Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Az elmúlt héten több székelyföldi városban is bemutatták a Székely Hadosztály történetei című ismeretterjesztő animációs dokumentumfilmet, Antal-Demes Szabolcs és Novák Tamás rendezők alkotását.
A film az első világháborút követő, összeomlás időszakába kalauzolja a nézőt, felidézve a Székely Hadosztály történetét és az első világháborút követő időszak emberi tapasztalatait. Az alkotás Gazda József író által Erdélyben gyűjtött történetekből is merít, közelebb hozva hozzánk a múlt emlékeit, a kor emberének döntéseit, veszteségeit, félelmeit és reményeit. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A témaválasztásról, a Székely Hadosztályról Novák Tamás társrendezőt kérdeztem.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz holnap lesz a magyar nyelv napja, majd november 15-én a magyar szórvány napja, és természetesen mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
November 13-át 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává a magyar országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tévő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt.
Ez annak idején hatalmas előrelépésnek számított, ugyanis sokáig a német volt a hivatalos nyelv Magyarországon, és a magyar nyelvről a felsőbb körökben úgy vélekedtek, hogy alkalmatlan a tudományok művelésére, sőt a magyar kancellária szerint hivatalos használatra sem volt alkalmas. Ezzel szemben az 1844-es rendelet többek között kimondta, hogy „az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki”.
A magyar nyelv napján számos oktatási, tudományos és kulturális intézménynél, anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezetnél ünnepelnek, és valószínűleg több helyen hivatkoznak majd jeles költőinkre, íróinkra, akik emlékezetes írásaikkal hódoltak az anyanyelvünknek. Most az egyik kedvencemet ragadom ki, amely Kosztolányi Dezsőtől származik: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok.”
Romániában egyébként 2015-től ünnepelhetjük hivatalosan a magyar nyelv napját, ami jelentős sikernek számít.
A magyar szórvány napját minden évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján tartják. De mit is jelent a szórvány? A magyar értelmező kéziszótár szerint idegen nyelvterületbe, valamint más vallásúak közé elszórtan beékelődött, más nyelvű, illetve felekezetű kisebb embercsoport.
A tömbmagyarságban élők közül sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehet úgy végigsétálni egy településen, hogy szinte alig hallasz magyar nyelvet az utcán, sőt az üzletekben sem tudsz beszélni az anyanyelveden.
Én tizennyolc éves koromig a tömbmagyarságban éltem, majd hét évet töltöttem Marosvásárhelyen, onnan pedig Temesvárra, a nagyvárosi szórványba költöztem, és csak ott értettem meg igazán, mit jelent ez a kifejezés. Utána volt egy kilenc hónapos svájci kitérőm, így a diaszpóra fogalmába is belekóstoltam, míg tavaly júniustól az anyaországban, vagyis Magyarországon próbálok boldogulni.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb kihívás elé állíthatja a munkaerőpiacot, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszert – figyelmeztetett Silviu Vîrva, az Országos Statisztikai Intézet alelnöke.
Az intézet adatai szerint 2026. január elsején Románia lakossága 19 millió fő volt, ennek közel 26 százaléka, mintegy 4 millió 890 ezer ember pedig már betöltötte a 60. életévét. Míg tíz évvel ezelőtt 100 fiatalra 112 idős ember jutott, ez az szám idén már 135.
Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Svédország biztos abban, hogy Törökország hozzá fog járulni NATO-csatlakozásához, viszont nem fogja tudni teljesíteni Ankara minden feltételét – jelentette ki tegnap Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.
Elfogatóparancsot adtak ki Sorin Oprescu volt fővárosi polgármester nevére, miután a rendőrség hiába kereste a bejelentett lakcímén. Az egykori elöljárót tegnap jogerősen 10 év és 8 hónap börtönbüntetésre ítélték vesztegetés elfogadása, bűnszervezet létrehozása és hivatali visszaélés miatt.
A háborús veteránok ‘a román hadsereg becsületének és méltóságának élő kifejeződései’, és igazi nagykövetei Romániának a szövetségesekkel és partnerekkel való viszonyában – üzente ma Klaus Johannis államelnök a veteránok napja alkalmából.
Új nyomatott hetilap jelent meg Székelyföldön Heti Hírmondó néven, miután a Magyarországról finanszírozott Erdélyi Médiatér Egyesület drasztikus döntése nyomán január 1-től több erdélyi magyar napilap és hetilap felfüggesztette a nyomtatásban való megjelenését.
Svédország biztos abban, hogy Törökország hozzá fog járulni NATO-csatlakozásához, viszont nem fogja tudni teljesíteni Ankara minden feltételét - jelentette ki tegnap Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.
A kormányfő elmondta: Törökország egyrészt megerősítette, hogy a stockholmi vezetés megtette, amit ígért, másrészt olyan dolgokat követel, amelyeket Svédország nem tud, vagy nem kíván megadni. Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés húzódozását azzal indokolja, hogy a két tagjelölt állam "terrorszervezeteket" támogat, mint például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Június végén már megoldódni látszott a vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak.
Ma reggel 10 órakor nyitotta meg a fejlesztési minisztérium a pályázati kiírást arra az összesen 2,7 milliárd eurós önkormányzati alapra, amelyből a települések fejlesztését és zöldebb infrastruktúráját finanszírozza a szaktárca. Az első egy órában 784 kérés érkezett, összesen több mint 500 millió euró értékben – jelentette be Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter. A minisztérium az épületek és tömbházlakások energiatakarékossá, földrengésbiztossá és tűzbiztossá tételét is finanszírozza, összesen 2,8 milliárd euróval.Az önkormányzatok egyszerűen és átláthatóan, digitálisan pályázhatnak a minisztérium által biztosított felületen. A fejlesztési minisztérium az önkormányzatoknak szánt, összesen 2,73 milliárd eurós költségvetésből 5.522 fiataloknak, orvosoknak és tanároknak szánt, környezetbarát lakást épít országszerte, illetve 1.091 kilométer bicikliutat, fejleszti a zöldebb, környezetbarát közlekedést 1.135 elektromos és környezetbarát autóbusz és egyéb tömegközlekedési eszköz beszerzésével, amelyhez 13.200 töltőállomást is biztosít, és a vidéki középületek felújítását is támogatja.
Kitart a többkulcsos adórendszer bevezetése mellett Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint az ország jelenleg csak ámítja magát a jelenlegi egykulcsos adóval, az ugyanis már rég nem egykulcsos. A nagyobbik kormánypárt elnöke jelezte ugyanakkor, az adótörvénykönyv módosítására készülnek.A szociáldemokrata elnök szerint június 1-jéig meg kellene hozni több adóügyi intézkedést, hogy a jövő évi állami költségvetést ezekre lehessen építeni, tekintettel arra, hogy az adótörvénykönyv módosításait hat hónappal a hatályba lépés előtt kell végrehajtani. Hangsúlyozta, a kormány nem fog új adókat és illetékeket bevezetni az elkövetkező időszakban, viszont javult az adóbeszedés szintje és üteme.
Negyven lejre emelte tegnapi ülésén a kormány a családorvosoknak oltásonként járó összeget – közölte Ioana Mihăilă egészségügyi miniszter.
A tárcavezető szerint a tíz lejes emelést az egészségügyi kellékek árának emelkedése indokolja. A díjszabás szeptember 30-áig érvényes.
A szaktárca vezetője megerősítette: kifizetik a páciensek előjegyzéséért járó összeget is, amely – a jelentkezők számának függvényében – 30, 50 és 60 lej fejenként. Ioana Mihăilă szerint a programban mintegy 3 ezer családorvos vesz részt. Ők a Johnson&Johnson termékével oltanak.
Európában tavaly az utasszállító repülőgépek jelentős része késésekkel közlekedett.
Majdnem minden harmadik utasnak pontatlanul indult a gépe a légi utasok jogaival foglalkozó, németországi székhelyű vállalat, az AirHelp kutatása szerint. A késések és a járatkiesések a 2022-es évben mintegy 244 millió embert érintettek Európában, ami az összesen repülőre szállt 795 millió légi utas 31 százalékát jelenti. A késésekkel érintettek aránya a koronavírus-világjárvány előtti évben, 2019-ben csak 24 százalék volt, amikor a kiszolgált utasok száma még jóval magasabb, 1 milliárd fölött volt. Tomasz Pawliszyn, az AirHelp vezetője elmondta, hogy különösen a nyári időszakban vált világossá, hogy a repülőterek és a légitársaságok nincsenek felkészülve a légi közlekedés járvány utáni fellendülésére.
A februári 5,7%-ról 5,5%-ra csökkent a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta márciusban - közölte ma az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Márciusban 464.000-re volt tehető a munkanélküliek (15 és 74 év közöttiek) száma, tehát csökkent az előző hónaphoz mérten, amikor 478.000 személy szerepelt a nyilvántartásban. A nők körében 0,5 százalékponttal alacsonyabb volt a munkanélküliség, mint a férfiaknál (a nőknél 5,2 százalék, férfiaknál 5,7 százalék). A 25 és 74 év közöttiek körében 4,4%-os munkanélküliségi rátát becsültek az idei év harmadik hónapjára (4,6% a férfiaknál és 4,2% a nőknél), ez a korosztály tette ki a munkanélküliek összlétszámának 75,1 százalékát.
A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított aránya.
2021-től a kizárólag vagy nagyrészt saját fogyasztásra termelő gazdákat nem sorolják a foglalkoztatottak közé – jegyzi meg az INS.
"
["post_title"]=>
string(99) "INS: 5,7%-ról 5,5%-ra csökkent a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta márciusban"
["post_excerpt"]=>
string(143) "2021-től a kizárólag vagy nagyrészt saját fogyasztásra termelő gazdákat nem sorolják a foglalkoztatottak közé – jegyzi meg az INS."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(85) "ins-57-rol-55-ra-csokkent-a-szezonalisan-kiigazitott-munkanelkulisegi-rata-marciusban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-04-29 11:58:24"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-04-29 08:58:24"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=401708"
["menu_order"]=>
int(18743)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[7]=>
object(WP_Post)#3696 (24) {
["ID"]=>
int(422524)
["post_author"]=>
string(3) "234"
["post_date"]=>
string(19) "2023-01-08 07:00:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-01-08 05:00:00"
["post_content"]=>
string(615) "
Mai egyházi műsorunkban Kecskés Csaba marosvásárhelyi unitárius lelkész hirdet igét.
Az erről szóló törvényt tegnap szavazta meg a zágrábi parlament.
A horvát közszolgálati televízió (HRT) jelentése szerint a jogszabályt 117 igen szavazattal, 13 nem szavazat ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a nemzetgyűlés.
A jogszabály értelmében az árakat szeptember 5-től kunában és euróban is ki kell majd írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig érvényben marad. A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától - költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az Európai Unió Tanácsának végleges döntése Horvátország euróövezeti csatlakozásáról júniusban várható.
Elfogatóparancsot adtak ki Sorin Oprescu volt fővárosi polgármester nevére, miután a rendőrség hiába kereste a bejelentett lakcímén. Az egykori elöljárót tegnap jogerősen 10 év és 8 hónap börtönbüntetésre ítélték vesztegetés elfogadása, bűnszervezet létrehozása és hivatali visszaélés miatt.
Úgyszintén köröznek két másik személyt, aki érintett az ügyben: a temetők kezelésével foglalkozó igazgatóság volt vezetőjét, Bogdan Popát, valamint Romeo Albu üzletembert, aki az ügyészek szerint közvetített az egykori főpolgármester megvesztegetésében.
Az Oprescu-per elítéltjei közül hárman kerültek rácsa mögé eddig, köztük a volt fővárosi polgármester egykori sofőrje, Cristian Stanca. Őt jogerősen 7 év és 2 hónap szabadságvesztésre ítélték bűnszervezet létrehozása és vesztegetés elfogadásában való bűnrészesség miatt.
A háborús veteránok 'a román hadsereg becsületének és méltóságának élő kifejeződései', és igazi nagykövetei Romániának a szövetségesekkel és partnerekkel való viszonyában - üzente ma Klaus Johannis államelnök a veteránok napja alkalmából.
"
["post_title"]=>
string(50) "Köszönetet mondott Johannis a veteránok napján"
["post_excerpt"]=>
string(268) "A háborús veteránok 'a román hadsereg becsületének és méltóságának élő kifejeződései', és igazi nagykövetei Romániának a szövetségesekkel és partnerekkel való viszonyában - üzente ma Klaus Johannis államelnök a veteránok napja alkalmából."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(46) "koszonetet-mondott-johannis-a-veteranok-napjan"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-04-29 11:55:25"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-04-29 08:55:25"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=401706"
["menu_order"]=>
int(18747)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3830 (24) {
["ID"]=>
int(422605)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2023-01-07 12:49:09"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-01-07 10:49:09"
["post_content"]=>
string(857) "
Új nyomatott hetilap jelent meg Székelyföldön Heti Hírmondó néven, miután a Magyarországról finanszírozott Erdélyi Médiatér Egyesület drasztikus döntése nyomán január 1-től több erdélyi magyar napilap és hetilap felfüggesztette a nyomtatásban való megjelenését.
A Transtelex beszámolója szerint a székelyudvarhelyi Matula Média Kft. által kiadott Heti Hírmondó első száma január 6-án jelent meg. Geréb László tulajdonos elmondta, hogy a Heti Hírmondó nem a Heti Hirdető jogutódja, de az ő olvasótáborukat célozzák meg, így magazinos tartalmú újságot fognak kiadni. A Matula Média alaptevékenysége a Magyarországon kiadott lapok forgalmazása.
Svédország biztos abban, hogy Törökország hozzá fog járulni NATO-csatlakozásához, viszont nem fogja tudni teljesíteni Ankara minden feltételét - jelentette ki tegnap Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.
A kormányfő elmondta: Törökország egyrészt megerősítette, hogy a stockholmi vezetés megtette, amit ígért, másrészt olyan dolgokat követel, amelyeket Svédország nem tud, vagy nem kíván megadni. Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés húzódozását azzal indokolja, hogy a két tagjelölt állam "terrorszervezeteket" támogat, mint például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Június végén már megoldódni látszott a vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak.
