 1,2 százalékos lesz.
A szlovák miniszterelnök ismét megvétózta az Európai Unió újabb szankciócsomagját Oroszország ellen – jelentette az Euronews. A csomag az orosz LNG-t, olaj-infrastruktúrát, kriptovaluta-platformokat és diplomaták mozgását célozná.
Robert Fico a vétót azzal indokolta, hogy amíg az EU-csúcs zárónyilatkozata nem tartalmaz konkrét politikai utasításokat az autóipari válság és az energiaárak kezelésére, addig nem hajlandó támogatni újabb szankciókat. A szlovák kormányfő szerint ezek az ügyek „általános frázisokkal” szerepelnek, miközben Ukrajna támogatása részletes döntéseket kap.
Szlovákia – Magyarországhoz hasonlóan – továbbra is erősen függ az orosz energiától, és Fico korábban is csak engedmények után támogatta a fosszilis energiahordozók kivezetését. Most az autóipari szabályozások módosítását is napirendre tűzné, különösen a belső égésű motorok 2035-ös betiltásának ügyét.
Szlovákia mellett Ausztria is akadályozza az új szankciók elfogadását. Bécs kérte egy feketelistára tett orosz vállalat, a Rasperia Trading részvényeinek feloldását, kompenzálandó az egyik legnagyobb osztrák bankot, a Raiffeisent az év elején egy moszkvai bíróságon elszenvedett 2,1 milliárd eurós jogi vereségért.
