Mai műsorunkban rendhagyó módon egy kerek évfordulóról beszélgetünk, hiszen Románia szinte 20 évvel ezelőtt, 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Két szakembert kértem mikrofonhoz. Előbb Veres Valér szociológus és egyetemi tanár mondja el, hogy mit sikerült elérnie hazánknak az elmúlt két évtizedben, majd Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja értékeli Románia uniós tagságának mérlegét.
Az uniós csatlakozással a rendszerváltás utáni legnagyobb célját teljesítette Bukarest és a romániai magyarság. Mára megnőtt az euroszkeptikusok száma, aminek fő oka az, hogy a csatlakozásnak vesztesei is vannak, hiszen Romániában jelentősek a bérekülönbségek, amelyek komoly társadalmi egyenlőtlenségeket szülnek. Veres Valér szociológus és egyetemi tanár szerint azonban ez nem írható az uniós csatlakozás számlájára, mert lényegében történelmi örökség, amit a hazai politikai elit nem tudott megváltoztatni az uniós tagság ellenére sem.
Bálint Csaba közgazdász szemmel értékeli az elmúlt két évtized uniós tagságát. A szakember szerint Románia jelentős változáson ment át pozitív értelemben, nagyon gyorsan fejlődött, amiben nagy szerepet játszott az arányait tekintve, a Marshall-terv értékét is meghaladó uniós támogatás.
A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát.
A francia belügyminiszter bejelentése szerint a Rendőrség állományának akár 75 százalékát is mozgósítják. A tüntetések szervezői tiltakoznak a városközpontokból való kitiltás ellen, mert szerintük ez sérti a gyülekezés alkotmányos jogát.
Több szervezet bíróságon támadta meg a rendőrségi prefektúrák döntéseit.
A kereskedők képviselői ugyanakkor a korábbi fosztogatások megismétlődésétől tartanak. Számos üzlet kirakatát vasrácsokkal vagy vastag falemezekkel védik.
"
["post_title"]=>
string(91) "Több mint 70 ezer rendőr és csendőr készül a holnapi tüntetésekre Franciaországban"
["post_excerpt"]=>
string(132) "A demonstrációk a halloween ünnepével is egybeesnek, ami a hatóságok szerint növeli az erőszakos cselekmények kockázatát."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(82) "tobb-mint-70-ezer-rendor-es-csendor-keszul-a-holnapi-tuntetesekre-franciaorszagban"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-10-30 14:05:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:05:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=469837"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[3]=>
object(WP_Post)#3749 (24) {
["ID"]=>
int(469835)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2026-10-30 14:03:42"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-10-30 12:03:42"
["post_content"]=>
string(512) "
Az Egyesült Királyságban 70 ezer 831 autót gyártottak szeptemberben, 38,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a brit gépjárműgyártók és -kereskedők szövetsége (SMMT).
A meredek növekedés oka elsősorban az alacsony összehasonlítási bázis. Tavaly szeptemberben ugyanis a Jaguar Land Rover kénytelen volt leállítani a termelést egy kibertámadást követően.
Lengyelország háborús jóvátételt fog követelni Németországtól – jelentette be Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke csütörtökön Varsóban a háború alatt elszenvedett lengyel veszteségekről szóló jelentés ismertetésekor.
Ismét benyújtja a parlamentbe Székelyföld autónómiájára vonatkozó törvénytervezetet az RMDSZ. Az elvárásokról és célokról a jogszabály kezdeményezője, Kulcsár-Terza József képviselő…
Megegyezés született Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök között arról a megállapodásról, amelyet az Európai Unió javasolt…
Kizuhant a moszkvai Központi Klinikai Kórház ötödik emeleti ablakából és életét vesztette a Lukoil igazgatótanácsának elnöke Ravil Maganov – jelentették…
Leállítja a schengeni vízumok könnyített kiadását az orosz turistáknak az Európai Unió. A vízumkönnyítési megállapodás felmondása várhatóan októberben lép életbe.…
Meghalt egy húsz hónapos kislány Katalóniában, akit eltalált egy óriási jégdarab, miközben heves viharok söpörtek át az északkelet-spanyolországi régión –…
Amennyiben a kormánykoalíció “erőltetni” fogja a parlamentben a Nép Ügyvédjének leváltását, a Szociáldemokrata Párt egyrészt az alkotmánybíróságnál támadja meg a…
A Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány harmadik alkalommal szervezi meg hétvégén szabadegyetemét a Maros megyei Mikházán. Minden…
Interetnikus kapcsolatok Felső-Háromszéken címmel adta ki tanulmánykötetét Szabó Lilla a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem környezettudományi tanszékének tanársegédje.
Lengyelország háborús jóvátételt fog követelni Németországtól – jelentette be Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke csütörtökön Varsóban a háború alatt elszenvedett lengyel veszteségekről szóló jelentés ismertetésekor.
Az MTI összefoglalója szerint Lengyelország nagyjából 1,3 ezermilliárd eurót fog követelni Németországtól. Kaczynski szerint a német támadás következtében elszenvedett lengyel károkat „konzervatív”, visszafogott módszert alkalmazva becsülték meg. Hozzátette, az összeg jelentős részét a több mint 5,2 millió lengyel állampolgár haláláért járó kárpótlás adja ki Felidézte: több állam különféle összegű jóvátételt kapott Németországtól, Lengyelország viszont nem. A kárpótlás megszerzése „hosszú és nehéz folyamat” lehet – tette hozzá. Az egykori NDK és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. Az új lengyel jelentés készítői szerint a Szovjetunió nyomására tett lengyel nyilatkozat jogilag érvénytelen.
Ismét benyújtja a parlamentbe Székelyföld autónómiájára vonatkozó törvénytervezetet az RMDSZ. Az elvárásokról és célokról a jogszabály kezdeményezője, Kulcsár-Terza József képviselő nyilatkozott Forró Lászlónak.
Megegyezés született Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök között arról a megállapodásról, amelyet az Európai Unió javasolt a két ország közötti kapcsolatokhelyreállítására. A hírt Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikaifőképviselője jelentette be a szerb és a koszovói vezetők részvételévelfolyatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján.
Borell szerint a megállapodás új és fenntartható alapokra helyezi a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatokat. A megállapodás szövege kimondja, hogy az emberek szabadon mozoghatnak a két ország között a kölcsönösen elismert útlevelük és rendszámuk használatával. Diplomáik és képzésük kölcsönös elismerése által pedig szabadon vállalhatnak munkát és tanulhatnak bármelyik országban, szükségtelen bürokrácia nélkül.
A részletek tisztázására, valamint a magasszintű találkozó előkészítése céljából Belgrádba és Pristinába utazik Miroslav Lajcak, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottja.
Kizuhant a moszkvai Központi Klinikai Kórház ötödik emeleti ablakából és életét vesztette a Lukoil igazgatótanácsának elnöke Ravil Maganov – jelentették csütörtökön orosz hírügynökségek.
A kiemelt ügyekben eljáró Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy a Lukoil felsővezetője öngyilkosságot követhetett el betegsége miatt, és a vizsgálat nyomán dönt arról, hogy kezdeményez-e büntetőeljárást. A 67 éves férfinál súlyos szív- és érrendszeri betegséget diagnosztizáltak.
Maganov a Lukoil második vezetője, aki az elmúlt hónapokban furcsa körülmények között halt meg. Alekszandr Szubbotyin volt Lukoil-vezető májusi halálának ügyében az orosz rendőrség büntetőeljárást indított. Szubbotyin egy okkultistánál próbálta kikúráltatni alkoholfüggőségét.
Az ellenzéki, angolnyelvű The Moscow Times című lap arra emlékeztetett, hogy a Lukoil azon kevés orosz cégek egyike, amely nyíltan felszólított az Ukrajna elleni „különleges katonai művelet” befejezésére és március elején, a részvényesekhez intézett levelében a konfliktus tárgyalásos rendezését sürgette.
A Lukoilt sokáig elnökként irányító Vagit Alekperov júniusban lemondott, miután nyugati szankciós listára került.
Leállítja a schengeni vízumok könnyített kiadását az orosz turistáknak az Európai Unió. A vízumkönnyítési megállapodás felmondása várhatóan októberben lép életbe.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a vízumok könnyített kiadásának leállítása kompromisszumnak tekinthető, mert a tagállamok eltérően viszonyulnak a kérdéshez. A balti államok, Lengyelország, Finnország és Csehország képviselői a prágai találkozón a vízumkiadás teljes leállítása mellett érveltek. A másik oldalon többek között Németország, Franciaország és Ausztria ellenezték ezt a lépést.
A vízumkiadás teljes leállítása az oroszoknak lehetetlenné tenne bármiféle kapcsolatokat az orosz civil társadalommal – nyilatkozta a találkozó után Alexander Schallenberg, osztrák külügyminiszter újságíróknak.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden értelmetlennek nevezte az EU várható döntését vízumügyben, ugyanakkor jelezte: Moszkva reagálni fog az EU lépésére.
A nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetés 75 százalékát – nyilatkozta tegnap este a B1 TV-nek Kelemen Hunor. A kormányfőhelyettes szerint azok a nyugdíjak, amelyek meghaladják a bruttó fizetés összegét, nem méltányosak.
Kelemen kifejtette: azokat a szakmai kategóriákat, amelyek bizonyos korlátozásokkal járnak, mint például a bírák, polgármesterek, parlamenti képviselők, rendőrök, katonák, a járulékfizetési elven túl, további pontokkal lehet kompenzálni a nyugdíj kiszámításakor, de erről a román államnak döntést kell hoznia.
A kormányfőhelyettes arra is emlékeztetett, hogy a koalíción belül munkacsoportot hoztak létre e nyugdíjkategóriák kérdésének vizsgálatára.
Meghalt egy húsz hónapos kislány Katalóniában, akit eltalált egy óriási jégdarab, miközben heves viharok söpörtek át az északkelet-spanyolországi régión – közölte a katalóniai meteorológiai hivatal (MeteoCat).
Két évtizede most látták a legnagyobb jégdarabokat záporozni Katalóniában, több tucatnyi ember megsérült – írta a katalóniai jelentést ismertetve a The Guardian című brit napilap online kiadása. A kislányt, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra, egy kedd éjjeli viharban találta el a jégdarab. Kórházba szállították, de belehalt a sebesülésébe.
A MeteoCat közölte, hogy tíz centiméter átmérőjű jégdarabot találtak a városban, ahol a kislány meghalt. A katalóniai tűzoltók elmondták, hogy 39 hívást kaptak kedd éjszaka. A jégdarabok tetőcserepeket törtek össze és vezetékeket szakítottak le.
Ötödével több cég szüntette be a tevékenységét az idei év első hét hónapjában, mint 2021 azonos időszakában. Az Országos Cégnyilvántartó (ONRC) adatai szerint július 31-ig 8275 vállalkozás vált inaktívvá, 19,15 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Megyei bontásban óriási eltérések vannak. Míg Kovászna és Ialomița megyékben 10, illetve 4 százalékkal kevesebb cég szüntette be a tevékenységét, addig Iași megyében 36,36 százalékkal nőtt a számuk, Brassóban pedig 31,20 százalékkal.
Kolozsban és Bukarestben az átlagnál jóval kisebb volt a növekedés, 9,92, illetve 13,78 százalék.
A gazdasági ágazatok tekintetében a legtöbb cégbezárás a kis- és nagybani kereskedelem és az autójavítás területén következett be, 2391, illetve 821.
Amennyiben a kormánykoalíció “erőltetni” fogja a parlamentben a Nép Ügyvédjének leváltását, a Szociáldemokrata Párt egyrészt az alkotmánybíróságnál támadja meg a döntést, másrészt az Európai Bizottsághoz fordul “a jogállam frontális megtámadása” miatt. Ezt maga a PSD elnöke, Marcel Ciolacu jelentette ki tegnap este, miután a parlament két háza együttes ülésen utasította el Renate Weber, Nép Ügyvédje utóbbi három évre vonatkozó tevékenységi jelentését.
A 2018-as tevékenységi jelentés elutasítására vonatkozó javaslatot 245 törvényhozó szavazta meg, egy ellenvokssal. A 2019-es jelentés elutasításával 187 törvényhozó értett egyet, 23-an nem, míg a 2020-as tevékenységi jelentés elutasítását a parlament 242 tagja hagyta jóvá és 35-en voksoltak ellene.
Ludovic Orban, a képviselőház elnöke ezt követően bejelentette: kérni fogja Renate Weber leváltását a Nép Ügyvédje tisztségből.
Március 14-től felfüggeszti Chișinăuba tartó járatait a Wizz Air. A légitársaság ezzel együtt bejelentette: bővíti járatait Iaşiba, ami csak néhány órányi autóútra van Moldova fővárostól. A romániai járatbővítés egyszerre jelent járatsűrűség-növelést, illetve új járatokat, így a Iaşi – Berlin útvonalon.
A Wizz Air a közelmúltbeli moldovai fejlemények, valamint a különböző helyi és nemzetközi hatóságokkal és ügynökségekkel való folyamatos egyeztetés alapján döntött a chișinăui járatok felfüggesztéséről – áll a légitársaság közleményében.
A Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány harmadik alkalommal szervezi meg hétvégén szabadegyetemét a Maros megyei Mikházán. Minden évben más-más központi témája van a szabadegyetemnek. A ma délutántól vasárnapig tartó rendezvényről Kovács Réka közkapcsolati felelőst faggattam.
Interetnikus kapcsolatok Felső-Háromszéken címmel adta ki tanulmánykötetét Szabó Lilla a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem környezettudományi tanszékének tanársegédje.
A kötet a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában jelent meg és a 13. Kolozsvári Magyar Napokon, a társaság székhelyén mutatták be. Az eseményt követően kolozsvári kollégánk, László Tibor kérte mikrofon elé Szabó Lillát.
Lengyelország háborús jóvátételt fog követelni Németországtól – jelentette be Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke csütörtökön Varsóban a háború alatt elszenvedett lengyel veszteségekről szóló jelentés ismertetésekor.
Az MTI összefoglalója szerint Lengyelország nagyjából 1,3 ezermilliárd eurót fog követelni Németországtól. Kaczynski szerint a német támadás következtében elszenvedett lengyel károkat „konzervatív”, visszafogott módszert alkalmazva becsülték meg. Hozzátette, az összeg jelentős részét a több mint 5,2 millió lengyel állampolgár haláláért járó kárpótlás adja ki Felidézte: több állam különféle összegű jóvátételt kapott Németországtól, Lengyelország viszont nem. A kárpótlás megszerzése „hosszú és nehéz folyamat” lehet – tette hozzá. Az egykori NDK és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. Az új lengyel jelentés készítői szerint a Szovjetunió nyomására tett lengyel nyilatkozat jogilag érvénytelen.