Dominic Fritz temesvári polgármester bejelentette, hogy miután Nicușor Dan államfő kihirdette a feddhetetlenségi törvényt, elöljárói mandátuma 30 napon belül megszűnik, és alpolgármesterei átveszik ügyvivő jelleggel a városháza vezetését szeptember végétől. Fritz hangsúlyozta, hogy az új jogszabályt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott és a parlament által elfogadott módosító javaslatával együtt hirdették ki, amely véleménye szerint kifejezetten ellene és Temesvár ellen irányult. Fritz szerint az eset jól mutatja a durva visszaélést, politikai bosszút és az alkotmány megsértését, ezért úgy látja, hogy Romániában már nem létezik jogállamiság.
Augusztus 30-án, vasárnap délelőtt 10 órától a bukaresti Calvineum református egyházközségben kiköszönő-istentisztelet lesz. Ezen a nyugdíjba vonuló Zsold Béla lelkipásztor huszonnégy év szolgálat után búcsúzik a fővárosi gyülekezettől.
Holnap nagyszabású kerékpár-versenyt szerveznek Bukarest utcáin, ezért jelentős útlezárásokra kell számítani reggel 6 óra és délután 4 óra között. A rendőrség arra a kéri a lakosságot, hogy személyi autójukat csak szükség esetén használják, vegyék igénybe a tömegközlekedést, főleg a metrót. Részleteket itt olvashatnak: https://www.bucurestifm.ro/2026/08/28/letape-bucharest-by-tour-de-france-in-bucuresti/
A magyar és a román állampolgárok is karanténkötelezettség nélkül utazhatnak egyik országból a másikba – adta hírül Facebook-bejegyzésben a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus.
A képviselőház által döntő fórumként elfogadott új jogszabály értelmében az alkalmazottaknak lehetőségük lesz szabadságot kivenni, ha súlyos betegségben szenvedő hozzátartozójukat…
A meteorológusok szerint a riasztás csütörtökön és pénteken érvényes Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére. A nappali csúcshőmérsékletek 39 és 41 Celsius-fok között alakulnak az említett térségek nagy részében, északnyugaton pedig 35 és 38 fok között. Az éjszakai hőmérséklet nem csökken 20-24 Celsius-fok alá.
A Mehedinţi megyei juhtartó gazdák azt remélik, hogy a bárányhús ára legalább a tavalyi szinten marad húsvétkor. A pásztorok szerint az őszi szárazság és a gabonafélék drágulása miatt jelentősen megnőtt az állattartás költsége tavalyhoz képest.
A szervezők 3500 jegyet bocsátottak áruba, a kétnapos rendezvényen kizárólag beoltott személyek vehetnek részt, gyorsteszteket, vagy más természetű igazolásokat nem fogadnak el.
A rendőrség fegyver- és robbanóanyagokkal foglalkozó osztályának munkatársai a 2022-ben több mint 3000 lőfegyvert, 370 ezer különböző kaliberű töltényt, 500…
Az ukrajnai háborúnak globális következményei vannak, és Románia továbbra is támogatja a szomszédos országot - jelentette ki Klaus Iohannis államfő tegnap New Yorkban, az ENSZ 77-ik közgyűlésén. Beszédében az elnök emlékeztett arra, hogy közel nyolc évtizeddel az ENSZ alapokmányának elfogadása után a békét újra súlyos kihívások fenyegetik: Oroszország jogellenes és provokálatlan háborút indított Ukrajna ellen.
Iohannis az élelem- és energiaválság kapcsán azt mondta, hogy Romániában nem lesz élelmiszerválság, de egyes élelmiszerek drágulása lehetséges, továbbá senkinek sem kell sötétben fagyoskodnia, de meg kell szüntetni az energiapazarlást. Energiaválság idején spórolni kell - tette hozzá az államfő, aki újságírói kérdésre arról is beszélt, hogy tekintettel a 15 százalékos inflációra, helyes, ésszerű és elvárható, hogy emelkedjenek a bérek és a nyugdíjak. A minimálbér vagy a nyugdíjpont emelésének mértéke ugyanakkor csak nagyon pontos számítások után válik ismertté a 2023-as állami költségvetés tervezetének függvényében. Ennek fedeznie kell ezeket a kiadásokat - magyarázta az államfő.
A Klaus Iohannis államfő által vezetett román küldöttség tegnap és ma vesz részt az ENSZ 77-ik közgyűlésén New Yorkban. A delegáció tagja többek között Bogdan Aurescu külügyminiszter és a washingtoni román nagykövet, Andrei Muraru is.
A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve. Ezen a napon figyelmünk a magyar drámairodalom értékeire irányul. Akárcsak Magyarországon, Erdély-szerte is magyar szerzők műveivel, rendhagyó programokkal ünnepelnek a színházak.
A nagyváradi Szigligeti Színház felolvasószínházi eseményt és sajtóbeszélgetést szervez az ünnep alkalmából. Az eseményen a színház színművészei olvassák fel Mihály Zsombor A helyi című drámáját, amely a nagyváradi Szigligeti Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem közösen meghirdetett, DráMÁzat elnevezésű drámaírói pályázatának Debüt kategóriájában ért el első helyezést 2021-ben.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata idén Tompa Andreát kérte fel, hogy fogalmazza meg gondolatait a magyar dráma, illetve a magyar színjátszás kapcsán. A kolozsvári születésű, Magyarországon élő író, színikritikus, a Színház alapítvány kuratóriumának elnöke A magyar dráma napja – Öt tételben kortársakról, közösségről, kockázatról és határokról címmel jegyezte gondolatait.
A magyar és a román állampolgárok is karanténkötelezettség nélkül utazhatnak egyik országból a másikba – adta hírül Facebook-bejegyzésben a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus.
A román–magyar határátkelőhelyen a két ország állampolgárai oltási igazolvány, illetve teszt felmutatása nélkül léphetnek át a határon, karanténmentesen. A konzulátusi közleményben ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy Magyarországon a szolgáltatások igénybevételéhez továbbra is szükség van a védettségi igazolvány, vagy a román, papír alapú oltási igazolás felmutatására.
Óriási sorok alakultak ki a román-magyar határon a magyar fél informatikai rendszerének meghibásodása miatt - közölte a román határőrség. A becslések szerint mintegy 2 óra a várakozási idő a szokásos 10-20 perc helyett Nagylaknál, míg Petén és Csalányosnál még ennél is többet kell várni ki- vagy belépésre az országba.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem szeretné, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság egy-két hónap alatt lesöpörje az asztalról a nemzeti régiókért indított és 1,2 millió polgár által támogatott európai polgári kezdeményezését, ezért kivár a dokumentum benyújtásával - jelentette ki Izsák Balázs SZNT-elnök tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján. A kezdeményezés polgári bizottságának az elnöki tisztségét is betöltő Izsák Balázs hozzátette: abban bíznak, hogy 2024-ben konzervatív fordulat következik be az Európai Unióban, és akkor jobb eséllyel nyújthatják majd be a kezdeményezést az Európai Bizottsághoz.
A képviselőház által döntő fórumként elfogadott új jogszabály értelmében az alkalmazottaknak lehetőségük lesz szabadságot kivenni, ha súlyos betegségben szenvedő hozzátartozójukat vagy közös háztartásban élő személyeket kell gondozniuk. A munkáltató ilyen esetekben köteles – a munkavállaló írásbeli kérésére - egy naptári évben öt munkanap gondozási szabadságot kiadni. A gondozási szabadság időtartama további jogszabályokkal vagy a kollektív munkaszerződéssel meghosszabbítható és nem számolják bele a pihenőszabadságba. A gondozási szabadság időszakára a munkavállalók a szociális egészségbiztosítási rendszerben járulékfizetés nélkül biztosítottak. Azok a munkáltatók, akik megtagadják ezt a jogot a gondozási szabadságra jogosult munkavállalótól, 4000 és 8000 lej közötti bírsággal büntethetők.
Tilos elbocsátani a munkavállalót amiatt, hogy él bizonyos jogaival, továbbá nem bocsátható el az alkalmazott az apasági szabadság vagy a gondozási szabadság ideje alatt, és abban az időszakban sem, amikor váratlan, sürgősségi helyzet, családon belül bekövetkezett betegség vagy baleset miatt hiányzik a munkahelyéről.
Egy másik módosítás értelmében az alkalmazottaknak joguk van arra, hogy kérjék áthelyezésüket egy kedvezőbb munkakörülményeket kínáló megüresedett állásra, feltéve, hogy letöltötték a próbaidejüket, és legalább hat hónapig ugyanazon munkáltatónál dolgoztak. A munkáltató köteles a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban válaszolni, a döntés megindoklásával.
Az új jogszabály szerint az alkalmazottak kérésére a munkáltató - meghatározott időszakra - egyéni programot szabhat meg minden alkalmazottjának.
A képviselők a közigazgatási törvénykönyvön is módosítottak. Az egyik ilyen módosítás értelmében a köztisztviselők is dolgozhatnak havonta legtöbb öt napot távmunkában, amennyiben 11 évesnél kisebb gyerekük van, valamely hozzátartozójukat gondozzák, egészségi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy bemenjenek munkahelyükre, vagy olyan feladatot látnak el, amelyet az intézmény vezetőjének megítélése szerint távmunkában is lehet végezni.
A meteorológusok szerint a riasztás csütörtökön és pénteken érvényes Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére. A nappali csúcshőmérsékletek 39 és 41 Celsius-fok között alakulnak az említett térségek nagy részében, északnyugaton pedig 35 és 38 fok között. Az éjszakai hőmérséklet nem csökken 20-24 Celsius-fok alá.
Ugyanebben az időszakban narancssárga hőségriasztás lesz érvényben az ország délnyugati és középső részében. Olténiában 37-39 Celsius-fok lesz a legmagasabb hőmérséklet, Erdélyben pedig 35-37 Celsius-fok. Éjszaka nem lesz hűvösebb 20-22 foknál. A meteorológusok egy sárga jelzésű kánikula riasztást is kiadtak, amely az egész ország területére kiterjed csütörtökön és pénteken. A diszkomfort-hőérzet fokozott lesz, a hőmérséklet-nedvesség mutató meghaladja a 80-as kritikus küszöböt. Erdély keleti részében, Munténiában, Dobrudzsában, Moldvában a csúcshőmérsékletek 33 és 37 Celsius-fok között alakulnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztet ugyanakkor, hogy a hegyvidéken, illetve kisebb kiterjedésű területeken az ország többi régiójában is délután és este tovább is hangsúlyos légköri instabilitásra lehet számítani, ami felhőszakadásokban, viharokban, jégesőben nyilvánul meg. Szerdán déli 12 órától este 10-ig elsőfokú, fokozott légköri instabilitásra vonatkozó riasztás érvényes a hegyvidéken, Dobrudzsában, Moldvában, valamint helyenként Erdélyben, Olténiában és Munténiában is. A lehulló csapadék mennyisége meghaladhatja a 25-40 litert négyzetméterenként.
A Mehedinţi megyei juhtartó gazdák azt remélik, hogy a bárányhús ára legalább a tavalyi szinten marad húsvétkor. A pásztorok szerint az őszi szárazság és a gabonafélék drágulása miatt jelentősen megnőtt az állattartás költsége tavalyhoz képest.
A gazdák azt mondják, gondolnak a vásárlókra is, de fedezni kell költségeiket, illetve valamennyi nyereségre is szükségük van, hogy ne hagyjanak fel a juh tartással. Véleményük szerint idén 35-40 lej lesz a bárányhús kilójának ára. Hozzátették, az árat befolyásolja az is, hogy kevesebb és kisebb a bárány, mint tavaly, mert az húsvét korábban van a megszokottnál.
Jelentősen növekedett idén a romániai só exportja a közép- és kelet-európai piacon - közölte tegnap a Salrom Országos Sóipari Társaság. A vállalat 2022-ben a belföldi piacra szánt termelését is több mint 100 ezer tonnával növelte a korábbi években szállított mennyiségekhez képest. A Salrom tájékoztatása szerint a társaság idén a donbászi sóexport megüresedett helyét is átvette a közép- és kelet-európai piacon.
Magyarország idén 200 ezer tonna sót rendelt hóeltakarításra, amelyért 10,2 millió eurót fog fizetni. A Magyarországra irányuló teljes sókivitel 2022-ben meghaladja a 27 millió eurót, ami 10 millió euróval több, mint 2021-ben. Jelentősen nőtt 2022-ben a Szlovákiába irányuló sóexport is: több mint 82 ezer tonnát vásárolnak Romániából, azaz négyszer többet, mint 2021-ben. A romániai só külföldi értékesítésének növekedése a Moldovai Köztársaságban, Bulgáriában és Lengyelországban is érzékelhető.
A Salrom Országos Sóipari Társaság Románia egyetlen sókitermelő vállalata, körülbelül 1500 alkalmazottat foglalkoztat. A társaság részvényeit 51 százalékban a román állam birtokolja.
Adásunkban Biró István Veress Albertet, a Csíki Játékszín igazgatóját kérdezi az új évadról, majd László Tibor hangképes összeállítása következik a kolozsvári Opera Napokon bemutatott Selmeczi György Veron című műve kapcsán.
A szervezők 3500 jegyet bocsátottak áruba, a kétnapos rendezvényen kizárólag beoltott személyek vehetnek részt, gyorsteszteket, vagy más természetű igazolásokat nem fogadnak el.
A fesztiválon azok vehetnek részt, akik második, ismétlő oltásukat a rendezvény előtt legkevesebb 10 nappal, azaz 2021. augusztus 2-ig megkapták. A Magyarországon kiállított védettségi igazolványokat csak az oltási igazolással együtt fogadják el, és az oltási kötelezettség minden 16 éven felüli fesztiválozóra érvényes, 10 éves kor alatt a fesztiválra a belépés ingyenes és nem oltáshoz kötött. A fesztiválra tavaly megvásárolt bérletek idén is érvényesek. Az augusztus 12–14. között sorra kerülő fesztivál az előző évekhez hasonlóan a hagyományos és alternatív zenei, kulturális programok fúziója lesz – nyilatkozta Gazdag Balázs fő szervező. A rendezvényekről egyelőre nem sok információ került ki a nyilvános térbe, az ötödik születésnapját ünneplő Double Rise azonban vélhetően visszaköltözik a falu határából Torockó központjába, ahol a korábbi években már nem tartottak például koncerteket.
A rendőrség fegyver- és robbanóanyagokkal foglalkozó osztályának munkatársai a 2022-ben több mint 3000 lőfegyvert, 370 ezer különböző kaliberű töltényt, 500 kg robbanóanyagot és több mint 100 tonna pirotechnikai terméket koboztak el. A rendőrök a tavalyi év folyamán mintegy 4500 feljelentést vizsgáltak ki – közölte a belügyminisztérium. A tavalyi év végén Romániában 113.811 magánszemélynek volt fegyvertartási engedélye, ebből 72.771 halált okozó fegyver volt.
Az ukrajnai háborúnak globális következményei vannak, és Románia továbbra is támogatja a szomszédos országot - jelentette ki Klaus Iohannis államfő tegnap New Yorkban, az ENSZ 77-ik közgyűlésén. Beszédében az elnök emlékeztett arra, hogy közel nyolc évtizeddel az ENSZ alapokmányának elfogadása után a békét újra súlyos kihívások fenyegetik: Oroszország jogellenes és provokálatlan háborút indított Ukrajna ellen.
Iohannis az élelem- és energiaválság kapcsán azt mondta, hogy Romániában nem lesz élelmiszerválság, de egyes élelmiszerek drágulása lehetséges, továbbá senkinek sem kell sötétben fagyoskodnia, de meg kell szüntetni az energiapazarlást. Energiaválság idején spórolni kell - tette hozzá az államfő, aki újságírói kérdésre arról is beszélt, hogy tekintettel a 15 százalékos inflációra, helyes, ésszerű és elvárható, hogy emelkedjenek a bérek és a nyugdíjak. A minimálbér vagy a nyugdíjpont emelésének mértéke ugyanakkor csak nagyon pontos számítások után válik ismertté a 2023-as állami költségvetés tervezetének függvényében. Ennek fedeznie kell ezeket a kiadásokat - magyarázta az államfő.
A Klaus Iohannis államfő által vezetett román küldöttség tegnap és ma vesz részt az ENSZ 77-ik közgyűlésén New Yorkban. A delegáció tagja többek között Bogdan Aurescu külügyminiszter és a washingtoni román nagykövet, Andrei Muraru is.
