A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
A reformáció napját megelőző hétvégén emlékeztek meg a zimándközi református templom felszentelésének 30. évfordulójáról.
Az Arad melletti település református közössége szórványgyülekezetnek számít, a hívek száma néhány tucatnyi, és többségük az 1970-es, '80-as években a Szilágyságból Arad megyébe települt reformátusok leszármazottai, kiegészülve néhány fiatal, a megyeszékhelyről nemrég kiköltözött családdal. A zimándközi reformátusok összetartó közösséget alkotnak, egy régi házból kialakított templomuknak gondját viselik, a környékbeli testvérgyülekezetekkel együtt ünnepelnek, és ha kell, a közösségi munkából is kiveszik a részüket. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdető Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a tömbben élőknek is el kell látogatniuk a szórványba, ahol a hit, az imádság többszörös erővel bír. Pataky Lehel Zsolt összeállítása az ünnepségen készült.
2016. november 3-án kopogtam be Önökhöz először a rádió hullámhosszán, és alig hiszem el, hogy azóta eltelt tíz esztendő. Hálás vagyok Önöknek, hogy hétről hétre meghallgatták az anyanyelvünkkel kapcsolatos eszmefuttatásaimat, remélem, sikerült hasznos, akár azonnal gyakorlatba ültethető információkat megosztanom.
Már az első részben kihangsúlyoztam, hogy magázódó stílust fogok használni, az elhatározásom mellett pedig azóta is kitartottam, legalábbis ebben a rovatban. A Szövegkovács Facebook-oldalán két-három éve átváltottam a tegeződős változatra, ami szokatlan volt az elején, de nem bántam meg, sőt a követők is elfogadták. Itt viszont továbbra is marad a szokásos megszólítás.
Mi történt az elmúlt tíz évben? A Szövegkovács megjelentetett öt kiadványt Szóbuborékok, Anyanyelvi villámtanácsok, Rendőr-e a fekvőrendőr?, Olvasóból korrektor, illetve Szelfizzünk Bernadett-tel címmel, elsősorban azért, hogy közelebb vigye a helyesírást az olvasóhoz a lehető legjátékosabb módon, egy pillanatig sem feledkezve meg az anyanyelvünk iránti tiszteletről. Emellett különféle kiadványok megjelenésénél is bábáskodtunk, és bár egyre több jel kezdett arra utalni, hogy nincs szükség helyesírás-ellenőrzésre, kitartottunk az eredeti elképzelésünk mellett, ugyanakkor egyre erősebbé vált bennünk az a meggyőződés, hogy továbbra is szükség van saját gondolatokra alapozott szövegekre.
Miért használtam többes számot? A Szövegkovácsot a korrektorként dolgozó első unokatestvéremmel, Kósa Erikával alapítottam 2012 nyarán, azaz lassan tizenöt éve, emellett Horváth Évával, a Maros megyei Népújság korrektorával, illetve Benedek-Székedy Sándorral, a Hargita Népe című napilap olvasószerkesztőjével is dolgoztam együtt. Természetesen még felsorolhatnék jó néhány személyt, aki fontos szerepet játszott például egy kiadvány megjelenésénél, idő híján azonban kénytelen vagyok visszafogni magam.
Mit tartottunk mindvégig szem előtt? Egy Sebő Ferenctől származó idézetet, amely így szól: „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg, nem is őrizni, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket”. A Szövegkovács esetében a hagyomány szót az anyanyelv helyettesíti, amelyet akkor tarthatunk tisztán, ha nap mint nap figyelünk rá.
A mai rész vége felé közeledve szeretném megköszönni Forró László kollégámnak a támogatást, illetve a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének a lehetőséget és a bizalmat.
Luca Niculescu kormányfő csütörtökön délelőtt a Victoria palotában tárgyalt Elbridge Colby amerikai védelmi miniszter helyettessel a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség és a Fekete-tengeri biztonság megszilárdításáról.
A miniszterelnök közölte, hogy Románia érdekelt a hangsúlyosabb amerikai katonai és gazdasági jelenlétben Románia területén. Az amerikai védelmi miniszter helyettesét szerdán fogadta Nicuşor Dan államfő is, aki hangsúlyozta, jelenleg a Fekete-tenger az egyik legveszélyesebb és instabilabb térség, Románia pedig számít az Egyesült Államok és a szövetségesek állandó elkötelezettségére.
A félelem rendszere címmel tudományos konferenciát szervezett október 27-én és 28-án a bukaresti Liszt Intézet.
A rendezvényen történészek és szociológusok mutatták be az 1956-os magyarországi forradalom romániai következményeit a politikai megtorlás, a társadalom, a tudomány, az egyházak és a kulturális élet összefüggéseiben. A konferencia második napján megnyitották a Márton Áron életét bemutató vándorkiállítást, amelynek anyagát a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum állította össze. A kiállítást Lázár Csilla, a múzeum igazgatója, Kissné Hlatki Katalin Magyarország bukaresti nagykövete és Aurel Percă bukaresti római katolikus érsek-metropolita nyitotta meg. Borbély Tamás járt a helyszínen.
Az éjjel és a reggeli órákban a Gázai övezetből indított mintegy 250 rakéta 90 százalékát elfogta a Vaskupola légvédelmi rendszer, de rakéta csapódott két lakóházba az övezettől északra található Askelónban, egy család négy tagja megsebesült. Az övezetből indított eddigi lövedékek hét izraelit sebesítettek meg – jelentette az izraeli katonai rádió.
Az Arad megyei Vingára látogatott tegnap Iliana Iotova, a Bolgár Köztársaság alelnöke, aki részt vett a bolgár közösség ünnepségén, többek közt a vingai római katolikus templom felszentelésének 130. évfordulója alkalmából szervezett eseményen.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bejelentette, hogy vizsgálódik a márciusban Ozsdola határában kilőtt medve ügyében. A DNA hivatali visszaélés gyanújával indított eljárást.
A román légierő megkezdte az orosz gyártmányú, izraeli segítséggel felújított MiG-21 Lancer típusú vadászrepülőgépek kivonását a szolgálatból. Az Aviatia Magazin…
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén és jövőre is 3,5 és 4,5 százalék közötti – a korábban vártnál magasabb – gazdasági növekedésre számít, így a nemzetközi pénzintézet javította a Romániára vonatkozó korábban közölt prognózisát.
A B9-csúcson részt vevő országok „erősebb előretolt NATO-jelenlétet” szeretnének a térségben, ami erősebb védelmet is jelent a régió számára – jelentette ki Andrzej Duda lengyel államelnök, aki Klaus Iohannis román államfő mellett kezdeményezője és házigazdája volt a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójának.
Továbbra is lezárva tartják az Erdélyt a fővárossal összekötő 7-es országút egy szakaszát Vâlcea megyében. A heves esőzések miatt felgyűlt víz még tegnap délután öntötte el az utat Călimănești településen, ezért a hatóságok kénytelenek voltak leállítani a forgalmat.
Noha eredetileg úgy becsülték, hogy a közlekedés 19 óra környékén újraindulhat, a rendőrség ma déli közlése szerint ez még nem történt meg. A tűzoltók közlése szerint 50-60 centiméternyi víz áll az úttesten. A forgalmat elterelték, az autósok torlódásra számíthatnak Călimănești-nél, a 7-es országúton.
Újabb tiltakozásokat helyeztek kilátásba az egészségügyi alkalmazottak, mivel elégedetlenek, hogy csak bizonyos szakmai kategóriák részesültek béremelésben. A gondozók és a betegszállítók bére alig nőtt az utóbbi három évben, annak ellenére, hogy a járvány ideje alatt az orvosokkal és az asszisztensekkel megegyező körülmények között dolgoztak.
A SANITAS szakszervezeti szövetség kolozsvári vezetője, Ovidiu Bota emlékeztetett, hogy a kormány ígéretei és a törvényi szabályozások ezekre a kategóriákra is vonatkoztak, esetükben azonban kevés ígéretet váltottak be. Ezért szerdán Bukarestben tiltakozó felvonulást szerveznek, amelyre, Ovidiu Bota szerint, mintegy 10 ezer alkalmazott jelezte részvételi szándékát.
Az éjjel és a reggeli órákban a Gázai övezetből indított mintegy 250 rakéta 90 százalékát elfogta a Vaskupola légvédelmi rendszer, de rakéta csapódott két lakóházba az övezettől északra található Askelónban, egy család négy tagja megsebesült. Az övezetből indított eddigi lövedékek hét izraelit sebesítettek meg – jelentette az izraeli katonai rádió.
Izrael déli részén, a Gázai övezet 40 kilométeres körzetében zárva vannak az oktatási intézmények, és az emberek csak olyan munkahelyekre mehetnek be, ahol megfelelő óvóhelyre tudnak menni légvédelmi riadó esetén.
Az izraeli légierő megpróbálja csakis katonai célpontok ellen irányozni rakétáit: rakétákat készítő üzemeket, kiképzőhelyeket és raktárakat vesznek célba, illetve az éppen kilövésre készülő fegyvereseket.
153 célpontot támadtak, köztük egy támadóalagutat az izraeli határkerítés közelében, a Hamász irodáját egy 8 emeletes épületben és a radikális iszlamista szervezet központi hírszerző egységét az övezet déli részén.
A Hamász azért kezdett rakétatámadásokat Izrael ellen, mert az iszlám Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyén, a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetnél hétfőn erőszakos összecsapások törtek ki, amikor izraeli rendőrök hatoltak be a Templom-hegyre.
Az elmúlt héten közel 140 ezer új akut légúti fertőzéses esetet regisztráltak az országban – közölte az egészségügyi miniszter egy péntek esti televíziós műsorban. Alexandru Rafila ugyanakkor emlékeztetett, hogy 2020-ban olyan hét is akadt, amikor összesen 170 ezer megbetegedést jelentettek.
Az idei vírusszezon körülbelül egy hónappal korábban kezdődött, mint más években. A jelentés szerint 25 haláleset történt a felső légúti fertőzések miatt, egyik páciens sem volt beoltva influenza ellen.
A miniszter szerint a legdrámaibb eset egy 7 hónapos csecsemőé volt. A miniszter szerint a következő héten is az esetszámok növekedésére kell számítani. Rafila azt tanácsolja a lakosságnak, hogy vegyék fel az influenza elleni oltást.
Szakértők szerint az idei vírusszezon sokkal intenzívebb, mint más években, de valószínűleg korábban véget is ér. Főleg a kisgyermekeket érintik a felső légúti megbetegedések, a romániai gyermekorvosok szerint az elmúlt 10 év egyik legnagyobb megbetegedési hullámát okozhatja a vírusidény szerte Európában.
Az Arad megyei Vingára látogatott tegnap Iliana Iotova, a Bolgár Köztársaság alelnöke, aki részt vett a bolgár közösség ünnepségén, többek közt a vingai római katolikus templom felszentelésének 130. évfordulója alkalmából szervezett eseményen.
Az alelnök asszonyt arról faggatták a jelenlévő újságírók, hogy Bulgária milyen feltételek mellett támogatná Észak-Macedónia csatlakozását az Európai Unióhoz. 'Mi most semmi mást nem kérünk a szomszédainktól, csak azt, hogy ők is tegyenek eleget ugyanazoknak a kritériumoknak, amelyeknek mi is eleget tettünk' - jelentette ki a bolgár alelnök.
"
["post_title"]=>
string(55) "Vingára látogatott a Bolgár Köztársaság alelnöke"
["post_excerpt"]=>
string(269) "Az Arad megyei Vingára látogatott tegnap Iliana Iotova, a Bolgár Köztársaság alelnöke, aki részt vett a bolgár közösség ünnepségén, többek közt a vingai római katolikus templom felszentelésének 130. évfordulója alkalmából szervezett eseményen. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(48) "vingara-latogatott-a-bolgar-koztarsasag-alelnoke"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-06-13 11:22:53"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-06-13 08:22:53"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=415872"
["menu_order"]=>
int(18193)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[5]=>
object(WP_Post)#3690 (24) {
["ID"]=>
int(415870)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2022-06-13 11:05:38"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-06-13 08:05:38"
["post_content"]=>
string(1146) "
Letette a hivatali esküt az Alkotmánybíróság három új tagja Klaus Johannis államfő előtt, a részben megújult testület pedig új elnököt is választott szombaton Marian Enache személyében.
Az Alkotmánybíróság tagjainak mandátuma kilenc évre szól. A testületbe háromévente nevezhet ki egy-egy tagot a Képviselőház, a Szenátus és az államfő.
A kétkamarás parlamenttől a nagykoalíció jelöltjei - a Szenátus részéről a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) által javasolt Iuliana Scântei, a jogi bizottságának elnöke, a Képviselőház részéről pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) által jelölt Bogdan Licu, a legfőbb ügyész helyettese - kapott kilencéves alkotmánybírói megbízást. Johannis az elnöki hivatal jogi osztályának eddigi vezetőjét, Mihaela Ciochina elnöki tanácsost nevezte ki alkotmánybírónak. Marian Enache a volt szociáldemokrata házelnök Valer Dorneanut váltja az Alkotmánybíróság élén.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bejelentette, hogy vizsgálódik a márciusban Ozsdola határában kilőtt medve ügyében. A DNA hivatali visszaélés gyanújával indított eljárást.
Az ügyészség a medvevadászat engedélyezésével kapcsolatos iratok törvényességét vizsgálja. Egyelőre úgynevezett in rem eljárás zajlik, vagyis a hivatali visszaélés gyanújának megalapozottságára keresnek bizonyítékokat.
Mint ismert, korábban a kézdivásárhelyi ügyészség is bejelentette, hogy orvvadászat és jogtalan fegyverhasználat gyanújával vizsgálódik ebben az ügyben.
Az Agent Green természetvédő szervezet azt állítja, hogy az általuk Arthur néven számon tartott 17 éves hím medvét egy törvénytelenül szervezett trófeavadászaton lőtte ki a liechensteini uralkodóház Ausztriában élő tagja. A vadászat hatalmas nemzetközi visszhangot is kiváltott.
A román légierő megkezdte az orosz gyártmányú, izraeli segítséggel felújított MiG-21 Lancer típusú vadászrepülőgépek kivonását a szolgálatból.
Az Aviatia Magazin repülési szakportál szerint tavaly ősszel lejárt a MiG-ek karbantartásáról szóló szerződés, amelyet a bukaresti védelmi minisztériummal kötött a bákói Aerostar hadiipari céggel. A több mint 60 éve szolgálatban lévő, az 1990-es években a Lancer-program keretében korszerűsített vadászrepülőgépekről most leszerelik a kényesebb, illetve újrahasznosítható műszereket, és elhelyezik őket hosszú távú megőrzésre a 95-ös bákói légibázison.
A legfelsőbb védelmi tanács tavalyi döntése szerint a román légierőnél még használatban lévő MiG-21 Lancerek szolgálati ideje idén májusban jár le.
Elvben felmerült, hogy Románia átadja a még működő repülőket Ukrajnának, csakhogy az izraeliekkel kötött szerződés értelmében a harci gépeket a Lancer-programban végrehajtott korszerűsítés nélkül engedhetné át harmadik félnek.
A román légierő amerikai gyártmányú, használt F-16-osokkal helyettesíti a MiG-eket. Eddig 17 darab felújított szerzett be Portugáliától, és további 32-re kötött szerződést Norvégiával.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén és jövőre is 3,5 és 4,5 százalék közötti – a korábban vártnál magasabb - gazdasági növekedésre számít, így a nemzetközi pénzintézet javította a Romániára vonatkozó korábban közölt prognózisát.
Az IMF április közepén jelentősen, 4,8 százalékról 2,2 százalékra csökkentette az idei gazdasági növekedési várakozását, így a mostani prognózis magasabb az áprilisban közölthöz képest.
"
["post_title"]=>
string(93) "Az IMF a korábban vártnál magasabb gazdasági növekedésre számít az idén és jövőre"
["post_excerpt"]=>
string(264) "A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén és jövőre is 3,5 és 4,5 százalék közötti – a korábban vártnál magasabb - gazdasági növekedésre számít, így a nemzetközi pénzintézet javította a Romániára vonatkozó korábban közölt prognózisát. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(81) "az-imf-a-korabban-vartnal-magasabb-gazdasagi-novekedesre-szamit-az-iden-es-jovore"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-06-13 11:04:41"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-06-13 08:04:41"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=415868"
["menu_order"]=>
int(18197)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3721 (24) {
["ID"]=>
int(415861)
["post_author"]=>
string(3) "115"
["post_date"]=>
string(19) "2022-06-12 09:00:00"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-06-12 06:00:00"
["post_content"]=>
string(693) "
Hallgassa meg Márk László-Gyula négyfalusi református lelkipásztor igehirdetését!
Magyarország azt várja el Ukrajna vezetőitől, tegyenek meg mindent azért, hogy a magyarokat ért támadások és atrocitások befejeződjenek – nyilatkozta Menczer Tamás, magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a Kossuth Rádiónak.
Az államtitkár arra reagált, hogy az utóbbi napokban magyar zászlókat és feliratokat távolítottak el a munkácsi járásban, valamint azonnali hatállyal felbontották a munkácsi magyar tannyelvű iskola köztiszteletben álló igazgatója, Schink István munkaszerződését.Menczer Tamás kifejtette: a háború előtt “már folyamatos volt a magyar nemzeti közösség jogfosztása Kárpátalján”, ezt mutatta az anyanyelvhasználati lehetőségek és az anyanyelvi oktatás szűkítése is.
A B9-csúcson részt vevő országok "erősebb előretolt NATO-jelenlétet" szeretnének a térségben, ami erősebb védelmet is jelent a régió számára - jelentette ki Andrzej Duda lengyel államelnök, aki Klaus Iohannis román államfő mellett kezdeményezője és házigazdája volt a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójának.
A közép- és kelet-európai NATO-tagállamok elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót, ugyanakkor a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének tartós megerősítését szorgalmazzák – mutat rá a B9-ek pénteki, bukaresti államfői értekezletén elfogadott közös nyilatkozat.
Továbbra is lezárva tartják az Erdélyt a fővárossal összekötő 7-es országút egy szakaszát Vâlcea megyében. A heves esőzések miatt felgyűlt víz még tegnap délután öntötte el az utat Călimănești településen, ezért a hatóságok kénytelenek voltak leállítani a forgalmat.
Noha eredetileg úgy becsülték, hogy a közlekedés 19 óra környékén újraindulhat, a rendőrség ma déli közlése szerint ez még nem történt meg. A tűzoltók közlése szerint 50-60 centiméternyi víz áll az úttesten. A forgalmat elterelték, az autósok torlódásra számíthatnak Călimănești-nél, a 7-es országúton.
