Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
A Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordult a Romsilva átszervezése miatt a Silva szakszervezeti szövetség. Szerintük az állami erdészeti igazgatóság átszervezése működésképtelenné teheti a vállalatot és veszélybe sodorhatja az állami erdővagyont.
A szakszervezeti szövetség képviselői közleményükben hangsúlyozzák: a kormány határozata 41-ről 19-re csökkenti a Romsilva erdészeti igazgatóságainak számát, és regionális szervezeti modellt vezet be, azonban a környezetvédelmi minisztérium nem mutatott be olyan szakmai elemzést vagy hatástanulmányt, amely igazolná, hogy a választott szervezeti struktúra a legmegfelelőbb. A szakszervezet úgy véli, hogy a túlméretezett regionális egységek létrehozása megszakíthatja az évtizedek alatt kialakult működési kapcsolatokat, ezért az átszervezést le kellene állítani, és a független audit következtetéseinek figyelembevételével újra kellene értékelni.
A Silva közlése szerint korábban az audit hét lehetséges modellt vizsgált 14 gazdasági, területi, irányítási és környezetvédelmi szempont alapján, és a 26 regionális igazgatóságból álló szerkezetet találta a legmegfelelőbbnek.
A szakszervezet szerint azért fordultak az ügyben a CSAT-hoz, mert a nemzetbiztonsági törvény a természeti erőforrások és az erdőállomány veszélyeztetéséhez, károsításához vagy pusztulásához vezető cselekedeteket és mulasztásokat is nemzetbiztonsági fenyegetésként határozza meg.
Frissített belső szabályzat alapján működnek a hazai közoktatási intézmények a hétfőn, szeptember 7-én kezdődő új tanévben. A változások többek között a fegyelmi szabályokat, az öltözködést és a mobiltelefonok használatát érintik.
A hiányzások igazolására továbbra is legfeljebb 40 alkalommal van lehetőség, de ez nem haladhatja meg a tanórák számának 20 százalékát. A mobiltelefonok használatát az általános iskolákban az intézmény akár a teljes tanítási napra is megtilthatja, középiskolákban viszont a jogszabály csak a tanórák idején korlátozza a használatot. Az öltözködésre vonatkozó szabály szerint a diákoknak megfelelő és tisztességes öltözéket kell viselniük. Az Országos Diáktanács arra biztatja a diákokat, hogy ha jogaik sérelmét vagy visszaélést tapasztalnak, forduljanak az iskola diáktanácsának képviselőihez, akik az ügyet az intézmény vezetőségével is megvitathatják. A szülőknek továbbra is kötelességük biztosítani, hogy gyermekük rendszeresen részt vegyen a kötelező oktatásban.
Oroszország nem a konfliktus befagyasztására törekszik, hanem a háború lezárására, valamint egy tartós béke megteremtésére mind Ukrajnában, mind Európában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet biskeki csúcstalálkozója után.
Moszkva kész konkrét és érdemi tárgyalásokra az ukrajnai háború lezárásáról, ha valaki új lendületet tud adni a jelenleg megrekedt folyamatnak – mondta Putyin, aki ugyanakkor azt is közölte, hogy az orosz hadsereg folytatja és fokozza offenzíváját Ukrajnában, és továbbra is támadja az ukrán katonai, logisztikai és energetikai célpontokat. Az orosz elnök élesen bírálta Volodimir Zelenszkijt is, és az ukrán dróntámadásokat „állami terrorizmusnak” nevezte.
Egyhangúlag megszavazta szerdán a szenátus oktatási bizottsága annak a rendelkezésnek az eltörlését, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy külön felvételi vizsgát szervezzenek. A törvénytervezetet a szenátus plénumának is meg kell még vitatnia.
A jogszbály szeptember 1-jén hatályba lépett előírása szerint a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezhetnek a kilencedik osztályos helyek legfeljebb felére az országos képességfelmérő vizsgát követően. A rendelkezés hatályon kívül helyezését Daniel Funeriu és Mircea Miclea volt oktatási miniszterek, valamint a diáktanács és a szülői szervezet képviselői is támogatták.
A szenátus oktatási bizottsága tagjai abban is megállapodtak, hogy az oktatási minisztérium és a parlamenti pártok részvételével munkacsoportot hoznak létre a nyolcadik osztály végi országos képességfelmérő vizsga átalakítására.
Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója az élen végzett a francia törvényhozási választások második fordulójában, de elvesztette az abszolút többséget a nemzetgyűlésben – derül ki a francia belügyminisztérium hétfőre virradóra közzétett hivatalos végeredményéből.
Érvénytelen lett a Brassó megyei Szunyogszéken vasárnap tartott népszavazás, mivel csak a szavazati joggal rendelkező lakosság 25,59%-a adta le voksát – közölte az Állandó Választási Hatóság.
Ma 10 órakor elindul a háztartási gépek roncsprogramja. Az idei keret 75 millió lej, ami hozzávetőleg 200 ezer régi háztartási gép újabbakra, energiatakarékosabbakra cserélését teszi lehetővé.
A Román Rádió Kulturális csatornája (Radio România Cultural/RRK) Ukrajna Oroszország általi lerohanásának első évfordulóját jelezve arra kéri a hallgatókat, hozzanak…
Több mint 66 ezerrel nőtt tavaly az ország lakás alapja – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. Az emelkedés mind az újonnan épített lakásoknak, mind pedig a más rendeltetésű helyiségek lakássá alakításának tudható be.
A kormánykoalícióban folytatódik a vita az Adótörvénykönyv módosításáról. Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök arra figyelmeztette koalíciós kollégáit, hogy figyelmesebben nyilatkozzanak.
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben tárgyalnak arról, hogy miként juthatna el az ukrán silókban lévő több millió tonna gabona azokba az országokba, amelyeknek szükségük van rá.
Ha nem változik a jogszabályi keret, az ország Európa hulladéktárolójává válik – állítják a hazai ügyészek és a környezetvédelmi őrség felügyelői.
A hatóságok több napja a konstancai kikötőben vizsgálódnak, de a szervezett bűnözői csoportok a szárazföldön is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a határőrökre, hogy hunyjanak szemet az illegális szállítmányok fölött.
Az Országos Környezetvédelmi Őrség vezetője, Octavian Berceanu szerint az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a külföldről érkező hulladék aránya az országban. Európában a szemétlerakók lassan telítődnek, Kína pedig már nem fogadja a nyugatiak szemetét, újrahasznosítás céljából sem. A hulladékot sokszor használt háztartási cikknek álcázva juttatják Romániába, de arra is volt már példa, hogy nyergesvontatók rakterében, különböző árucikkek mögé bújtatva egyszerűen megpróbálják becsempészni az országba.
Emmanuel Macron francia elnök pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! elnevezésű koalíciója az élen végzett a francia törvényhozási választások második fordulójában, de elvesztette az abszolút többséget a nemzetgyűlésben – derül ki a francia belügyminisztérium hétfőre virradóra közzétett hivatalos végeredményéből.
A kormánypártnak a következő öt évben 246 helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, ahol eddig 345 képviselővel rendelkezett. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges. A kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali szövetség 131 helyet szerzett meg, s ezzel a legfőbb ellenzéki erő lesz a nemzetgyűlésben. A Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés 89 képviselővel 1986 után először ismét önálló frakciót alakíthat. A negyedik helyen végzett konzervatív Köztársaságiaknak – akik eddig a legnagyobb ellenzéki frakciót alkották – 61 fős csoportja lesz a parlament alsóházában.
Érvénytelen lett a Brassó megyei Szunyogszéken vasárnap tartott népszavazás, mivel csak a szavazati joggal rendelkező lakosság 25,59%-a adta le voksát - közölte az Állandó Választási Hatóság.
A népszavazással a község liberális párti polgármestere, Zachiu Popa menesztését szerette volna elérni a Mentsétek meg Romániát Szövetség. Az ötödik mandátumát töltő, tizenhat éve polgármesteri tisztségben levő Zachiu Popának többek között azt róják fel, hogy a településen rossz az infrastruktúra, nincs bölcsőde, játszótér, park, az iskolák és óvodák állapota pedig "siralmas".
Ma 10 órakor elindul a háztartási gépek roncsprogramja. Az idei keret 75 millió lej, ami hozzávetőleg 200 ezer régi háztartási gép újabbakra, energiatakarékosabbakra cserélését teszi lehetővé.
Az állampolgárok a Környezetvédelmi Alap honlapján, május 21-ig iratkozhatnak be a programba. A regisztráció során a jelentkező egy utalványt kap, amelynek értéke árukategóriánként változó. Mosógép, mosogatógép, légkondi, hűtőszekrény vagy televízió vásárlását 400 lejjel támogatják, porszívóra 200, laptopra 500, táblagépre 300 lej támogatást lehet igényelni.
Cserébe minden esetben le kell adni régi készüléket. Május 21. és június 3. között a régi mosógépek, mosogatógépek és hűtőszekrények cseréje zajlik, június 4. és 17. között a televíziókat, laptopokat és táblagépeket, június 18. és július 1. között pedig a klímaberendezéseket, szárítógépeket és a porszívókat lehet leadni.
Az utalványokat 15 napon belül kell levásárolni a programban résztvevő boltokban. A program azért zajlik több szakaszban, hogy ne ismétlődjön meg a 2019-es forgatókönyv, amikor a költségvetés közel felét televíziók vásárlására költötték.
A Román Rádió Kulturális csatornája (Radio România Cultural/RRK) Ukrajna Oroszország általi lerohanásának első évfordulóját jelezve arra kéri a hallgatókat, hozzanak üres bőröndöket a Román Rádió bukaresti koncerttermébe február 20-ig. Az összegyűlt bőröndökből épül majd fel az a művészi installáció az előadóterem színpadán, amely az exodus/a kivonulás jelképe kíván lenni. Február 25-én este hét órától a közszolgálati rádió koncerttermében a rádió zenekarai és kórusai mutatják be Az élet egy bőröndben (Viața într-o valiză) című koncertet, illetve előadást, amelynek része a bőrönd-installáció. A szervezők közleménye szerint az előadás és koncert célja bemutatni, hogyan kényszerítette a háború emberek millióit a menekülésre, milliókat, akik mindössze egy-egy utazótáskával keltek útra, és hogyan váltunk mi magunk csupán szemlélői ennek. „Mintha hozzászoktunk volna a szerencsétlenség látványához. Ahhoz, hogy a drámákat leállíthassuk, és azért, hogy tanulhassunk mindabból ami a közvetlen közelünkben történik, nem szabad megállnunk. Kötelességünk, hogy ne felejtsünk, és hogy igyekezzünk megtenni minden tőlünk telhetőt azért, hogy megállítsuk a katasztrófát. A Román Rádió Kulturális csatornája a maga médiafegyverét használja az ügy érdekében, a béke szimbólikus fegyverét” – nyilatkozta a RRK menedzsere, Radu Croitoru.
Szintén február 25-én nyílik meg Bukarerstben, a közszolgálati rádió koncertterme előcsarnokában a Művészetek és Művészek Párbeszédben Alapítvány (Fundația Arte și Artiști în Dialog - FAAD) által jegyzet képzőművészeti kiállítás, amely az ukrajnai exodus első hónapjait rögzítette, a száműzetés teljes kálváriáját a háború kitörésének pillanatától kezdődően – festmények és más kortárs művszeti alkotások formájában. A kiállítás kurátora és a FAAD alapítvány képviselője, Iulia Mihalcea szerint a tárlat anyagának komor poétikáját az események drámiasága, illetve ezeknek művészi átélése adja.
Február 20-ig tehát bárki, akinek van olyan bőröndje, amelyet már nem használ, és szívesen felajánlaná a fenti célra, illetve szeretné ily módon kifejezni szolidaritását az ukrán nép szenvedései iránt, behozhatja a Román Rádió bukaresti székházába (bejárat a Temișana utca felől, nyitvatartási idő hétfőtől péntekig 9-17 óráig).
Több mint 66 ezerrel nőtt tavaly az ország lakás alapja - derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. Az emelkedés mind az újonnan épített lakásoknak, mind pedig a más rendeltetésű helyiségek lakássá alakításának tudható be.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy Románia összes fejlesztési régiójában javultak a lakosság lakhatási körülményei. Az elmúlt év végén egy lakás átlagosan 2,8 szobából állt. A legnagyobb lakások Bukarest-Ilfov térségben vannak, ahol a lakóterület átlaga megközelíti a 53 négyzetmétert. A legkisebb lakások Olténiában vannak, itt a lakóterület mintegy 45 négyzetméter.
Izraelben ismét kötelezővé válhat a szájmaszk viselése zárt terekben és a közszállításban, mivel egyre több a koronavírusos fertőzött.
Dragoş Ciocârlan a román közszolgálati rádió izraeli tudósítója szerint az egészségügyi miniszter nem szándékozik visszavezetni a korábbi járványhullámokban érvényes egyéb korlátozást. A szaktárca vezérigazgatója szerint újabb COVID-19 hullám kezdődik Izraelben, miután pénteken több mint 7 ezer pozitív tesztet regisztráltak. Az izraeli szakértők kedden tárgyalják meg, hogy javasolják-e az oltás beadását a nagyon kicsi gyerekeknek.
Néhány kivételtől eltekintve május 15-étől, azaz holnaptól nem kötelező kültéren maszkot viselni – jelentette be Klaus Iohannis.
Az államfő szerint a kivételek közé tartoznak a piacok, vásárok és a közszállítási járművek megállói. Az elnök kifejtette azt is: ugyancsak május 15-től feloldják az éjszakai kijárási tilalmat, és a kereskedelmi egységek nyitva tartására vonatkozó korlátozásokat. Az államfő szerint a sporteseményeken a rendelkezésre álló ülőhelyek 25%-át lehet elfoglalni.
Az ország elnöke ismételten felszólított mindenkit, hogy oltassa be magát. Klaus Iohannis munkamegbeszélést folytatott Florin Cîţu miniszterelnökkel, a kormány több tagjával, a katasztrófavédelem vezetőjével Raed Arafattal, valamint Adriana Pistollal, az Országos Közegészségügyi Intézet Fertőző Betegségek Felügyeleti és Ellenőrzési Központjának igazgatójával.
Hónapokig tartó vonakodás után az Egyesült Államok megadta az engedélyt Németországnak, így Berlin első körben 14 darab Leopard harckocsit szállíthat Ukrajnába – számolt be a BBC World ma reggel.A kijevi vezetés reményei szerint a német páncélosok megváltoztathatják a harctéri helyzetet.
Joe Biden amerikai elnök várhatóan még ma bejelenti, hogy az amerikai kormány 30 darab Abrams típusú harckocsival járul hozzá az ukrán védelem segítéséhez. A német kormány emellett lehetővé kívánja tenni a más országokból, például Lengyelországból történő szállítást is, de több skandináv ország is szállítana tankokat. A Der Spiegel szerint a szállítandó német harckocsik a Bundeswehr készleteiből származnak. Közép- és hosszú távon további tankokat az ipari készletekből lehetne az ukránok rendelkezésére bocsátani.
A kormánykoalícióban folytatódik a vita az Adótörvénykönyv módosításáról. Marcel Ciolacu szociáldemokrata pártelnök arra figyelmeztette koalíciós kollégáit, hogy figyelmesebben nyilatkozzanak.
A képviselőházi elnök azt követően szólalt meg, hogy hétvégén nyilvánosságra kerültek a liberálisok és a szociáldemokraták közötti feszültségek a cégekkel kapcsolatos új adókról. Nicolae Ciucă kormányfő határozottan mondta azt, hogy a szociáldemokraták javaslatai maximum két éven belül a jelenlegieknél nagyobb gondokat okozhatnak. Ciolacu hangsúlyozta, felelősségtudatos koalíciót akar, helyes üzleti környezettel, illetve a kis és közepes jövedelmű személyek védelmével egyetemben.
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben tárgyalnak arról, hogy miként juthatna el az ukrán silókban lévő több millió tonna gabona azokba az országokba, amelyeknek szükségük van rá.
Oroszország továbbra is blokád alatt tartja az ukrán kikötőket, de a Moszkva elleni nyugati szankciókat okolja a globális élelmiszerválság kialakulása miatt. Volodimir Zelenszkij a kelet-ukrajnai orosz offenzíva felerősödésére számít. Éjszakai üzenetében Zelenszkij ezt annak a számlájára írta, hogy Ukrajna csatlakozni próbál az Európai Unióhoz. Az ukrán államfő szerint az offenzíva nem csak ukrajna, hanem más európai országok ellen is irányulna. Egy Oroszország által támogatott szeparatista politikus szerint a rabul ejtett ukrán katonákat háborús bűnökért állítják bíróság elé, mint a nácikat Nürnbergben.
Az olasz Enel tulajdonában lévő Green Power Romania és a portugál EDP Renováveis romániai leányvállalata egy közigazgatási per keretében fordult az alkotmánybírósághoz. Úgy vélik, hogy a parlament által 2021 októberében megszavazott, a 80 százalék extraprofitadót a 2021-2022-es téli szezonra ideiglenesen bevezető törvény, valamint a 450 lej referenciaár feletti többletnyereséget egy „energetikai átállási alapba” irányító 2022. szeptemberi sürgősségi kormányrendelet is sérti a versenytörvényt, az adótörvénykönyvet és az alkotmány jogbiztonságra vonatkozó előírását.
A portugál cég korábban is jelezte, hogy pert indít a román és a lengyel többletadó-rendelkezések ellen, most csatlakozott az Enel által korábban indított bírósági eljáráshoz. A kormány 2025. március 31-ig központosított beszerzést vezetett be az energiapiacon: a nagybani energiapiacot működtető OPCOM állami vállalat megawattóránként 450 lej szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől, és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező szolgáltatóknak. A kormány szerint azért korlátozzák ideiglenesen a – leginkább állami tulajdonban lévő – termelők bevételeit, hogy a fedezetet biztosítsanak a lakossági fogyasztókat és a gazdaság versenyképességét védő kormányzati intézkedésekhez. Tavaly év végén a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra is extraprofitadót vetett ki a román kormány: az ágazatnak az éves profit azon részére kell 60 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” fizetnie, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét.
Ha nem változik a jogszabályi keret, az ország Európa hulladéktárolójává válik – állítják a hazai ügyészek és a környezetvédelmi őrség felügyelői.
A hatóságok több napja a konstancai kikötőben vizsgálódnak, de a szervezett bűnözői csoportok a szárazföldön is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a határőrökre, hogy hunyjanak szemet az illegális szállítmányok fölött.
Az Országos Környezetvédelmi Őrség vezetője, Octavian Berceanu szerint az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a külföldről érkező hulladék aránya az országban. Európában a szemétlerakók lassan telítődnek, Kína pedig már nem fogadja a nyugatiak szemetét, újrahasznosítás céljából sem. A hulladékot sokszor használt háztartási cikknek álcázva juttatják Romániába, de arra is volt már példa, hogy nyergesvontatók rakterében, különböző árucikkek mögé bújtatva egyszerűen megpróbálják becsempészni az országba.
